Zalamegye, 1884 (3.évfolyam, 1-26. szám)

1884-05-11 / 19. szám

Csáktornyán a csáktornyai és perlaki járásokra nézve működendő lóavatási bizottság elnökéül Szabó Imre, becslőkül Vrana Frigyes, Szmodies Elek és Tóth István urak, állatorvosul Fink János csáktornyai állatorvos; az Alsó-Lendván az alsó-lendvai járásra működő bizottság elnökéül Lenek Ödön, becslőkül Koczeth Mátyás, Román Dániel és Hajóa Mihály urak, állatorvosul Brüll Lipót alsó-lendvai állatorvos; a Zala-Egerszegen a novai és zala-egerszegi járásokra nézve működendő bizottság elnökéül Hegedűs Károly, becslőkül Königmayer János, Skublics László és Kozáry Aurél urak, állatorvosul Pirity János zala-egerszegi állatorvos; végül a Sümegen a tapolezai és sümegi járásokra nézve működendő bizottság elnökéül: Svastits Gyula, becslőkül Forintos Kálmán, Paar István és Eőry Miklós urak, állatorvosul Husszák Mátyás sümegi gyógykovács és pedig a bizottságok elnökei a közgyűlés által megválasztattak, a becslők pedig, úgy az állatorvosok főispán úr őméltósága által kineveztettek. Előterjesztetett Tolnai József és érdek társai meszes-györki lakósok folyamodványa, melyben a meszes-györki szőlőhegyben fellépett phylloxera tovaterjedésének meggátlása céljából kiirtott szőlők után járó kártalanítási összeg második részletét kifizettetni kérik. A meszes-györki szőlőhegyen a phylloxera által inficiáltuak constatált 11 cat. hold terület s az ahhoz vett 2 hold biztonsági övön a földmivelés-. ipar- és kereskedelemügyi minisztérium a Keszthelyen tartott érdekeltségi értekezlet kérelmére a teljes irtást államköltségen foganatosíttatni rendelvén, az 1882. évi augusztus 14-én tartott rendkiviili bizottsági közgyűlés, a kiirtott szőlők tulajdonosainak kárpótlás végett mindazok hazafias kötelességérzetéhez fordult, kik megyénkben a vész által mint szőlőbirtokosok első rendben fenyegetvék s felhivta a megyebeli összes szőlőbirtokosokat, hogy a 13 holdnyi inficiált területért holdanként 500 forintban megállapított kártalanítási összeget birtokaránylag és 3 év alatt fizetendő részletekben, mely holdanként legfelebb 5'j krra rúghat, úgy saját jól felfogott érdekükben, minta terjedő vészéi vnek egész megyei közü-azdasáffi viszonyainkra kiható következméO O ,/ nyeire való tekintetből hozzájárulás utján fedezzék. Ugyanezen közgyűlési határozattal az első évi kártalanítási összeg a megyei törzsvagyonból a szőlőtulajdonosoknak előlegül kfizettetni rendeltetett oly feltétellel, hogy a 2-ik és 3-ik évi részletek csak ezen előleg visszatérítése után szolgáltatnak ki az illetőknek. A közgyűlés ezen intézkedése eddig a kellő sikert nem eredményezte, mert a szőlőbirtokosokhoz intézet felhivás folytán ez ideig csupán 632 frt 56 ki', folyt be, amely összeg a törzsvagyon kamataiból előlegezett első részlet viszO o szatérítésére sem elegendő. Mindazonáltal tekintve azon méltányossági indokokat, melyek folyamodók előterjesztett kérelme mellett szólnak, a közgyűlés a kárpótlási összeg második részletének már ezúttal való kifizetését elhatározta s e végből az illető szőlőtulajdonosoknak az eddig befolyt 632 frt 56 krt. kiadatni, a hiányzó öszszeget pedig a törzsvagyon kamataiból kiegészittetni rendelte s e részben a további intézkedéssel a megye alispánját megbízta. Az összes megyei szolgabirák és Nagy-Kanizsa város tanácsa pedig felhivatnak, hogy az 1882. évi s e tárgyban hozott közgyűlési végzés alapján a kártalanítási összegek beszedése iránt az eljárást mindazon községekben, ahol az eddigelé nem teljesíttetett, tegyék folyamatba, s ahol eddig kötelezőleg elfogadták, hajtsák végre és tapintatos eljárásuk által hassanak oda, hogy úgy a megvei törzsvagyonból előlegezett két első, mint a szőlőtulajdonosoknak még megjáró harmadik részlet a közönség áldozatkészsége által megtéríttessék. A közigazgatási bizottsághoz az 1876. évi ^ I. t. c. 55. §-a alapján a közgyűlés helyettes tiszti ügyésznek Isoo Alajos bizottsági tag urat választotta meg. Csesznák Sándor árvaszéki elnök úr jelentése a vezetése alatt álló árvaszék állapotáról