Zalamegye, 1884 (3.évfolyam, 1-26. szám)

1884-03-23 / 12. szám

III. évfolyam. Zala-Egerszeg, 1884. március 23. 12. szám. Előfizetési díj : Egészévre 4 ft., Félévre 2 ft., Negyedévre 1 ft. Hirdetmények: 3 hasábos petitsor egyszer 9 kr.. többszöri hirdetésnél 7 kr,, Bélvegdij 30 kr. Nyilttér petitsora 12 kr. Mvslsí és A lap szellemi és anyagi részét illető közlemények a szerkeszt iséghez !. iildendők. Bérinéntetlen leveleket csak ismert kezektől fogadunk el. Kízir itokat nem kíitiliiuk vissza. A „Zalamegyei gazdasági egyesillet" és a „Zalaegerszegi ügyvédi kamara" hivatalos közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Megyénk s az 18&0iki népszámlálás. Az országos statisztikai hivatal két testes kötetben .adta ki a mult évben az 1880 évi népszámlálás eredményét,. Terve volt minden egyes megyére vonatkozólag az adatokat egybefoglalva kiadni, de mivel csekély volt az egyes megyékből az előfizetők száma, nem hogy a roppant munka fáradsága nem lett volna kifizetve, de sőt a nyomtatás költségei sem lettek volna fedezve s így az egész országra vonatkozó adatok egybefoglalva lettek kiadva. Tekintve, hogy mindenkinek nincs alkalma ezen művet megszerezni, de meg más részt e tüzetesen eeryes medvéket érdeklő adatok ott szétszórva illetve kltlömböző helyeken vannak csoportosítva: azt hiszsziik, olvasó közönség érdekében tettünk, midőn a megyénkre vonatkozó adatokat összeszedve, jelén sorainkban közzé teszszük. Megyénk területe 5121-63 • km. vagyis az ország összes területéből 1*83"/,,; a lakósok száma 359.984 és igy 1 • kilométerré esik átlag 70 lakós. Megyénkben van 55989 ház 72774 lakással, 75650 háztartással. A háztartásban lakik 64798 férfi és 10849 nő családfő, 99516 éérfi és 158307 nő családtaggal, továbbá tisztán a családtagokhoz nem tartozó 13676 férfival és 12838 nővel s így összesen 177990 férfival cs 181994 nővel. — A szolgálatban levő katonák közül jelen volt 1085 közös hagseregbeli és 151 honvéd, összesen 1326, akikkel együtt a népszámlálás alkalmával jelenvoltak összege 361220. A háztartáshoz tartozók közül távol volt 4162 férfi, 2256 nő, összesen 6418. Szülétés szerint helybeli 241903, azon megyebeli 86592, más megyebeli 25719, külföldi születésű 5315, ismeretlen születésű 455. — Illetőség szerint helybeli 317499, ugyanazon megyebeli 30172, más megyebeli 10952, a saját illetőségi helyén kivül más országokban tartózkodott 1361. A jelenvolt népséget családi állapot szerint tekintve' 103972 nőtlen, 93260 hajadon, 69089 nős, G8773 férjezett, 4647 Özvegyember, 19459 özvegyasszony; törvényesen elvált 47 férfi, 64 nő; ismeretlen családi állapotú 235 férfi, 438 nő. Vallás felekezet szerint 327588 róni. katli. (91 " „.), 13 "őr. katlt., 1 örmény keleti, 42 gör. keleti, 7249 ágost. vall. (2"».), 11226 helv. hitv. (3" n.), 3 unitárius, 94 más keresztény felekezetű, 13724 izr. (3-8" „.), 32 nem keresztény felekezetíi, 10 liitfelekezetnélkiili. 2 még nem volt megkeresztelve. Anyanyelv szerint 252500 magyar (TO" ,,.). 7340 német (2" „.), 226 tót, 164 oláh, 3 ruthen, 68104 horvát-szerb (18",,.), 18516 vend (5",..), 26 cigány, 11 egyéb hazai nyelvű, 479 külföldi nyelvű, 12605 beszélni nem tudó. A 7-éven feliili népesség műveltségi foka szerint: olvasni irni tud 76045 férfi, (54-18" „,), 44564 nő (30-69" „.); csak olvasni tud 8256 férfi (5-88"',,.), 30021 nő (20-81",.); sem olvasni sem irni nem tud 56060 férfi (39-94" „), 69609 nő (48-3",,). A férfi népség foglalkozása szerint, a) Krtelmiségi kereset: pap és lelkész 276. tanár és tanitó 584, iró és művész 3. orvos és sebész 68, mérnök, gépész 23, köztisztviselő 479, ügyvéd, közjegyző 108, egyéb 422. — b) Bányászati: 1 bányászati tiszt, cl Földmivelés és erdészet: birtokos 39182, haszonbérlő 340, tiszt 251, évi szolga 17143, munkás 13583, zsellér 600, családi kisegítő 18254. — d) Ipar köréből : önálló vállalkozó 8535, tiszt és üzletvezető 23, segéd 3951, tanonc 1592, munkás 369, családi kisegítő 272. — e) Kereskedelem és forgalomra nézve: 1755 önálló vállalkozó, 186 tiszt és üzletvezető, 479 segéd, 173 tanonc, 412 munkás, 89 családi kisegítő. Jövödalemből él 280, nyugdíjból 429. alamizsnáiul 477 ; közszolga 612, házi cseléd 1667, napszámos 5767; fog-sátrban letartóztatott 195. 