Zalamegye, 1884 (3.évfolyam, 1-26. szám)
1884-02-03 / 5. szám
gyökhajtásaival sok kárt tesz, nem tántorít meg javaslattételünkben , mert szakszerű kezelés mellett a gyökhajtás lehetetlen. A telep felszerelésénél Szintén elsőrendű szükség a helyszínén legalább is olv terjedelmű épület, mely a kertész részére lakást tartalmazzon, azon' felül megfelelő növény kamarát és csekélyebb pinczét. — Helyi körülményeinknél fogva ily épületet 1600 írtai felállíthatónak vélünk. A mi a telepnek beosztását, és rendeltetése terjedelmét illeti, mintán — mint már érintettük — e részben a magas minisztérium szándoka előttünk alaposan ismeretlen, a részben tehát határozott véleményt nem mondhatunk; de elmondjuk azt, miszerint helyi és vidékbeli viszonyainknál, körülményeinknél fogva kivánatos," hogy a kertészeti és gazdászati telep tartalmazzon: aj konyhakertészeti osztályt a felsőbb leány iskola növendékeinek gyakorlati-oktatásához ; bi gyümölcsfa tenyésztési osztályt az elemi, ugy a polgári iskola tanulóinak gyakorlati oktatására. A gyümölcsfa nevelésének, kezelésének gyakorlati oktatását mindenek felett szükségesnek tartjuk, nemcsak azért, mivel az a népre anyagilag hasznos, hanem legfőképpen, mert a tanonczokra erkölcsi tekintetben is kedvező befolyást gyakorol, a tanuló itjut gyenge korában megbarátkoztatván a fával; pedig az, ki a fának barátja, lehetetlen, hogy embertársa irányában nemesebb indulatot ír- tápláljon. Hozzájárul, miszerint vidékünkön a gyümölcsfa kelete oly nagy, hogy a telep alig fog évenkint oly számú gyümölcslát forgalomba bocsátani, mely a vidék szükségletének megfeleljen, tehát — mérsékelt ár mellett is — a telepnek jelentékeny jövödelem forrást nyújt. Végre a gyümölcsfa nevelési telep felhaszálható lenne a néptanitóknak gyakorlati betanítására is, mi annyival szükségesebb, mert az állam követeli tőlük, hogy növendékeiket e téren is oktassák; tehát más részről az államnak kötelessége a 'néptanítóknak alkalmat nyújtani arra, hogy a gyömölcsfa tenyésztést alaposan megtanulhassák. Az iskolai tanonezok, legfőképpen pedig a népnevelők beoktatása iránti körülményes lervezetet — az intézet életbeléptetése esetére — teljes készséggel megajánljuk, s azt egész lelkiismeretességgel kidolgozni Ígérjük. cj Szerfelett kivánatosnak véljük a telepnek egy megfelelő részét a nemes füz tenyésztésére fordítani; nemcsak azon okból, hogy a megyeszékhelyén lévő, ugy a kanizsai állami fosfházbeli rabok hasznos foglalkozásához anyag' o o . ~ nyújtassák, ennek feldolgozása, értékesitése által a rabtartási költségek az államnak pótoltassanak, hanem azért is, hogy a nép ezen uj jövödelmi forrással megismertessék, a kezelésben oktattassék. d) Megyénk nevezetes része bortelmeléssel foglalkozván, sőt terjedelmes vidékei vannak, melyek csakis e czélra alkalmasak, s azon vidékbeli lakosság kizárólag bortelmeléssel tartja fenn magát, kivánatos, hogy az e téreni ujabb vívmányokkal megismerkedhessél^, a szőlő müvelésben, a helyi viszonyokhoz legalkalmasabb fajok megválasztásában, különösen a szüretelésben gyakorlatilag oktattassék, sajátlag közvetlen közelében találjon helyet és alkalmat mind azoknak elsajátítására, szükségesnek véljük tehát megfelelő terjedelmű szölö telepnek alapitását, de csak a helyi fajokból, határozott kizárással minden vidéki, különösen az olv nagy vészt előidézett amerikai fajoknak. e) Végre mellőzhetetlennek véljük a telep egy részét, mint kizárólag mezei gazdászati osztályt berendezni, hol az ujabban felmerült és még felmerülendő fajokkal gondos megtigyelés s minden körülményeknek számításba vétele mellett történnének kisérletek. A gazdászati osztálynak ily módú és szer- I vezezetü felállítását annyival inkább is sziikgesnek