Zalamegye, 1884 (3.évfolyam, 27-52. szám)
1884-08-17 / 33. szám
Az indítványozott biztosító intézmény tehát nem az általános kötelezettség, hanem az önkéntes hozzájárulás alapján alapíttatnék, éppen ezért a létesítés ellenében a biztosítási alap beszerzése képezi a lényeges nehézséget és akadályt, oly lényeges akadályt, a melynek legyőzése nélkül az'egész terv meghiusul. Ugyanis az 1875. XXXVII. t. e. (kereskedelmi törvény) 453. §-a igy rendelkezik: „minden biztosítási vállalat köteles' a cégbejegyzésre illetékes törvényszéknél a biztosítási ügyletek' minden ágára nézve, melylyel foglalkozni szándékozik, külön-külön legalább százezer torintnyi tényleg befizetett biztosítási alapot kimutatni. Ezen alap kimutatása előtt sem a cég bejegyzésének, sem az iizlet megkezdésének helye nem leheti' Tehát ámbár az indítványozott biztosítási intézmény nem nyeremény céljából alakíttatnék, mert a vállalat jövedelméből az alapítók egyénileg nyereméy osztalékot 'nem kapnának, úgy azon ellenvetést tehetné valaki, hogy hiszen nem magán nyeremény céljából alakult részvénytársaság vagy szövetkezet, hanem egy közérdekű célra létesítendő alapítvány s közhasznú intézmény leendvén a vállalat, a kereskedelmi törvény rendelkezései alá nem tartozik, — ezen ellenvetést érvényre emelni nem lehetne, mert az idézett törvény minden biztosítási vállalat kötelességévé teszi a százezer forint tényleg Ilefizetett biztosítási alap kimutatását, tehát kivételnek egyáltalán helye nincs, — és mert ily alap nélkül a bizalmat megnyerni nem lehetvén, a vállalat működését siker reményével mégsem kezdhetné, s végre mert biztosítási alap' hiányában a megye az árvák épületeinek ottani biztosítását mégsem engedhetné. Tényleg befizetett százezer forint biztosítási alap kell tehát, mert az indítványozott intézmény létesíthetése ezen lényeges feltételtől függ. Honnét s mikép szerezhető ez be? az a megoldandó nagy kérdés. Részvényekkel nem, mert akkor részvénytársaságot kellene alakítani, ámde ismerve a pénzembereket, képzelni sem lehet, hogy ez máskép mint magán nyererueiiv célra alakuljon, akkor pedig az indítványban kilátásba helyezett előnyök t. i. a biztosítási díjtételek lehető legcsekélyebbre leszállítása, ezzel a biztosítási ügyterjesztése s a contemplált végcél t. i. földhitel alap s ennek jövedelmeiből mezőgazdasági és culturalis célokra segélyszerzés végkép elesnék, inert hogy a 25—100° „ osztalékot adó részvénytársaságok is tisztelet a csekély számú kivételnek mily szükkebliiek. jótékony sági. közművelődési célokra mily vékonyan juttatnak, azt azok évi kimutatásai sajnosan tanúsítják. Részvénytársasággal működni akarni tehát az egész tervnek értelme és célja megszűnne, mert magán nyereményre dolgozó biztosító társaság elég van. A biztosítási alap összeállítását tehát csak is ezen tényezők s mivelctek segélyével lehetne eszközölni. I. Az első magyar biztosító társaság soproni főügynöksége által közölt és a tek. megyei árvaszék által megküldött adatokra támaszkodva, mint bizonyost ellehet fogadni, hogy a vállalat első évében is a befolyandó dijak a felmerült káresetek után kifizetendő kártérítési összeget messze túlhaladják, legcsekélyebb aggodalom sem forog fenn tehát arra, hogy — (de a vállalatot csak az árvaértékek biztosítására szoritva) a kártérítések miatt a biztosítási alapot megtámadni kellene, úgy hogy a biztosítási alap épen csak a végett