7 O O Iskolába jár 14 éven felül 729, 14 éven alul 21709. Foglalkozás nélküli: 14 éven felül 1101, 14 éven alul 36171. A lakósság eloszlása j á rásonként a következő: „Zalamegye" tárcája. A tiszteletes ur leanya. Irta : Jenvay Géza. Rózsának hivták s nem is volt szebb rózsa az .'gész faluban nála. Tisztelte, becsülte, szerette mindenki; de legjobban az édes apja, az érdemekben megőszült bodorlaki tiszteletes ur, kinek egyetlen leánya volt büszkesége, öröme, reménye, mindene s az képezte az életben még egyediili vágyát, minden óhaját, hogy Rózsát boldoggá, igen boldoggá tehesse. Ezért fohászkodott minden nap- Istenéhez, ezért küzdött, ezért kívánta, hogy még hosszura nyúljon élete, vagy legalább csak addig, hogy megérhesse egyetlen leánya boldogságát, melyet oly forrón óhajtott; de mire mégis csak fájó szivvel mert gondolni, hisz jól tudta, hogy a lányok közös sorsa az, hogy boldogságukat csak a szülői házat elhagyva érhetik el. Mi lesz ő belőle? Milyen sivár, milyen kietlen lesz élete, ha Rózsája is elhagyja; hogy másé lehessen, mást boldogítva maga is boldoguljon. No; de hisz ez még mind messze van! — vigasztalta magát ilyenkor az ősz apa. Addig évek, hosszú évek múlnak el s addig csak egyedül az övé lesz a jó lány és senki másé a világon. Csakhogy ez az idő nem volt olyan messze, mint az üreg tiszteletes ur gondolta. A szomszéd falu fiatal lelkésze már rég óta szemet vetett a szép Rózsára. Szerette, imádta titkon s nem volt egyéb óhaja, mint viszont szerettetni. S e vágya nem is soká maradt teljesületleu. Rózsa cserébe adta szivét az ifjú papnak s az ősz apa remegő örömmel ölelte keblére fiaként a galauibvülgyi eeelesia fiatal lelkészét, hisz nála józanabb, becsületessebb emberre nem bizhatta volna egyetlen leányát, féltett kincsét, mindenét. Már háromszor ki is hirdették őket az Isten házában. Itt volt az esküvő napja, s a szép Rózsa remegő szivvel számlálgatta a perceket, melyek még boldogságától elválasztják. Es mégis! — Ebből a boldogságból soha sem lett semmi. - Másképp volt megirva minden a sors könyvében. Egy rém kisértett a vidéken, egy iszonyú betegség: a himlő, mely addig-addig szedte áldozatait, ipig | végre a boldog vőlegény

Tre is rá került a sor. — Éppen az esküvő előtti napon! — Ott feküdt, ott kinlódott, heteken át ágyában s még azokat sem volt sza bad látnia, kiket szeretett s kik őtet ugy szerették. Rózsa őrültként bolyongott az apai házban, mely egyszerre oly kihalt, oly üres lett előtte. Aggódó szive nem hagyta nyugodni egy pillanatra sem. Majd még órákon át elmerengett ott abban a virágos kis lúgosban, mely mig csak nem rég is annyi boldog percnek volt tanuja, azután fehér kis kezeibe hajtotta fejét és sirt, zokogott keservesen, mintha csak örökre eltüut boldogságát siratta volna. Hiába biztatták, hiába vigasztalták, az ő számára már nem volt vigasz. Hiába volt minden beszél, hiába minden szó, a szép Rózsa éjsetét szemeiben örökösen ott csillogtak a könnyek, arezáról eltűnt az élet pirja s oda ült helyébe a bánat, az a néma kétségbeesés, melv nem engedte, hogy reménykedhessek boldogságban s az a kinos előérzet szállta meg szivét, az a setét sejtelem üldözte lépten nyomon, hogy nem fogja láthatni többé kedvesét, vagy ha igen — óh istenem, milyen viszontlátás lesz az!? S igy ment ez