véljük, minthogy az eddigi késérietek után felmerült sajnos tapasztalás azt mutatja, hogy a magas minisztérium által tetemes költséggel beszerzett termény magok késérleti termelés végett magánosoknak kiosztatván, a bekivánt jelentések vagy egészen kimaradtak, vagy a termelés eredménye a helyi climaticus viszonyok, a talaj fekvésének, föld vegyületének figyelembe vétele nélkül biráltatváu meg, a jelentések megbizható kiindulási pontot nem nyújthattak és csak a hivatalos felügyelet és szakszerű figyelés alatt teendő kisérletek lennének képesek mind ezen hiányokat pótolva az eredményről kielégítő tájékozást nyújtani. Ezek általános nézeteink a felállítandó kertészeti és gazdászati telepre vonatkozólag; ha a magas minisztérium a közjó előmozdítására irányzott kegyes szándékát körülményesen megismerjük, a szabatos részletezést, egész készséged, és legjobb tudomásunk szerint teljesíteni fogjuk, valamint városunk közönsége részéről is egész biztossággal igérni merjük, hogy a tetemes áldozattal beszerzett telepnek hasznos kezeléséhez, felvirágzásához jövendőben töle telhető minden áldozatot meghozand; ugyanazért alázatos nyilatkozatunkat fenntebbi könyörgésiink ismétlése mellett azzal zárjuk be, ezen sok oldalú előnyt és hasznot igérő vállalatnak minél ellőbi életbeléptetését eszközölni kegyeskedjék. A legmélyebb tiszteletünk kifejezése mellett vagyunk a nagyméltóságú miniszter urnák Zala-Egerszeg 1884. január 30-án. alázatos szolgái az iskolaszéki elnö^seg Megyei elet. Az 1884. évi újoncozás működési tervezete. A keszthelyi sorozó járásban polgári elnök Bogyay Máté, orvos dr. Mangin Károly megyei főorvos. Március 3-án felszólamlás, 4., 5., ti., 7 és 8-án újoncozás. A pacsai sorozó járásban polgári elnök Arvay István, orvos dr. Mangin Károly. Március 10-én felszólamlás, 11., 12., 13., 14 és 15-én újoncozás. novai sorozó járásban polgári elnök Arvay István, orvos dr. Mangin Kárnlv. Március 17-én felszólamlás, 18., 19. és 20-án újoncozás. A zala-egerszegi sorozó járásban polgári elnök Svastits Benó alispán, orvos dr. Mangin Károly. Március 22-én felszólamlás,. 24., 26., 27., 28. és 29-én ujonezoás. A wmeghi sorozó járásban polgári elnök Takáts Alajos, orvos dr. Mangin Károly. Március 31-én felszólamlás, április 1., 2., 3., 4., 5. és 7-én újoncozás. A ta/jolczai sorozó járásban polgári elnök Csigó Pál, orvos dr. Mangin Károly. Április 9-én folszólamlás, lő., 16., 17., 18.. 19., 21. és 22-én újoncozás. Nagy-Kanizsa városi sorozó járásban polgári elnök Svastits Benó, orvos dr. Mangin Károly. Április 25-én felszólamlás, 26-án és 28-án újoncozás. Az alsó-lendvai sorozó járásban polgári elnök Hajós Mihály, orvos dr. Krasovecz Ignác tiszteletbeli főorvos. Március 17-én felszólamlás, 18., 19., 20., 21. és 22-én újoncozás. A perlaki sorozó járásban polgári elnök Szabó Imre, orvos dr. Böhm Sidnev járásorvos. Március 24-én felszólamlás, 26., 27., 28 és 29-én újoncozás. A csáktornyai sorozó járásban polgári elnök Svastits Benó, orvos dr. Krasovecz Ignác járásorvos. Március 31-én felszólamlás, április I., 2., 3., 4. és 5-én újoncozás. A letenyei sorozó járásban polgári elnök Schniidt Emil, orvos dr. Hajós Sándor járásorvos. Április 7-én felszólamlás, 8., 9., 15. és 16-án újoncozás. A nagy-kanizsai járásban polgári elnök Svastits Benó alispán, orvos dr. Szekeres József tiszteletbeli főorvos. Április 18-án felszólamlás, 19., 21., 22., 23. és 24-én újoncozás. A közös hadsereg részéről a keszthelyi, pacsai, novai, zala-egerszegi, sümeghi, tapolczai, valamint NagvKanizsa városi sorozó járásokra elnök : Moldelbei lovag Negrelli Oszkár cs. és kir. alezredes, hadkiegészítő p:i rancsnok, avatótiszt Szentgyörgyi József cs. és kii-, lőbadnagy, mig az