felolvastatván, miután a jelentés az árvaszéki ügymenet előhaladásáról tanúskodik, a tett intézkedések elismeréssel fogadtatnak. Minthogy pedig az árvaszéki elnöknek ezen jelentésével az árvaszéki irodai személyzet szaporításának szükségessége indokoltatott, a közgyűlés két ideiglenes napidíjas egyénnek a tartalék alap kamatai terhére leendő alkalmazását elhatározta s miután a szaporítandó irodai személyzet befogadására az árvaszéki irodai helyiségek elegendők nem lesznek, az alispán úr megbízatott, a szükséges irodai helyiség előállítása iránt gondoskodjék, valamint a két napidíjas alkalmazása iránt az árvaszék elnökének meghallgatásával intézkedjék. (Vége köv.) Zalamegye felirata a kataszteri ügyben. A központi választmány f. hó 5-én délután tartott ülésének befejezése után nyomban összegyűlt a catasteri ügyben a kir. pénzügyminiszter úrhoz intézendő felirat szerkesztésére a közgyűlésből kiküldött bizottság tanácskozása, melyet alispán ur mint elnök megnyitván, indítványára a bizottság jegyzőül Szigethy Antal b. tag urat kérte fel. A bizottság tanácskozása terjedelmes volt, a menynyiben a catasteri munkálatok folyamában a becslő biztosok helytelen eljárásából felmerült hibák, mulasztások s ezek folytán bekövetkezett sérelmek és mindezek következménye: az óriási mérvben emelkedve kivetett új földadó a járási bizottsági tagok részéről élénken ecseteitettek. A bizottság majd esti 8 óráig tanácskozott s felkérve Szigethy Antal tag urat, hogy a feliratot a május hó 6-án folytatólag tartandó közgyűlésen leendő felolvasás végett elkészíteni sziveskedjék, azon reményben oszlott szét, hogy a feliratnak annyi eredménye leend, hogy az egyéni felszólamlások kellő figyelemmel, lelkiismeretességgel tárgyaltatni, eldöntetni s legalább a kiáltó méltatlanságok és sérelmek orvosoltatni fognak. A május 6-án folytatólag tartott közgyűlésen felolvasott és elfogadott felterjesztés szószerinti szövege a következő; Nagyméltóságú kir. Pénzügyminiszter Ur! A földadó szabályozásáról szóló 1875. évi VII. t.c. célja volt: a földbirtok arányos megadóztatása. Megnvugvással nézett e törvény végrehajtása elé e haza minden földbirtokos állampolgára s bizalommal várta annak eredményét, mert hazánk államalkotó s fentartó elemét a földbirtokos osztály s a nemzeti vagyon legbecsesebb kincsét és zömét a földbirtok képezvén, bizton remélte, hogy a törvény végrehajtásával megbizott közegek kellő szak-és lelkiismerettel kezelve, azt a törvénvhozás céljának: a földbirtok arányos megadóztatásának annál helyesebb, igazságosabb és megnyugtatóbb alapot szolgáltatnak, mert a törvény a törvényhatóságok választottjai által az önkormányzatnak ellenőrködő és intéző, sőt a községeknek is irányadó kellő befolyást, az egyeseknek érdekeik megvédésére jogorvoslatokat biztosított. F. törvényhatóság e célra megbízottjai szigorú lelkiismeretességgel s nagy horderejű feladatuk tudatában teljes odaadó buzgalommal meg is tettek mindent, hogy mig egy részről a törvény kitűzött céljának elég tétessék, más részről a megye földbirtokos polgárainak érdekei minden irányban az igazság és méltányosság követelményeinek megfelelőleg mégóvattassanak. Mégis midőn most a kerületi kat. igazgatóság által az új földadó kivetett összegeiről az értesítvények kézbezíttettek, elkeseredéssel kell tapasztalni, hogy Zalamegye majd mindegyik községében s majd minden egyes birtokosnál főkép a zala-egerszegi s nagy-kanizsai járásban 100—150%-kal és akárhánynál 200

