Zalamegye, 1884 (3.évfolyam, 1-26. szám)

1884-06-29 / 26. szám

irányt, melynek káros hatása legjobban észlelhető* lesz az utódoknál: mindezek figyelembe vétele mellett itt volna a végső idő ezzel komolyan foglalkozni s főtörekvésiinket oda irányítani, liogv leánynevelésünknél a külső mazt vessük el és igyekezzünk leányainkat ideje korán munkásságra, takarékosságra és családiasságra hozzá szoktatni; mert csak ott lehet valódi boldogság, hol a nő folytonos munkásság közt családjának szenteli életét, hol a nő előtt legszentebb hely a családi otthon s igyekszik ez érzelmeket gyermekeibe is becsepegtetni. — I ' Zxob PáT." J ••UMMIMBMM Mély megilletődéssel vettük a megdöbbentő és lesújtó hírt, hogy Krób Pál, Zalamegye ügybuzgó és iá radhatlan munkásságú tanfelügyelője, f. hó 27-én este 9 órakor szélhűdés folytán hirtelen elhunyt. Benne egyike veszett el azon tanfelügyelőknek, ki mint a népnevelés terén évtizedeken keresztül működött tanfértiú, igazi hivatottsággal, lankadást nem ismerő buzgalommal működött tanfelügyelői állásában. A tanítóknak valóságos atyja vala. Ritka becsületesség, páratlan igazságszeretet honolt nemes szivében. Spártai egyszerűség, igazi nyiltsziviiség jellemzék. Hű férj, gyengéden szerető atya vala. Életrajzi adataiból közöljük a következőket: Született 1826. év december hó 11-én Uj Verbászon Bácsmegyében, hol atyja helv. hitvallású néptanító volt. ] S4

;

