Zalamegye, 1884 (3.évfolyam, 1-26. szám)

1884-01-20 / 3. szám

általáriosan elterjedteket, a lépten nyomon előfordulókat fölösleges összegyűjteni. Az ásványok gyűjtésénél arra legyünk tekintettel, hogy különösen a hegyeket alkotó ásványok, illetve kőzetek legyenek képviselve, valamint azok elmálási terményei, melyek által megyénk föld- vagy talajalkata elő lesz tüntetve. A növényeknél arra szorítkozzunk, hogy csak olyan növények vagy azoknak olyan részeik gyűjtessenek, melyek épségben eltarthatok p. o. a mag­vak. Az állatok — alkotásuk szerint vagy kitömve, vagy borszeszben, vagy szárítva gyűjtendők össze. Azok, melyek átalakításon mennek keresztül, fejlődésük kii­lömböző stadíumában tüntetendők fel. A gyűjtés keresztülvitelére nézve a kutatás vagy megfigyelés közvetlensége és a munkafelosztás szem­pontjából a következő eljárást ajánljuk: Az egyes járáskörök állítsák össze a rendes tagok azaz a körükbe tartozó tanitók illetve tanárok utján a kerületükben előforduló, feltűnőbb ásványok, növények és állatok jegyzékét, amely termények t. i. a fent em­lített elvek alapján a tanszerniuseumban helyet foglal­hatnak. Az ismeretlen terményeknek pontos természet­rajzi leírása szerkesztendő, mig az ismeretes termények­nél a névhez csupán a termény állapotát feltüntető rövid leirás csatolandó. A jegyzékbe oly termények is felveendők, melyek állapotuk szerint a museumba ugyan el nem helyezhetők, de megyénk terményei között ki­váló helyet foglalnak el. — Az igy összeállított jegy­zékbe az is felveendő, váljon ki hajlandó azokat a tanszermuseumnak beszolgáltatni s ha esetleg a beszol­gáltatás költséggel jár, a költség nagysága is feljegy­zendő. - Ezen eljárás a járáskörnek nem lesz terhére és a tanszermuseumi bizottság e részbeni felkérését szí­vesen togják teljesíteni, részint azért, mert a tanszer­museum felvirágoztatása az ő érdekük is, részint pedig, mert t zen eljárás által az érdekeltség felkeltése és fo­kozása, nem külömben a természetrajzi ismeretek elő­mozdítása vagy gyarapítása által az egyes tagokra háromló haszon félreismerhetlen. —- Ezen eíjárás alap­ját vetheti annak, hogy minden járáskör külön gyűjtést is fog rendezni a kerületében előforduló ásvány-, nö­vény- és állatokból és ha az egyes járáskörök a saját gyűjteményeikben levő terményeket egymással közlik, idővel egyes termények kölcsönös kicserélése által min­den egyes járáskörnek a megyénkben előforduló ter­ményekből bő gyűjteménye lesz. — Mindezek tekin­tetbe vételével a járáskörök közreműködésére kétség­kívül lehet számítani. A járáskörök az elért eredményről, közvetlen a tanszermuseumi bizottságnak tesznek jelentést, amely bizottság határozza meg a beszerzendő tárgyakat, mely után az ingyen felajánlott terményeket bekivánja, mig a költséggel járó beszerzések iránt a tanszermuseum vagyoni állapotához képest intézkedik. A termény be­érkezésekor a tanszermuseum törzskönyvébe bejegy­zendő a küldő neve, egyúttal feltüntetendő, hogy ingyen adatott, vagy vétel esetén a vételösszeg nagysága is bejegyzendő. A járáskörök első tudósításaikat e tárgyban meghatározott időre terjeszszék be, azontúl pedig csak évenként tegyenek jelentést. A járáskörök az előadott közreműködésre az által, tantestületi elnökség utján kéreudők fel. A