Zalamegye, 1887 (6.évfolyam, 1-26. szám)

1887-01-02 / 1. szám

meinek, egy pillanatra az idő végtelenjében: századokra ami gyarló véges eszünk mérete szerint. Ezt kell elfogadnunk, abban kell meg­nyugodnunk, magasztos és jogos törekvések elbukása, a gonosz jogtalan törekvések diadalra jutása s az így beállott kinos és sokszor vérlá­zító állapatoknak békés fenmaradása, mintegy meggyökeresedése, megszilárdulása sok ember­öltőn vagy századokon át, — az idő végtelen­jében, az észbontó örökkévalóság óráján csak egy röpke pillanatra terjedő fegyverszünet a szabad-akarat (a jó és rossz) küzdelmében. Csak igy fogadhatjuk el az egyéni szabad-akaratot fenségesnek, csak ily felfogással nyugodhatunk meg a szabad-akarat fölött álló Gondviselés intésén, akaratán, nemzetek és egyesek sorsával szemben. Ez a felfogás adhatja csak kezünkbe a bizalom, a remény szálait a jónak, a nemes akaratnak győzelme iránt, s e szálak vezetik lelkünket megnyugváshoz. így fogva fel a dolgot nagyon bajos, de határozottan lehetetlen is volna megirni a leg­profétaibb lelkű költőnek is az emberiség tra­gédiáját, mert hogy ez a folytonos forrongás, a lázas küzdés, egyeseknek, családoknak, nem zeteknek elbukása csak episodjai annak az óri­ási bonyodalomnak, melynek szinte beláthatlan szálait emberi kéz soha, csak Isten keze vezet heti és vezeti — kifejlődéshez; — ezt — ha a szabad-akarat fölött a Gondviselést elismerjük — j okvetlenül el kell fogadnunk, mert csak így j bizhatunk és remélhetünk, hogy végső intézke­désében a legszentebb Erő diadalra juttatja az igazságot az emberi akarat küzdelmében is. Es ebből folyólag remélhetjük, kell remél­nünk,'hogy az emberiség sorsa, végkifejlődésé­ben tragikus nem. Mert habár a fölöttünk s így akaratunk fölött is álló és intézkedő gond­viselés — szabad-akaratunknál fogva vivódást, küzdelmet, sok érdek-harcot enged is nekünk, — föl kell tennünk, hogy disponáló hatalmát a jónak, igaznak diadalra emelésével érvényesíteni fogja. A szabad-akarat nyilvánulásának forrongó harcában tehát elbukhatnak egyesek, családok és nemzetek, de az emberiség nem, s így az emberiség sorsa végkifejlődésében átalánosan tragikus nem lehet — vagy ha ennek lehető­ségét fölteszszük, akkor a propanáló emberiség­gel szemben nem szabad elfogadnunk azt, hogv „Deus disponit." Mert ha disponál, lehetetlen, hogy legremekebb teremtményének egyikét: az embert, összeségében óriási tragikum gyanánt megsemmisítse. Lelkünkl en e fölemelő, s rendeltetésünk fenségében bizó gondolattal álljunk meg az új­év küszöbén. A jó és igaz ügyért való küzde­lemre szánt és edzett akarattal folytassuk áta­lános (emberi) és > gyéni rendeltetésünket.. Küz­delmünk legyen nemes és fölemelő! És ha legszentebb szándékunk, legtisztább, legönzet­lenebb akaratunk is elbuknék, nyújtson vigasz­talást az a gondolat, hogy az igazságnak — habár kisebb nagyobb időre eltiportatik is okvetlenül győzelemre kell jutnia. Rásegíti a gondviselés. Bizzunk a jövőben ! A zala egerszegi kereskedelmi kör közgyűlésé. A zala-egerszegi kereskedelmi kör évi közgyűlését Fischer László úr elnöklete alatt december hó 26-áu tartotta a kör helyiségében az egyesület tagjainak éléuk részvétele mellett. — Fischer László elnök üdvözölvén a szép szánibau megjelent tagokat s mivel az alapszabályokban előirt számmal voltak a tagok képviselve, a közgyűlést hatá rozatképesnek nyilvánította. — A tárgysorozat értelmében Balassa Benő titkár felolvasta a kör 1886. évi működését feltüntető, gond­dal egybeállított titkári jelentését. A jelentés tüzetesen foglalkozik azon üdvös moz­galommal, mely már három évvel ezelőtt, közvetlen a kör alakulása után megindult egy alsó-fokú kereskedel­mi iskola létesítése iránt, s mely mozgalmat teljes siker