Zalamegye, 1884 (3.évfolyam, 27-52. szám)

1884-10-12 / 41. szám

III. évfolyam. Zala-Egerszeg, 1884. október 12. 41. szám. L II rt • r a es A „Zalamegyei gazdasági egyesület" és a „Zalaegerszegi ügyvédi kamara" hivatalos közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Zala-Egerszeg, 1884. október 7. A „Zalamegyei gazdasági egyesület" életrevalóságának s a gazdászat előmozdítására irányuló nemes ügy buzgalmának fényes tanújelét adta a városunkban, az egyesület saját helyiségében f. hó 5., 6. és 7. napjain rendezett mezőgazdasági és kerti termény, úgy gyümölcs, szőlő és borkiállítás által, amelyről — akár a kiállításon terményeikkel képviseltek számát. akár a kiállított tárgyak sokaságát és főleg minőségét szigorú bár, de elfogulatlan birálat tárgyává teszsziik, •— minden nagyítás nélkül és teljes joggal elmondhatjuk, hogy az kitűnően s a várakozáson felül sikerült. —Az egyesületnek elvitázhatlan érdeme, hogy az időközönként rendezett ily kiállításai által sikerült a közönség körében nagyobb és nagyobb érdekeltséget kelteni, amit legfényesebben igazol ama körülmény, hogy a kiállításon résztvetteket nem csupán az értelmi osztály szolgáltatta, hanem részt vettek abban az iparosok, sőt — aminek leginkább örülhetünk — szépen volt ott képviselve a földmíves osztály is. — S e kiállításnak ez az egyik legfőbb érdeme, erkölcsi síkere ! Tudva ugyanis, hogy Magyarország első sorban földmívelő ország, ez okból minden erővel oda kell hatnunk, hogy a nemzettest zömét képező eme földmíves osztályt kiragadjuk százados közönyösségéből, módot nyújtsunk neki az okszerű gazdálkodás megkedveltetésére s ezáltal saját jólétének előmozdítására nyissunk előtte utat! Ezt pedig csakis ily kiállítások által eszközölhetjük, midőn módot és alkalmat szolgálatunk neki a kitűnő fajok szemlélésére, más részt egyesek megjutalmazása által a közönségben a kedvet a tevékenységre felélesztjük. Az egyesületi ház bejáratánál csinos diadalkapu volt felállítva, bent a helyiségben az egyes tárgyak ízlésesen voltak csoportosítva, a közönként felállított virágvázák a kiállított tárgyak okozta benyomást nagv mérvben fokozták. A rendező bizottság fárasztó, de sikert aratott munkájáért kétségkívül elismerést érdemel. F. hó 5-én d. e. 10 órakor érkezett meg a megnyitási ünnepélyre főispán úr őméltósága, akit a rendező bizottság, élén Háezky Kálmán úrral, az egyesület fáradhatlan buzgalmú elnökével fogadott, ki is lelkes szavakban üdvözölte a megjelenteket; hansúlyozta megnyitó beszédében, hogy az egyesület által rendezett legutolsó kiállítás által elért siker buzdította az egyesületet egy új kiállítás rendezésére, hogy a gazda közönségnek alkalom nyujtassék a kitűnő fajokkal megismerkedni, más részt egyesek a megérdemlett kitüntetés által a további sikeres működésre lelkesíttessenek. Köszönetet mondott a kiállítóknak, akik lehetségessé tették, hogv a termesztmén veknek majd minden ága képviselve van s akik a gazdasági egyesületét nemes célja kivitelében hathatósan támogatják. — A megnyitási ünnepélyen szép számú közönség volt jelen, kik élénk érdeklődéssel vették szemügyre a kiállított tárgyakat. A kiállítás terjedelmére következtetést vonhatunk ama körülményből, hogy szőlőt 6, kerti terményeket 14. mezei terményt 12, gyümölcsöt 32 és bort 19-en állítottak ki s így az összes kiállítók száma 83 volt. Lapunk más helyén a birálat eredményéről felvett jegyzőkönyvet olvasó közönségünk tájékoztatása végett egész terjedelmében közölvén. jelen sorainknál azt melőzzűk, mégis nem hagyhatjuk megemlítés nélkül Beeker Antalné úrhölgy kiállítását, melyben majd mindent egybefoglalva találtunk, a mire egy igazi háziasszonynak szüksége van, ugy Orosz Pálné úrhölgyét, amely szintén Ízlésesen volt egybeál. o J lítva. — A kiállítás legfőbb sikere a gyümölcs kiállítás volt; erre akár a válfajok számát, akár azok kitűnőségét veszszük, semmi kivánni való sem maradt, hátra ; igy C ement Lipót, Fábiánics Ignác, Kovács Sándor. Königmayer János, Orosz