Zalamegye, 1884 (3.évfolyam, 1-26. szám)

1884-05-18 / 20. szám

1) Az igazolvány mellett, vásárra hajtott• s eladott disznók tulajdoni joga a vásári bizottság illetőleg heti vásárokon a községi elöljáróság által a vevő nevére átirandó. 2) Ha az igazolványban köriilirt valamennyi disznót egy vevő veszi meg, abban az esetben a bizonyítvány hátlapjára a történt vétel a következő'záradékkal: „Megvette N. N. lakos, kelt ... a vásári bizottság illetőleg alóljáróság" által igazolandó s az ekként átírt igazolvány az új tulajdonosnak átszolgáltatandó. Ezen átadásért a vevő által egy kr. díj fizetendő. • 3) Ha az igazolványban körülirt disznóknak csupán egy része, vagy bár valamennyi, de több vevőnek adatik el, azon esetben a hajtást igazoló bizonyítvány a hajtó kezén marad, de egyrészről az eladás az igazolványra dijtalanúl reá vezetendő, más részről pedig minden egyes vevőnek a vásári bizottság egy bélyegtelen igazolványt kiszolgáltatni köteles, melyben az eladó és vevő neve és lakása, a megvett disznók mennyisége, neme, kora és egyéb esetleges ismertető jelei, nem kiilömben az alapokmány (hajtó bizonyítvány) kelte és száma kiteendők. Ezen igazolványokról a vásári bizottság illetőleg a községi elöljáróság a kellő ellenőrzés gyakorolhatása végett egy megfelelő rovatos lajstromot vezetni s a kiállított új igazolványokat ezen lajtrombeli folvószámmal ellátni köteles. A kiszolgáltatott igazolványokért 2 kr. díj fizetendő. Ezen igazolványok célja az levén, hogy a vevők, ha a megvett sertéseket ismét vásárra hajtani kívánnák, azok alapján az illetékes elöljáróságuktól hajtó bizonyítványt kaphassanak, ezen vételi igazolványokkal disznókat vásárra hajtani nem lehet. A Balaton-Füred mellett elterülő nádasokból kifejlődő és ezen fürdőhely légkörét megfertőztető poslég megszüntetése, illetőleg az ezt okozó nádasok eltávolítása tárgyában leküldött belügyminiszteri rendelet felolvastatván, ezen közegészségi ártalom megszüntetése céljából Svastits Benó alispán úr elnöklete alatt a megye főorvosa, a kir. építészeti hivatal egy tagja és a tapolczai járási szolgabiróból álló küldöttség a helyszínére a közgyűlés által azon megbízással küldetett ki, hogy az illető birtokosokkal tárgyalást tartván, és az egyességet ezen ügyben megkísérelvén, ha a közegészség érdekének megfelelő intézkedés jő létre, annak azonnali foganatosítása iránt alispán úr intézkedjék, ellenkező esetben pedig kimerítő javaslatot terjeszszen a legközelebbi megyei bizottsági közgyűlés elé. Olvastatott a megyei gazdasági egyesületnek megkeresése, mely mellett a szarvasmarha behozatala és átvitele iránti tilalomnak, kölönösen Románia felől szigorúan történendő fentartása céljából a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumhoz intézett felterjesztését pártolás végett közölte. Az egyesület felterjesztésében nyilvánított azon kérelem, hogy azon országokkal szemben, honnan a keleti marhavész — Akkor ön veszve van Don Yobo! llogyan? Hiszen három örökségnek hágtam nyakára. — Kétségkívül. - Magamtartása ellen senkinek sem lehet kifogása. — Igaz. Hallatlan! Tán csak nem a külsőmre nézve vannak aggályai? - Már csak megvallom drága Don Yobo, hogy igen. Nyilván külseje miatt fog kizáratni a pályázók közül. — Kedves Don Blasio ön ma tréfás kedvében van. Külsőm önámítás nélkül mondhatom: nagyszerű. Igaz ugyan, hogy

T sovány vagyok, mint a héring, de látott-e már életében kövér Don Juánt? — Igaz, hogy arcom sápadt, de a hölgyek szemében e szin érdekes; — különben képzel-e ön egy Werthert pirospozsgás ábrázattal? — Igaz, hogy fiirteimet és bajuszomat f»stem, de Faublas lovag nem festette-e szintén a maga fürtéit és bajuszát? Igaza van Don Yobo, igaza van. Megadom magamat, fogadja szerencse kivánataimat. Valamit ajánlok önnek Don Blasio! Egy felséges, hallatlan üzletet, milyen még valószínűleg soha sem köttetett a világon. Pályázzék ön is, s ha egyikünk nyer, visszadandja a vesztes fél szabadságát