Zalamegye, 1884 (3.évfolyam, 1-26. szám)
1884-05-25 / 21. szám
III. évfolyam Zala-Egerszeg, 1884. május 25. 21. szám. A „Zalamegyei gazdasági egyesület 4' és a „Zalaegerszegi ügyvédi kamara" hivatalos közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Az ügyvédi kamara közgyűlése. A kamara f. hó 17-én tartott közgyűlését Árvay István elnök úr megnyitván, üdvözölte a megjelenteket s előadta, miszerint az 1874. évi 34. t. c. 22. §-a értelmében a kamarai választmánynak és tisztikarnak hivatalos működése lejárván, a jelen közgyűlés egyik tárgyát a tisztviselők és választmány választása képezi. Mivel azonban az 1874 'évi 34. t. c. 23. §-a értelmében ezen választáshoz a kamara tagjai fele részének szavazása szükséges, az ügyvédi lajstromba bejegyzett 183 kamarai tag köziil pedig csak 52 adott be szavazat lapot: ez okból a választás megejtésére ujabb közgyűlés lesz kihirdetve. (Mint lapunk mult számában említettük, junius 30-ára.) Felolvastatott s tudomásul vétetett a kamara 1883. évi működéséről szóló jelentés, melylyel kapcsolatban az igazságügyminiszter megkerestetni határoztatott, hogy az ügyvédi kamarákról szóló 1874. évi 34. törvénycikk évek során át orvosolni kért és már ismételten részleteiben is kifejtett hiányainak pótlását törvényhozási uton minél előbb szíveskedjék eszközölni. Nevezetesen nagy szükségét érzi az ügyvédi kamara annak, hogy feladatának teljesítése körül nem rendelkezik kellő hatalmi eszközökkel, mert az ügyvédi rendtartást tárgyazó 1874. évi 34. t. e. nem alkalmas arra, hogy annak alapján az ügyvédi kamara önmagának, hivatalos közegeinek. még inkább pedig a kamara egyes tagjainak akár a közhatóságok, akár a biróságok, vagy a nagyközönség előtt azon tekintélyt biztosíthassa,, mely elkeriilhetlen szükséges volna ahhoz, hogy feladatának teljesen megfelelhessen. Olvastatott a kamara pénztárának állapotáról szóló jelentés, mely elfogadtatván, a választmány megbízatott, hogy a tagilletmény hátralékok behajtására nézve még az 1883. évi közgyűlés alkalmával hozott határozatot szigorúan foganatosítsa. Az 188 4 ,-iki kamarai évre szóló költségelőirányzat felolvastatván, a szükséglet 4103 frt 33': t krban lett megállapítva, a melvből 1970 frt tulajdonkép az 188^ .. évi szükséglet, míg a többi 2133 frt 33'3 kr. a kamara tisztviselői tiszteletdíjainak hátraléka, a mit a tagsági díjak be nem folyása következtében nem lehetett ez ideig kifizetni. E szükségletre fedezetül szolgál a 22 frt 55 kr. pénzkészleten felül 4055 frt 98 kr. tagsági díjhátralék, úgy hogy ez a pénzkészlettel együtt 4078 frt 53 krt tevén ki, fedezendőnek tulajdonkép esak 24 frt 80' : j kr. mutatkozik. Mivel azonban a tagsági díjhátralékokból a hátralékosoknak időközben történt elvagyontalansága következtében mintegy 800 frt bevehetetlenné vált s mivel a tagilletmények csak hiányosan folynak be, hogy az 188'vik évi elkerülhetetlenül szükséges kamarai kiadások fedezhetők legyenek: az 188 J ;-iki kamarai, évre a tagilletmény tíz forintba lett megállapítva, melynek fele az ügy rendtartás 71. §-a értelmében a közgyűléstől számítandó 30 nap alatt, a másik fele pedig f. évi november hó l-ig fizetendő le. Az 188 ' j. kamarai évre vonatkozó s a birság pénzekről vezetett számadás minden tételében helyesnek találtatván, a kamara pénztárnoka az erre vonatkozó felelősség terhe alól felmentetett. A bírságpénzek jövödelmei elaggott munkaképtelen és önhibájukon kiviil teljesen vagyontalanná lett ügyvédek, vagy ezek családtagjainak segélyezésére fordíttatik s a választmány megbízatott, hogy szabályzati javaslatotkészítsen arra nézve, miképen lenne gyakorolható a kimondott elv alapján a bírságpénzekből való segél yezés V Végül Szigethy Antal kamarai tag urnák azon indítványa, hogy a kamara pecsétjébe Magyarország eimere vétessék fel, egyhangúlag elfogadtatott s a kamara pecsétjének ezen határozat értelmében való átalakításával a kamarai elnökség megbízatott. Alispáni jelentés az 1884. évi május 5-iki közgyűlésre. (Vége.) Az 1884. évi 3. t. c.