>tanévben segédtanító lett atyja mellett s mindjárt tanítóskodásának második évében a tisztán németajkú tanulókkal elkezdte a magyar nyelv oktatását és szép sikert mutatott tel e téren; 1847. év tavaszán Uj-Ver bászon rendes tanítónak lett megválasztva, honnan 1853-ban a nagy-harsányi reform, magyar egyház elől járói hívták meg tanítónak, ahonnan 1871. év december hó 7-én Zalavármegye segédtanfelügyelőjévé, az 1871). évi szervezés alkalmával pedig kir. tanfelügyelővé lett kinevezve. Mint nagy-harsányi tanító élénk részt vett a tanító egyletek működésében, egy időben a „Pécsi TanítóEgylet"-nek elnöke, az azon időben fennállott megyei iskolatanácsban a tanítók képviselője volt. Kiváló figyel mot fordított községe művelődésének előmozdítására, mi végből ott olvasó kört és dalárdát alakított, mely egyletek mindegyike gazdag könyvtárral rendelkezett A vezetése allatti dalárda a négyhaugzatos éneklésben oly szabatosságra vitte, hogy Harkányban a fürdőévad alatt hangversenyt rendezhettek az egylet könyvtára javára, mely alkalommal a tisztán földmivesekből álló dalárda ál tal előadott szavalatokat és dalokat a közönség a legnagyobb érdeklődéssel hallgatta és teljes elismerését fejezte ki. Az 18(58. évi XXXY11I. t. c. életbe lépte után a nagy harsányi iskola községivé nyilváníttatván, addig élvezett fizetését a törvény félremagyarázása folytán redueálni akarták, mely törvényellenes eljárás ellen a boldogult férfias nyíltsággal, szívós kitartással küzdött, K ebből származott az 1870—71. érben oly nagy port vert „nagy-harsányi ügy", mely az országgyűlésen is megfordult. Kitartásának sikerült az igaszságot győzelemre juttatni és néltáuy fondorkodó ellenségét elnémíttatni. A család által kiadott gyászjelentés: Alulírottak mélyen szomorodott szívvel jelentik felejthetetlen férji- illetve, testvérjük-, atyjuk-, nagyatvjuk és ipjuicnak, Krób Pá 1-nak Zalamegye kir. tanfelügyelőjének, f. hó 27-én esti 9 órakor életének 58, boldog házasságának 37 évében, szélhűdés következtében történt rögtöni gyászos elhunytát. A boldőgultnak hűlt tetemei f. hó 29-én délután l> órakor fognak a helv. hitvallás szertartásai szerint a helybeli róni. katli. temetőbe örök nyugalomra tétetni. Zala-Egerszegen 1SS4. junius hó 28-án. Áldás és béke lengjen a dicsőült porai felett!! Özv. Krób Pálné szül. Théisz Krisztina mint neje, Zsófia térj. Sauer Károlyné, Korbai (Krób) Károly, Rofejthetetlen volt Béla e rögtöni távozása. Könyörögve tartóztatta, hogv ne hagyja magára a szomorúság napjaiban. Béla elfogultságában egy hangot sem tudott mentségére kimondani, hanem elővette Keseilv levelét és átadta Izának. Iza átfutván a sorokat, arca elsápadt, egész testét remegés futotta át és eszméletlenül rogyott le. Béla kar jaival fogta fel, s oda vezette a painlaghoz. Mikor felocsúdott, igy szólt Bélához: „O én boldogtalan! I'eliát öntől is megvagyok fosztva?!" „Igen Iza! mi nem lehetünk egymáséi. Feledjük el egymást. Bár szivemet érzem megszakadni, de kénytelen vagyok meghajolni a kényszerűség hatalma előtt"" mondá keserűen Béla. Érzékeny búcsút vett a gyászbaborult leánytól, s visszatért a fővárosba. Iza teljesen elvonult a világ zajától s a gyászt, melyet felöltött, soha sem vetette le többé. Két nagy halottját gyászolá vele: atyját és szerelmét. Vérző szive a vallásban és a szegények gyámolításában, keresett vigaszt. Ev évet váltott fel, s Béla minden esztendőben egyszer, Ecsedy halálának évfordulatján felkereste Izát. Ekkor kimentek ketten a temetőbe, s gyermeki szivök forró könnyeivel áldoztak édes atyjok emlékezetének, lza ezután a jövő évig ismét egyedül maradt. Bélát a liir szárnya magasra etnelé. Ünnepelt művész lett, ki előtt ragyogó termek ajtói nyíltak meg, hol fényt és pompa vette körül. Igéző szemek, ragyogó arcok mosolyai integettek feléje. De mind ezen kápráztató fény és pompát, elhomályosított egy kép. mel\ ott élt szivében, s e kép Izáé volt. zália férj. .lausz Frigyesné testvérei. Bajó Sándor Katona Pál vejéi. Krób Zsuzsanna férj. Bajó Sándorné, Róza férj. Katona Pálné, Lajos, Pál, Gyula, Tinka, József, Károly. Vilma, Matild, Dezső, Gusztáv gyermekei. Bajó János. Ilona, István. Róza, Katona Jenő, Zoltán, Ilona unoK.