Zalamegye, 1884 (3.évfolyam, 1-26. szám)

1884-06-15 / 24. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1884-ik évi 24-ik számához. A Zalamegyei gazdasági egyesület hivatalos Értesítője. Jegyzőkönyve a zalamegyei gazdasági egyesület Zala-Eger szegen 1884. évi május hó 4-én tartott rendkívüli közgyűlésének. (Vége.) 28. 188—1884. Elnök ur előterjesztvén, hogy az 1883-ik évi de­cember hé 16-án 99 330. sz. a. kelt közgyűlési végzés­sel elhatároztatott, hogy az 1884-ik évi szeptember hó­ban megesendő megyei közgyűlés tartama alatt megyei gazdasági termény kiállítás rendeztessék, a részletes in­tézkedések megtétele a folyó évi közgyűlésre halaszta­tott, miért is szükségesnek látja az intézkedések elren­delését, egyszersmind indítványozza, hogy a termény ­kiállítással kapcsolatban az egyesületnek már az előbbi kiállításokra megállapított programja szerint gyümölcs s különösen szőlő és bor kiállítás is rendeztessék, ez utóbi azon célból is, hogy bemutattatván e megyei kiállításon borterményünk, ennek remélhető jó eredménye folytán az 1885-ik évi országos kiállításon a gazdasági egyesü­let Zalamegye borvidékei terményeiből egy collectiv kiállítmányban Zalamegye borait bemutathatná. Az indítvány helyesléssel elfogadtatván, a gyümölcs s különösen a szőlő kiállítás rendezése alkalmából a kiállítás megtartására f. 1884. évi október hó 5. 6. 7-ike tüzetett ki, s tekintettel az 1883-ik évi december 16-iki közgyűlés 99/330 V. sz. a. hozott határozatára, a kö­vetkező értesítés és felhívás kibocsájtása elrendeltetett: Értesítés és felhívás. A zalamegyei gazdasági egyesület a megye mezőgazdasági és kerti terményei nemkülönben gyümölcs, különösen szőlő és bortermelése megismertetése, a gazdászattal foglalkozók további tö­rekvésre buzdítása, valamint a szemléleti oktatás és tapasztalat szerzés céljából f. 1884. évi október hó 5. ti. és T-ik napján Zala-Egerszegen megyei mezőgazdasági s kerti termény, úgy gyümölcs-, szőlő- s borkiállítást rendez a következő szabályzatok szerint: A kiállítás Zalamegye területén termelt mezőgaz­dasági s kerti, úgy gyümölcs-, szőlő- s borterményekre terjed is szorítkozik és pedig: Első rész termény kiállítás két csoportban. I. Mezőgazdasági termények : 1) gabonanemüek búza, rozs, árpa, zab, kukorica, köles, hajdina (pohánka). 2.) Hüvelyesek: bab, lencse, borsó stb. 3.) Takarmány félélc: lucerna, here, bükköny, babó. 4.) Kereskedelmi növények: repce, kender, len, kömény stb. 5.) Burgonya, répa, murok stb. 0.) Egyéb termények: mint dohány, sáfrány stb. II. Kerti termények (zöldség félék): 1.) Dinnye, tök, ugorka félék, paprika. 2.) Káposzta félék. 3.) Hüvelyes főzelék félék. 4.) Saláták. 5.) Hagyma. 6.) Egyéb zöldség neműek s termények. AK ezen csoportbeli tárgyak közül dinnye, tök egy példányban is kiállítható, minden egyéb három példány- • bari. illetőleg oly csomóban állítandó ki, mint a piaczi eladásra szokásban van. Második rész: gyümölcs, szőlő borkiállítás. III. A gyiimöleskiállítás kiterjesztetik a megyében termelt mindennemű friss gyümölcsre. IV. A szőlő- és borkiállítás kiterjed Zalamegye területe szőlő és bortermékeire. Kiállításra bocsájtatik minden szőlőfaj az illető szőlő terek felső-, közép- és alsó részcinek terméseiből. . A kiállítandó szőlő fürtöknek a szállításnál szőlő­levelekbe való csomagolása kormány rendelettel szigo­rúan tiltva levén, azok göngyölésére kizárólag papír alkalmazandó. Zala-Egerszeg határában termelt szőlőfürt azonban legalább három levelet