Zalamegye, 1884 (3.évfolyam, 1-26. szám)

1884-01-27 / 4. szám

4. szám. Előfizetési dij: Fgészévre 4 ft., Félévre 2 ti . Negyedévi- 7 ft. Hirdetmények : y> hasábos petit-or ' :\ s/.f r 9 kr., többszöri Inni' lésnél 7 kr., Béiwgdij 30 kr. \yiltl( r |X'Iitsora I-.' kr. A lap szellemi és anyagi n' szét illető közlemények a zerkeszt őséghez küldendők. Bérinentetlero leveleket csak ismert kezektől fogadunk el. Kózii ltokat nem kiililiink vissza. A „Zalamegyei gazdasági egyesület" és a „Zalaegerszegi ügyvédi kamara" hivatalos közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Zaisi-Egerszeg, 1884. január 26. Mint. lapnnk mult számában jeleztük, a zala-egerszeg - szent-iváni szárnvvasút végrehajtó bizottsága a déli vaspálya társaság kiküldötteivel a mai napon a gazda -ági egyesület épületének tcrinében értekezletet tartott, melyen megjelentek Iláczky Kálmán elnök, Szigethv Antal, Arvay István, id. Czinder István, dr. Czinder István Kaiser József, Skublies Jenő, Skublics István Stunn Gvörgv végrehajtó bizottsági lag urak, Kvastits Benó alispán, Szauer Jenő déli vaspálya társulati főfelügyelő, Lukáts Kálmán déli vaspálya társulati mérnök urak. Klnuk ur jelez liogv a végrehajtó bizottág f. hó 2."»-án tartott értekezletén hosszas, beható tanácskozás után kimondatott, hogy a pályaudvar Zala-Egerszegen a fehérképi utca végén lehetőleg az Egerszeg-Ba ki állaniut közelében helyeztessék cl. Ezután felolvastatott az értekezletről felvett jegyzőkönyv, melvel a közönség tájékoztatása végett egész terjedelmében közlünk. .5 c u y z íí k ö n y v e a zala-egcrszeg-szent iván' vasutügyi végrehajti) bizottsági iák Zala- Égerszögen 1884 évi január hé) 2H-á11 tartott tanácskozmán várói. Háczky Kálmán elnök úr előadta, hog\ az előmunkálatok teljesitése végett felkért cs. kir. szab. déli \asut társaság igazgatósága által kiküldött Saiicr Jenő főfelügyelő és Lukáts Kálmán mérnök urak f. évi január 19-én ZalaEgerszegen megjelentek ivégett, hogy a végrehajtó bizottsággal előleges tanácskozmányt tartsanak Váratlanul történvén megjelenésük és sem ő Zala-Egerszegen nem 1< vén, sem a végrehajtó bizottság előlegesen össze nem hivatván, a bizottságnak csakis helyben lakó Arvay István és Sziget11v Antal tagjaival értekezhettek, az Ttckczletben Svasiits Benő alispán és Sturni (.íyörgy kir. főmérnök urak is szívesek levén részt v enni, ez utóbbit elnök úr a kiküldött urakkal tartott értekezlet előadására felkérvén, szives volt a végrehajtó bizottsággal közölni, miszerint a kiküldött ur:ik a Szent-Iván és ZalaEgerszeg közötti területet, amelyen a pályavonal vezethető lenne, bejárván s különösen megvizsgálván azt. hogy lehetne-e s miként a szent-iváni vasúti állomástól kizárólag a pálvavonalat Zala-Egerszegre a város déli végén építendő pályaudvarhoz akkép vezetni, hogy a szentiváni pálya vashíd használtatván, a Zala folyón uj Ilid épitése szükséges ne legyen — azon eredményre jutottak, hogy miután a szent-iváni vashídon átmenve azonnal kezdődik és me<ro szakasztás nélkül nagy tömegben egész CsáesBozsokig és innét tovább vonul a Henve-Kisfalud-Csácú hegylánc, a szentiváni vashidon áthaladva a Zala jobb partjára a nevezett hegyláncon át csakis egy alagúton vagy egy nagymérvű bemetszésen át lehetne jutni, mindkét esetben azonban már e két mű olv nagymérvű földmozgósítást sziikségelne, és tekintve, hogy akár alagúton, akár bemetszésen haladva át a hegvlánczon, onnét tovább a vonal hegyoldalakon húzódnék és sokkal több műtárgy épitése szükségeltetnék, mintsem hogy mindezek költségeinek fedezésére szükséges összeg elvállalása az érdekeltségtől remélhető volna, a pályavonal célszerűen s az említett i\jívnél hasonlrtliatlanul kevesli költséggel s a vonal nevezetesebb rövidségénél fogva és kedvezőbb előnynyel csakis a Zala balpartján vezettethetik és pedig ha a pályaudvar Kaszaházán helyeztetnék el, a