Zalamegye, 1884 (3.évfolyam, 27-52. szám)

1884-11-09 / 45. szám

Igaz, volt ily egyesület városunkban, de kevésre mehetett, mivel nem volt alkalmas helyisége. E bajon segített Unger Domonkos gyógyszerész úr a ki rövid itt tartózkodása óta minden nemes ügy kivitele körül fáradhatlan buzgalmat fejt ki, s hogy módot nyújtson korcsolya egyesület alakítására, a csácsi utca végén egy darab Vétet'vett, ott 140 meter hosszú és felső részen, valamint közepén 25 meter széles, alsó végén pedig 10 meter széles tavat ásatott. Akkora hely kétségkívül, hogy a jégsport gyakorlására igen kényelmes. A tó vize biztosítva van azáltal, hogy nyugati részénél egy patakocska foly s ez magasabb fekvésű lévén — a vizet a tónak "folyton szolgáltatja. Ha a tó vize a normális magasságot elérte, a keleti részén van egy nyilás, honnan a felesleges víz akadálytalanul elfolyhat. A viz mélysége 40—70 c m közt váltakozik s így jégbetörés esetén a vizbefulás veszélye egészen ki van'zárva. A tó közepén mintegy 40 meter területen a viz mélysége 1 meter. Nyáron ugyanis a tó haltenyésztésre fog használtatni, azért lett egy része mélyebbre véve. A tó nyugati részén Hajmásy Gyula építész ur csinos kis csarnokot ké-zít, ahol elég tágas helyiség fog lenni egy részt a korcsolyázókat nézők számára, más részt maguk a korcsolyázók részére. A csarnok építése pár nap alatt be lesz fejezve. — Maga a tó a csarnokkal együtt a legkellemesebb benyomást eszközli a szemlélőre s habár épen nem vagyuuk ellenségei a napok óta állandó derült időjárásnak, mégis titokban mint igy óhajtjuk, vajha a kemény fagy jéggel borítná a tó felszínét s „ Halifax "-al tcva rebbenhetnénk annak tükör simaságán. De hát szóljunk valamit az egyesület ügyéről. F. hó 3-ára korcsolya egylet alakítása tárgyában értekezlet volt egybehiva az „Arany Bárány" 6. számú termébe, hol — szokás szerint — kevesen jelentek meg. Tartva attól, hogy ujabb összehívás még kedvezőtlenebb eredményre vezet, az egybegyűltek az értekezletet melynek vezetésére Szeghő István úr, a jegyzőkönyv vezetésére Udvardy Ignác kérettek fel — megtartották, amelyen Unger Dom< nkos gyógyszerész úr előadta, hogy a tó az övé, az épületet pedig Hagymásy Gyula úr állítja, akinek ő a tavat azon kikötés mellett átadja, hogy az folyton korcsolyázó helyül szolgáljon. Az épület s a tér vételára összesen mintegy 1400 forintot tesz ki és Hagymásy úr hajlandó ezen összeg 8" ,,-ért bérbeadni, ami évi 112 frt bér lenne oly kikötéssel azom ban, hogy ha a korcsolya egylet a helyet az épülettel együtt meg akarja venni, úgy tartozik azt az egyletnek átengedni s ha az egylet részletfizetéseket tesz, a rész letösszeg levonása után fenniaradó összeg után tartozik csak a 8" (

)-os bért fizetni. Az értekezlet azon óhajának adott kifejezést, hogy eltekintve az eddig lét. zett korcsolya egylettől egy új korcsolya egylet alakítlassék s egy öttagú bizottság választatott Árvay Lajos, Bosehán Gyula, Lányi Kálmán, Unger Domonkos és Udvardy Ignác urakból, amely bizottság az alakuláshoz szükséges intézkedések megtételére telkéretik s egyúttal az értekezlet részéről a bizottság számára irányadóul kijeleltetik, hogy készítsen alkalmas alapszabály ti rvezetet, az alakuláshoz szükséges tagokat gyűjtse össze s azokat az alakuló gyűlésre hívja egybe. Az alakuló gyűlés után a tagok folytatólagos felvétele már az alapszabályok által előirt módon eszközöltetik. Hiszszük, hogy a kiküldött bizottság rövid idő alatt egybegyűl és az értekezlet óhajának megfelelőleg az alakulásra szükség, s intézkedéseket foganatosítja, hogy az alakuló