felekezeti tanitóegyletek ez ügyben, mint járáskörök szerepel­hetnének, azért csak is felkérendők volnának a közre­működésre, azonban a tanszermuseumi bizottág, illetve annak elnöke által." A tanszermuseumi bizottság a beterjesztett javas­latot a megye területén levő tanítóképző intézet, pol­gári és felső népiskolák szaktanítói illetve tanárainak, a járáskörök választmányának, valamint a felekezeti tanitó egyletek választmányának azon kéréssel küldi meg, hogy azt tanulmányuk tárgyává téve, annak alap­ján ez ügybe 11 nézetüket Írásban a tanszermuseumi bizottság elnökségéhez ad ják be, hogy a tanszermuseumi bizottság a beérkezett javaslatokat összegezve, a me­gyénkben előforduló ásvány-, növény- és állatország terményeinek gyűjtésére nézve az eljárási módozatokat végleg megállapíthassa. Indítvány tétetett, hogy farsangon a tanszermu­seum pénztárának gyarapítása végett egy táncmulatság rendeztessék. Tekintve, hogy a külömböző jótékonycélu egyletek által rendezett mulatságok folytán a közönség áldozatkészsége úgyis szerfelett igénybe van véve, a bizottság a mulatság tartását egyelőre bizonytalan időre elhalasztotta. Zalamegyei jegyzöegylet. Megyénk jegyzőegylete legközelebb két kérvényt nyújtott be az alispáni hivatalhoz. Egyik kérvény oda irányul, hogy a megyei jegy­zőegylet sikerdús működhetése végett a megyebeli jegy­zők a szolgabírói hivatalok utján szóllíttassanak fél j'á­ráskörók alakítására. A másik kérvény rendeleti uton megengedését kéri annak, hogy a községek érdekeiben oly hathatósan mű­ködő r Községi Közlöny" című szaklapot a körjegyzősé­gek a községek terhére megrendelhessék s az előfizetési árt a költség számítási tervezetbe felvehessék. Egyébként közöljük mind két kérvényt egész ter­jedelmében : Tekintetes alispán úr! Zalamegye jegyző-egyletének mult 1883-ik év jú­lius 24-én Keszthelyen tartott közgyűlésében határozati­lag kimondatott, hogy igen kívánatos, sőt elkerülhetet­lenül szükséges volna, ha szolgabírói járásonkint jegyzői körök alakíttatnának és azok a megyei egylettel' szoros kapcsolatba összehozatnának; mert a megye hosszas és terjedelmes fekvésénél fogva a megyebeli' kartársaktól alig követelhető, hogy mint egyleti tag a távolság és költekezés miatt a közgyűléseken teljes számmal meg­jelenve az egyletet erkölcsi és anyagi támogatásban ré­szesítsék; ellenben mint járási körök a képviseleti rend­szer alapján magokat a'közgyűléseken képviseltethetik és a megyei egylet működésében küldötteik által köz­vetve résztvehetnek. Minthogy az egylet egyik főcélját a közigazgatási kérdések fejtegetése és az egyöntetű eljárás módozatá­nak megállapítása képezendi és ennek valósítására leg­célszerűbb eszköznek a járási körök felállítása mutatko­zik ; az egylet határozatából kifolyólag teljes tisztelettel kérem tekintetes alispán urat: kegyeskednék a járásbeli szolgabíró urakat felhívni, hogy a járásuk területén levő községi- és körjegyzőket járási kör alakítására utasítani szíveskedjenek. Egyúttal tisztelettel felemlíteni bátorkodom, hogy a nagy-kanizsai járásbeli községi- és körjegyzők már já­rási körré alakultak, e járásban tehát enemii intézke­désnek szüksége nem forog fenn. Tisztelettel maradván tek. alispán urnák Nemes-Apáti 1884. január 10. alázatos szolgája Illés Lőrinc