Zalamegye, 1884 (3.évfolyam, 1-26. szám)

1884-04-13 / 15. szám

Képviseli pedig ugy, hogy nálánál méltóbban alig hiszszük, hogy bárki is képviselhetné. Mert Ön az országos gondok és érdekek mellett mindig szivén hordta kerületének minden különleges gondját és érdekét is, szóval és tettel mindig kész volt arra, hogy eme gondjainkon segítsen, érdekeinket előmozditsa, érvényre juttassa. l)e nemcsak közügyeink találtak Önben buzgó pártfogolót. Sokan annak választókerületünkben, kiknek személyes ügyeit és bajait is Ön, nagylelkűségénél és választói iránti ó'szinte vonzalmánál fogva felkarolta és tekintélyes közbenjárása által kedvező és óhajtott sikerre vezette. Mi alulirt Keszthely városi választók és polgárok áthatva a legforróbb hálaérzettől, miután az országgyűlés vége felé közeledik, a jövő képviselőválasztás hogy és miképpeni alakulása pedig, legkivált a mi saját választókerületünket illeti, egészen bizonytalan: ezennel ünnepélyesen megköszönjük mindazon jót, melyet különösen Keszthely városával tett. Fogadja részünkről azon biztosítást, hogy ini Önnek nemesszivüségét soha, de soha sem fogjuk elfelejteni és hogv legkésőbb unokáinkba is befogjuk oltani azt a tiszteletet, szeretetet és hű ragaszkodást, melylyel Ön iránt viseltetünk, viseltetni fogunk mindig és a melylyel maradunk Keszthelyen, 1884. ápril hó 6-án. mindenkorra lekötelezett hívei. A küszöbön álló képviselőválasztás ügyében több választó polgár aláírásával a következő meghívás küldetett szét a kerület összes községeibe: „Az ország minden megyéjében megindíttattak már a képviselőválasztási mozgalmak; — itt az ideje, hogy a keszthelyi választó kerület is országgyűlési képviselője kijelölése érdekében értekezzék. Felkérjük pártkülönbség nélkül a keszthelyi kerti let összes választóit, hogy Keszthelyen, folyó hó 14-én reggeli fél 12 órakor az „Amazon" szálloda nagy termében megjelenni és a képviselő kijelölésében részt venni szíveskedjenek." A leendő képvis. lőjclült kilétét illetőleg több nevet volt alkalmunk már hallani, s így biztos jelölt felől egyelőre mit sem írhatunk. Tény azonban az, hogy a függetlenségi párt Unger Alajos ez idő szerint nagykanizsai orsz. képviselő körül fog csoportosulni. Az értekezlet eredményéről jövőre. A viszontlátásig! Hajllli. A letenyt í választó kerület szabadelvű pártja a kerület székhelyén f. hó 6-án látogatott ülést tartott, melyen Erdélyi Mihály pártelnök a megjelent választókat üdvözölve, a három évvel előbb a közbizalom által reá ruházott pártelnöki tisztségről leköszönt, azonban a jelen voltak e tisztség viselésére újból felkérték, mire az elnöki széket elfoglalva s az újból nyilvánított köz bizalmat megköszönve, kérdést intézett az értekezlethez, váljon eddigi képvisel jük körül csoportosulnak^ vagy új jeleltet akarnak felállítani? A pártelnök e felhívására a jelen voltak dr. Apáthy Istvánt, kiben már két választás alkalmával központosult a választók többségének bizalma, kiáltották ki újból kepviselő jeleltnek. A kijelelés megtörténte után 50 tagú központi végrehajtó bizottság alakíttatott, valamint községenként külön-külön is megalakították a végrehajtó bizottságot. Az ellenzék e kerületben jeleltet még nem állított fel. A tapolczai kerületben a mérsékelt ellenzék f. hó 3-án tartott értekezletet, melyen Bogyay