közgyűlés mielőbb megtartathassék s a helyiség - eshetőleg bekövetkező kedvező időjárás alkalmával — rendeltetésének azonnal átadható legyen. hogy tanuk nélkül beszélhessek önnel, engedje meg hogy . . . Tovább azután nem folytathattam. Lilla méltóságteljesen emelkedett fel helyéről, hidegen mért végig fekete nagy szemeivel, azután megfordult s szó nélkül távozott a szobából. Elképzelheti tekintetes szerkesztő ur, mit álltam ki, a most leirt események után! Egész éjjel nem hunytam be szememet. Álmatlanul háuykolódtam ágyamban, mint valami szerelmes diák gyerek, ki otromba feliépé sével, egy meggondolatlan pillanatban, tönkre tette mindazt, mit napokon át épített. Másnap, természetesen Balogházára sem mentem. Lacit küldtem magam helyett, hogy végezze a kortesekkel a végzendőket. Ki írhatja le tehát meglepetésemet, midőn este Laci utján szépemtől egy kis levélkét kapok, melyben szórói-szóra ezeket írta : „Uram! Ön tanuk nélkül óhajtana velem beszélni. Ám legyen! ha ugy tetszik, e hó 19-én, délután két órakor találkozhatunk a papa szőlőjében. A pince kulcs ott lesz az eresz alatt, az első ablak felett. Zárja fel az ajtót s azután a kulcsot tegye vissza helyére. Csak arra kérem, ugy jöjjön, hogy senki se lássa. Tehát a viszontlátásig! Pá . . pá Lilla." — Angyal! — kiáltottam fel boldogságtól áradozva, a mint végig betűztem a drága „szarkalábokat" s csak az ütött egy kissé szeget a fejemben, hogy miért kell ennek az édes légyottnak épen 19-én délután két órakor lenni, a mikor az nap öi órára volt programúi beszédem is kitűzve. A végrehajtó bizottság legutolsó ülésén ugyanis oly formán lett megállapítva a hadi terv, hogy először megcsinálják a kortesek a hangulatot Balogházán s vidékén, mikor azután rendben lesz minden — hogy még jobban imponálhassunk ezeknek a veszedelmes községeknek — minden faluban bandérium megy, a választókat beszállítjuk ünnepélyesen a központba, ott megtartom a programm beszédet,"azután lesz nép ünnep, ökörsütés, tánc, bor, szivar, pecsenye, szóval minden, mit csak megkíván a „polgártársak" szeme, szája. Kettős okom volt tehát izgalommal várni a nagy napot, mely ugy szivem — mint politicai pálya futásom dolgában döntendő volt, s talán még délutáni égy óra sem lehetett, midőn én már dobogó szívvel lestein-vártam imádásom tárgyát a tiszteletes ur szőlőjében. (Vége köv.) Az építő mesterségek. Az ipartörvény az építő mesterségek gyakorlásának szabályozását, amíg erről esetleg külön törvény nem fog intézkedni, a földmivelés-, ipar és kereskedelemügyi miniszterre bízta. Mivel az építő mesterségek űzését a törvény engedélyhez kötötte, a töldmivelési miniszter legközelebb rendeletet bocsátott ki az építő mesterségek megkezdésének és gyakorlásának szabályozása végett. A rendelet 1. fejezete megállapítja az építő mesterségek fogalma alá tartozó iparokat, úgy ez iparok hatáskörét, a 2 ik fejezet szól az építőmester képesítéséről, a 3-ik a kőműves, kőfaragó és ácsmesterségek képesítéséről, 4-ik az engedély kiadásáról. Az építő mesterségek fogalma alá esik: az építőmester, a kőműves, az ácsmester és kőfaragómester ipara. Az építőmester az építkezés terén előforduló minden munkát, beleértve a hozzá tartozó összes iparos munkáit is, önállóan létesíthet. A kőművesmester minden föld-, kőműves- és elhelyező munkát foganatosíthat s azonkívül egyszerű szerkezetű földszintes lakóházakat és gazdasági épületeket építőmester közbenjötte nélkül, saját felelősségére építhet s az ott előforduló összes munkákat vezetheti és végrehajthatja. A kőfaragómester a saját mesterségébe vágó