Zalamegye, 1884 (3.évfolyam, 27-52. szám)

1884-12-14 / 50. szám

III. évfolyam. Zala-Egerszeg, 1884. december 14. 50. szám. A „Zalamegyei gazdasági egyesület" és a „Zalaegerszegi ügyvédi kamara" hivatalos közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Megyei élei. Zalamegye közigazgatási bizottsága decem­ber havi ülését Glavina Lajos főispán úr őmél­tóságának elnöklete alatt f. hó 9-én tartotta. Az alispáni jelentés szerint a közegész­ségügy a lefolyt iievember hóban a felnőt­teknél egyáltalán kedvező volt; mert kivéve a letenyei járást, hol a szórványos betegségek az október havinál nagyobb számban fordultak elő, a megye többi részében a betegforgalom csekély volt, a betegségek lefolyása általában kedvező levén, halálozás aránylag kevés fordult elő. A gyógykezelés alá került kórnemek közt legnagyobb százalékot képeztek a légzőszervek hurutus bántahnai és a, lobok, mint hürge és tüdőhurut, garat- és mandulalob, néhány tüdő­lob. továbbá a csúzok, néhány váltóláz és itt ott egv hagy máz, de szerencsés kimenetellel. A gyermekek közegészségi ál la pata, habár általában kielégítőnek mondható, mégis kevésbbé volt oly kedvező, mint a felnőtteké, mert nemcsak a szórványos kórnemek jelent­keztek egyes vidékeken nagyobb számban, de a fertőző betegségek 4 községben járványosán is ura lógtak. A szórványos betegségek legna­gyobb százalékát itt is a légzőszervi hurutok képezték, továbbá, előfordultak vörhenyek és roncsoló toroklobnak egyes esetei is, Egerszegen pedig különösen az iskolás gyermekek közt a jóindulatú fültőmirigy daganat nagyobb szám­ban észleltetett, melyek azomban mind szelid lefolyást vettek. A heveny fertőző kórnemek közül a roncsoló toroklob a. nedeliczi plébánia Prete­tinecz és F.-Hrascsán községeiben uralgott, hol október 15-től november hó 26-ig összesen meg­o o betegiilt 17, kikből meggyógyult 7, meghalt 10; újabb eset azóta nem merült fel, a járvány tova terjedésének vagv újabb kitörésének meg­akadályoztatására az e tekintetben kiadott fel­sőbb rendeletek minden pontja a legszigorúab­ban teljesíttetett. — \ indornyafokon a kanya­rónak ti esete észleltetett, mely mind gvógvu­J ü J O. lássál végződött. A himlő járvány képen Keszt­helyen ütötte fel fejét, hol megbetegült 2 nő, 13 gyermek, kik közül meggyógyult 2 nő, 9 gyermek, további gyógykezelés alatt maradt 4 gyermek. Minthogy a himlőjárvánv tovaterje­désének megakadályozására célzó óvintézkedések közt csakis a jó sikerrel teljesített védhimlőoj­tás tekinthető leghathatósbnak, a folyó évi him­lőojtás bevégzése után a keszthelyi plébániában született kisdedeknek, valamint az eddig bármi okból ojtatlanúl maradiaknak azonnali beojtása elrendeltetett, különös figyelmébe ajánltatván az elöljáróságnak, hogy a, keszthelyi urodalmi ma­jorokban szolgáló s idegen vidékekről oda köl­tözött cselédség beojtására fő gondot fordítson. Nyirád község határához tartozó deáki pusztán 1 férfi és 2 gyermek szintén himlőben megbe­tegült, az illetők azonnal gyógykezelés alá vé­tetvén, meggyógyultak, a pusztán lakók pedig mind revaccináltattak s igy a baj tovaterjedhe­tése meggátoltatott. —• A hasznos házi állatok közegészségi ~ o állapata kielégítő volt; Kis-Kutas községben egy s ugyanazon gazdánál 4 s ezenkívül a község­ben 1 szarvasmarha rövid 3 nap alatt gyanús kórtünetek közt hirtelen elhullván, az elhulltak felboncolása a megyei főorvos jelenlétében a csáktornyai állami és az egerszegi megyei ál­latorvosok által teljesíttetvén, a boncvizsgálat alkalmával kiderült, hogy az elhullás oka egvik­" rí j o. nél hagymázas béllob. egynél lépfene, a többi­nél roszindulatú hurutus láz (az úgynevezett fejbántalom) volt; minthogy e bajok is ragályos természetűek, az