István pártelnökül és Csepelyi Károly jegyzőül választattak. Az értekezleten Csigó Pál örömét fejezve ki aftelett, hogy az ellenzék a kerületben oly szépen tömörül, figyelmezteti a jelenvoltakat, hogy ne válasszanak idegent, a ki legtöbbször, ha a mandatumot elnyerte, a kerület felé sem néz, annak érdekeivel nem törődik, hanem inkább válaszszanak saját kt belükből jeleket, a ki a választó közönség helyzetét jól ismerve, rámutathat a létező batud . . . Észre sem veszi őket, ha elmegy is mellettök. Akár el is tiporhatja őket! Keserű gondolatok lehettek ezek is! Adja csak a kalapját Jósk i bác i! hadd tűzök bele egyet, hadd adok egy virágot magának én is! Jóska leemelte kalapját a t jéről. Meg kellett tenni a kívánságát, az akaratját annak a kis angyal SZÍVŰ leánynak. Annika a legszebbik rózsát szakasztotta le addig, mig a legény átnyújtotta a kalapját a kertelésen, aztán oda tűzte szépen a pántlikája alá Mikor a kerten át visszanyújtotta a kalapot, oda nézhetett egészen a Pál Jóska arcába; meglátta, még akkor is ott ragyogott az a forró könyesepp a szemében. Áldja meg az Isten érte a te jó szivedet! hálálkodott a legény; 's a kalapot fejére nyomva, széles ingujjával megtörülve két könnyező szemét, elfordult onnét .... — 's megindult a falu felé. Annijka tekintetével még soká kísérte a távozó legényt. Erezte a kis melle alatt, hogy nagyon megsajnálhatta a szegény Jóskát, mikor azt' a könyeseppet meglátta ott a személen. Nem lehet ez a szegény Jóska még sem olyan rosz, amilyennek a hírét költötték az emberek. Kiesi két kezét odatette a szíve fölé . . . talán, hogy ne dobogjon olyan igen nagyon! llej! megmozdult az azután a szomorú legény után. Kisérte, kisérte a szemével, mig az alakja ott a hegykanyarulat alatt el nem tűnt a p r .s országúton. Annika felébredett a tengernyi kis bolondos gondolatokból. Körültekintett . . . Nem látott senkit ... A virágokra nézett. Középen a legszebbik rózsa leszakítva. Jaj! ha meg jön majd az édes anyja és megtalálja kérdezni, hova lett az a rózsa ? Meginondja-e majd akkor, hogy a Pál Jóskának adta?!... Tanakodni kezdett. (\ ége köv.) jókra és joggal sürgetheti azok orvoslását. — Az éljen- ! zéssel fogadott beszéd után a szónok Csigó Pál felkéretett a jeleltség elfogadására. A függetlenségi antisemita párt Szalay K á r o 1 y t, a Kaposvárott megjelenő „Népjog" című antisemita lap szerkesztőjét, lépteti fel, a ki húsvét másnapján fogja tartani proggrammbeszédét a kerület székhelyén. A szent-grothi kerületben pártértekezletet ez ideig nem tartottak, miután a kerület jelenlegi mérsékelt ellenzéki képviselője Bessenyey Ernő, a ki oly népszerűségnek örvend és oly lelkiismeretes buzgalommal képviseli a kerület érdekeit, ellenjelelt nélkül van s nem is valószínű, hogy ellenébe e kerületben valakit félléptetnének. A Csáktornyái kerület szabadelvű pártja részéről az országgyűlési képviselő kijelelése tárgyában Perlakon, ugy Csáktornyán tartott értekezletek positiv eredményre nem vezettek, mivel a jelelt személyét illetőleg közös megállapodásra nem jutottak. A csáktornyai értekezleten, mely f. hó 9-éu tarta tott, egy 15 tagból álló küldöttség választatott, a melv küldöttség feladatává tétetett Budapestre menni és a szabadelvű párt országos végr,ehajtó bizottságával a Csáktornyái kijelelés