minden munkát saját felelősségére végrehajthat. — Az ácsmester a saját mesterségébe vágó minden munkát, valamint egész építkezéseket is, melyek faszerkezetüek, saját felelőssége alatt végrehajthat. Az építési engedélyhez nem kötött munkálatokat oly kőműves, ács és kőfaragó is végezheti, aki a hatóság előtt igazolta, hogy legalább 2 éven át szakba vágó munkálatokatnál mint segéd működött. Az építőmester, a kőműves, az ácsmester és a kőfaragó mester iparának gyakorlásához szükséges képesítés külön vizsgálat sikeres letevése folytán nyert okle vél, illetőleg bizonyítvány által igazolandó. Az építőmesterség gyakorlására szükséges képesítés igazolható : a) a m. kir. József műegyetemen elnyert, vagy ez által honosított építészi oklevél és annak kimutatása által, hogy építőmesterség terén legalább 1 évig gyakorlatilag foglalkozott: b) a képzettség megvizsgálására szervezett és Budapesten működő vizsgáló bizottság részéről kiállított bizonyítvány által. E bizottság 21 tagból áll; el nőkét és tagjait a földmivelés-, ipar és kereskedelemügyi miniszter évről évre nevezi ki a műegyetem és az állami küzépipartunoda tanárai, az államépítészeti tisztviselők, építészek és építőmesterek közül. A építőmesteri vizsgálat áll: a) egy próba munka tervezet és költség előirányzat) készítéséből ; b) szóbeli vizsgálatból, mely utóbbi a következő tárgyakra terjed ki: a) föld- és lejtszinmérés, a szükséges műszerek ismerete ; az ábrázoló mértan alkalmazása az árnyék szerkesztésre és kőmetszésre; c) gyakorlati számtan, vo natkozással a középítészetre; az erőműtan és géptan elemei. Továbbá d) az építészet története és az építészeti stíl- és alaktan elemei; e) fontosabb építési iparágaknál előforduló szerkezetek, közönséges lakházak, kisebb nyilvános épületek és gazdasági épületek szerkezete és berendezése, beleértve szellőztetést, fűtést és vízvezetési is ; f) a vasutak és közutak építésénél előforduló földmunkák, vízelvezetések ismerete; azonkívül hidak, partbiztosítások és azok alapvetése, g) az építési anyagok ismerete. A vizsgálati díj 80 frtban lett megállapítva. — A kőműves-, kőfaragó és ácsmesterek képesítésére vonatkozólag a rendelet következőleg intézkedik: A kőműves-, kőfaragó- és ácsmesterség gyakorlására szükséges képesítés igazolható: a) a m. kir. állami középipartanodán nyert végbizonyítvány és annak kimutatása által, hogy az illető mestersége terén legalább 3 évig gyakorlatilag foglalkozott; b) a képzettség megvizsgálása a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter által szervezett vizsgáló bizottság részéről kiállított bizonyít vány által. A bizottságok székhelyei: Arad, Beszterczebánya, Brassó, Budapest, Debreczen, Kassa, Kolozsvár, .1 [.-Sziget, M.- Vásárhely, Miskolcz, Nagy-Várad. NagySzeben, Pécs, Pozsony, Sopron, Szeged, Temesvár, Veszprém, Zala-Egerszeg, Zombor. A bizottság 5 tagból áll. Elnökét és tagjait a kereskedelmi miniszter állami és városi műszaki tisztviselők, képesített építőmesterek közül évről évre nevezi ki. A folyamodványhoz melléklendő: a) Bizonyítvány arról, hogy a folyamodó a tan viszony megszűnése után szakbavágó mestersége terén szakbavágó munkával legalább 3 évig foglalkozott, b) A folyamodó által sajátkezüleg készített 3 rajzlap. A vizsgálat áll a) egy próbamunka készítéséből; b) szóbeli vizsgálatból. A próbamunka feladatát a bizottság állapítja meg és a jelölt tartozik a megoldás vázlatát zárt helyen bizottsági tagok felügyelete alatt elkészíteni. A próbamunka elkészítésére egy heti idő adható, tehát csak oly feladatok kidolgozása és oly előállításban