koronázta. A kör az iskola céljaira oly nagy mérvű áldozatokat hozott, hogy mind a kir. tanfelügyelőség, mind a városi hatóság részéről ez irányú működése tel­jes elismerésre, sőt a város részéről méltánylásra is talált azáltal, hogy az 188V r,. tanévre a képviselő tes­tület az iskola céljaira 170 frtot és két öl fát szavazott meg. Hasonló támogatásban részesül az iskola a taka­rékpénztár részéről is, melyhez ha a tanoncok által fizetendő tandíjat hozzászámítjuk, a kör az iskola cél­jaira évenként oly állandó összeggel rendelkezik, hogy pénztárának csekély megterheltetése nélkül képes ezen, a jövő nemzedék szellemi fejlesztésére irányuló nagy fontosságú intézményt fentartani. — A jelentés utal azon kedvező hatásra, melyet előidézett ama körülmény, hogy a kör részére a „Zöldfa" vendéglő nagytermét sikerült kibérelui, miáltal egy rég érzett hiányon segítve lett. Ez időtől fogva a kör folytonosan szép látogatott ságnak örvend. —- A tagok számát illetőleg a rendes, kül- és könyvtári tagok száma 120. E számot állandó­nak lehet tekinteni, mert az évenként esetleg kilépő egy-két régi tag rendszerint ugyanannyi újból belépő taggal pótoltatik. — A kör könyvtára évről évre gya rapodik ; e gyarapodás annál inkább kívánatos, sőt szükséges, mert a tagok nagy mértékben veszik igény­be a könyvtárt. így a folyó évben a kör tagjainak 95 n„ka használta a könyvtárt s kivettek 2578 művet; ezekből behozatott 2368 darab s így jelenleg a tagok­nál kínt van 208 darab. A jelentésnek a kör anyagi helyzetére vonatkozó része szerint a vagyon állapat kedvezőnek volna mond­ható, ha a kör jogos követelésének tényleg birtokában volna. A kimutatás szerint azonban a körnél oly nagy­mérvű tagdíjhátrálékok vannak, hogy ha e viszás álla­pat tovább is tart, félő, hogy ezen szép fejlődésnek indult egyesület vagy teljesen megbukik, vagy az alap­szabályaiban kitűzött nemes céljait épenséggel nem ké­pes megvalósítani. — A jelentés szerint egyleti szolgá­nál kint van 261 írt 45 kr. értéket képviselő nyugtat­vány, melyhez járul még 117 frt 14 kr. értékű kétes nyugtatvány cs 74 frt 18 kr. értékű, bepörlés végett kiadott nyugtatvány, melyek ilykép 452 frt 14 krt kéyviselnek s ehhez a várostól járó 51 frtot hozzávéve, a kör 1886. évi követelése 503 frt 14 krt tesz ki. Ez ellenében tartozása újságokra 66 frt 87 kr. előlegezve a kör pénztárnoka által, a kereskedelmi iskolai tanítók decemberi fizetése 47 frt., könyvtári óvadék 55 frt., Kókai könyvkiadónak vett könyvekért 38 frt 40 kr., összes, ezen évre eső tartozás 207 frt 27 kr., melyet a fent kitüntetett 503 frt 14 kr. követelésből levonva, az 1887. évre egyenlegül maradna 295 frt 87 kr., melyből 95 frt 87 krt mint előreláthatólag behajthatlant leszá­mítva, a kör pénztára 200 frt követeléssel záródnék le. — Végül a jelentés kitartás- és egyetértő működésre hívja fel a kör minden egyes tagját; mert csak is így Franciaország is a sarkára állott, Mindéi trónpretendenst hogy kiutasított. Jaj, pedig vigyázzon! mert nekem úgy rémlik, Nem soká kiáltja, hogy: vive la Republique! Angliában Gladstone megint csak megbukott, A conservativ-párt uralomra iutott. Minek kacérkodott muszkák császárjával, Végzett volna előbb szegény Irlandjával. A zongorakirály Liszt Ferenc meghala, Szintúgy jó Kovács Pál, ki víg irónk vala. Koiizmics László is követte ezeket; Nem lehet feledni ily fényes neveket. Buda kétszázéves emlékünnepet ült, Mibe Európának örömzaja vegyült; Ünnepélyek voltak és szép kiállítás, München, Berlin dacolt, — hencegés volt; mi más? Rettentő vendéget kaptunk a nyár folytán : Cholera dühöngött szép hazánk több pontján. Ez még hagyján volna, ha vissza nem térne, S tavaszra magának több helyet nem kérne. Szegény Bulgária! szegény fejedelem! Reszket