tartalmazó venyigével és virágcserépben állítandó ki. Kiállítható továbbá Zalamegye területén fekvő hegységekben termelt mindennemű bor is palackokban, ha lehetséges ugyanazon faj bor több évekről, a sziiretelési időnek s a bor átlagos folyó árának kitétele mellett. Jutalmak: Minden kiállított s érdemesnek talált tárgy kiállítója részesíttetik jutalomban és pedig vagy dicsérő oklevélben, mi az elismert érdem fokozata szerint osztatik ki, vagy pedig pénzbeli díjban Az első rész mindegyik osztályában a kitüntetésre érdemesnek talált kiállítmányok az érdem fokozata sze­rint első vagy másod osztályú dicsérő oklevelekkel tiintettetnek ki. Pénzbeli díjak következők: I. (lyümö!csészét: első rendű díj két darab húsz frankos arany az általában legszebb gyümölcs kiállító­jának; továbbá három darab tíz frankos arany a legszebb alma és három darab tíz frankos arany a legszebb körte csoportra. Másodrendű dijak: három díj egy-egy ezüst két forintossal és hat díj egy-egy ezüst egy forintossal. II. Szőlőért: első rendű díj két darab husz frankos, — egy másodrendű díj három darab tiz frankos; — három harmadrendű díj egy-egy darab tiz frankos aranynyal. Ezeken kivül a szorgalmat tanúsító termelők szá­niára négv díj egy-egy ezüst két forintossal, — tizenkét díj egy-egy darab ezüst egy forintossal. III. Borért: egy első rendű díj két darab husz frankos aranynyal fehér borra; — egy első rendű díj két darab husz frankos aranynyal veres borra; — két másodrendű egy-egy darab tíz frankos aranynyal veres borra. A pénzbeli jutalmazásnál a főtekántet az leend, hogy leginkább a uépnek, tanítóknak s azon vincellé­reknek szolgáljanak ösztönzésül, kik ugyanazon telepben több éven át dicséretes szorgalommal és jó eredmény­nyel működtek — egyéb kitüntetések első és másodrendű dicsérő oklevelekkel eszközöltetnek. A szőlő jutalmazásnál figyelembe vétetik, van-e forgatva a talaj, melyen a kiállított szőlő termeltetik ? a kiállítónak saját iiltetménye-e az? miképen műveli szőlőjét? talaja mily vegyületü ? a hegynek aljában, derekán vagy felső részén fekszik-e? Általános tudnivalók. A kiállítás egy központi rendező bizottság, s en­nek felügyelete alatt a vidékbeli albizottmányok által eszközöltetik. A kiállítás Zala-Egerszegen az egyesület saját háza helyiségeiben (Fehérképi utca 333.) tartatik meg, a hol a kiállításra szánt első rész I. II. csoportjabeli tárgyak 1884-ik évi október hó 2-ikán. a második rész 111. IV. csoportjabeli tárgyak pedig (gyümölcs szőlő, bor) legké­sőbb 1884. október hó 3-án délután 5 óráig pontos jegyzék s leirás mellett a rendező bizottságnak átadandók. A kiállítási tárgvak elhelyezéseért bér nem fizetendő. A kiállítás 1884-ik évi október hó 5-én délelőtti 10 órakor a helyszínén ünnepélyesen megnyittatik, na­ponkint délutáni 4 óráig nyiva áll. A kiállítás egyszeri megtekintéseért husz krajcár belépti díj fizetendő; — de a kiállítás egész tarta­mára névre szóló s másra át nem ruházható negyven krajcáros jegyek is válthatók. A birálat az egyesület kebeléből kiküldött — eset­leg az egyesület tagjaiból, ilyenek nem létében a kö­zönség köréből kiegészítendő bizottság által, mely a kiállítási csoportok szerint szakosztályokra oszolva telje­síti a bírálatot — ejtetik meg, s a birálat eredménye az 1884-ik évi október hó 7-én délelőtti 10 órakor nyilvánosan kihirdettetik s ezzel kapesolatbau a jutalom díjak kiosztatnak. A kiállított tárgyak a kiállítás befejeztével elár­vereztetnek s a nyerendő összeg a kiállítási