követelendő, a melyre az időtartam rendszerint elégséges. A szóbeli vizsgálat 2 óránál tovább nem tar:hat. A vizsgálati díj 30 frt. Az engedély kiadására nézve a következőket mondja a rendelet: A ki az építőmesterségek keretébe tartozó bármely ipart szándékozik űzni, köteles az illetékes első fokú iparhatóságnál iparengedélyért folyamodni. Az iparengedély elnyerése iránt az első fokú iparhatósághoz intézendő kérvény mellett tartozik folyamodó igazolni azt, hogy az 1884. XVII. t. cikk 1., illetőleg 2. vagy 3. §-a értelmében általában ipar iizésére jogosult és tartozik továbbá ezen rendelet 8., illetve 22. §-aiban körülirt bizonyítványok bemutatása által igazolni azt. hogv az illető ipar gyakorlására kívánt képesítést elnyerte. A ki e kellékeket igazolja, annak az engedély, a törvény 21. §-ában megállapított díj lefizetése után, kiadandó. Helyi, megyei és vegyes hirek. A balatoni halaszati szövetkezetnek október hó 26-án Keszthelyen tartott gyűléséről lapunk mult heti | számában közölt értesítésünket azzal egészítjük ki, mi szeriut az alapszabályok kidolgozásával megbi/.ott küldöttségnek jelen volt tagjai Landgraf János halászati fel ügyelő ur által készített szabálytervezetet ugyan 26. délután tárgyalván, azt csekély módosítással elfogadta, s mint a szövetkezet alapszabályait megállapította. A küldöttség elhatározta, hogy ezen szabályok kellő számú példányban kinyomassanak, minden egyes balat mi jogosítottnak, azon felül a Balaton környéki községeknek, birtokosoknak, lelkészeknek, körjegyzőknek a három megye közgazdasági előadói ut ján megküldessenek; december 13-án Siófokon tartandó küldüttségi ülésben még egyszer átvizsgáltassanak, s ugyanott december 14-én tartandó közgyűlésen tárgyaltassanak, véglegesen megállapíttassanak, jóváhagyás végett a magas minisztériumhoz felterjesztessenek. A december 14-iki közgyűlés meg fogja választani a szövetkezet tisztviselőit is, kik működésüket azonnal meg is kezdik. Kegyes adomany. Hidassy Kornél szombathelyi püspök úr őméltósága a baszitai róm. kath. felekezeti iskola belső felszerelésére 100 trtot volt kegyes adományozni. — Dr. Ruzsicska Kahtian megyénk derék tanfelügyelője a mult hó végén megint a Muraközben járt, még pedig azon céllal, hogy három ujonan felállított állami iskolát adjon át rendeltetésének; és pedig egyet RáczKanizsán és kettőt a hegyvidéken. Soha jobb helyen iskola nem nyilt meg, mint ezek, — épen a v.ghatárokon. Szóval az uj buzgalom uj eredményei nagyon méltók egymáshoz. — A tanfelügyelőt útjában Vrancsics szolgabiró és Margitai képezdei tanár s a hegyvidék iskolalátogatója kisérték. — Ez iskolák megnyitását illetőleg a „Muraköz" a következőket írja: Lélekemelő ünnepélynek volt szin helye Muraköz regényes hegyvidéke október 30 és 31én. E napokon volt a határszéli állami iskolák ünnepélyes megnyitása. Már maga a legkellemesebb, tiszta, verőfényes őszi nap, a hegyvidék az ő elragadó kilátásával a puskalövésnyire fekvő stájer községekbe és távolabb a horvát hegyláncokba, emelték a hegykerület ez ünnepélyét. Dr. Ruzsicska Kálmán Zalamegye kir. tanfelügyelője, Vrancsics Károly szolgabiró s gondnoksági tag és Margitai József képezdei tanár s a „Muraköz" szerkesztője kíséretében, az iskolai gondnokság, az ál lami iskolai tanítók, községi elöljáróság és szülők jelenlétében nyitotta meg a hegyvidéki iskolákat a II. és IV. hegykerületben és Rácz-Kanizsán. Az ünnepély tetőpontját Rácz-Kanizsán érte el, ahol a kir. tanfelügyelőt és kiséretét tarack durrogással várta a fellobogózott és feldíszített állami iskola előtt