alsó-lendvai. perlaki, csáktornyai, letenyei és kanizsai járásokra elnök Lönhard Józ;ef cs. és kir. ezredes, avatótiszt Scbrott .József cs. és kir. főhadnagy. A megyei alispáni hivatal részéről 1568. sz. a. a lovak, csikók, szekerek, fogatok összeírása tárgyában a következő felhívás bocsáttatott ki. Miután a hadsereg és honvédség lósziikségletének mozgósítás esetében való fedezéséről szóló lS73ik évi XX-ik törvénycikk végrehajtása tárgyában kiadott miniszteri szabályrendelet B. mellékleteinek 1-ső szakasza értelmében a lóállomány minden évben összeírandó; miután továbbá a netalán bekövetkezhető mozgósítás esetében országos fuvarosokul használandó fogatok és szekerek számának tudása is szükséges: ugyanazért a magas m. kii', honvédelmi minisztérium f. évi január 13-án 1075. sz. a. kelt leiratával elrendelte, hogy a megye területén létező lovak, csikók és öszvérek, továbbá fogatok és szekerek 1884-ik évre összeirassanak, a lóosztályozás ellenben ezen évre elhagyassák. Felhívom tehát a megyebeli közönséget, hogy 1884-ik év február hó 10-éig a községi elöljáróságoknál összes lovait és csikóit, nemkülönben fogatait és szekereit szóbeli vagy Írásbeli bejelentés utján okvetlen összeírássá. Tekintve továbbá, hogy az 1882-ik évi lóosztályozás alkalmával alkalmasoknak, vagy csupán ez idő szerint alkalmatlanoknak talált lovak a jövő lóosztályozásig pontossan nyilvántartandók: tigyelmeztetőleg arra is tölhivom a megyebeli lótulajdonos közönséget, hogy az említett lovak között bármi módon előfordult, vagy ezentúl előforduló változásokat, a nyilvántartás kiigazíthatása végett a községi elöljáróságoknak minden bizonynyal bejelentse. Zala-Egerszeg, 1884. január 29-én. Svastits Benó m. k. alispán. Értsük meg egymást A „Zalamegye" múlt hó 27. számában „Néhánv szó a városunkban létesítendő kereskedelmi kört illetőleg" című cikk éle az alakítandó „Kereskedelmi körre" s igy közvetve csekélységemre — mint ez eszme megpendítőjére - irányult. Cikk író ur nem lévén tisztában a „Kereskedelmi kör" intenciójával,* nem ismervén amaz indító okokat és körülményeket, melyek az előkészítő bizottságot egy ily egyesület létesítésére sarkalták: nem csuda, hogy a közlemény nem helyes alapon nyugszik és igy a valósággal ellenkezésben áll, a mely állításomnak bebizonyí tására szolgáljanak a következők : Ugyanakkor, midőn a budapesti, meg a debreczeni kereskedelmi kamrák a szélrózsa minden irányában küldik felhívásaikat kereskedelmi körök alakítása céljából; ugyanakkor — midőn a nagyobb városok mindegyikében ily körök nemes törekvését már megtestesülve látjuk a gyakorlati életben, a mennyiben megadták a kereskedelemnek ama lökést, mely régi tespedő helyzetéből a helyes kerékvágásba terelte; ugyanakkor, midőn a/, egyesületi életnek alkalmas talajra hullatott spórái a legáldásdúsabb gyümölcsöket érlelik — az intézmények bármelyikét is véve tekintetbe — a kedves haza felvirágoztatására, a társadalmi eszmék alkalomszerű népszerűsítése, a közérzület ápolása által: ugyanakkor a közlemény írója fennen hirdeti, hogy hisz kereskedői egyesület sok más előfeltétel hiányában'a kereskedelem emelésére és felvirágoztatására vajmi keveset tehet. Hogy cikk író ur minő előfeltételekről álmadozik, azt figyel men kiviil hagyom, de szerény felfogásom sze •'int legelső feltételnek a tagok kellő száma veeudő figyelembe és hogy az alakulandó körbe eddigelé is hatvanan beiratkoztak, az megtörtént dolog s elég bizoyíték az eszme életrevalóságáról. A kereskedelmi egyesületnek legkevésbbé sincs szándokában magát elszigetelni és a többi társadalmi osztálytól elszakadni, a mit az alapszabály tervezet enie szakasza világosan bizonyít: „A zala egerszegi „Kereskedelmi kör" rendes tagja lehet