Zalamegye, 1884 (3.évfolyam, 27-52. szám)

1884-07-06 / 27. szám

Melléklet a ,.Zalamegye" 1884. 27-ik számához. hosszú során keresztül a népnevelés tövises pályáján működve jutottál eme polcra. Ebből magyarázható ki ama nemes hév és igazi lelkesedés, melylyel új pálvádon működtél. Ebben leli indokát azon szívélyes vonzalom, melylyel irántunk, tanítók iránt mindenkor viseltettél, a kik benned második atyánkat, mindenkor bölcs tanácsadónkat, igazi gyámolítónkat tiszteltük. Te a mi büszkeségünk valál! Mit szóljak rólad, mint családapáról'? Oh a gyászbaborult család szívszaggató fájdalma napnál fényesebben tünteti elénk, hogy benned a gyengéden szerető férjet, a gyermekeit rajongásig szerető apát veszítették el, a ki élted legboldogabb és legvidámabb pillanatai közé számítottad, midőn hivatalos állásodból kifolyó kötelmeidnek teljesítése után fennmaradt idődet családodnak szentelhetted ! Mint honpolgár a tiszta becsületesség, a szeplőtlen jellem, a valódi igazságszeretet mintaképe gyanánt tündököltél. Edes volt előtted a közjó érdekében közreműködni. Dicsőén megfutott életpályádon fényesen bebizonyítottad, hogy az igaz űgy érdekében mily SZÍVÓS kitartással küzdöttél azon öntudattól vezéreltetve, hogy az igaszságot egy időre el lehet nyomni, de előbb vagy utóbb diadalt arat az és győzelemre jut. Rólad csakugyan elmondhatjuk amaz egyszerű, de inélv jelentőségű szavakat: „Ki szívben jó, ki lelkében nemes volt, Ki életszomját el nem égeté, kit gőg, mohó vágy s fény el nem varázsolt, Földön hónát csak olyan lelheté! — Mint a zalamegyei általános tanítói testület egyik szerény tagja, e testület nevében vérző szívvel veszek tőled örök búcsút, mert mélyen érzem, mit veszítettünk mi Te Benned, mert jól tudom, mint feküdt sziveden megyénk tanügyének felvirágoztatása .s mily lázas tevékenységgel működtél e magasztos cél keresztül vitelén ! Fájó szívvel rebegik el ajkaim a kebelrázó szavakat.: Isten veled örökre! Legyen könnyű a föld sírod felett és becsülettel megfutott pályád jutalmául nyerd ott fenn el az égi babért. Isten veled!! Mint értesülünk, a megye tanítóinak körében mozgalom tog legközelebb megindulni gyűlés eszközlése végett s a begyült összegen díszes síremléket fognak az elhunytnak állíttatni, ezzel akarván részben leróni a boldogult irányában tiszteletüket és szeretetüket. A boldogult a tanügy terén ép negyven éve működött s a központból megindult mozgalom folytán a járáskörök tavaszi gyűléseiken tanácskoztak a felett, hegy negyven éves tanítói jubileuma feletti örömüknek mint adjanak kifejezést V Fájdalom, a megye tanítósága ez örömünnepélyt nem rendezheti s e helyett a közgyűlésen emlékének áldoz > az emlékbeszéd elkészítésére a központ részéről Udvardy Ignác z.-egerszegi polgári iskolai igazgató kéretett fel. A Zalamegyei gazdasági egyesület hivatalos „Értesítője" 187 1X84. Értesítés. Hogy a most említett cél úgy a kecskeméti európai, valamint a több helyen felállított amerikai állami szőlőtelepek utján eléressék, az országos phylloxera bizottság meghallgatása után azon intézkedés tétetett, hogy az állami szőlőtelepekről fél árban kapjanak úgy európai, mint oltott amerikai venyigéket és azon termelők. kik egyrészt oly fajokat kérnek, a melyek az alább következő jegyzékben az illető vidékekre ajánltatnak és kik másrészt az új szőlőtelepítését okszerűen, vagyis a következő feltételek mellett kötelezik magukat eszközölni. Ugyanis, mint az már fentebb is említve volt, a vidéknek leginkább megfelelő szőlőfajok helyes megválasztása, a beültetendő talaj célszerű elkészítése és forgatása (rigolozás), a fájok külön táblákra való ültetése, célszerű sor- és tőketávolság által szem előtt tartatva a franciák által ajánlott hármas kötés rendszerét; ott, hol szükséges, partfalazások, vizvezető és serpentin-utak alkalmazása s végre ott, hol az lehetséges, ekével való művelés