a hegyvidéki nép. Itt Vrancsics Károly szolgabiró meleg szavakkal üdvözölte a kir. tanfelügyelőt. Hajdan — úgymond —- itt a Mura partjáu az ellenség előtt szolgált védbástyául e hely, később nemesi kúria volt ez épület. Most ezen uemesí kúria sokkal nemesebb, sokkal magasztosabb céloknak van hivatva szolgálni: a hazaszeretetnek, a közművelődésnek. a tudománynak. Hajdan itt e helyen fegyverrel kezében küzdött az ellenséggel a hadakozó nép, most népboldogító eszmékkel, a közművelődés szövétnekével küzd ez iskola a szellemi sötétség ellen. Köszönetét fejezi ki a magyar kormánynak és búzgó közegének, a tanfelügyelőnek atya gondoskodásukért. Dr. Ruzsicska Kálmán tanfelügyelő lelkes szavakkal buzdítja az iskolai elöljáróságot és az összegyűlt hegyvidéki tanítókat a hegyvidéki iskolák hazafias vezetésére és kötelességük pontos teljesítésére. Bemutatja a hegyvidéki iskolák elöljáróságát: Vrancsics Károly, Báró Kuezevich Konstantin és Kozma Márton gondnoksági elnököket és Margitai József iskolalátogatót. Kir. tanfelügyelő kéri fentnevezetteket, hogy ne szüujenek meg a hegyvidéki állami iskolákat, mint a hazai kulturális törekvések védbástyáit itt a határon teljes erkölcs' erejükkel istápolni. Margitai József képezdei tanár az előtte szólók lelkes és hazafias beszéde által elérzékenyülve horvát nyelven szólt a néphez. Biztosítja a népet, hogy az állami iskolák a vallásosság, erkölcsiség, a haza- és em berszeretet, a művelődés, az előhaladás tanyái és őrei lesznek. Kéri a népet, hogy bizalommal legyenek a most felállított iskolák iránt. Végül Szmolkovits János fbldmívelő és gondnoksági tag a nép nevében horvátul mondott köszönetet a kir. tanfelügyelőnek és a magyar kormánynak az állami iskolák felállításáért. És szem nem maradt a beszédek folyama alatt köny nélkül. Ki tudja, kinek-kinek kedélyére mi hatott? Váljon nem-e a hazatini és embarbaráti eszmék, a népnél pedig a közoktatási kormány iránti hálaérzet! Mert itt a stájer és horvát határon még nem élvezte a nép a rendes iskoláztatás előnyeit. Itt nagyon kevés ember bir a műveltség azon előfeltételével, amelyet írás-olvasásnak neveznek. Annál nagyobb lehet tehát minden hazafi és emberbarát öröme, hogy most már Muraköz hegyviilé kének mintegy 1000 horvát ajkú tankötelese, a mult évben megnyitott stridói áll. iskolával együtt, 7 kitűnően felszerelt osztályban, 7 derék, lelkes, fiatal tanítótól élvezheti az állam atyai gondoskodásából az oktatás előnyeit. Az eddig elhagyatott muraközi hegyvidékre ez iskolák felállításával új nap virradt, új élet kezdődött. A főérdem dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanfelügyelőé. Fáradságot nem ismerő működésének és tapintatos eljárásának sikerült az iskolák felállítása elé gördített számos akadályt elhárítani. O és Vrancsics Károly szolgabiró, ki fáradhatlan buzgalommal segítette a kir. tanfelügyelőt a hegyvidéki népiskolák felállításában, e kulturális és hazafias tekintetben,nagyon fontos tényezők fő okozói. Éljenek soká! És ha majd magyar szó és magyar dal fog hangzani e szép bérceken; ha uiajd az elhagyott hegyvidéki nép élvezvén az oktatás által nyújtott előnyöket, vallásos, erkölcsös, munkás, szorgalmas, jómódú, boldog és megelégedett lesz: akkor leljék fáradságuk jutalmát öntudatukban azok, akik az iskolák felállításában és szervezésében szívvel lélekkel részt vettek. Meghivó. Az 1885. évi természetbeni közmunka beosztás és utépítészeti költség előirányzatra vonatkozó javaslat megállapítása és egyéb törvényhatósági ügyek közgyűlési tárgyalásának előkészítése végett az állandó