Pál, Sknblics JenŐ urak és Tahy Rozália úrhölgy által kiállított gyümölcsökről maguk a szakközegek is teljes elismeréssel nyilatkoztak. Örömmel tapasztaltuk, hogy megyénk tanítói közül is többen részt vettek a kiállításon saját termésű gyümölcseikkel; igy Kovács Sándor söjtöri, Tóth Lajos mihályfai. Kovács Győző bagodi, lluber Imre kapornaki és Selnnid József nagy-récsei tanítók. Kétszeresen örvendünk e ritka jelenségnek, mert ugy vagyunk meggyőződve, hogy főleg a nemes gyümölcs tenyésztésének a nép köreben való elterjesztésére a néptanítók hivatottak első sorban, s mert hiszszük, hogy amely néptanító a gyümölcsfa tenyésztéssel kedvvel foglalkozik, az lehetetlen, hogy megelégedjék avval, miszerint csak magának legyenek kitűnő gyümölcsfái, hanem a kinálkozó száz meg száz alkalmat mindenkor örömmel és készséggel felhasználja arra, hogy a község népét nemes fajok tenyésztésére reá vegye. — A kiállításon részt vett tanítók, hogy a gyümölcsfa tenyésztés terén buzgón és sikerrel működnek, kitűnik onnan, hogy mind az öten ki lettek tüntetve, még pedig Kovács Sándor söjtöri tanító 3 db. 10 frankos aranynyal, míg a többiek egyenként másod rendfí díjjal (10 frankos arany). — A kivívott siker a kitüntetetteket kétségkívül továbbra is lankadatlan munkálkodásra fogja buzdítani, míg a megye többi tanítóit kartársaik erkölcsi diadala hason irányú működésre fogja sarkalni! — A kiállítást azon tudatban hagytuk el, hogy a Zalainegyei gazdasági egyesület, amely a megye gazda közönsége jólétének emelésére minden kinálkozó alkalmat megragad, a sikerült kiállítással érdemeit egygyel gazdagította. — „Zalamegye" tárcája. Budapesti tárca levél. Olyan az idő, mint a kacér hölgy. Egyszer langyos napsugarak játszadoznak arcunkkal, enyhe szellő lengedez körülöttünk, bódító virág illattárban úszunk, másszor szemeink sötét felhőkkel találkoznak, arcunkat eső cseppek érintik, s a fogasra tekintgetünk meleg felöltőink után, s a kinek van, fel is ölti, de soknál vagy a sors tagadta meg e szerencsét, vagy csak zálogjogilag létezik. Időjárásról beszélek, mint a rosz udvarló. No de az időről beszélni most idején van, mert :iz ősz derekán vagyunk. A fák lassanként elvesztik szép koronájukat, a virágok ékességüket, illatukat, a told zöld bársony takaróját, s csak a sárga harasztok maradnak meg. Az erdők, berkek dalosai is melegebb hazába költöztek. Végkép letarolja a kimúlás, enyészet, haldoklás jelképe az: ősz mindazt, melyet diszszel födött a szép kikelet. Megélénkül, zajossá lesz a tni fővárosunk, az ország szive, hol öszpontosul minden: A múzsák emberei már mind együtt vannak a számos tanintézetekben. Az országgyűlés megnyílt. Az uj honatyák. mint újoncok tulpontosak a „tisztelt ház"-ban való megjelenést illetőleg. A megnyitás mult hó 29-én történt a budai királyi várban. O telsége által trónbeszéddel nyittatott meg, melv trónbeszéd magában foglalta a főrendiház reformját, az állami tisztviselők nyugdíjazásának szabályozását, polgári törvénykönyv megalkotását, a képviselői mandatum meghosszabbítását, az Ausztrával való vám és kereskedelmi kérdés megoldását. Megalakultak az egyes klubbok is nagy keservesen, s a mandatumot igazoláséi benyujták a honatyák, hol is csak Roth Pállal történt meg az a kalamitás. hogy mandatuma helyett az általa választóinak adott aszemiszomért járó számlát találta benyújtani. Na, de se baj, több is veszett más kollegájánál. A főrendek is együtt vannak, s nagyon érdeklődnek a főrendiház reformja iránt, mivel e szerint csak bizonyos meghatározott vagyonú, vagy állású, tehát nem bukott nagyságok vehetnek részt a főrendiház padsoraiban. Talán ha ezt behozzák, nem kerül oly sok vérrel szerzett ősi birtok potom áron idegen kézbe, fölébred az ősi büszkeség, mely már kihalóban van. Móricz Palya, a kicseppent exképviselő is bújában travesztálta Tompa egy költeményének vers szakát, s át is nyujtá egyik miniszternek, hadd prüsszügjön tőle: „Bőr padokban, hallgató ajakkal, Mit ültök csüggedt mamelukok ? Nincs talán feledve az „igen