a megyei jegyző-egylet elnöke. Tekintetes alispán úr! A községi- és körjegyzők központi egylete „Köz­ségi Közlöny" cime alatt egy szaklapot szerkesztet, mely kiválóan a körjegyzők és községi elöljárók hatáskörébe utalt teendők magyarázatával foglalkozik, e végből ezen szaklapnak, melynek előfizetési ára 0 frt, egy jegyző asztaláról sem volna szabad hiányoznia; azonban igen csekély díj az tatásunk miatt saját erőnkből ezen nélkü­lözhetl'en lapot megrendelni és hordatni képesek nem vagyunk; minél fogva teljes tisztelettel leérem tekintetes alispán urat: kegyeskedjék rendeletileg megengedni, hogy a me­gye 1* területén levő községi- és körjegyzőségek ezen, a községek érdekeit minden tekintetben felölelő szaklap előfizetési árát a költség számítási tervezetbe felvehes­sék és azt községeik terhére megrendeltethessék. Tisztelettel maradván tek. alispán urnák Nemes-Apáti 1884. január 10. alázatos szolgája Illés Lőrinc a megyei jegyző-egylet elnöke. Az áruforgalmi statisztika. A postai csomagok az 1881 évi XIII. t. c. 11 §-a alapján f. hó l(i-tól kezdve az áruforgalmi statisz­tika alá vonattak. E tárgyban a közmunka és közlekedésügyi mi­niszter egy rendeletet bocsátott ki, melyet közérdekű voltánál fogva az olvasó közönség tájékoztatása végett egész terjedelmében közlünk : A kivitelnél a statistikai fölvétel egyelőre Ausz­triába, a megszállott tartományokba, vagy a külföldre szóló azon postai csomagokra szorítkozik, melyek keres­kedőktől, iparosoktól, gyárosoktól, termelőktől vagy áruszállítással foglalkozó egyénektől küldetnek és lega­lább egy kilogram súlyúak, vagy ha ezen súlyon alu­liak is, de ezüstöt, aranyat, ékszert, órákat és efféle drágaságokat tartalmaznak. Minden ily csomaghoz árunyilatkozatot kell adni, melyben a csomag tartalmának az áruforgalmi statistika nomenclatnrája szerint megnevezve kell lenni. Ha egy csomagban többféle áru van, pl. ezipő és fehér­nemű, vagy ilyfélék, annyi árunyilatkozatot kell adni, a hány különféle áru van. Oly gyűjtő-nevek, melyek a tartalom minőségére nézve tájékozást nem adnak, nem fogadhatók el. A következő megnevezések egyáltalán nem használhatók : áruminták, állatok, állati termények, apró-áruk, csecse­becsék, érezek, fémek, fémáruk, föld, fonalak, gabona, gyarmatáruk, italok, kelmék, kézműzeti áruk, kötanyag, kötött áruk, kő, malomtermék, norinbergi áruk, őrle­mény, pipereáruk, rövidáruk, szeszes italok, szőtt áruk, szövetek. Az árustatistika nomenclaturájában elő nem forduló áruk, pl. éneklő madarak, méhek kas nélkül és effélék akként nevezendők meg, hogy minőségük iránt kétség ne lehessen. Az árustatistika nomenclatnrája minden postahi­vatalnál ki van függesztve; azonkívül az országos postagazdászati hivatalnál 15 krért kapható is, úgy­szintén minden postahivatalnál, külön, csupán a postai csomagokhoz használandó árustatistikai nyilatkozatok is ingyen szolgáltatnak ki. A közönség különösen figyelmeztetik arra, hogy ezen külön bélyegmentes árustatistikai nyilatkozatoknak használata más mint postai küldeményekhez, jövedéki kihágást képez, és ismétlés esetében pénzbírság alá esik. Az árunyilatkozatokat, és a külföldre szóló csoma­goknál a vámnyilatkozatot is, rézkapocscsal kell a szállítólevélhez tűzni; ily rézkapcsok miden postahiva­talnál 