Zala folyón építendő lúd költségei niegtakaríttatnának. ha pedig a pályaudvar Zala-Egerszegen lenne elhelyezve, a Zala folyón egy, a szentiváni vashidhoz hasonló lúd s a Zala folyó kiáradásai átvezetésére szükséges több nv iíás építendő, mely műtárgyak a pálya költségeit nevezetesen fogják emelni. — Ismervén előadó úr önmaga is a leirt földrajzi és terep viszonyokat, saját meggyőződése szerint is a kiküldött urak véleményét helyesli és magáévá teszi. A bizottság az előadást köszönettel fogadván. miután elnök úr a végrehajtó bizottságot felhívta a pályaudvar elhelyezésének elhatározására, hogy az a f. évi január 26-án délelőtti ID órakor tartandó tanáeskozmánvra megjelenendő kiküldött urakkal már mint véghatározat közöltethessék, niinthogv a pályavonal vezetésire nézve irányadóul az szolgál, hogy a pályaudvar hol legyen ? A végrehajtó bizottság tekintve, hogy az esetben, ha a pályaudvar Kaszaházán helyeztetnék el. Zala-Egerszegnek vasúti állomása ismét nem lenne, a vasúti vonalak s állomások névsorába elő nem fordulván, az üzleti világban s kereskedelmi forgalomban ismét ismeretlen pont maradna.,—tekintve továbbá, hogy a tapasztalás igazolása szerint a városok, helységek terjeszkedései, uj építkezései a vasúti állomások pályaudvarai felé huzódnok, Kaszaházának pedig a legkedvezőbb pontja is, a hová a pályaudvar elhelyeztethetnék, oly kedvezőtlen terepviszonyok között fekszik, hogy mig egyfelől t. i. nyugotról rendes utcasor vezetésére s lakházak, belsőségek elhelyezésére alkalmatlan s célszerűen nem használható domboldal hosszú vonalban zárja el. másfelől t. i. keletről a Zala folyó árvölgyébe esik be, úgy hogy e részen új utcza s laképiiletek emelése még a közegészség! tekintetből is hátrányos, tehát még Kaszaháza helység gyarapodása sem remélhető, Zala-Egérszeg város terjedését, fejlődhetését s ennek ipara s kcresdelme emelkedését pedig határozottan megakadályozná, — mig ellenben a pályaudvarnak Zala-Egerszegen a szándékolt helyen elhelyezésével a város ezen déli részén kiterjedésére. építkezésekre a lehető legkedvezőbb földrajzi helyzet kínálkozik s minden tekintetben a város felvirágzása és szebb jövője remélhető, ennélfogva bizton várható, hogy a vasút kiépítésére a város s annak minden egves polgára a legnagyobb anyagi áldozatokra és kész s azt meghozni fogja, tekintetettel az érdekeltség 1883. évi julius hó 10-én tartott értekezletének megállapodására is, véglegesen elhatározta, hogy az indóház Zala-Egerszegen a Fehérkép utca végén a Zala-Egerszeg-Bak meg vei ut „Zalamegye" tárcája. Mikor még ,,vortánczer" voltam. Farsangi reminescentiák. — Irta: .lenvaj (ieza. B ZOIIV régen volt! S mégis, ha ugy a hosszú téli estéken, végig nyújtózva a pamlagon, a kandalló lobogó tüzének kétes ténye mellett, lelkem a multakon mereng s félig ébren, félig álomban újra ott ragyog a fényes bálteremben, ott abban a ragyogó tündér országban, hol a sziv uralkodik a számító ész felett, — ha az édes elzsibbadás mámorában, mint egy rég elfeledett dallam, újra telzeng lelkemben a szédítő keringők trillája, egy chaosszá olvadva össze a tüzes csárdások szikráival s ha a kedves emlékek által ringatott phantaziám újra látni véli azokat az ábrándos kis tündéreket, azokat a csábító mosolyn menyecskéket, a mint a vidámság derűjével arcukon szédítő gyorsasággal repülnek tova a sebes galoppban, ugy tiinik tel előttem, mintha mind ez nem is oly régen, mintha csak tegnap lett volna, hogy ott a „nagyvendéglő termében" rendeztem a quadrilleokat, lótottain, futottam, conunandiroztain, arangiroztam. angagiroztain, bókoltani, udvaroltam, kértem, parancsoltam, szidtam a cigánv okat és mások meg szidtak cngeiu. Mert hát, szó a mi szó, rögös pálva is az a vortanezeri pálya! Különösen nianap, midőn már a ,pelvhely úrfiak" is a blazirt agglegényt adják. Hanem azért tessék elhinni — én mégis sajnálom, hogy