által. Ezen fajjegyzék használatánál a következő fontos észrevételek veendők figyelembe. Miután a „Sárfehér", „Bálint" „Fiigér", „Gohér" és „vörös-dinka" szőlőfajok, mint az minden szőlőbirtokos előtt eléggé ismeretes, tiszta fajtáblákba ültetve, virágzáskor rúgnak ; ezek csakis vegyesen, vagyis valamely más fajjal keverve ültetendők. Ily, a fentebb említett fajokkal együttes ültetésre alkalmas fajok a jegyzékben vidékenkint megnevezvék. A „Rakszőlő", „Furmint" és „kadarká"-val együtt tapasztalás szerint e fajták virágzása tökéletesen jól folyik le. A „Carbenet", „Sauvignon", „Rajnai rizling", „Tramini", „Merlot". „Veltelini" és „Sylvani" jobb, erőteljesebb talajt s hosszú művelés módot igényelnek. A „Oporto" korai érése s szines bora miatt igen ajánlható bőtermó' fekete faj: de külön táblákba ültetendő s nem szabad túlélni engedni, mert ez esetben savtartalma igen csekély leend s bora a keseredés betegségére hajlandó. Egyátalán azt tisztán magában borrá készíteni nem tanácsos, hanem mindig később érő fajok boraival kell, még pedig az első fejtés előtt öszszekeverni. A nmhjú fóldmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter ur 57790 1883 sz. a. ezen egyesülethez a következő értesítést intézte : (Folytatás.) E tekintetben hazánk igen abnormális ampelographiai viszonyokat tüntet fel. Ha mégis van egy-két borvidéknek kivételesen a maga legjobbnak tartott borfaja; mégis a legtöbb borvidéken, még a kisebb termelő szőlőjében is egész gyűjteményét találjuk fel a legkülönbözőbb s gyakran a legroszabb és az illető borvidék jellegének egyáltalán megnem felelő szőlőfajoknak. < >ly borvidék, melyen egy-egy holdnyi szőlőterületen legalább is 10—15 szőlőfaj nem műveltetnék egyátalán alig létezik. Nem kell hosszasabban indokolnunk azt, hogy enynyi szőlőfaj mellett egyenlő jellegű s hasonló minőségű bort szűrni lehetetlenség, miután hol az egyik, hol pedig a másik szőlőfaj termése gyakorol főbefolyást a bor minőségére s így az évről évre változó lesz. E mellett igen meg van nehezítve a borok kiegyenlítése házasítás (coupage) utján is, mert ily heterogén anyaggal egy normális középanyagot előállítani még mesterkélés utján sem szokott sikerülni. Vannak ezen kivül oly borvidékek is, hol az égalji viszonyokhoz a termőföld fekvése és a talaj minőségéhez képest épen nem azon fajták választattak ki a termelésre, a melyek oda célszerűek és megfelelőek lennének. Hazai bortermelésünknek -mint Európa többi bortermelő államaéit is - a phylloxera végpusztítással fenyegeti s pár évtized alatt Magyaroszág borászati térképe, statistikája nagy változásokon fog keresztül menni, mert a inig egyrészt homok területein ken, azok immunus sajátsága miatt igen sok újszőlo fog telepíttetni, addig másrészt jelesebb hegyeinken az eddigi szőlők csak gyérítéssel lesznek művelhetők, - vagy pedig, a hol ez költségesnek fog bizonyulni, csakis amerikai ellenálló szőlőfajták művelése által fognak birtokosaink bortermeléssel foglalkozhatni. A közvetlenül bortermelésre alkalmas amerikai szőlőfajok legnagyobb része oly közönséges bort szolgáltat, hogy jelesebb, typicus és már is hirnévre vergődött borainkat épen nem pótolhatják, s igy kénytelenek lesznek a termelők ellenálló amerikai fajokat jelenlegi fajainkkal beoltani. A kormány segédkezet kívánván nyújtani a termelőknek, készséggel fog gondoskodni, hogy ilv benemesített ellenálló gyökeres venyigék, valamint phylloxera mentes helyen termelt európai vesszők is az állami intézetek és telepekről jutányosán beszerezhetők legyenek. Minthogy azonban annyi szőlőfaj oltása és iskolázása, a mennyi jelenleg az ország összes borvidékén műveltetik, majdnem physikai lehetetlenség, de másrészt borjellegeink megállapítása, illetőleg azok fentartására nézve a legkevésbbé kívánatos is, miért is már ezen okból is égető szükséggé vált minden egyes vidéken a legjobb és legajánlatosabb