ügyében értekezni. A választott 15 tagú küldöttség, megbízatásában eljárandó, t. hó' 10 én utazott Budapestre. A kerület jelenlegi mérsékelt ellenzéki képviselője Urváry Lajos, a „Pesti Napló" derék szerkesztője, legközelebb kerületét meglátogatván, mindenütt rokonszenves fogadtatásban részesült és pártja, az ő érdekében legközelebb az aetivitas terére lép s erősen remélli, hogy jeleitjét ismét győzelemre juttatja. Á za|a-egerszegi kerület végrehajtó bizottságának tagjaihoz Arvay István elnök úr e meghívót intézte: A midőn a végrehajtó bizottság t. tagjainak tudomására hozom, miszerint grf. Széchenyi Béla ezen kerület képviselői jelöltségét el nem fogadta, egyszersmind felkérem éket folyó ápril hó 16-án délelőtti 10 órakor ZalaEgerszegen az „Arany-Bárány" vendéglő kis termében, a további teendők iránti intézkedés végett megtartandó értekezletre minél számosabban megjelenni sziveskedjenek. A baksai választó kerületre nézve egész biztossággal, egyszersmind legnagyobb sajnálattal Írhatjuk, miszerint Arvay István úr az ottani jelöltségtől visszalépett. A biztosításról. A jégbiztosításnak ideje következik, mely a gondos gazdát terményeinek biztosítására készteti. De a száraz időjárás folytán rendkivül felszaporodó tűz esetek a tűzkár elleni biztosítást is minél szükségesebbé teszik, Iliiért is a n. é. közönséget a biztosítások mielőbbi megkötésére figyelmeztetjük és e célból az első magyar általános biztosító társaságot, hazánknak ezen legelső és legszilárdabb intézetét, ajánljuk a t. olvasó közönség pártfogásába. Az említett társulat mult hó '22-én tartotta rendes évi közgyűlését Somsieh Pál elnöklete alatt. E közgyűlésen az igazgatóság előterjesztette az 1883. évről szóló mérleget, melyet lapunk legközelebbi számának hirdetési rovatában egész terjedelmében fogunk közleni. A mérleg szerint a tiiz és életbiztosítási osztályban mutatkozott nyereség a jégbiztosításban a lefolyt évben is szenvedett nagy veszteség által nagy részben félemésztetett; megtétettek azonban a sziigséges óvó intézkedések, melyek jövőre .ezen üzletágból is kedvezőbb eredményt engednek várni. A mérleg szerint a társaság különféle tartalékai mindazonáltal újból nagy mérvben emeltettek és oly tetemes összegre rúgnak, hogv a legmegnyugtatóbb biz tosítékot szolgáltatják az intézet szilárdságára nézve. Az életbiztosítási üzlet igen szép eredményt mutat fel, amennyiben tetemesen emelkedett és a nyeremény jogosultsággal biztosított feleknek az évi díj V' irát eredményezte nyeremény osztalékul. A zárszámlák szerint az üzlet kedvezőtlensége dacára mutatkozó nyeréségből az idén is közhasznú célokra 7912 frt. 72 kr. lett megszavazva, mig a kifizetendő osztalék egy-egy részvény után 152 frtban állapíttatott meg. Közhasznú célokra: a gazdasági akadémiák 9. növendéke részére 400 írtjával 3600 frt. évi ösztöndíj képen, az istván-telki iskolába járó 2 árva részére 3 évi ösztőndij 600 frt., az országos iparkiállításra megszavaztatott 1000 frt., a Szent-István szoborra 200 frt., a Vörös-kereszt egyletnek megszavazott 10000 írtból 2000 frt s más jótékony intézetek és társulatok részére kisebb nagyobb összegek szavaztattak meg és osztattak szét. A n. é. közönség ezekben is ujabb bizonyítékát látja a társulati vezérigazgatóság nemesszivüségének, amely nemes tettek