100 darabonként 40 krért kaphatók. A postahivatalok az áruforgalmi statistika alá eső csomagokat csak ugy fogadhatják el, ha a föladó az árustatistikai nyilatkozatot és ha ilyenekre szükség van. a vámnyilatkozatokat megfelelően kiállította és a szálitólevélhez hozzá tűzte. A helyes kiállításért a kül­demény föladója felel; észrevett hiányok esetében, ha azok legott helyre nem hozhatók, a csomag a határról a föladó helyre visszaküldetik. A bevitelnél Asztriából, Bosznia és Herczegovi­nából, vagy a külföldről szármozó, Szt.-István korona területén kézbesitett minden csomag az áruforgalmi statis­tika alá esik. E ezélra szolgál az eredeti postai szállítólevél. Ha a szállítólevélen a csomag tartalma az árusta­tistika nomenclatnrája szerint megnevezve nincsen, kö­teles a cziinzett azt a szállítólevélen, az arra kijelölt helyen pótolni. Ha a küldemény tartalma előtte isme­retlen, köteles a csomagot a póstahivatalnál fölbontani, és a tartalmat megállapítani. A közönség különösen figyelmeztetik arra, hogy a postahivataloknak meg van tiltva ily csomagokat kiadni, mielőtt azok tartalma az áruforgalmi statistika követelményei szerint megnevezve nincsen. A zalameyyei gazdasagi egyesület hivatalos értesítője. Jegyzökönyve a Zalamegyei gazdasági egyesület, Zala-Egerszegen 1883. évi december hó 16-án tartott rendkívüli közgyűlésének. (Folytatás.) 98 29^—335. Sopron kerületi bizottsága elnöke 220 1883. sz. a. kelt megkeresése folytán a kiállítás mező gazdasági ré szére a Zalainegyeí gazdasági egyesület a saját műkö­dési területére mint helyi bizottság megalakulván, a bi­zottság elnökéül Háczk\ Kálmán, helyettes elnökéül Bo­gyay Máté, tagjaiul a tapolczai járásra: Bogyav lst ván, Csigó Pál, — a sümegi járásra: liessenyey Ernő, Szűcs István, — a keszthelyi járásra : Koller Ferenc, Bogyay Máté, (egyszersmind helyettes elnök) - a pa­esai járásra: Skublics Sándor, Beckker Antal. — a nagy-kanizsai járásra: Kollér István, Dervarits Imre, — a letenvei járásra: Erdélyi Mihály, Schmidt Emil, — a perlaki járásra: Szabó Imre, a Csáktornyái járásra: Molnár Elek, — az alsó lendvai járásra: Lenk Ödön. Hajós Mihály, — a novai járásra: Dervarits János, fő­tiszt. Balaton József, — a zala-egerszegi járásra: Skub­lics JenŐ, Skublics István, Cserfán Károly, Szily Dezső, Königmayer János urak az egyesület tagjai választattak s erről a Sopron kerületi kiállítási bizottság értesíttetni határoztatott. A kiállítás egyik kiváló célja levén, hogy- megis­mertetve mező gazdasági termékeinket, ezeknek biztos piacot nyerhessünk, a kiküldött bizottság fő feladata oda törekedni, hogy a k'állításon minél többen vegyenek részt, hogy ekkép megyénk mező gazdasága méltóan le­gyen képviselve, miért is telkéretik a bizottság s annak minden egyes tagja, hogy a kiállításban való részvételre a gazdaközönséget buzdítani, a bizottság a bejelentése­ket elfogadni, s a kerületi bizottsághoz beterjeszteni szíveskedjék. A „Keszthely vidéki" és „Nagy-Lengyel vidéki gazda körök" is felkéretnek, hogy a kiállítási helvi bi­zottságot a jelzett irányban támogatni s a kijelölt célra közreműködni igyekezzék. 