0/„'-kal emelkedett az adó, holott Zalainegye az országnak épen nem azon része, melyben akár közlekedési eszközei gyarapodása, akár kereskedelmi forgalma, gyáripari vagy bármely viszonyainál fogva a földbirtok jövedelme ilv óriási arányban emelkedett volna, hanem kétségtelen, hogy a törvény végrehajtása kezelésénél követtettek el a hibák, melyek e sérelmes eredményt előidézték. Ugyanis a zala-egerszegi járás több községében, névszeri nt Apátfán a beépített háztelkek, udvarok, szőlőhegyeken p. o. az Andráshida község határában fekvő úgynevezett „Marton" hegyen a pinceépület telkek — bár ezek földadó tárgyát nem képezik — e mentességben nem részesíttettek, a törvény rendeletétől és szellemétől eltérőleg a kertek mivelési ága alá vonattak nemcsak a zöldség termelésére tényleg használt területek. hanem a habár csak néhány gyümölcsfával elültetett terek is. a szőlőaljak s a szőlőhegyi szántóföldeknek nem használható s más mivelési ág alá nem alkalmas területek szintén a kertek sorába vétettek. A kanizsai járásra egy tiszta jövödelmi fokozat készíttetett, habár a járásnak a tiszta jövödelemre befolyással biró felette különböző viszonyainál fogva egy tiszta jövödelmi fokozat nem alkalmazható. A tiszta jövüdelem kiszámítása nagv felületességgel, a jövödelemre befolyással biró tényezők számbavétele és ismerete, avn - mellőzése, figyelembe vétele nélkül történt: a vetés í'orgások helytelenül s nem a helyi gyakorlatnak megfeh 'eg állapíttattak meg, — a trágva az okszerű gazdászat szükséges mennyiségben s kihordásának fuvarbére valódi összegében fel nem vétetett, a mennyiben átlag egy catastralis holdra 170 mázsa, a mi a szükségletnek majd csak mintegy felét képezi, — számíttatott; az igás marhák párja 120—170 frtban vétetett fél, holott a valódi érték ezen összeg kétszeresét teszi. A termények értékesíthetésénél a piac s értékesíthetési hely távolsága figyelembe nem vétetett; az igavonókra felhasznált széna ára, a szénának a zab egységes ára szerint felvett eladási árával aránybau nem hozatott, belsőségek kerteknek vétettek fel, a kertek kerítéseinek költségei be nem vonattak, réteknél a csatornázási költségek le nem számíttattak. Lényeges s az egész eljárás alaptalanságát előidéző s egyszersmind a birtokosok tájékozhatlanságát és sérelmét okozó hiba követtetett el az által, hogv az osztályok jelezése végett mivelési ágak szeriut a járási mintaterek ki nem jeleitettek, határozott jelzőkkel el nem láttattak és nagy részben az osztályba sorozások a eataszteri járási biztosok által felületességgel s az ügy fontosságán /, épen nem illett gondatlansággal nem is a helyszínén, hanem legtöbbször csak a távolból történtek. A járási bizottságok ugy a tiszta jövödelmi fokozatok, valamint az osztályba sorozások felett is észrej vételeiket megtették és kijelelték azon községeket, melyekben felülvizsgálatot kívántak, — jegyzőkönyveik a kerületi bizottságnak beküldettek, — észrevételeik s kivánataik azonban dacára annak, hogy azok helyességét az eljárást teljesítő járási becslő biztosok is a tárgyalás folyamaiban elismerték, figyelembe nem vétettek ; — beutazás ideje és rendje pedig szeptember hó végén s oly rövid idővel előbb lett tudatva, hogy október hóban történend, miszerint ezt kellőkép ki sem lehetett hirdetni s tekintve, hogy különben is Zalamegyében e hónap az, melyben a mezei gazda a szürettel, az őszi takarulati s egy

Téb őszi munkával leginkább igénybe van véve, — az egész beutazás csak formailag történt, de a torvény által rendelt lényeges rendeltetésének egyáltalán meg nem felelt, — a járási bizotttságok észrevételeire jegyzőkönyveikben váltóztatásaira a kerületi bizottságtól elintézést nem nyertek, minden legjobb szándékú törekvéseik meghiúsultak, a sérelmek nem or vosoltattak. Pedig hogy a sérelmek léteznek, kétségkívül szomorú tény s megyénkre oly romboló hatást fognak gyakorolni, melyek nemcsak egyéni, de közgazdasági tekintetben is kiszámithatlanok; mert dacára annak, hogy a törvényhatóság közigazgatási bizottsága is az adók behajtását a legerély

resebben eszközölteti, a mellékelt kimutatás szerint az 1883. év december 31-én a hátralékok összege 794300 frt 48 krt tett s tekintve, hogy ezen községek s illetőleg egyes lakói a szigorú adóbehajtási eljárás mellett is képtelenek voltak adótartozásaikat leróni, az új földadó által előbbi adójuk a kimutatásban kitüntetett nagy összegekkel szaporodván, az elviséjlhetlen terhek alatt el kell pusztulniok. Zalamegyére a végleg megállapított tiszta jövödelmi fokozatok s osztályba sorozások helytelen voltát igazolja a gyakorlati élet leginkább. A pénzintézetek, melyek pedig hosszas tapasztalatok eredményére önérdekükből a viszonyok teljes isme retével alapítják eljárásukat, — jelzálog kölcsönöknél a zalamegyei földbirtok holdját — messze a Somogy- és Vasmegyei birtokoktól — 100—120 forint átlagban értékelik ; a napi tapasztalásunk igazolja, hogy árvák birtokai haszonbérbe adásánál akárhányszor nem lehet elérni annyi haszonbért, mely a földbirtok adója kifizetésére elég lenne s mig a szomszéd Vas- és Somogy megyékben a földbirtok forgalmi értéke 20—30°'