és hozzá százezer durost vigasztalásul. - De kedves Don Yobo én csak egy örökségnek hágtam a nyakára! — Ez mindenesetre baj, de segítsünk a dolgon. En és közös barátunk Don Galimathias de Garmezauo tanúságot teszünk ön mellett. Don Gorgonzola és Don Parmezano! Felséges! Csupa sajtok tesznek mellettem tanúságot! Feltétlenül az öné vagyok Don Yobo. Siessünk, hogy kellő diszszel fogadhassuk Don Papagallost és ? — Donna Dolorest, Hispánia, Portugálba és ALgarbia legbájolóbb szűzét! (Vége köv.) oyakori uralkodása következtében hazai szarvasmarha állományunkat állandóan vész fenyegeti és különösen Románia irányába a szarvasmarha behozatala és átvitelére vonatkozó tilalom és az e célból szükséges határzár fentartassék, a megye közönsége részéről ugyancsak a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumhoz intézendő felirattal pártoltatni határoztatott. Alispáni jelentés az 1884. évi májas ő-iki közgyűlésre. Méltóságos Főispán úr! Mélyeíi tisztelt Közgyűlés! Midőn a törvény által tisztemül szabott kötelességemhez képest szerencsém van a törvényhatóság állapotáról és a közigazgatási hivatalos ügyvitel körében tett intézkedésekről szóló jelentésemet, mely a legutóbb tartott törvényhatósági bizottsági rendes közgyűléstől — vagy is mult 1883. évi november havától ezen évi ápril hó végéig terjedő időszakot foglalja magában, a mélyen tisztelt közgyűlés elé terjeszteni: mindenekelőtt bátor vagyok megjegyezni, hogy e jelentésem időszakában esvén az 1883. évi XV. t. c. rendelete és a törvényhatósági közgyűlés határozata értelmében mult évi december hó 17-én foganatosíttatott általános megyei tisztújítás, az azon alkalommal törvényszabta új tí évi időtartamra megalakított megyei tisztikar ugyan az idézett törvény rendeletéhez képest e f. évi január 1-től fogva teljesíti közszolgálati hivatását, s igy hivatalos eljárásának e jelentésemben feltüntetett 4 havi időszaka képezi tüzetesen a mélyen tisztelt közgyűlés kegyes bírálatának tárgyát, mindenesetre azomban a mult év két végső haváról is átháruló azon felelősséggel, mely a hivatalos ügyvitelre nézve egyáltalán megszakíthatlan folytonossággal és csupán egyes személyi változásokra terjedhető különibséggel teljes érvényben mindenkor fennáll. Ezzel jelentésem tüzetes tárgyára térve át: A közegészségé állapot a felnőtteknél a lefolyt (i havi időszak alatt a hosszan tartó enyhe száraz időjárás következtében általában kedvező' volt és csupán a december hó végén beállott nagy hideg és utóbb az éjjeli és nappali hőmérsék közti nagy külömbség idézte elő a légzőszervi bajok sűrűbb eseteit, de mindezekkel együtt az általános beteg forgalom a rendes arányt túl nem haladta; az előfordult kórnemek számarányát tekintve legnagyobb százalékkal szerepeltek a légzőszervi hurutok és lobok, ez utóbbiak különösen a decemberi nagy hidegben, továbbá februárban leginkább mint a farsangi excessusok következményei; csekélyebb számarányban észleltettek a csúzok különféle nemei, mint izületi ér> izomcsúz, orbánc, még kevesebb esettel a váltóláz, egyéb szórványos bajoknak pedig csak itt-ott fordutak elő egyes kóresetei általában szelid lefolyással, mihez képest a halálozás aránylag csekély volt és a tavaszi idő beálltával a kóresetek száma is tetemesen csökkent. Heveny fertőző kór járványosán a felnőttek közt sehol nem uralgott, hagvmáznak az egész időszakon át alig egy-két esete merült fel. A lendvai járás több községében évek óta rögös köthártyalobban — az úgynevezett egyptomi szembetegségben — szenvedőkre nézve jelenthetem, hogy ezeknek a megye főorvosa javaslata alapján elrendelt és hatósági szigorú felügyelet mellett teljesített kitartó gyógykezelése a legkedvezőbb eredményt mutatja fel, miről biztos meggyőződést szerzeudő, az egyes községekben összeirt és gyógykezelt összes egyének a megye főorvosa által megvizsgáltatván, tapasztaltatott, hogy számosan teljesen meggyógyultak, a javulás pedig még az idültebb — megrögzött — sőt immár vaksággal fenyegető eseteknél is beállott s így bizton várni lehet, hogy az alkalmazott eljárással ezen az ország több részeiben uralgó, nem csekély jelentőségű bajnak megyénkben sikeres orvoslása és a ragály teljes megszüntetése eszközöltetni fog. Kevésbbé volt kedvező a gyermekek egészségi állapota, főleg a mult év végső és a jelen év két első hónapjában, mely időszak alatt több vidéken — összesen 29 községben — heveny fertőző kórok járványosán uralogtak; nevezetesen a vörheny 19 községben 385 kóresettel, kik közül felgyógyult 231, meghalt 97; továbbá a kanyaró 8 községben 188 kóresettel, kik közül felgyógyult 171, meghalt 17; s végre a roncsoló toroklob 2 községben 27 kóresettel, kik közül felgyógyult 15, meghalt 12; vagyis összesen a 21810 lakóssal bíró 29 községben járványosán uralgott heveny fertőző kóresetek száma 550-et tett ki, mi a lakósság 2.52%-ának felel meg, a betegekből felgyógyult 41G vagyis 75-63%, meghalt 227 (23-09%,), gyógykezelés alatt maradt s van jelenleg is 3 községben 1 vörhenybeteg. a többi községben a vörheny valamint a kanyaró és roncsoló toroklob teljesen megszűntek. Ezen heveny fertőző kórokra nézve, melyek leginkább időszaki befolyás következtében rohamosan léptek fel, a legszigorúbb óv- és gvógyrendszabályok kellőkép foganatosíttattak és azok többszörös helyi felülvizsgálatnak is képezvén tárgyait, constataltatott, hogy főleg a vörheny beteg gyermekek közt előfordult nagyobb számú halálozást oly súlyos utóbajok idézték elő, melyek a veszélyes jellegű vörhenynél bekövetkezhetnek és melyeknek elhárítása csak is a szülőknek feláldozó gondozása által remélhető. Ezen kivül a bellatinczi körorvosi körben a felnőttek közt uralgott rögös szemköthártyalobnak két esete az adriánczi iskolás gyermekek közt is előfordulván, ez alkalomból Bellatincz, Bratoncz, Lippahócz, Adriáncz és Tüskeszer községekben az iskolás gyermekek orvosrendőri szempontból megvizsgáltattak és 15 gyermek találtatott egyszerű szemhurutban szenvedőnek s nehogy a még egyszerű kórnemből elhanyagolás folytán és a ragályra való hajlandóság miatt Trachoma fejlődhessék, a gyermekek azonnal hivatalos felügyelet mellett gyógykezelés alá vétettek és meg is gyógyultak; l végre január havában Keszthely városnak a talajvíz változása által befolyásolt részében több fültő mirigvlob eset fordult elő, melyek azomban veszélytelen szelid lefolyással gyógyultak ; egyéb szórványos baj a gyermekek közt ép oly csekély számmal fordult elő, mint a felnőtteknél és az általános kórjelleg az egész (j havi időszakon át határozottan hurutos volt. A mult évben teljesített védhimlS ojtás eredményeid tisztelettel jelentem, hogy a megye területén 1883 évben 7603 fi, 7514 leány gyermek, összesen 15117 ojtoncon teljesíttetett a védhimlő ojtás és sikeresnek igazoltatott 14959 gyermeknél; összehasonlítva az ered ményt az előző 1882. évi ojtás eredményével, kitűnik, hogy 1883. évben 1809 gyermekkel több ojtatott be, jó sikerrel pedig 1766-nál több, mint 1882 ben; ezen kívül a viszontojtás a mult évben teljesíttetett 1923 felnőtt egyénen s ezek közül jó sikerű lett 1643 esetben. Himlő járványtól a mult félévben megyénk egész területe ment volt ápril hó elejéig, ekkor Nagy-Vázsonyból a Veszprém és Vas megyében már az egész tél folyama alatt s azóta is folyton veszélyes mérvben uralgó járványos himlőnek egy esete áthurcoltatott a tapolczai járás Csicsó községébe, onnét a közvetlen szomszédos Szent-Jakabfára, e hó 22-én pedig egy házaló asszony által Vasmegyeitől Nvavaiádra. Minthogy azomban a szomszéd megyékben uralgó járvány elleni óvintézkedések nálunk azonnal a legszigorúbban életbe lettek léptetve és ezek legfontosabbika a védhimlő ojtás a járványos vidékekkel határos lendvai, egerszegi, sümegi és tapolczai járásokban haladéktalanul megkezdetett és pedig oly buzgalommal, hogy a négy járásnak a szomszéd megyékhez közelebb eső községeiben legelőször, utóbb a többi