-ben az ezen évi hadjutalék országgyiilésileg megállapíttatván, a folyó évi fú'sorozás az arra törvény szerint március hó 1 -tői ápril hó végéig kitűzött határidő' alatt megyénk 12 sorozó járásában akadálytalanul és törvényszabta renddel foganatosíttatott, mely alkalommal a megyére kivetett hadjutalók fedezésére összesen besoroztatott 75(5 újonc, 55 póttartalékos és ezeken kiviil a honvédséghez besoroztatott 11(3, a sorozó bizottságilag kétségesnek talált hadképesség tekintetéből pedig felülvizsgálatra rendeltetett összesen 235. Itt meg kell jegyeznem, hogy a fentebb kimutatott fősorozási eredmény a kivetett had- és póttartaléki jutalék fedezésére nem elégséges, mert az ezen évre kivetett ujoncjutalék 792, a póttartaléki jutalék pedig 74 volt, melynek fedezésére az utóállítási felülegek és időközi elbocsátások által támadt pótlások leszámolása illetőleg betudása után állítandó lett volna összesen 806 újonc és 109 póttartaléki jutalék s igy a tényleg besorozottak leszámításával maradt még 50 újonc és 54 póttartaléki hiány, mely fedezetét az utóállítások és esetleg a felülvizsgálatra rendeltek köziil alkalmasoknak találandó hadkötelesek besorozása által nyerheti. A fentebb említett hiányra, illetőleg a fó'zorozás után pótlandóu! fenmaradt hátralékra nézve megjegyzem, hogy annak okát egy részt és főleg az arány talanúl felemelt hadjutaléki kivetés képezi, viszonyítva csak a mult évi kivetéshez is, a midőn a megyére kivetett hadjutalék 699 újoncot és 70 póttartalékost tett ki, mihez képest az ezen évre kivetett ujonu- és póttartaléki többlet 79 re rúg; de oka annak másfelől a mult évi fősorozás azon eredménye is, hogy a mult évben a kivetett njonc és póttartaléki jutalék több sorozó járásban már az I-ső korosztályból fedeztetvén, a honvédséghez is ugyan az 1-ső korosztályból számosan és összesen a három korosztálybeli hadkötelesek közül „Zalamegye" tárcája. A modern Sodoráról. Áprilisi tárca. Irta: Kővári lí é 1 a. ' Vége.) Don Yoboval egyetemben elrohantunk. Pillanat műve volt, hogy fekete frack- és glacé kesztyűkkel felszerelve az indóháznál teremtünk, s könnyen megmagyarázható kedélyhullámzások között vártuk a Nizza felől érkező vonatot. Egy nevezetes negyedóra tel el, s azután a vonat süketítő fütyülését hallottuk, még pár másodperc, s a várva várt Papagallos berobogott az indóházba. Egy rengeteg kövér uri ember szállt ki a vonathoz csatolt salon-kocsiból. Nagyszerű selyem kaftán bő redői simultak termetéhez , lábszárait roppant veres bugyogó takarta, kezében óriási csibuk, lábain hímezett sandáink. Igy ábrázolják a sita művészek Alit, a próféta vejét, a ki tudvalevőleg igen okos uri ember vala egykor. Az első benyomás hatása alatt azt gondoltani, hogy valamely orientális uralkodóhoz van szerencsénk, azonban ez a kétség csakhamar eloszlott, mert Don Yobo ismerős mosolygással sietett a sajátságos uri ember elé s mély hajlongások közepette üdvözölte őt Calderon de la Barca nyelvén. Magam is szine elé járultam, s a nagylelkű Don Yobo nyomban bemutatott, mint madagaseari nobilit és a zanzibári császár titkos tanácsosát. Ugyanezen alkalommal kiderült, hogy a várva várt Papagallos herceg áll előttünk, ki nyájas mosolygás köz szorongatta kezeinket, majd meg dörgő és tekintélyes hangon rendelkezett, hogy a körülöttünk nyüzsgő szolgahad a po<! gyászszal együtt Dolores hercegnőt is kicsomagolja. Dolores hercegnő végre kiszált a eoupéból. Soha sem láttam vakítóbb szépséget. Tizenhét éves creol szépség, fiatalságának teljes bájoló pompájában. Holló fekete haja egyszerű fonatokban omlott alá, elasticns tagjainak mindegyik mozdulata új, eddig rejtett bájakat tárt elvakított szemeink elé, Dzsámi, Firduzi és Bagdadi Fuzuli ragyogó