költségek pótlására fordíttatik. A kiállítás eredménye a „Zalamegye" című lapban s a gazd. egyesület ,,ErtesítŐjé"-beu közzé tétetik. Az egyesület minden tagja, minden ügybarát és érdeklődő szíves részvételre felkéretik, külöuöseu a me­gyebeli nagyon tisztelt lelkész urak s az egyesület közreműködő tagjai leikéretnek, hogy a kiállítás sikeré­nek előmozdítására buzdítólag hatni szíveskedjenek. A központi rendező bizottsághoz Háczky Kálmán egyesületi elnök ur elnöklete alatt megválasztattak s a kiállítás foganatosítására felkérettek a következő egye­sületi tag urak : Becker Antal, Bessenyei György, Cser­fán Károly, Csertán László, dr. Czinder István, Erdős (xéza, Farkas József, Hajik István, Isóó Alajos, König­mayer János, Skublits István, Skublics Jenő, Szily Dezső. A bíráló bizottság tagjainak •— mégis a központi rendező bizottság támogatására, a cél elősegítésére mű­ködő vidéki albizottságok tagjainak megválasztása a következő közgyűlésre maradt. Erről a rendező bizottság tagjai értesítendők s a kiállításnak a megye gyümölcs-, szőlő-, és borterményeire lett kiterjesztése a niulgú fbldmivelés-, ipar- és kereske délemiigyi kir. miniszter úrhoz is bejelentendő. 29/103—105. A nmlgú füldmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter úr 5702 1884. sz. alatt a mult évi december lli-án tartott közgyűlés 99/330. sz. a. hozott határozata értelmében hozzá intézett felirati kérelmére értesíti az egyesületet, hogy a csikólegelő létesítésére a mult évi 23944. szám alatt az egyesület részére már utalványozott 200 forint segély összegen felül, — a ter­vezett közhasznú működések előmozdítására a rendelke­zésére álló hitel nagyságához mérten a következő ösz­szegekkel kivánt hozzá járulni: a titkári fizetés pótlására az előirányozott összeg felével 400 forinttal: a szarvas­marha díjazásokra 200 forinttal; a faiskolákat mintasze­rűen kezelő néptanitók részére 48 forinttal, úgy szintén a vetőmagvak beszerzése és a termény kiállítási nyom­tatványok előállítására 120 frttal összesen tehát 708 trt illetőleg 968 frttal, kijelentvén a 23944 sz. a. leiratában, hogy az esetben, ha sikerül az egyesület kezdeményezése folytán vagy még az idén vagy jövőre egy oly nagyobb mérvű csikólegelő szövetkezet létrehozása, mely több évi állandósággal kecsegtetne és sikerülne e célra alkal­mas legelőt több évre önállóan biztosítani, kész leend arra is, hogy ezen főfontosságú cél elérését a maga részé­ről jelentékeny összeggel támogassa. A marha tenyésztés emelése érdekében tett kére­lemre vonatkozólag válaszolja, hogy a keszthelyi tanin­tézeten lévő szarvasmarha állomány után eladásra kerülő marháknak kedvezményes uton leendő megszerzésére az egyesületnek elsőbbséget adni, s ily uiódon az intézetet terményeinek szabad értékesítésében megkötni, nem tartja szükségesnek ; minthogy a tanintézetben levő marha fajtá­ból az egyesület az államtól részlet fizetés mellett évenkint beszerezheti a szükséges apa állatokat. De eltekintve ezen körülménytől, a tanintézeten lévő marha áltomány oly kicsiny, hogy az utánna eladásra kerülő állatok száma oly nagy megyének marha állományában mint Zala, még évtizedek során sem idézhetne elő számbave­hető változásokat. Az itteni tenyészkerület jellegének megfelelő faj­tájú marha csoportoknak átengedését illető kérelemre pedig értesíti az egyesületet, hogy eddig már több ilyen fajta tenyészmarha engedtetett át az itteni tenyésztők rendelkezésére és hajlandó a jövőben még többet is import utján