már kikoptam abból a dicsőségből! Megvan ennek a szereplésnek is a maga fény oldala. Vagv nem nagyszerű dolog-e az, ha az ember, mikor felharsan a négyes nyitánya s a párok már sorakozni kezdenek, frakkban, klakkal. kényesen végig lih beg a sorok előtt s mint valami generális szemlét tart a diszes hadsereg lelett. S azután ha rendben van miriden a mit ngy kell érteni, hogy ha már mindenik angyalkának meg van a maga fekete frakkos „párja" egyet legyint azzal az örökösen kézben cipelt, laposra nyomorított „fejdiszszel" a Czenezi primás felé és mint egy varázs ütésre egyszerre felharsan a zene s az a sok szép kis tündér — a ki egyébkor ugyan csak nem igen hajt minden ember szavára — s az a sok makacs fejii gavallér kinek máskor akár tele kiabálhatod a fülét, rád sem hederít: -— most mind ugy forgolódik, mind ugv járja, mint a hogyan - te akarod! Hauem persze, nem mindig megy ilyen „simán" a dolog. Akár hányszor megtörténik az a -baleset", hogy a cigányok már rágyújtanak a nótára, a párak sorakoznak és — uramtia! a Mukinak még nincs vis ä vis-ja, a kis Berthának meg táncosa!!... „Vis ä vis kerestetik!" kockáztatsz meg dyenkor mindenek eló'tt is egy universalis proclamatiot, mert hát azt csak nem kürtölheti világgá az ember, hogy táncost hajhász — azután rohansz futsz az étteremmé alakított Casinóba, hol a „fiatal üreg urak", meg a „rokkant" táncosok szokták a pagátot üldözni harapni való füst felleg közepett. Pajtás! -- esedezel először is egyik pudvás lábu adonis magas szine előtt — a Muki gyereknek nincs vis a vis-ja. Táncolj a kedvemért egj négyest a szép kis Berthával. — Pagát ultimo! Négy király! Tous lestrois! Segít a húszas! vág közbe a szívtelen s ugy tesz, mint ha nem is hallaná, miről beszélsz neki. Jancsi bácsi! — fordulsz most egy jó képű öreg úrhoz — segítsen ki a bajból. Járjon el a Feketéék kis Hertha jávai egy qnadrillet. Sajnálom, igen sajnálom kedve öcsém! Nem lehet! Nagyon bánt a podagra! Azután, hogy tönkre tegye utolsó reményeidet is, oda kiállt a szomszé í hofi-y: — Doktor! vigyázz a pagátodra; mert elfogom! Nem nagy mesterség, gondoltain magamban! Hanem az már más kérdés, hogy annak a szegény kis leánynak hol fogok én egy táncos pagátot, mikor már az „ultinió" is ott áll a glédában és sehol, de sehol nem mutatkozik a láthatáron egy árva, páratlan fekete frakk - a Muki torka szakadtából ordítozva a vis á vis után, még mindig ott lót fut a teremben s a kis Berthának meg még mindig nem akadt táncosa! Ott fii szegényke a mamája mellett, olyan sz Midén, olyan búsan, hogy lehetetlen, miszerint meg ne essék sorsán a vortünczeri sziv! Borzasztó, a legborzasztóbb helyzet, a mi csak előadhatja magát egy előtáncos rögös pályáján. Utóvégre már a cigányok is kezdik unni a hosszú pausát s a Czenczi prímás ugy titokban kétszer is oda sug a fiiledbe, hogy „Kérem alássan, kezdhetjük-e már? Jaj dehogy kezdhetjük dehogy ! hisz a Muki tensiirnak még mindig nincs vis á vis-ja ! Hogy a hínárból menekülhessek, már már arra határozom iliagamat, hogy még egy rohamot intézek a kártyázó publikum makacsságának szikla vára ellen, midőn mint egy mentő csillag feltűnik a borús láthatáron az „uj doktor" magas alakja. Igaz, hogy csak a végszükség esetén szokott táncolni, hanem különben ..jó gyerek" lehet vele beszélni. Kimondod neki a helyzet kétségbeejtő voltát s ő - szó nélkül fii/.i karjára a kis Berthát. Ott áll a sorba, a Muki tens ur elé. Szived megkönynyebbiil, egyet legyintesz klakkoddal a fekete művészek felé, rázendül a nóta s a vortanezerség legnehezebb feladatának gordiusi csomója szerencsésen meg vau oldva. És ez ugv megy egvik bálban, mint a másikban. A különbség csak az, hogy néha több, máskor meg kevesebb a táncos. Fölös számban ugyan soha sincsenek; mert ilyen csudát a mai vortanczeri annalisek már nem képesek feljegyezni. ,,-r, . .. 1 ' n

J (vege kov.)