önkénytelenül i ezen derék társulat legmelegebb felkarolását involválják, miért ís pártoljuk egész erőnkből hazánk ezen virágzó társulatát, az első magyar általános biztosító társulatot az által, hogv vagyonunkat tűz és jég ellen, valamint életünket is e társulatnál biztosítsuk. Zalamegyei yazdasagi egyesület hivatalos Értesítője. Jegyzökönyve a zalamegyei gazdasági egyesület Zala-Egerszegen 1884-ik évi március hó / 1-én tartott rendes közgyűlésénél-. (Folytatás) 15 17—18. Hanthy Károly egyesületi pénztárnok urnák az 1883-ik évi számadásai megvizsgálására az 1883 évi december Ili-ki közgyűlés 103 351 számú végzésével kiküldött bizottság jelentése szerint Hanthy Károly ur 1883-ik évi számadásait tüzetesen megvizsgálván, a bevételek közé a mult évi pénztári maradványt 374 frt 41 krt, 5 db. ezüst 2 forintost, 12 db. ezüst 1 f'rtost, 5 db. ezüst huszkrajcárost, s a rendes tagsági dijakat melyek hátralékok gyanánt ki nem tüntettettok, ugy az államkötvények szelvény — s takarékpénztári betétek megfelelő kamatláb szerinti kamatjait - az adó levonásaival, az első magyar általános biztosító társaságtól járó tűz és jégkár biztosítási jutalékokat a megküldött kimutatás szerinti összegben, a kert bevételeit a kertészszel elnökileg teljesített leszámolás szerint, akkép minden tételt teljes hitelességgel igazolva talál, — a kiadásokat pedig nyugtákkal igazoltaknak, a bevételeket 5732 frt 88 krajcárral, 5 db. ezüst 2 forintos 12 db. ezüst egy forintos, 5 db. ezüst huszkrajcáros mennyiséggel, a kiadásokat 5025 frt. 35

1 krajcárral és az 1883 évi május 6-iki közgyűlés 41/113 számú végzése értelme szerint 12 db. ezüst egy forintossal s 5 db. ezüst lutszkrajcár mennyiséggel számtanilag és helyesen üsszegezetteknek találta, ezek összevetése szerint az 883-ik évi december 31 -ki pénztári maradvány tett 707 frt. 52- , krajcár s 5 db. ezüst két forintos, az összes pénztári vagyonállomány pedig 36169 frt 51 krajcár és 5 db. ezüst két forintos s az összes értéknemüek a pénztárban tényleg hiánytalanul elhelyezve találtattak, miért is diesérőleg felemlítvén a bizottság azon pontosságot, szabatosságot, ügyességet, melylyel pénztárnok ur számadásait vezeti s a vagyont kezeli s világlatban tartja, - részére a felmentvényt megadatni véleményezi, Hanthy Károly pénztárnok urnák dicséretes működéseért az egyesület elismerése nyilvánítása mellett az 1883-ik évről beterjesztett számadásai tekintetében a bizottság véleménye elfogadtatván, a felmentvény megadatott, az 1883-ik évre a további számadás és felelet terhe alól felmentetik. A kiadások 26. tétele alatt beszerzett „SzolnokDoboka megyei magyar nemzeti szinház" sorsjegyek s 27 tétel alatt beszerzett „Bucsu-Szt.-László s vidéke önkénytes tűzoltó egylet" sorsjegyei a sorsolás eredménye figyelemmel leendő kisérése s annak bejelentése céljából továbbá is pénztárnok urnák őrizete és kezelése alatt hagyatnak. A gépkiállítás alkalmával vett s egyesek által átvállalt gépek árai lefizetésére kitűzött határidő 1883 -ik évi december 31-én lejárván, ezek, ugy a Botka Imre ur örököseinél kinnlevő 11)0 frt kamatnélkiili tőke, valamint a nagyszámú kamat s rendes tagsági díj, s egyéb egyesületi tőke követelések erélyes behajtása eszközlésére egyesületi elnök ur e helyen is felkéretik. Minthogy pedig a