helységben is ezideig már 2937 új szülött gyermek lett jó sikerrel beojtva, továbbá az iskolás gyermekek és felnőttek közül is 2144 egyén s igy ösz szesen 5081 ojtatott be jó eredménynyel, ezen szigorúan alkalmazott eljárásnak és a kellő erélylyel foganatosított óv- és gyógyintézkedéseknek azon örvendetes eredménye lett, hogy a fentebb említett községekbe behurcolt himlő tovaterjedése, valamint a megye többi részeibe a járvány behurcolása sikeresen meggátoltatott; mihez képest a kór jelen állása a következő: Csiesón megbetegiilt 3 férfi, 1 nő, 2 gyermek, összesen ti; meggyógyult 5 és csak a Nagy-Vázsonyból betegen áthozott gyermek halt meg; Szent-Antalfán megbetegült 2 férfi, 1 nő, 2 gyermek, összesen 5; meggyógyult 4 és 1 jelenleg még gyógykezeltetik; végre Nyavaládon megbetegült 2 nő, 1 gyermek, összesen 3, kik szintén gyógyuló félben vannak és igy van jelenleg még 2 községben összesen gyógykezelés alatt 4 himlő koros beteg, kiknek felgyógyulásáról a szabályszerű zárjelentés beérkezte legközelebbre várható, melylyel megyénk egész területe himlő kór mentességet nyerend; végül megjegyzem, hogy az általános védhimlő ojtás jelenben már a megye egész területén megkezdetett és a megállapított ojtó kerületek szerint kirendelt hatósági orvosok által foganatosíttatik. A lefolyt 6 havi időszak alatt bonc vizsgálat, teljesíttetett összesen 81 és pedig törvényszéki megbízatás folytán 46, rendőri szempontból pedig 35 esetben. A halál legközelebbi okai voltak a törvényszéki eseteknél: 19 agyrázódás sértés folytán, 9 elvérzés, 4 fuladás, 3 agybénulás, 3 mérgezési gyomorlob, 2 agyhártyalob, 1 genyvér, 1 koraszülés, 1 orbánc sértés után, 1 belső elvérzés, 1 tüdőlob és 1 megfagyás; a rendőrileg boncoltaknál: 9 fuladás, 5 szivhűdés, 5 mérgezés, 3 agyguta, 2 agyrázódás, 3 elvérzés, 2 hashártyalob, ! tüdőguta, 1 tüdőgümő, 1 megfagyás, 1 gyermekágyiláz, 1 értömiilés és 1 vízburok vizkór. Sajnos öngyilkosságnak 22 esete fordult elő, melyek közül 9 esetben felakasztás, 5 esetben lövés, 6 esetben önmérgezés, 1 esetben a vasutvonat általi szánszándékos elgázoltatás és 1 esetben saját nyakának beretvával való átmetszése által hajtatott végre az önkivégzés ; mindezen eseteknél az orvosrendőri vizsgálat szabályszerüleg- teljesíttetvén, a gyászos tett gyanítható indokául leginkább szerencsétlen családi viszály, továbá gyógyithatlan betegség és részben súlyos anyagi csapások szülte belső meghasonlás tűnt ki. Elmekórnak 10 esete merült fel, melyek közül 6 nak szerencsétlen áldozata közveszélyes kórállapotánál fogva az országos téboldába elszállíttatott, 4 pedig házi gondozás alatt gyógykezeltetik. Véletlen szerencsétlenségnek 26 esete fordult elő, nevezetesen 5 egyén, 3 gyermek vizbefullásnak, 2 gyermek véletlen megégésnek, 1 egyén részeg állapotban és 1 nő uyavalatörési roham alkalmával a tiizbeesés folytán elégésnek, 3 egyén borforráskor kifejlett szénenygázban, 1 nő és 3 éves leánya pedig a takaréktűzhelyből kiszálló szénenygáztól való megftíllásnak, 2 egyén fafürészelés alkalmával ledőlt fa és 2 egyén partszakadás következtében leomló föld általi agyonnyomásnak, 2 egyén terhes szekérrőli leesés és elgázolásnak, 2 egyén megfagyásnak és végre 1 egyén ló általi, agyonrugásnak estek áldozatul. Jelentésemnek a közegészségügyet tárgyazó ezen része kiegészítéséül van szerencsém a népesedési mozgalomnak az egyes lelkészi hivatalok kimutatásai. alapján összeállított számadatait a lefolyt hat havi időszakra vonatkozólag a következőkben előterjeszteni: 1883- évi október hó 29-től 1884. évi április hó végéig J szu- , meg- szapo lettek haltak rodás Nagy-Kanizsa városban Tapolczai szolgabirói járásban Sümegi Keszthelyi Kanizsai Pacsai Egerszegi Novai Lendvai Letenyei Perlaki Csáktornvai n n n v n r> v n 374 7 Ki 732 558 737 538 567 448 758 560 716 949 283 91 44(i 270 422 310 330 228 700 331 414 227 37 207 153 221 568 190 361 199 486 230 687 2(32 összesen: 7653' 5255 2398