szükségeltetik, mert a törvény ily alap létesítését igényli, a törvénynek pedig eleget kell tenni. A biztosítási alap megalkotásához tehát azon teljes megnyugvással lehet hozzájárulni, hogy kockázattól nincs mit tartani. E meggyőződésből kiindulva véleményünk szerint az alap következőkép összeállítható. Mint már az indítványban felemlítve lett, a megyei biztosítási intézet vezetését a megyei törvényhatóság nem vihetné, mert azt a törvény által körülirt hatálykörébe be nem vonhatná, mig a megyei gazdasági egyesület azt teljesítheti akkor, ha alapszabályai 2-ik §-a, meh az egyesület célját meghatározza, kibővíttetik akkép hogy az alapszabályokba felvétetik ezen pont: „A biztosítási ügy terjesztése céljából a megye lakósság érdekében, de közgazdasági tekintetekből is a megye területére tűzkár biztosítási intézetet alapit s azt nyilvános számadásra kötelezettség mellett a megállapított külön alapszabályok szerint kezeli" Ezen pontnak a gazdasági egyesület alapszabályaiba leendő felvétele folytán a tüzkái biztosításróli intéz mény létesítése jogos hatályköréhez tartozván, az egyesület a maga vagyonával ezen célra is rendelkezhetik, ezen jogánál fogva tehát a tényleg befizetett nagyobb részben államkötvényekben fekvő vagyonából azon idő tartamra, mig a biztosítási díjjakból a százezer forint alap összegyűl, az alap kimutatására kijelöl húszezer forintot. Ez által a mezőgazdasági célokra működhetésében legkisebb hátrányt sem szenved, mert a húszezer forint kamatjait az után is akadálytalanul azon célokra fordíthatja. II. Mint előbb említtetett, az alapot a kockázat veszélyétől félteni nem lehet; tekintve tehát, hogy mint az indítvány kilátásba helyezte, a létesíthető intézmény oly hatalmas alapra növi ki magát, mely nagy horderejű működésekre, alkotásokra az anyagi képességet szolgáltatni ingja: a gazdasági egyesület által felkérendő leend a honszeretetben mindenkor kitűnt zalamegyei nemesség hazafiúi áldozatokra, a megye jólétére működésében kifogyhatatlan hű bizományosa a Zalamegyei nemesség magán tulajdon alapítványa tömegét kezelő választmány, hogy a jelzálogilag biztosított kölesönökben elhelyezett 118<H)0 forint vagyonból azon időtartamra, mig a százezer forint biztosítási alap a díjakból s ezek gyümölcsöztetéséből összegyűl, ötvenezer forintot jeleljen ki. Ez által semmi hátránvt nem szenvedend, mert a kijelelt 50000 frt kamatjaival azon túl is saját céljaira korlátlanul rendelkezik. Hogv pedig a nemesi alapítványi választmány tömege érdekei megóvása tekintetéből a biztosítási iuté- : zet ügymenetét folyton figyelemmel kisérhesse, a bizto- , sítási intézet igazgatóságának és felügyelő bizottságának tagjai fele számban az alapítványi választmány kijelölése szerint annak tagjai közül választatnak. III. A még hiányzó harmincezer forint megszerzése I végett a megye közönségéhez felhívás leend intézendő. . hogv a biztosítási alap kiegészítéséhez készpénzbeli alapító résztőkékkel (100 frt legkisebb összegben) járulni szíveskedjék; - a hozzájáruló 200 trt résztőke után az egyesületnek alapító. 