a szó, Melylyel mindent megszavaztatok? El nem multak, s újra visszajönnek. Sáp, eimek, zsíros hivatalok .... Legyen a törvény komisz, siralmas, Mamelukok csak szavazzatok ! * Még Ivomjáthi Béla is, a kiérdemiilt honatya, ki legközelebb szabadalmat kér soha nem találó, nem gyilkoló párbaj pisztolyaira, egy nála ritkán sikerülő viccet mondott az opera- és országházra. Tudja barátom, mi külömbség van az operaház és országgyűlés között? Nem tudja! No, hát az elsőben elhegedülik, másikban eléneklik i halk „í^H^-ekben) a pénzt, közös találkájuk a deficit rovat. * Az opera házát is megnyitották mult hó 27-én, fényesen, nagy ünnepélyességgel, a király jelenlétében. Az „ügyet" intéző körök, élén Podmaniczky intendánssál. nem a zongora királynak: Liszt Ferencnek remek művét, a „Király dalt" adták elő, hanem egy ehhez értékileg sokkal alantabb álló darabot. A .Királv hymnus"-t azért nem akarták, mert abban régi formájú a szöveg, s forradalomra „izgató", mert az ősi -Hej Rákóczy, Bercsényi . . ." dal után indul, zenéje a zenéhez nem értőknek „hibás." 1 ljen hát a pajtáskodás, az Erkel család zene monopoliuma. Háromszor ismételték a „Bánk bán" és „Lohengrin" operák előjátékait, s első felvonásait s a -Hunvadv László" közbetett nyitányát. Opera házunk, melynek külső s belső pompája bámulatra rsgadja a nézőt, a gyönyörű díszletekkel és jelmezekkel (csak a trikó 4000 frt. együtt, 3 miliő 103 ezer 547 frtba került. Fent ős Buda várában pedig a nemzeti színháznak volt jeles művésze: Feleki József működik, mint a ..jobb parti színházak igazgatója", -s elcsalogatta a népszinház Evvájától Blahánét, a kedves csalogányt. — Szomorú ünnepet ült a főváros közönsége is e hó 6-án, mint a 13 aradi vértanú gyászos emlék napján. A harcos karok, honvéd egyletek, iparosok, számos helyen, kis szertartással ünnepelték meg. Mikor a szabadságharc dicső hőseinek kezéből az árulás kivette a fegy vert, az ez által győzelmet nyert zsarnok nem elégelte meg a vért, nem volt elég neki a haza annyi szép saljának, virágának elhullása, a törzsek kiirtásához fogott, bitót emelt azon hősöknek, kik örök dicsőséget érdemeltek. —- Emlékezzünk meg róluk és tanuljunk szabadságunk e szent vértanúitól hazaszeretetet, lelkesültséget, önfeláldozást. L 'gyen áldott gyászos emlékük .... „Csak korcs nép felejthet os nagyságokat, A lelkes eljár ősei sírjához, S gyújt az égi fénynél új szövétneket." Szóljunk valamit az irodalomról is. Az akadémia, Kisfaludy Társaság, Phylologiai társulat már megkezdték üléseiket a nyári pihenő után. Az irodalom is nagy lendületet nyer igy ősz felé. Az októberi negyed az, midőn megindulnak a számos lapok, ugy, hogy a türelmes publikum azt sem tu Íja, melyiket válaszsza, mikor mind olyan sokat ígér. Igen, csak ígér, de alig van, a melyik meg is adja. A legtöbb lelketlen kiadó, vagy szerkesztő csak felkéri a jeles Írókat, hogy engedjék meg, miszerint neviiket a lapok munkatársai közt felemlítse. Csap egy hangzatos, frázisoktól dagadozó „előfizetési felhívást", vagy _ Programmot" s a hiszékeny közönség lépre megy. Nem lehet csodálni, ha idegenkedik sok, ki kárán tanult az uj lapoktól. Szerényen, minden dob ütés, trombita harsogás nélkül jelent meg e hó 1-én a jóhirü, szolid: Székely Aladár könyvkiadásában egy uj. gyönyörű kiállítású, még is olcsó szépirodalmi heti lap. mely pár száma után itélve ki fogja szorítani az i ddigi összefércelt, ily irányú lapokat. „ Gondűző" ennek a ueve, s a jeleshirü műfordító: Mártonffi Frigyes, mint szer kesztője. továbbá P. Szathmári Károly, Mikszáth Kál mán, Margittay, Sziklai s az első rangú jeles irók serege gondoskodnak arról, hogy a közönség hozzá méltó olvasmánynyal űzze el szabad idejében a nehéz gondokat, s a testi fáradalom után nagymérvű lelki üdülést is nyerjen. Előttünk feküsznek e lap számai s tiszta szív vei mondhatjuk, mint a közönség jóakarói, hogy e lelkiismeretes kiadó vállalata nagyon megérdemi a pártolást. A viszontlátásig. Mátrai Zoltán.