keleti fantaziája nem teremtett soha ily tündéri alakot, pedig ezek a jámbor muzulmánok biz Isten jelentékeny szakemberek hírében állottak a maguk idejében. Papagallos egy fényes equipagera pakolta Donna Dolorest, s nyájasan igy szólt: Ustedes! elvárom önöket ma este a parthienál! Ezzel a fogat elrobogott. * * * Egész Monaco talpon volt már. Az udvar diplomatiája uton ideje korán értesülve levén Papagallos plánumairól; a monacoi külügyminiszter Príncipe Giovanni Battista Totorello (polgári foglalkozása kolompár) és Cavaliero Habaeueco Nonsupero tábornagy (egykori sardignan frajter) fogadták a nagv férfiút az uralkodó berezeg nevében. A város diadalívekkel és lobogókkal ékeskedett, több zászlón lehetett látni a Papagallos cimert, mely — mint a heraldicusok tudják — rőf és könyv szellemes csoportosítása, symbolice jelenesén: a vitézséget és tudományt. A palazzio magistrato előtt fehérbe öltöztetett szüzek óriási bukétot nyújtottak át Doloresnek, s egy még órisibb sült kappant Papagai losnak. (Monacoi nemzeti szokás.) Fogatok robogtak ide s tova, délceg nobilik és egvéb lovagok szamarakon nyargaltak fel s alá a ('orso di Municipele-n. s tüzes szemű talján szépségek kacsingattok keresztül a kacér félfátyolon. * # * Végre valahára itt van az est!.\ játszma kezdetét vette. Természetes, hogy töménytelen volt a pályázó. Don Yobo egyike lőn a szerencséseknek, kik először jutottak be a pointeur-ök közé. Fájdalom azonban szegén v barátomat ezúttal sem vette kegyeibe a szeszélyes Fortuna. — Roppant malheurrel játszott, láttam, hogy el van veszve. Tiz osztás köziil kilencszer Papagallos ütötte fel a magasabb lapokat. Don Yobo vesztett, Don Yobo tönkre jutott végkép, Don Yobo önmagát is elkártyázta ! Papagallos azonnal birtokába vette és elkommandírozta a „Macao" nevű gőzösre, mel v a Papagallos által nyert uri embereket rendeltetési helyükre volt szállítandó. Jelen szamunkhoz egy fel iv melleklet van csatolva. Don ,V°I )0V al együtt egész csapat lefőzött uobili vonult el a hajóra. Oly szomorú volt látni e desperádók karavánját, kik lehorgasztott fővel mentek a sajátságos és ismeretlen jövő elé. Most jövök én! remegve vettem kezembe a kártyákat, melyekre szabadságomat, életemet, mindenemet voltam felrakandó. Csakhamar „gustálni" kezdtem. Felséges! kilences sláger! Acuse ! vezénylem hangosan és . . . Papagallos csupán hét szemet volt képes kicsikarni a sorstól. Ujabb osztás, ismét slagért kapok, Papagallos pedig egy bakalacsisztával kénytelen megelégedni ! - A herceg fanyaron mosolyog, de önbizalma nem csökken. A harmadik osztás következik, ezúttal nyolcas slágert tudok csak felmutatni, míg Papagállosnak csak három szeme van. Most már látom, érzem, hogy szerencsében vagyok. Hah! boszut állok a lefőzött, s innént elvonult bajtársakért ! Valami megmagyarázhatlan kéjelmes izgatottság vesz rajtam erőt. Egymásután veszem fel a kártyákat és nyerek, folytonosan uyerek. Még egy osztás és Papagallos szép számú milliói enyémek a bájos Doloressel együtt. Meg van nyerve az utolsó játszma is! Papagallos karjaiba fogad, magával visz lakására, s én imádandó Doloresem lábainál éldelem az élet leggyönyörűbb pillanatait. Dolores szeret engem. Már midőn az indóháznál megpillantott, elnyertem a szivét. O én legboldogabb Balázs, minden Balázsok közt! Sietve rohantam a hajóra, hol szerencsém kovácsa, a boldogtalan desperadó, Bon Yobo epedett gyötrő bizonytalanság kétségei közepette. Midőn tárt karokkal látott a hajóra felrohanni, mindent eltalált. Don Blasio! — mondá — ön nyert! lehetetlen, hogy másként legyen! Az én andungom ez esetben tehát még se csalt. — Igen nyertem Don Yobo! nyertem. Ön szabad drága barátom. - -Jöjjön, menjünk, repüljünk, s vegye fel pénztáromnál a százezer dnrost és íegyen boldog vele, mint a hogy engem boldoggá tett. * * * Feleséges ember vagyok. Igaz, hogy 7 makaón