szőlőfajok kiválasztása. A „mézes-fehér", valamint „semendr fehér" szőlőfajok nyálkás, húsos bogyójuknál fogva (ez utóbbi tartóságánál fogva is), asztali (csemege) s kiviteli célra inkább lévén alkalmatos, mint bortermelésre, a bórfajok közül mellőztettek. Csemege- s kiviteli szőlőül egyáltalán ajánlhatók minden vidékre a következő fajok: I. Korai használatra. Madelaine, Augevine, Madelaine-Royal, Précoce de Maiingre, Chaselas blanc Oroquant, Chasselas rougé és Ch. rouge-royal, Passa Tutti, Augustana és Margita. Ezen fajok a Précoce kivételével mind hosszura műve lendők. II. Középidei használatra. Chasselas Napoleon, Grold'én Champion, Duc of Buecleuch, Muscat d'Alexandrie blanc, genuai zamatos, Muscat Frontignan, mézes-fehér. III. Téli eltevésre és késői kivitelre. Semendriai fehér, vörös dinka, malaga kék, damaskosi sárga, smyrnai muskatály, halhólvag; fehér, piros és kék kecskecsöcsii. Jegyzéke azon szölőfajóknak, melyek a dunántuli kerület „Balaton melléke" és „Zala-Yas-Soprou" borvidékei számára tenyésztésre legalkalmasabbak: Balaton mellékei: a) fehér bortermesztésre: Furmint*) (Szigeti) késői, csapos és hosszú, in. k. és kk., Lisztesfehér késői, rövid és csapos a és kk., Sárfehér középérő, rövid és csapos a. 1., kk., Olasz-Rizling középérő rövid, csap. és h., f és Íz., Slankamenka, késői rövid és csapos sík, k. és Íz., Sauvignon középérő hosszú és csapos m. 1. k. 8., 1., k. és k. kk. k. és kk., Semillion középérő hosszú és csapos, m. I. k. és kk. b) vörösbor termelésre: Kadarka késői rövid, csapos m. 1. k., kk. és Íz., Nagy-Burgundi korai, hosszú csapos f. s., k., kk., Oporto korai csapos, hosszú s. k., kk., Íz., Merlot korai höszú és csapos, a. 1. k., kk., Carbenet hosszú és csapos a. 1. k. kk., Malbec közép hosszú és csapos a. 1. k., kk. Verdot korai, hosszú és csapos a. 1. k. k., — ezen faj k isérlet tétel re aján lta t i k. Zala-Vas-Sopron vidéke, a) fehérbor tertermelésre. Furmint késői, csapos és hosszú m. 1., k. és kk., Olasz-Rizling középérő rövid és csap., h. f. s. k. és Íz., Slankamenka késői, rövid és csapos sík k., kk. és Íz., Kövi-Dinka késői rövid és csapos a. 1. k., kk. és Íz. Rakszőlő késői rövid m.l., k., kk. és Íz., Sauvignon kö zépérő hosszú és csapos m. 1. k. és kk., Semillon középérő hosszú és csapos m. 1.. k. és kk. b) vörösbor termelésre. Kadarka késői rövid, csapos m. 1. k., kk. és Íz., Nagy-Burgundi korai hosszú, csapos f. s. k., kk., Carbenet korai, hosszú és csaposa. I., k.. kk., Oporto korai csapos hosszú s. k., kk., Íz., Merlot korai hosszú és csapos a. 1. k., kk. Verdot korai hosszú és csapos a. I., k. és kk. — ezen faj kisérlettételre ajánltatik. Közli: Szigethy Antal m k. titkár. 204.-1884. Értesítés. Az 1885-ik évben Budapesten tartandó általános országos kiállítás soproni kerületi bizottságának 524 84. sz. a. kelt értesítése szerint az országos bizottság pénz*) Rövidítések magyarázata : Fensik; f. s. Magas lejtőim. 1. Alantabb lejtó—a. 1 Sik-S. Kötött—k. Közép kötött—kk. Laza^lz. kezelészeti szabályzata értelmében a térdíjaknak beszedésével a „magyar országos bank" bízatott meg. A bejelentések elfogadása alkalmával fizetendő térdíjak egy harmadrészének behajtását illetőleg a következők szolgálnak zsinórmértékül: Minden egyes bejelentő ugyanakkor, midőn bejelentése az országos bizottság által elfogadtatik, erről külön levélben értesítve lesz, egyszersmind telliivatik, hogy a térdíj 1 .-ad részét a magyar országos banknál, mint a kiállítás pénzkezelésével megbízott intézetnél haladéktalanul tizesse be, mely fizetése ellenében a nevezett bank a bejelentő ívnek elfogadási igazolványnyal ellátott egyik példányát s ezenkivül részére szabályszerű nyugtát is tog kiszolgáltatni. Egyúttal arra is figyelmeztetve lesznek a kiállítók, hogy az esetben, ha akár közvetlenül, akár a részükre küldött póstautalvány közvetítésével a térdíj 1 . részét 14 nap alatt befizetni elmulasztanák, az országos bank részvény társulat a mulasztó kiállító költségén lesz kénytelen a kérdéses összeget postai megbízás utján behajtani. 