100 trt tőke után ugyanannak — : a további évi rendes tagsági díj fizetése nélkül rendes tagjává leend. ezen felül a befolyandó évi biztosítási dijakból a számadás szerint fenmaradandó tisztajövödeleinii' k 1 |u részéből kamat osztalékot kap. a mi azonban hat százalékot megnem haladhat. Például: a felhívás folytán az alaphoz 200. egyén, egyenkint egyszáz forinttal járult, s a dijakból a költségek levonása után tisztán fennmaradt p. o: 3000 frt. ennek ",„ része 300 frt, melyet a 20000 frtra felosztva, egyszáz forintra 1 frt ;")() kr. az az 1 1 1 1 „ kamat jár. Ha a következő évek valamelyikében a díjakból a költségek levonása után tisztán fennmarad p. o: 15000 frt, ennek ",„ része 1500 frt, melyet a 20000 frtra felosztva egv száz frtra 7 frt 50 kr. vagyis 7'. 2" ( l kamat osztalék jutna, de a hozzá j járult alapító csak 6" ; ; kamatot kapna, az 1'/. o M az alap javára maradna. Azon reményben azomban, hogy az alap kiegészítése ily kamatozó tőkékkeli hozzájárulás utján sikeresen eszközölhető, ennek elérése tekintetéből n hozzájárulok részére a tiszta jövödelem 1 ,„ része helyett 2/io rész, s s a 6"/,, kamat helyett 7 -8°',, erejéig terjedhető kamat biztosítható annál inkább, mert az általok befizetett összeg is 5—6°' 0 kamatot gyümölcsöz, a díjak terhére tehát c^ak az 1 -2% kamat külömbözet esik. IV. Ha még ezen mivelet utján sem hozható össze a száz ezer forint alap. akkor a megyei földbirtokos osztály ismert hazafiságához, a jó ügy iránti érdeklődéséhez kell fordulni s felkérni, hogy a biztosítási alap j megalkotásához alapító tőkével járulni szíveskedjék akkép, hogy az ajánlandó, százzal osztható biztosítási tőkéről kötvényt állítván ki, ez a vállalat költségén jelzálogi bekeblezéssel biztosíttassék. Ezen kötvényeken alapuló összeg tényleg befizetve nem lévén, mint biztosítási alap ki nem mutatható ugyan, de a kötvények értékesíttethetnek akkép, hogy azokra mint biztos jelzálogi fedezetre valamely pénzintézet a kötvénybeli összeget kifizeti ugy, hogy a biztosítási vállalat vagyonait ugyanazon pénzintézetnél egyidejűkig folyó számlára elhelyezi s mint ily tőkéjét tűzkár biztosítási alapul kimutatja. Minthogy pedig a biztosítási kötvényeken alapuló tőkék után a kiállító alapítók kamatot nem fizetnek, a a pénzintézet által ezekre kifizetett, összeg után a biztosítási intézet a pénzintézetnek 1 2 százalékkal magasabb kamatot tizet, mint a pénzintézettől a folyószám Iára bevett összeg után kap, voltaképeu tehát a tűzkárbiztosítási vállalat a pénzintézetnek e pénzügyi mivelet keresztül viteléért évi 1 2" „ üzletdíjt fizet. E miveletet bármely pénzintézet, — feltéve, hogy a biztosítási kötvények a saját alapszabálya szerinti jelzálogos kötelező biztosítási követelményeknek megfelelnek, — szives készséggel teljesíti, mert voltaképen a biztosítási kötvényeket esak kezelésileg realizalja, minthogy azon összeg, mely ezekre kifizetendő volna, mint folyószámlára ugyanott egyidejűleg elhelyezett összeg, tényleg pénztárában marad s a nélkül, hogy ezen összeg ujabb üzleteitől elvonatnék, ez után még 1 2" „ üzlet díjt is. mint tiszta nyereményt élvez. Ezen pénzintézettel megállapíttathatnék az is, hogy a biztosítási vállalatnál beérkezendő díjjak. inig rendel- | tetésükre fordíttatnak, ugyanott helyezeudők el betétk éPA mint a díjjövödelmekből s ezek gyümölcsözte- 1 téséből annyi összeg összejön, mint a jelzálogos biztosítási kötvények összege, a pénzintézetnek a jelzálogos kötvényekre általa adott összeg visszafizetendő, a bekebelezett biztosítási kötvények a biztosítási intézet költségén telek könyvileg törlendők s a kiállítóknak vissza adandók lesznek, sőt ezen törlesztési mivelet akár az első év után a rendelkezés alá fennmaradó tisztajövödelem