a tollam is, de. reszket a lelkem, Ha a szabadságért sóvárgó nemzetet Elhagyatva látom, s Imllajtok könnyeket. Mi lészen a sorsa? — Ki látná a jövőt.' — Adjon Isten neki boldog ujesztendőt! Koronázza áldás nemes jó szándékát, Lakhassa békében független országát! Áldásunk kisérte Beust grófot sírjába, Szép volt irányunkban való barátsága, Kiegyezésünkben ügyünket pártolta, Szerette a magyart, s ezt bátran kimondta. Simor János hercegpriraásuuk jubilált, Aranymisét mondott; soká éljen ! kivált, Hogyha a honnak él. Sok nagy úr gratulált, Kiket nem említek, csak magát a királyt. Nálunk, Zalában, is volt ok ünneplésre, (Csak most gratulál a krónikás, megkésve;) De miként a visszhang zengi csak a valót, Élteti krónikás derék Svastits Benót. Rég óhajtott célját érte el e megye, Hogy a király őtet főispánná tegye. Végre nyilatkozott a korona kegye, Gratuláljon már most magának e megye! Az év vége felé két nagy halottunk volt: Jókai hitvesét fődé be a sírbolt. S alig egy hónapja, hogy Ipolyi Arnold Nagy-Várad püspöke s nagy hazafi megholt. Szép emléknapot ült Lengyelország népe, El még emlékében nagy királya képe. Somlyai Báthory István nagy hirének Ünnepnapot szentelt, s erről szól az ének. Horvát testvéreink mi nyughatatlanok, Noha tudják, érzik, hogy erre nincsen ok. Eddig még csak szidtak, most már fenyegetnek, Barcsics Erazmusék kozákkal ijesztnek. Európa sorsa függ most egy hajszálon, Tán az egész kérdés múlik csak a cáron? Fegyverben a világ, s nem tom tán a nyáron Meg is próbálkoznak: ki legény a gáton! Kívánatos hát a békés egyetértés, Testvéri szeretet, kölesötiös segítés. Ha jól sáfárkodunk, akkor nincs semmi baj : Ámde ne úgy, mint a híres Berele Hay. Dicsőség légyen a magyarok Urának, Mindeneket jóra vezérlő Atyának ! Adjon erőt, áldást e szegény hazának, S dicsértessék végén ezen Krónikának ! valósíthatók meg azon üdvös célok, melyeket a kör alakulásakor kitűzött. A felolvasott titkári jelentés helyeslőleg vétetett tudomásúl s tekintve a nagymérvű hátrálékokat, a köz­gyűlés megbizza az új választmányt, hogy a hátrálékok mielőbbi behajtása iránt sürgősen intézkedjék. Az 1887. évre a következő költségvetés lett elfo­gadva: rendes, kül- és könyvtári tagok után 853 frt, 32 tanonc után a kereskedelmi iskolánál a 6 frt 192 frt, újságok eladásából 50 frt, várostól segély az isko­lára 170 frt, az 1886. évi egyenleg 200 frt, összes be­vétel 1465 frt. — Kiadások: a kereskedelmi iskolai tanítók tiszteletdíja 450 frt, könyvtárnoknak 70 frt, kör szolgájának 46 frt, iskola szolgának 22 frt, újsá­gokra 170 frt, iskolánál világítás 25 frt, könyvtárra 50 frt, helyiségért bér 400 frt, pincéreknek 6 frt, előre nem látott kiadások 30 frt, összes kiadás 1269 frt, me­lyet az előirányzott 1465 frt bevételből levonva, remél­hető pénztármaradvány 196 frt, mely a tagsági díjak pontos befolyása mellett a könyvtár gyarapítására for­díttatnék. — Ezek után Fischer László elnök maga és tiszttár­sai, úgy a választmány nevében — megköszönve a bennök helyezett bizalmat — lemondván, a közgyűlés legérdekesebb pontjához: a tisztujitashoz fogtak, ami nagy mozgalom és élénk érdeklődés között folyt le. Két párt állott egymással szemközt: egyik a je lenlegi elnököt akarta, a másik párt Boschán Emil kö­rül tömörült s meglehetős hangosan folyt mindkét rész­ről a capacitálás. Hogy miudkét párt erős volt s egyenlő a mérkőzés, kitűnt az eredményből, mert 70 szavazat­ból Fisfcher László 35, Boschán Emil 33 szavazatot kapott (két szavazati lapon az elnökre nem szavaztak) s így a többség 2. A szavazatok összeszámlálása — dacára hogy a munka gyorsítása végett két szavazatszedő küldöttség volt — csak fél hétkor ért véget, mikor is Weisz Izi­dor választási elnök kihirdeté a választás