hétről hétre. Rózsa szótlan, némán bolvongott az emberek között és ugy látszott, mintha minden érzelem kihalt volna szivéből s már-már az öreg tiszteletes ur is kezdett kétségbe e ni leánya sorsa felett s Istenbe vetett (bizalommal legfellebb még csak azzal tudta magát megnyugtatni, vigasztalni, hogy majd ha felgyógyul Rózsa vőlegényt, ha majd újból láthatja, másként lesz minden. És csakugyan másképp is lőn. Csakhogy nem ugy, mint az ősz apa gondolta. Mikor Rózsa hosszú hónapok után először találkozott az ifjú pappal, mikor el iször pillantotta meg vő legényének sápadt, beesett s a betegségtől eltorzított arcát, egy elfojtott sikoj szal idt ki ajkán, s eszméletlenül hanyatlott apja karjaiba. Es mégis ettől a naptól, ettől a kinos viszontlátástól kezdve, ugy látszott, miitha Rózsa arcáról lassanlassan eltűnt volna a bánat. Napról napra vigabb, elevenebb lett, ugy hogy a kik látták, nem hittek saját szemeiknek s nem voltak kép 'sek megmagyarázni maguknak e rögtöni kedély változás okát. Majd meg, furcsa, alig hihető hirek kezdtek szállingózni a kis faluban. 8 voltak olyanok is, kik látni vélték, amint késő estéken, mikor már elszunnyadt, el pihent minden, a szép Rózsa félénk őzként lassan, lopva kiosont a szülői házból. Hova ment! ? Kihez járt ily éjnek idején, nem tudta, legalább eleinte nem is sejtette senki. Hanem hát a felelet erre a kényes kérdésre nem késett soká. A • tiszteletes ur leánya egyik éj jel megszökött a segédjegyzővel. A; zal a csábító külsejű, fekete lelkű emberrel, ki a faluban már nem egy leánynak dúlta fel boldogságát és a ki addig-addig ostromolta Rózsa szivét is, mig végre sikerült őt is bűnös hálójába keríteni. S a szegény lány hitt a csábítónak, föláldozta érte régi szerelmét, mindenét : becsületét. Meggyalázta az agg apát. ki öt olv végtelenül szerette s a ki már egyedül csak az ő boldogságáért élt a világon. S mégis mit kellett utoljára megérnie!? A legnagyobb Lapunk jelen szamához egy fél iv melléklet van csatolva. A tapolczai járásban van 62 község, 7879 ház. 41705 jelenlevő lakós; közülök 38829 magyar, 1472 német. 70 más nemzetiségű és 1334 beszélni nem tudó. Vallásra nézve 30643 róm. kath., 2941 ágostai, 5947 helvét 2075 izraelita, 99 egyéb felekezetű. Írni. olvasni tud 20028. A sümeg hi járásban van 45 község, 5593 ház, a jelenlevő polgári népesség 35486 ; közülök 33911 magyar, 220 német, 41 más nemzetiségű, beszélni nem tud 1314. Vallásra nézve róm. kath. 32538, ágostai 1011, helvét val. 127, izraelita val. 1810. Olvasni, irni tud 14834. A keszhelvi járásban van 29 község, 38.S4 ház; a jelenlevő népesség száma 25614, akik közül magyar 24541, német 190, más nemzetiségű 52, beszélni nem tudó 831. Vallásra nézve róm. kath. 24141, ágostai 126, helvét 50, izraelita 1262, egyéb hitfelekezetű 35. Olvasni, irni tud 9126. A kanizsai járásban van 39 község, 5095 ház 32153 lakóssal; ezek közül magyar 25316, német 1305, horvát-szerb 4363, egyéb nemzetiségű 46, beszélni nem tudó 1120. Vallásra nézve róm. kath. 30000, ágostai 1094, helvét 509, izraelita 543, egyéb hitfelekezetű 7. Írni, olvasni tud 11053. A kanizsai járásin/, tartozó Nagy-Kanizsa rendezett tanácsú városban ^Kis-Kanizsával együtt) van 1929 lián 18398 lakóssal, kik közül magyar 16117, n met 1246, 37 tót, 1 oláh, 1 ruthen, 263 horvátszerb, 163 egyéb hazai nyelvű, 156 külföldi nyelvű, 514 beszélni nem tudó. Vallásra nézve 15132 róm. kath., 3 gör. kath., 25 gör. keleti, 174 ágostai, 1X1 helvét, 1 unitárius. 2875 izraelita, 7 egyéb hitfelekezetű. 01 vásni, irni tudó 8.S44. A pacsai járásban van 48 község 4399 ház, 27606 lakós, kik közül 26482 magyar, 163 német, más nyelvű 3 5, besz Ini nem tudó 928. Vallásra nézve róm. kath. 26463, ágostai 130, helvét 39. izraelita 974; irni olvasni tud 8569.