Zala-Egerszeg városának minden 18 éven felüli feddhetlen jellemű lakósa." Es mindenkor legnagyobb örömmel fogadja kebelébe u kör az oly tagot, ki akár iparos, akár más osztályhoz tartozó, ha előélete kifogástalan; sőt az ily tagok önkimüvelésére is kiterjesztjük figyelmünket, amenynyiben a keresk. szaklapok és" szakkönyvtár beszerzése mellett — napi lapokat és az általános' műveltséget felölelő könyvtárt is célunk beszerezni. Körünk tehát egészen megfelel cikkíró ur óhajának, azzal a különbséggel, hogy a kereskedelmi intézményt sem téveszti szem elől, a mi eddig egész figyelmen kiviil hagyatott; hozzájárul ehhez még a keresk. körnek a kereskedői pályán levő ifjak önkimüvelésére irányzott törekvése, a mire égető szükség van ; mert valamint az iparos tna már nem boldogul primitiv ismeretével, ugy a kereskedőnél még inkább megkívántatik, hogy egy önálló üzlet vezetéséhez megkívántató szakismerettel bírjon. A kereskedelmi kör a „zalaegerszegi társas kör" valamint a többi városi egyesületektől egészen függetlenül működik célja megvalósítására. Sokkal is nemesebb célok lebegnek előttünk, semhogy egy amúgy is kimúló félben levő egyesületet a halál torkába akarnánk sodorni s mintegy annak romjain akarnók felállítani új egyesületünket. Részemről Sz. ur cikkét nem is tekinthetem egyébnek, mint a „Társas kör"-i közvélemény utolsó életszikrájának. A „Társas kör" hanyatló állapotáról jóllehet volt tudomásunk, de hogy teljesen kialvó félben van, erről csak most szereztünk sajnálkozó részvéttel tudomást s ugyanakkor, midőn Sz. ur egy általa legkevésbbé sem ismert — alakulandó egyesületbe mint mentő horgonyba kapaszkodik, megadta a végdöfést azon egyletnek, melyért rajongott s melynek hosszú betegségében egy véletlentől vá rta a segélyt, megfeledkezve arról, hogy a véletlennek az igazi munkásság honában nincs helye. Cikk író ur szerint Zala-Egerszeg város polgári osztályának szellemileg való emelésére nincs még arim i téve, hogy a kereskedelmi osztálynak a többitől elvállnia s csak saját osztálya emelésére kellene törekednie. Ezzel is csak azt árulja el, hogy a „Társas kör," mely a különböző osztályok önkimüvelésére lett volna hivatva, nem felelt meg hivatásának és 9 10 évi fenn állása dacára nem bírta ama közérzületet létesíteni, mely fennmaradását biztosította volna. Sz. ur a könyvtárt óhajtaná megmenteni, a mi szerény véleményünk szerint csak is ugy tartható fönn, ha átadatik az alapszabályok által kitűzött rendeltetési helyére — azaz a polgári iskolának. Hogy ez által Z.Egerszeg városának azon osztálya, mely e könyvtár beszerzése körül érdemeket szerzett magának akár anyagi akár szellemi támogatás által, csorbát szenvedne s önkimiivelése elől az ut elzáratnék, ez jogos kétely. Talán lehetne ezen valalahogy segíteni? Talán megtenné a polgári iskola tantestülete közkívánatra, hogy az értelmesebb polgári osztály számára hetenkint egyszer könyvkiosztást tartana és tán lehetne minden könyv olvasásért 2 kr. díjat kitűzni, a mely krajcárokat a népkönyvtár gyarapítására lehetne fordítani és igv Sz. ur e tekintetben is megnyugodbatik, mert a kérdéses könyvtál a közönség elől nem lenne elzárva. E javaslattal egyszerűen jelezni akarjuk, hogy a „Társas körnek" határozottan barátai s nem ellenségei vagyunk. Es ha mégis ezen új egyesület megalakulása a „Társas kör" bukását vonná maga után, az csak arról tanúskodik, hogy a „Társas körnek" nincs elég életereje, nem k epes hivatását betölteni s mint ilyen, a természet örök törvényei szerint elpusztuland. Valamint a világ krónikában láthatjuk, miként emelkednek egyes nemzetek s miként pusztulnak mások : ugy az egyesületi élet históriája is megtanít arra, miként virulnak a kitűzött cél felé haladó egyletek és