(,-kal magasabb, mert a birtok ott jövedelmezőbb, Zalamegye új földadója átlaga e megyékéinél magasabb, mi már a sérelmes aránytalanságot eléggé bizonyítja. Nagyméltóságú miniszter úr! Megyénknek ezen sújtott helyzetét méltó hazafiúi aggodalommal szemlélvén, most midőn a törvény végrehajtásának utolsó fokozatán az elstilyedés veszélyéből még csak az egyéni felszólamlások gyenge sajkáján menekülhetni remélhetünk, hazafiúi és e megye polgárai létérdeke felett Őrködni hivatva levén, — törvényhatósági kötelességünknek tartjuk felemelni védő szavunkat, kérvén nagyméltóságodat, kegyeskedjék intézkedni az iránt, hogy OZCH általánosságban felemlített és részleteiben egyes adófokra még súlyosabban kiható, tényleg és valóban létező bajoknak törvény által rendelt, de részint elmulasztott, részint pedig az eljárás során szabálytalanul és önkénvüleg mellőzött megvizsgálása és törvényszerű megállapítása teljesíttessék és ezen alapon a további kellő intézkedésekkel biztosíttassék azon, a törvény rendele tétől eltérő szabálytalan eljárás és mulasztások által okozott sérelmeknek orvoslása, melyek különben a fentebb kifejtettek folytán az eddigi munkálatok alapján a törvény által rendelt orvoslatot nem nyerhetik, különösen tekintve, miszerint az osztályba sorozások helyes vagy helytelen volta megítélésének alapját a mintaterek képezik, amelyeknek ismerete nélkül a felszólamlások alaposan alig emelhetők, méltóztassék a kerületi igazgatóságokat szigorúan utasítani, miszerint a járási és községekkénti minta tereket a helyszínén határozott jelzőkkel kitüntettesse; méltóztassék hivatalos közegeit szigorúan utasítani, miszerint meggyőződjenek és kövessék is, hogy az állam jól felfogott érdeke az egyenlő mértékű igazságos megadóztatást követelvén, az egyéni felszólamlások alkalmával a helyes és igazságos arány felállítására, e szerint a felszólamlásoknak a törvény és méltányosság szerint elintézésére törekedjenek. Kelt Zalamegye közönségének Zala-Egerszegen, 1884. évi május 5-én és folytatva tartott rendes közgyűlésében. A mohai Ágnes-forrás a berlini egészségügyi kiállításon. A hely, melyen az egészségügyi kiállítás elhelyeztetett, Berlin városának északkeleti részén fekszik, egy háromszöget képezve az Aggastyán utca Alt-Moabit és a lehrti teher pályaudvar közé szorítva úgy, hogy ezt az államvasutnak egy viaductja két kisebb háromszögre szeli. Az első, vagyis a déli háromszögben a főbejárással szemben egy parkírozott előkerttel, melyben néhány kisebb, de csínban egymással versenyző kiállítási épület áll, díszlik a maga pompájában a vasszerkezetű főkiállítási pavillon. Az innen balra hosszában elnyúló viaduct boltivei mind kiállítási termekké alakítva, inposans látványt nyújtanak, mennyiben alattuk az egészségügyet illető különféle tárgyak halmaza a legnagyobb fény- és rendben vannak kiállítva. Egy ilyen íven keresztül hatolva, érünk az éjszaki nagyobb háromszögbe. Ez tündérkertté varázsolva megszámlálhatlan, leginkább kiállítási célokra szánt nagyobb és kisebb, de mindannyi igen díszes alakú épületeivel kápráztatja a látogató szemét, ideszámítván azon számtalan kioszkszerü alkotmányt, melyek részben elegáns fürdőhelyiségül kisebb tavakkal és ugrókutakkal körülvéve tündökölnek, részben pedig különféle üdítő szerrel mint ásvány, eitromvizzel, tejjel, de leginkább-mint látszik, a berliniek által igen kedvelt hűsítő szerül szolgáló Erdbeer-Powléval kínálják a fáradt szemlélőt, valamint ezek közt nem hiányzik a számtalan szivar és dohánybódé — nem trafik — hol olcsó pénzért finom Havanna