198.-1884. A magyar leszámítoló és pénzváltóbank Budapesten ajánlja árúosztályát, mely olcsó jutalék mellett a közraktárakban elhelyezve levő árúk bizományi eladásával és azokra való előlegezéssel foglalkozik. De nemcsak a közraktárakba tényleg beküldött árúkra nyújt olcsó kamatú előleget, hanem hitelbe részesíti ma már a reménybeli termést is oly esetekben, midőn a termelő részéről reális biztosíték forog tenn az általa igénybe venni szándékolt terményhitelnek pontos fedezésére. E hitel alapját a termelő részéről a kölcsönösszeg arányában megszabandó termény-mennyiségnek bizományi eladásra való lekötése képezi. E tárgyban hozzá intézendő levelek mindenkor a „Magyar leszámítoló- és pénzváltóbank árú osztályának Budapesten" címzendők, mely szó- vagy Írásbeli felvilágosítással mindig a legnagyobb készséggel szolgál. 222.—1884. Értesítés. Az 1885-ik évi budapesti kiállításon a hazai magvak kiállítására szükséges üvegedények beszerzése tekintetében az országos bizottság az „első magyar üveggyár részvénytársaságnak" a külföldi magvak kiállítására szükséges üvegedények beszerzése tekintetében pedig Giergl Henriknek ajánlatait fogadta el, mely üvegedényeket nevezett cégek a megállapított árakon szállítják, kívánatra azomban ugyanazon árakon azok beszerzése iránt az országos bizottság is intézkedik. 1. üvegedények ára hazai magvak kiállítására darabonként : 1 frt 25 kr., 1 frt 35 kr. II. Üvegedények ára — átlyukasztással értve — külföldi magvak kiállítására: 1 frt 60. 1 frt 70 kr. 221.—1884. Az országos borászati kormánybiztosság 1516 84. sz. megkeresése folytán figyelmeztetnek mindazon bortermelők, kik az országos központi mintapince intézmény előnyeit élvezni és borkészletüket a pinceszabály zat §-ai rendeletéhez alkalmazva beküldeni hajlandók, hogy a borminták részére régebben megállapított 1 1 deciliteres fehér színű palackokat használni s mindegyik fajú és minőségű borból legalább 2—2 mintát címlappal ellátva — melyen megjelelendő a bortermelő neve. lakása, utolsó postája, a termelés éve és a borkészlet mennyisége — beküldeni szíveskedjenek. A szóban lévő palackok Kossuch János üveggyáros cégtől (vámház körút 6 sz.) darabonként dugóval együtt 5 krjával kaphatók és kényelem tekintetéből a központi mintapinee kezelősége az esetleges szükséglet megrendelését szívesen eszközli. 209.—1884. Értesítés. Utalva az 1884-ik évi május hó 4-én tartott közgyűlésnek a „Zalamegye" cimű lap f. évi junius 15-én megjelent 24-ik, s a „Zalamegyei gazdasági egyesület értesítője" Illik számában közölt jegyzőkönyve 38 186 száma alatt foglalt intézkedéseire, értesíttetik a t. közönség, miszerint az „Állattenyésztők Kalauza" cimű mű, mely az ország állattenyésztési állapotát ismerteti, egy forintnak az egyesülethez beküldése mellett a megrendelőnek bérmentesen megküldetik. Ezen mű könyvárusi uton két forintért szerezhető meg. Zala-Egerszeg, 1884. junius 25. Szigethy Antal s. k. titkár. 225.—1884. Értesítés és felhívás. Az 1885-iki orsz. kiállítás alkalmával az országos tejgazdasági felügyelőség részéről: I. egy állandó tejgazdasági gép és eszközkiállítás. II. egy szeptember 10—20-ig tartó időleges tejtermékkiállítás. III. honi vaj és sajtnemek állandó mintagviijteniénye (egyúttal elárúsítási és kóstoló-csarnok) fog rendeztetni. A térdíj az I. alatt felsorolt kiállításnál 8 frt Q méterenként," a II. alatt felsoroltnál 2 frt Q méterenként. a III. alatt említett kiállításnál, melyben a kiállított termékek eladás tárgyát képezik és a kiállítónak azok folytonos megújításáról kell gondoskodnia. 25 frt r méterenként. A termékek kiállítói ezen III. alatt említett tejtermékek állandó mintacsarnokára különösen figyelmeztetnek.