állategészségügyben kiadott miniszteri rendeletek azonnal foganatosíttattak, sőt a helység is ideiglenesen körülzáratott; az­óta új eset nem merült fel. A betegségek indító okáúl az alacsony, gőzzel telt istállóban való túlzsufolás tekinthető. — Egv előfordult concret eset alkalmából a közigazgatási bizottság a szolgabiróságokat meg­ö o o P o o bizta, hogy járásuk területén a községi bírásko­dás mikénti kezelését tüzetesen megvizsgálva s a vizsgálatról minden egyes helyen jegyzőköny­vet véve fel. a tapasztaltakat hiven feltüntető jelentésüket 1885. évi julius hó l-ig a közigaz­gatási bizottsághoz terjeszszék be. Ugyancsak a járási szolgabirók utasíttattak, hogy az összes községi közigazgatási ügykeze­lést beható vizsgálat alá véve, eljárásuk eredmé­nyéről részletes jelentést tegyenek a közigazga­tási bizottságnak. — Az árvaszéki elnök úr jelentése szerint az árvaszéknél a felhalmozott irodai teendők telje­síthetése végett a magas belügyminisztérium ál­tal t. 1884. év végéig 3 napidíjas alkalmazása engedélyeztetett. Tekintve azomban, hogy az irodai hátrálék e 3 napidíjas alkalmazása mel­lett is még folyton nagy mérvű, amit legfőké­pen a folyton szaporodó ügyforgalom idéz elé : indítványozza, hogy a belügyminisztériumnál a 3 napi díjas állandó alkalmazása feliratilag ké­relmeztessék, mely indítvány egyhangúlag el­fogadtatott. Az adófelügyelő úr jelentése szerint október hóban egyenes adó hátrálék volt 1.488.974 frt 01 kr.. melyből november hóban 429403 frt ti7 1 j kr. lefizettetvén, maradt 1.059570 frt 33' ; kr. — A mult év november havában 301,341 frt 79'•> kr. adó folyván be, a jelen év hason szakában a többlet'128061 frt 88 krt tesz. A mult év november havában az adó hátrálék tett 967,452 frt 60 krt s így a f 1884. év novem­ber végén a hátrálék 91117 frt 67S krral több, ami onnan ered, hogy a f. évi adóelőirányzat az 1883. évinél 344492 frttal nagyobb. Bélyeg és közvetlen illeték, szőlődézsmavál.tság, fogyasz­tási adó, hadmentességi díj és egyéb tartozás ci­mén november hóban befolyt 385283 írt 30 kr., mely szemben az 1883. év hason szakában be­folyt 312944 frt öl 1, krral 72338 frt 78 Vi kr. többletet tüntet fel. Fizetési halasztás és ház­adómentesség november hóban nem engedé­lyeztetett. „Zalamegye" tárcája. Felö/to es szereieni - Egy Don Jüan cataatrophája. — Irta: Köríti'} Béla. iVége) A két vetélytárs pontban délutáu 3 órakor meg­jelent Violinbergéknél. A költő ezúttal is a búzavirág kabátot és sárga nadrágot viselte, s önbizalma megin­gathatlan volt azon pillanatig, mig Egyedet meg nem pillantotta! Oh ezúttal Egyed igazán ragyogott. A remek fel­oltó' azonnal megtette a maga hatását Fülemülére, tünkre zúzva, pulverizálva érezte magát, a mint Hurka nagyszerű öltözékén végig tekintett. Egyed fején roppant kürtő kalap díszelgett, oly fényes, hogy Árpád ur akadály nélkül megborotválkoz­hatott volna benne, nem kevésbbé fényes féltopánt kacér rózsaszín harisnyákkal, kifogástalan fehér nadrágot és mellényt, s fél kilogramot nyomó talmi óraláucot viselt Mindehhez az ismert felöltő! Ah! Hurka ur — szólt Kunigunda a belépő Egyedhez — mily nagyszerűen öltözött öu kis kirán­dulásunkhoz! Igazán jól áll önnek ez a pompás felöltő. Igazán nagyszerű! el vagyok ragadtatva! Árpádot ellenben hidegen üdvözli, s alig felel kérdéseire, s kizárólag Egyeddel foglalkozik, ki a dia­dal mámorát élvezi, s e pillanatban nem adná felöltőjét a reuss- greiz- sehleiz lobensteini uralkodó herceg egész birodalmáért. Egy negyed óra múlva útban vannak a .Paradi­csom alma L félé. — Kunigunda Egyed karját fogadja el, s Árpád kénytelen megelégedni a papa társaságával, ki mintha az ördög bújt volna belé. a következő érde­kes társalgást folytatá: — Ah Herr