pénztárnok számadásaihoz mellékelt rendes tagsági dij hátralék kimutatásba előforduló, a fizetésre felszólított tagok közül sokan azon észrevételt teszik, hogy a tagságról lemondottak, — egyesületi titkár utasíttatik, hogy a lemondási bejelentéseket a jegyzőkönyvekből kiírva, az öszeállított kimutatást a közgyűlésre terjeszsze be. 16 78—1884. Mosony megye gazdasági egyesületnek a gyomirtás iránt az egész országra szóló megfelelő szabály, rendelet alkotása végett a nmgu m. kir. földmivelésipar- és kreeskedelmi minisztériumhoz intézett s hozzájárulás végett megküldött felirata, minthogy e tárgyban Zalamegye törvényhatósági bizottsága már szabály reudeletileg intézkedett — tudomásul vétetett. 17/16—1884. Olvastatott Zalavármegye tekintetes alispánjának 1884 január hó 20-ról 16885. sz. a. kelt jegyzékirata, melyben értesiti az egyesületet, hogy a nmgu m. kir. belügyminisztérium egyetértőleg a nmgu földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi kir. minisztériummal, mult évi 1612 XI. k. sz. alatt kelt rendeletével utasította a törvényhatóságot, hogy a szüretelés, kukorica szedés és más mezőgazdasági teendőknek, milyenek a tarlók és rétek felszabadítása stb. határidejét a mezei gazdaság érdekében szabályrendeletileg állapítsa meg, hogy annak alapján az az ellen vétők hatóságilag megbüntethetők legyenek, — miért is felhívja az egyesületet, hogy a törvényhatósági bizottsági közgyűlés elé terjesztendő vélemenyt adjon az iránt, váljon szükségesnek találja-e és a mezőgazdasági teendők mely ágaira nézve, hogy azok határideje szabályrendeletileg meghatároztassék ? A szüret határideje megállapítása iránt megyei szabályrendelet már létezvén, egyéb mezőgazdasági teendők u. in. kukorica szedés, tarlók s rétek felszabadítása stb. határidői tekintetében az egyesület véleménye az, hogy ily értelmű szabályrendelet alkotása nem szükséges, sőt a tulajdonjog sérelme s a magánosok okszerű gazdálkodása megzavarása, annak hátránya, gyakran kára nélkül végre sem hajtható. Zalamegyében ugyanis elenyésző csekély kivétellel a birtokrendezés — tagosítás, legelő elkülönzés — mindenütt megtörténvén, más birtokán a magán vagy közös legeltetés törvény szerint tilos, s az az ellen vétők, kárt okozók az áltanános fenyítő törvények súlya alá esnek, tagosított s rendezett határokban tehát épen nem lenne értelme a tarlók, rétek felszabadítása ideje megállapításának, minthogy idegen birtokon ezen határidő lejárta után is tilo,s lévén a legeltetés, egy ilv szabályrendelet csak is a saját tulajdonon való legeltetési használat megszorítására vagy korlátozására hatna vissza, — mert továbbá egy szabályrendeletnek mindenkit, tehát a nagy birtokost épen ugy mint a közép vagy kisbirtokost —volt úrbérest — a jog és törvény előtti egyenlőségnél fogva egyenlően kelletvén kötelezni, a felhívásban kiemelt jelzés szerint p. o. a kukorica szedés vagy a tarló és rét felszabadítása ide

1 jének szabályrendeletileg meghatározása esetében ugy a legnagyobb, mint a legkisebb tagosított birtoktnlajdonosa is, s azokon gazdálkodó eltiltva lenne attól, hogy p. o. a korai fajú kukoricáját a kiéréskor .letakaríthassa, vagy rétjét, tarlóját akkor és ugy, a mint neki tetszik, vagy gazdálkodási rendszere, gazdaságának beosztása igényli, legeltethesse, használhassa, — már pe-