erejéig megindíttathatik, a törlesztendő kötvények sorrendje kisorsolás által határoztatván meg. Az összes biztosítási kötvények kisorsolása után ezen mivelet a nemesi pénztár által assignált alapösszeg devinculatiojára, azután a készpénzbeli résztőkékkel hozzájárulok résztőkéi visszafizetésére, végre a gazdasági egve-iilet által assignált tőkére folytattatik. Tekintve, hogy a fenti adatok szerint az első kezdetleges évek üzleti eredménye átlagban 3766 trt 8 kr. tiszta nyeremény, — tekintve, hogy a következő években a díjbevétel évről évre szaporodik, ellenben a kezelés ugyanazon erővel láttatván cl a költség nem emelkedik, s a 4—5-ik évben a tiszta nyeremény évi .">000 frt legcsekélyebb összegben felvétethetik, ezek bői s ezek gyümölcsöztetéséből a százezer forint összeg, mely azután mint a biztosítási intézet saját vagyona képezendi az alapot, 16 — legfeljebb 20 év alatt bizonyosan összegyűl. Igaz, hogv 15—20 év után igen sokan közülünk, kik ez intézménynek megyénk anyagi érdekeire nagv horderejű voltát fi lismerte, annak létesítésére töreködünk, örök álmunkat aluszszuk, de ez ne csiiggeszszeu el bennünket. sőt bátorítson azon hit, hogy az utánunk jövők azt jó szándékainhoz híven hasznosítani fogják. Rámutattunk ezekben azon, bizony nem csekély nehézségekre, melyeketa vállalat létesítése céljából leküzdeni kell. Ha ezen elmondott miveletek keresztül vitele sikerül, akkor a százezer forint alap tényleg befizetett összegben kimutatható leend, a vállalat létesítését s az alkotandó alapszabályok szerinti működése megkezdését mi sem akadályozza. Mi az előadottakon kivül más forrást s műveletet az alap előállítására javaslatba hozni nem tudunk, pedig a biztosítási alap kimutatása levén a vállalat lényeges feltétele és sarkpontja, mig ez nem teljesíthető, addig az intézmény további kezelése iránti részletekbe bocsájtkozní nagyon időelőtti és célnélküli lenne. A tőelvnek mindenesetre annak kell lenni, hogy a zalamegyei gazdasági egyesület által a biztosítási intézet mint külön álló osztály az ide vonatkozó törvény követelményeinek megfelelő alapszabályok szerint nyilvános számadásra kötelezettség terhével az intézet igazgatója által a felügyelő bizottság ellenőrködése mellett a közgyűlés intéző hatósága alatt kezeltessék; az intézet vagyona alapítványi vagyont képezend minden időkre, melynek jövödelme kizárólag mezőgazdasági, közgazdászati s egyéb közérdekű célokra fordítandó, de sem az alap vagyon, sem jövödelme egyénileg soha tel nem osztható. A tekintetes közgyűlésnek tehát mindenek előtt a lényeges pont, a százezer forint biztosítási alap mikénti összeállítása és tényleg befizetendő mivoltában kimutathatása iránt kell határozni. Ha a tek. közgyűlés remélli, hogy a t. megyei alapítványi választmány a megyei nemesi pénztár tömegéből ötvenezer forintot biztosítási alapul kijelelni kész leend; ha remélli, hogy harmincezer forint a megyei lakósság által részint alapító résztőkékkel, részint biztosítási kötvényekkel az indítványozott intézmény alapja biztosítására adatni fog; — ha ezek mellett a t. gazdasági egyesület saját vagyonából busz ezer forintot alap gyanánt kijelelni kész, s ezt elhatározza: akkor ezen határozatának s az egész tervezetnek közlése mel lett a tek. megyei alapítványi választmány annak elhatározására és az intézmény létesítése végett segédkezésre megkeresendő leend, kedvező határozata esetében