von Nachtigall! nézze csak ön, milv pompásan vau borotválva azon szemüveges ur! váljon hol borotválkozhatik'? Nem tudja ön? Ezt meg kell tudnom. Igazán megbecsülhetetlen egy borbély, aki ügyesen forgatja kését. Nini! Mily nagyszerű frisurát látunk amott! Az a szőke hölgy, azzal a ragyogó arany hajjal. — Gyönyörűen van fésülve. Igazán városunk nagyon előre haladt e téren. — Nos Herr von Nachti­gall mit szól ön mindehhez, he? - Igazán pompás, nagyszerű ! de engem mindez nem érdekeli. — Igaz ön nem szakértő Herr von Nachtigall. Árpád ugy vette észre, mintha Violinberg ur a szakértő szót különösen hangsúlyozta volna. Egyednek is meggyült a baja azomban. A járókelők amint rátekintettek, csodálkozó mosoly jelent meg arcu­kon, sőt némely tapintatlan kószáló egyenest a szeme közé nevetett. Ezen vakmerők egyikét aztán hősünk barátságta­lanul kérdőre vonta, mondván : — Engem nevet ki az ur? - A világért sem uram — felelt udvariasan a megtámadott — nem önt, hanem a felöltőjét! - Erről holnap értekezhetünk. Kérem névjegyét, im itt az enyém. Az idegen mosolyogva távozott, kirándulóink pe­dig ennyi viszontagság után végre elérkeztek utazásuk végcéljához: a .Paradicsom almá"-hoz. Az uti tapasztalatok egészen átalakították hősein­ket. Egyed diadaltól és boldogságtól sugárzott, inig Árpád vonásain a lefőzött szerelmes csendes kétségbe esése tükröződött. Biz Isten, nem is volt helyzete valami rendkívül irigylendő. —- Kunigunda nyilván elhanya­golta őt, s szeme láttára díszítette fel Egyedet egy szarkaláb csokorral, a lánglelkü trombitás pedig egészen megfeledkezni látszott az általa szerzett operáról, mely­nek zenei részében 39 trombita solo foglaltatik, s en­nélfogva unicum a zeneirodalomban. — Ez azomban mind semmi, hanem 1 a hálátlan trombitás emlékeztetni bátorkodott őt ama sötét időkre, niidó'n az égi ihletést részeges napszámosok és Hörcsök Borbála delnő borot­válására pazarotta! Ismerjük el, hogy Árpádnak helyes és méltó oka volt „a búbánat sötét leplébe burkolózni." Elhatározta azomban. hogy mellőztetését szörnyen megboszulja, — s mig a társaság többi tagjai egy négy­kilós pulykát felozsonáztak. addig ő egy rettenetes ter­vet érlelt meg, mely majdan, mint menykő fog oda­csapni a szerelmesek közé, s szétugrasztja őket, min­den nyájaskodás és szarkaláb búkét dacára. Kunigundáék megelégedve a „Paradicsom alma" ozon-dús levegőjét, hazafelé indultak. — JIÍ sem termé­szetesebb, minthogy Kuuigunda ismét Egyed lovagi szolgálatál a reflektált, s a szegény Árpád, mint a ko­csinak közmondásos ötödik kereke ugy ődöngött a bol­dogok körül, nem állhatván ki Krisztián papa társaságát, ki alkalmilag nem mulasztotta el őt figyelmessé tenni egy hatalmasan kunkorított bajuszra, avagy egy „merészen nyesett" kecske szakáira. — Nem sokára hazaértek, s Árpád haza térhetett, s hozzáfoghatott súlyos sérelmeinek megboszulásához. * # Vasárnap volt. — A nagy-latyaki haute volée ki­csődült a városi sétányra, hogy ott a tavaszi verőfény éltctő sugarainál sütkérezzék, s egyszersmind magát az ember-szólás nemes művészetében gyakorolja. Ha nem igényeinők, hogy jelen munkálatunk szép-próza számba menjen, ugy mondtuk volna, hogy: egy kis parázs plety­kázást cselekedjék. Ez utóbbi kifejezés erőteljesebb is, meg találóbb ís. de fájdalom a műformáknak áldozatot kell hoznunk. Elgyed barátunk is a sétálók között őgyelgett és délcegen viselte impozáns felöltőjét, melyet a ki egyszer meglátott, egy hétig bizonyosan róla álmodott. — A kisváros parlagi aristocratiája egyelőre nem merte Egyed nevezetes felültőjét nyilvános bírálata tár­gyává tenni, mert ízlésének alapjai gyarlók és ingata­Jelen szamunkhoz egy fel iv melléklet van csatolva.

Next

/
Thumbnails
Contents