eredményét, mely szerint Fischer László elnök, Horváth Miklós alelnök, Weisz Izidor ügyész, Kohn Samu pénztárnok, Balassa Benő titkár, Neufeld Adolf, Mondschein Hermán jegy zők, Jámbor Samu könyvtárnok. Választmányi tagok: Policzer József, Fangler Mihály, Rigó Ferenc, Fürst Izidor, Grünvald Lajos, dr. Graner Adolf, Graner Béla, Weisz Ede, Fischer Miksa, Rosenthal Gyula, Reehnitz Samu, Heinrich Vilmos. — Az eredmény kihirdetése után Balassa Benő titkár szóval kijelenté, hogy semmi körülmények között sem fogadhatja el a titkári állást s dacára a tagok ismételt kérésének, lemondásához ragaszkodott; a közgyűlés a választmányt megbizta, hogy a titkári állás betöltése iránt intézkedjék, egyúttal Balassa Benőnek, aki a kör alakítása körül kiváló érdemeket szerzett és a körnek alapítása óta buzgó titkára volt, jegyzőkönyvileg köszö­netet szavaztak. — Ezalatt az új elnök Fischer László az érte kül­dött küldöttséggel megérkezvén, a kör nevében Weisz Izidor vál. elnök üdvözölte őt, mire a megválasztott köszönetet mondva az újból nyilvánított bizalomért, biz­tosította a kört, hogy mint eddig, úgy a jövőben is fő­törekvése oda irányul, hogy tőle telhetőleg a kör ügyeit előmozdíthassa. — Ez után az ú) elnök elnöklete alatt Fürst Izidor és Geiringer Ödön a számvizsgáló bizottság tagjainak megválasztattak; továbbá a választmány megbízatott, hogy az alapszabályokat saját kebelében tüzetes és alapos megvitatás tárgyává téve, a körülményekhez képest szükségelt módosításokat egybeállítva, egy rend­kívüli közgyűlést hívjon egybe, melyen a módosítások tárgyaltatnának. — Népiskolai tankönyvek és taneszközök. Az illetékes iskolai hatóságok fiqyelmét felhivjuk az elemi- és felső népiskolák, polgári iskolák, alsófokú ipar­és kereskedelmi iskolákban használható tankönyvek- és taneszközökre nézve a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter által mult évi 28472. sz. a. kibocsátott, következő nagy fontosságú rendeletére : „Tudomásom levén arról, hogy a polgári községi iskolaszékek számára általam kiadott utasítás 44. §-a 1. pontjában- és az állami népoktatási tanintézetek gond­noksága számára szintén általam kiadott utasítás 34. §-a 1. pontjában foglalt, a népoktatási tanintézetekben használható kézi- és vezérkönyvekre, valamint tanesz­közökre vonatkozó intézkedésem sok helyen hiáuyosan és helytelenül alkalmaztatik: annálfogva indíttatva érzem magainat, hogy az állami és községi, valamint a társu­latok és magánosok által fentartott elemi- és felső nép­iskolák, polgári iskolák, alsófokú ipar- és kereskedelmi iskolákban használható tankönyvekre és taneszközökre nézve a következőket rendeljem: 1.) A nevezett iskolák mindenikében csak is az állam által kiadott vagy a kormány által az illető is­kola nem (elemi nép-, felső nép-, polgári-, alsófokú ipar­és kereskedelmi iskola) számára különösen engedélyezett tankönyvek és taneszközök használhatók. — Közép- vagy más nemű iskolák számára szerkesz­tett tankönyvek az emiitett iskolák valamelyikében csakis akkor használhatók, ha az illető iskolákra nézve külön is engedélyeztettek. — 2.) Szemléltetés utján biztosan megtanítható tan­tárgyaknál nem szükséges tankönyvet használni (p. o. az elemi népiskola III. osztályában földrajznál). — 3.) Valamely tantárgynak antografozott vagy tollba mondott jegyyetekből való tanítása minden körülmények között tilos. — 4) Nem engedélyezett tankönyv vagy taneszköz­nek behozatala a jelen rendelet keltének napjától tilos. — Ily könyvek szerzői vagy kiadói utasítandók, hogy könyvüket killően bélyegeit három példányban a kir. tanfelügyelő utján hozzám terjesszék fel, megjelelvén kérvényükben a könyv árát és azon iskolanemet, inelyre nézve a könyv engedélyezését kérik.

Next

/
Thumbnails
Contents