ái. — A helybeli népiskolák tantestületei mindjárt a lesújtó hír vétele után közös tanácskozást tartottak, hogy testületileg kifejezést ad janak a megye tanítóit ért veszteség felett s egyúttal a részvétük kifejezését célzó intézkedéseket egyöntetűen foganatosítsák. A népoktatási intézeteken gyászlobogó hirdeti, hogy a tanügynek megyénkben halottja van. Legyen könnyű a föld sírja felett és a kiküzdött földi lét után nyerje ott fenn az egek honában méltó jutalmát! Zala-Egerszeg, 1884. junius hó. Tekintetes szerkesztő úr! A „Zalatnegve" 25-ik számában tekintetes Farkas Dávid képviselő úr a választó polgártársaihoz intézett hazafias és lelkes soraiban arról is tesz említést, miszerint a függetlenségi párt elvében i* meglévén a zsidókérdés megoldására vonatkozó programmpontja, az antisemita párt annál inkább szükségtelen, mert a zsidóság minden esetre hitágazatai közé felfogja venni azt, hogy „szeresd felebarátodat mint önnönmagadat", a mivel is a zsidókérdés meg lesz oldva. A zsidóság azonban a szeretet e parancsát nem fogja felvenni. Ki is hihetné komolyan, hogy az a zsidóvallásban eddig csakugyan hiányzott volna? Édes jó Istenem! Negyedtélezer év nem csekélység, — Elfelejthette az emberiség nagy része, hogy épen - a zsidóságnak hitágazataiban való felvételre ajánlott : mondat kivállólag zsidóvallási, azaz ó-testamentomi parancs, ha a Pentateueh nem tanúskodnék mellette. Elmondom mert engem XI. Kelemen „Unígeni tus" bullája, mely szerint a biblia olvasása tilos, nem köt, — elmondom tehát, hogy az említett felebaráti szeretetről szóló parancs oly régi, mint a zsidóvallás, mert Mózes volt az első, ki azt parancsolta: „szeresd feldbarátodat mint önönmagadat." Tette pedig azt már negyedfélezer évvel ezelőtt, III. könyve, 19. fejezet. 18 versében. Másfélezer év lefolyása után ezen parancsolat az ó-testamentumból átvitetett az' új-testamentumba is; így példáid Mark evangélista', XII. fejezet Ül. szakasz, Máté evang. XXII. fej. 39. szak.. János evang. XIII. fej. 34. szak., Pál a rómaiakhoz irt levele XIII. fejez. 9 szakaszában és mások által is. A felebaráti szeretet alapján tehát a zsidókérdés meg volna oldva, de a zsidóknak ezen hitágazatot újból felvenni miután már úgyis meg van -szükségtelen; ép oly szükségtelen, a milyen káros hazánkra az antisemitismus és a milyen felesleges a függetlenségi párt programmjában a zsidókérdés. Maradok hazafiúi tisztelettel : Dr. (iraner Mihály. Megyei élet. .1 megyei k'ó»ponti választmány részérái a következő hirdetmény lett közzétéve : Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1874. évi 33-ik törvénycikk némely intézkedéseinek módosításáról alkotott 18715. évi XVITI-ik t. e. 2-ik §-a értelmében közhírré tétetik, miszerint a megyebeli választókerületek összes választóinak 1885-ik évre összeállított ideiglenes névjegyzékei Zala Egerszegen a központi választmány székhelyén a megyei irodában, ezen kiviil az egyes város, nagy községek és körjegyzőségek saját választóinak ideiglenes névjegyzékei Nagy-Kanizsa városában és az illető nagy községekben a községházán, kis községekre nízve pedig a körjegyzőség székhelyén folyó évi julius hó 5-től 25 ig lesznek közszemlére kitéve, hol i* a névjegyzék ezen idő alatt naponkint reg. 8 órától déli 12 óráig a községi elöljáróság egy tagjának jelen létében mindenki által megtekinthető, s délutáni 2 órától ti óráig • lemásolható : ezen ideiglenes névjegyzék ellen saját személyét illetőleg bárki felszólalhat, ezen kiviil mindenkinek jogában áll azon választókerületben, melyhez tartozó valamely község névjegyzékébe felvétetett— bármely jogtalan felvétel vagy kihagyás miatt a névjegyzék ellen felszólalni; a névjegyzék kiigazítása iránti kérvények (felszólalások) írásban és pedig a névjegyzék nyilvános kitételét követő 10 nap alatt vagyis folyó évi ju[iu» 5— 15-ig adhatók be és egy beadványba több egyénre vonatkozó felszólalás is foglalható; — a felszólalásokat mindenki megtekintheti, s azokra folyó évi julius hó 1 (5-tól 25-ig bezárólag mindenki ki a tennebbiek szerint felszólalni jogosítva van — minden beadványhoz külön írásban észrevételeket nyújthat be; valamint a felszólalások, úgy az azokra tett észrevételek a megyei központi választmányhoz intézendők, és a szükséges okiratokkal felszereire azon város vagy község elöljáróságánál, melynek névjegyzéke ellen a felszólalás történt, kisközségekben pedig az illető körjegyzőnél nyújtandók be. Ezen hirdetmény minden egyes községben a községi elöljáróság — Nagy-Kanizsa városában a t. városi tanács által szokásos módon azonnal közzé teendő. Kelt Zalamegye könponti választmányának Zalaegerszegen 1884. évi junius hó 24-én tartott üléséből. Kiadt