azután már együttes közreműködésével a közönséghez a biztosítási alap megalkotásához kamatozó alapító résztőkékkel biztosítási tőke kötvényekkel leendő hozzájárulásra a felhívások kibocsájtandók lesznek, a melyek eredményétől fog függni, hogy a további eljárásra nézve minő intézkedések teendők. Ha a fentjelzett nehézség kiküzdésére sem e javaslatban előadott módozatunkban, sem más célszerűbb és sikerrel biztatóbb eszközök elfogadhatóknak nem találtatnak . akkor igen természetes, hogy ezen ügyet boldogabb időre halasztani s az indítvány felett napirendre térni kell. Tisztelettel Zala-Egerszeg, 1884. junius 25. Háezky Kálmán m. k. Szigethy Antal m. k. A közgyűlés a kiválló gonddal, iigybuzgalommal s a tárgykimerítő ismertetésével szerkesztett javaslatért teljes elismerését nyilvánítja ugyan, azomban nem remélvén, hogy az alapítványi választmány a Zalamegyei nemesség magán tulajdon alapítványa tömegéből 50000 frtot tűzkár biztosítási alapul — habár csak a javaslat szerinti átmeneti időszakra kijeleljen, de a küzgvülés sem látván magátazon helyzetben, hogy az egyesület tömegéből busz ezer forintnak a biztosítási alap céljára kijelölhetését a jelen alkalommal elhatározhatná, sőt nem remélvén azt sem, hogy azt a tüzetesen e célra összehívandó közgyűlés elhatározni fogná, a biztosítási alapnak a javaslatban előadott módozatok s eljárás utján megalkotását már ezen okoknál fogva kivihetlennek tartja. Minthogy azomban az eszme: biztosító társaságok igénybe vétele nélkül a kölcsönösség alapján biztosító intézményt létesíteni, már annyira meg van érve, s olv kívánatos, hogy annak a közönség részvétével létesítését remélleni lehet: a beterjesztett javaslat egy bizottságnak azon felkéréssel s megbízással határoztatott ki adatni, hogy a javaslatnak s abban foglalt adatoknak felhasználásával a gazdasági egyesületi tagok részére az egyesületi tagok érdekeltségének bevonásával szövekezet alapján tűzkár biztosítási intézménv létesítése iránt adjon véleményt s terjeszszen be javaslatot. A bizottság elnökéül megválasztatott: Háezky Kálmán, tagjaiul Bálás Árpád, Baronyi Ede, Bogyav Máté, Koller István, br. Butheany Géza, Sparszam Pál. Szily Dezső, Szigethy Antal urak, kik is erről jelen végzés kiadásával értesíttetnek. Kmf. 49. Bálás Árpád urnák, a keszthelyi m. kir. gazdasági tanintézet igazgatójának, agyülés megtartására a terem átengedéséért az egyesület nevében a közgyűlés jegyzőkönyvileg köszönetét nyilvánította. Az idő előre haladván, elnök úr a megjelent tagoknak szives közreműködésükért köszönet kifejezése után a közgyűlést befejezettnek nvilvánítá. Közli: Szigethy Antal titkár. Helyi, megyei és vegyes hirek. Köszönetnyilvánítás. A töldmivelés-. ipar- és kereskedelemügyi kir. miniszter Modrovits Gergely zalavári apát úr őnagyságának azon ajándokáért, ' melyet a baltavári congeria-rétegekből származó ősemlős-csontmaradványokkal a m. kir. földtani intézetnek tett, köszönetét fejezte ki. Az országos vörös-kereszt-egylet zala-egerszegi fiókja által, f. hó 10-én a Rozenkrancz kerti helyiségében rendezett és tekeversenynyel egybekötött táncmulatság igen látogatott volt, nagy számmal jelenvén meg azon úgy városunk, mint a vidék közönsége. A mulatságnak az éjfél vetett véget. A tiszta jövödelem,. mint halljuk, a 100 frtot megközelíti. A magyar szépsegek albumanak ügye hazai társadalmunk minden rétegében meleg érdeklődésre talált.