99/330. Felvétetvén az 1883-ik évi szeptember 9-iki köz­gyűlés 80/268. számú végzésével kiküldött bizottság ja vaslata, az elfogadtatott és a megejtett beható tanács kozás útán a következőkben állapíttatott meg a Zala megyei gazdasági egyesület 1884-ik évi munkaterve. Az 1883-ik évi' ápril 8-án tartott közgyűlés 25'94. számú határozatával az IKK-l-ik évre már több feladat kitűzve levén, az jelen alkalommal is fenntartatik és \ foganatosításra megállapíttatik u. m. I. a szarvas marba tenyésztés emelése céljából jelesb tenyész anyag beszerzése s terjesztése., II. a tenyész marha díjazás, — III. csikó legelő közvetítés, I\. községi faiskolát eredményesen kezelő népta nítók díjazása, — továbbá a javaslat elfogadásával elhatároztatik. \ . megyei termény kiállítás rendezése, VI. vető mag beszerzés közvetítése. Ezek végrehajtása céljából a következő határoza­tok hozattak: I. pontra nézve: Minthogy a helyes irányú marha tenyésztés fejlesz tésére niulhatlanul szükséges a tenyésztésre alkalmatlan apa állatok kizárása, a tekintetes megyei törvényható sági bizottság tisztelettel felkéretik, hogy ez érdemben a szabályrendeletet, melynek kész tervezetét a gazda­sági egyesület az 1883. évi julins hó 31-én tartott köz gyűléséből 64 245. sz. alatt beterjesztette, mielőbb meg alkotni méltóztassék. A jelesb tenyész anyag beszerzése és terjesztése céljából pedig 1-ör a ningu földmívelés-, ipar- és kereskedelem ügyi kir. minisztérium felkéretik, hogy a keszthelyi m. kir. gazdasági tanintézet gazdaságában a szarvas marha állományból évenként eladható alkalmas tenyész állatokra a gazdasági egyesületnek kedvezményi áron elsőbbséget engedni, s az intézet igazgatóságot ily irányban s oda utasítani méltóztassék, hogy az eladásra kerülő marhák száma, ivara, kora, ára felől az egyesületet a közön­séggel tudathatása s azzali érintkezhetés céljából jó előre értesítse; — 2-or ugyan a nmgu földmívelés-, ipar- és kereske­delemügyi kir. minisztérium megkéretik, hogy a) legyen kegyes a megye közönségének --a meg állapított tenyész kerület jellegének megfelelő több in­gyen bikát engedélyezni; b) alkalmas tenyész bikákat s nyugoti fajú egész csoportot az egyesületnek, — első sorban tagjai között, azután a közönségnél leendő elhelyezés végett, kedvez­mények mellett átengedni; — 3-or a nmgu földmívelés-, ipar- és kereskedelem­ügyi kir. minisztérium megkéretik, hogy miután a gaz­dasági egyesület maga is hajlandó a megye tenyész ke­rületeinek megfelelő tenyész állatokat beszerezni, e célra az egyesületet, a mely eddig az államnak minden segé­lyét nélkülözte, célszerűen felhasználható érdemes segély­ben részesíteni kegyeskedjék ; — 4-er a gazdasági egyesület is tőle telhető anyagi ereje szerint oda törekszik, hogy az ajánlkozó egyesek és községek — első sorban az egyesületi tagok részére jelesb tenyész anyag beszerzésében a szállítási költ­ségek és az állatoknak a jelentkezők általi átvételükig tartásuk s gondozásuk viselése által, ugy a beszerzési árak visszafizetésének megkönnyítésével kedvezményeket adhasson. K célból 8—10 darab tenyész bika bevásárlására 150 2 >0 írttal számítva 1600'frt; a szállítási költsé­gekre, hajtó bérekre s a beszerzés alkalmából szükséges utazási költségek netán igénylendő megtérítéseire 100 frt, a bikák elhelyezéséig élelmezésért s gondozásért napon­kint 30 krt harminc napra egy bika után 9 frtot, tiz

Next

/
Thumbnails
Contents