a: Hanty Károly m. k

. a m. kpv. jegyzője. A Zalamegyei gazdasagi egyesület hivatalos -Értesitöje" 187 1884. Értesítés. A ni,ágú földmívelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter ur O i t90 1883 sz. a. ezen egyesülethez a következő értesítést intézte : Tekintettel arra. hogy a vértetü (Schisoneura hangéra), mely az egész Nyugat-Európában, különösen pedig Németországban a gyümölcsfákon és számos faiskolában l is nagymértékben el van terjedve, s ott, különöse*i az almafákban, melyeknek legnagyobb ellensége - noha kivételesen körte- és birsalmafákon is előfordul évenj kint nagymérvű pusztításokat okoz, Magyarországba való beburcoltatása esetén a hazai gyümölcstermelésnek is nagv kárt okozhatna: indíttatva érzem magamat az érdekelt gyümölcsfatenyésztőket a fenyegető veszélyre figyelmeztetni, s óva inteni arra, hogy külföldről, különösen pedig Németországból gyümölcsfák, főleg almafák hozatalától úgy a saját érdekük, mint a közérdek szempontjából is tartózkodjanak; a mennyiben pedig ez el nem lenne kerülhető, a hozatott csemetéket elültetés előtt a legnagyobb gonddal tisztogassák és desinficiálják. A fertőtelenítésre legcélszerűbb egv 50 gr. fekete \ szappan, 100 gr. kozmaszesz (aiuyl alkohol, Fuselöhl), 200 gr. borszesz és (550 gr. vízből álló keveréket használni s a csemetéket és oltó galyakat azzal gondosan 1 bekenni. Budapesten 1884. évi április hó 21. Széchenyi mk Hiteléül : Szigethy Antal mk. titkár. . 31—58 1884. Értesítés A nmlgú földmívelés, ipar- s kereskedelmi kir. ] minisztérium 1005(5 1884. sa. a. megküldvén aaon szőlőfajok jegyzékét, melyek az egyes borvidékeken termesztésre legalkalmasabbak, érési idejükre, mivelési módjukra úgy a talaj fekvésére mint minőségére osztályokba sorozva, ez a „Balaton mellék" úgy a „Zala- Vas- Sopron vidék"-re vonatkozólag közzé tétetik. Magyarázó útmutatás az ország egyes borvidékei számára ajánlható szőlőfajol: jegyzékéhez. A világkereskedelemre szánt boroktól egyátalán mint főföltétel azon tulajdonság kívántatik meg, hogy azok az egyes vidékeken mindenkor egyenlő jelleggel s évről évre legalább is hasonló minőséggel bírjanak. Hogy ez eléressék, fősuly fektetendő arra, hogy minden borvidéken csak néhány s oly szőlőfajok kiválasztására és nagyban művelésére szorítkozzanak a termelők, a melyek azon borvidék borának jellegét s hasonló minőségét a kielégítő mennyiség mellett biztosan megadni képesek. A világ összes borpiacait Franciaország csak úgv volt képes megnyerni és meg is tartani, hogy évtizedek óta tapintatosan és dicséretes körültekintéssel válogatta meg azon néhány szőlőfájt, a melyek minden egyes borvidéken a nagyban művelésre kiválóan alkalmasak és ezek művelése mellett állhatatosan meg is maradt. Nem zárták el azonban ez által magukat a francia bortermelők a haladástól sem, mert lassankint egyes régi fajokat olv új fajokkal cseréltek fel. melyek boruk minőségének emelésére alkalmasaknak s valamely régi fajnál minden tekintetben előnyösebbnek mutatkoztok. Csakis innét lehet az, hogy a médoc vagy a bordeauxi bor természetesen feltételezve a rationális pincekezelést a világ bármely borpiacán is hasonló jelleggel és minőséggel bír. Hasonlót látunk Spanyolországban s Németországban, a Rajna mellékén, sőt még (daszország oly borvidékein is, hol tinonabb, kiváló jelleggel biró és nem közönséges, olcsó borok előállítása képezi a bortermelők főcélját. (Folyt, köv.) Helyi, megyei és vegyes hirek. Lapunk jelen száma ez évnegyedben utolsó l

evén, tisztelettel felkérjük t. olvasó közönségünket az elöfizetés mielőbbi megújítására, akik pedig az előfizetéssel hátralékban vannak, azokat a hátrálékos össz

eg beküldésére kérjük. Akik lapunkat továbbra járat

ni nem akarjak, szíveskedjenek azt egyszerűen a lap visszaküldésével értésünkre adni, hogy igy a továh

bi költségtől megkímélve legyünk s az új évnegyedb

en nyomtatandó példányok száma felöl kellő tájékozá

st nyerhessünk. A lap kiadóhivatala. A zala-egerszegi ipariskolánál az iparos tanoncok vizsgálata t'. hó 29-én tartatik meg a következő sorrendben: délelőtt 1 11 -kor az I. és II. osztályban, d. u. 2 órakor az előkészítő osztályban. Felkéretnek az inast tartó iparosok, hogy inasaikat a jelzett időre a vizsgálatra elküldeni annyival is inkább szíveskedjenek, mert bizonyítványt csakis a vizsgálaton megjelent iparos tanoncok kapnak. A zala-egerszegi ipartanodai bizoltsag f. hó 29-én délután az ipariskolai vizsgálatok befejeztével ülést tart. melynek kizárólagos tárgyát az ipariskola mikénti fen tartása ügyében a városi képviselő testülethez intézendő memorandum tüzetes megbeszélése képezendi. A zalamegyei tanszermuzeumi bizottság folyó ó\i junius havi rendes ülése határozata értelmében tisztelettel felkérem mindazon urakat, kik a gyiijtőivet eddigelé vissza nem küldöttek -- szíveskedjenek azokat mielőbb hozzám juttatni, miután az augusztus havi általáno tanító-testületi gyűlés elé adandó kimutatás illetőleg elszámoláshoz ezekre szükségünk vau. Kelt Zala-Egerszegen 1884. junius 2(5. Balassa Benő titkár. Á zalamegyei tanszermúzeum részére Muzsik Ferenc úr 12 drb. 6 frt értékű könyvet küldöttbe, melyért a nemes adakozónak hálás köszönetet mond a tanszer múzeumi bizottság nevében Balassa Benő titkár. A zala egerszegi szegénygyermekek keracsonyfa egylete által f. hó 22-éu tekeversenynyel egybekötött táncmulatság, dacára az egész napon át uralgott 'borús időnek, szépen volt látogatva és mint halljuk, a mulatság tiszta jövedelme a (iO forintot meghaladja.