beszereztetni, ha ez irányban kérelmezések történeisdnek. Végül megjegyzi, hogy nem tartja a marhatenyésztés emelése szempontjából indokoltnak, hogy egy oly vagyoni körülmények között lévő megyét, mint Zala, más szegé­nyebb megyékkel szemben nagyobb kedvezményekben részesítsen, miért is az ingyen bikák átengedése iránt tett kérelmet figyelembe vehetőnek nem tartotta. A nmlgú földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi kir. miniszter úrnak a niarhatenvésztés emelése érdeké­ben tett javaslatokra 9313 1884." sz. a. közölt értesítése tisztelettel tudomásul vétetvén, — azon intézkedését, mely szerint a csikólegelő közvetítésre és a fentebb kö­zölt címekre összesen 968 forint segélyt utalványozni kegyeskedett, a közgyűlés örömmel fogadja, látván, hogy az egyesületnek közhasznú működései a kir. kormány által méltányoltatván, búzgó törekvései anyagi támoga­tással is gyáinolittatnak. Miként ez az egyesületnek új erkölcsi erőt kölcsö­nöz, de egyszersmind kötelességet is tűz elé a megkez­dett pályán [serényen tovább haladni és e feladatoknak pontosan megfelelni lankadatlanul törekedni is fog: úgy más részről tnulhatlanul szükségesnek látja, azért a legme­legebben ajánlja és óhajtja, hogy a tisztelt gazdaközönség megértse és felfogja, hogy hazánk alkotmányos átalaku­lása és szerencsés tovább fejlődése biztosítása alkalmából reánk nehezedő köz- és magán terhek viselésére az előrehaladott államok óriási versenye mellett csak s ak­kor is alig lehetünk képesek, ha mezőgazdaságunkat a legmagasabb s legjövedelmezőbb fokra emeljük, — már pedig ez a nagy gazdaközönség egyesei legtöbbjének önerejéből alig lehetséges, — mig az egyesülés s együt­tes közreműködés hatalmával támogatva a kormány er­kölcsi és anyagi erejével a cél s eredmény kitartással pá­rosulva habár nem rögtön, da annál biztosabban elérhető leend, s azért felfogva és méltányolva a gazdasági egye­sületnek önzetlen s egyedül a közjóra irányuló törek­véseit, körébe csoportosulni, az általa ajánlott előnyöket, kedvezményeket használni és saját érdekéből, mely egy­szersmind végeredményeiben a haza érdeke is, az egye­sületet közhasznú vállalataiban támogatni szíveskedjék. Az egyesület az utalványozott segélyért a kir. miniszter úr őnagyméltóságának legméltóbb" köszönetét jegyzőkönyvileg kifejezni s egyszersmind tiszteletteljes feliratban is nyilvánítani határozta; Háczky Kálmán el­nök ur az utalványozott összegeknek a zala-egerszegi ni. kir. adóhivatalban felvételére, s a felvett összegeknek az egyesületi pénztárba beutalványozására ez alkalommal külön is megbízatván. A nmlgú miniszter úr felhiván az egyesületet, hogy az engedélyezett összegeket lehető takarékossággal hasz­nálja tel s a felhasználásról annak idejében pontos je­lentést tegyen, pénztárnok úr utasíttatik, hogy évi számadásai leendő beterjesztésekor ezeu, a pénztárba be­utalt összegek felhasználásáról külön elszámoló kimutatást (külön számadást) is terjeszszen be. 33. 110. 134. 137. 112.111. 125. 131. 116. 118. 119. 136. 124. 132. 133. Koosz Ferenc szoboticzai, Lendvai Ferenc kursa­neezi, Gerencsér György nedeliczi, Rövid Mihály pölös­kei, Gubits József csatári, Horváth János sárhidai, Ko vács Sándor söjtüri, Kelemen Ferenc sárosdi, Márkus Lajos bellatinczi, Koczuván Bertalan izsakóczi, Majhen Ferenc mura-szerdahelyi, Lakits József szigligeti, An­ders Károly sormási, Papp László nagy-kutasi népiskolai tanító urak a in. é. december 16-iki közgyűlés 99 330. IV. sz. a. hozott határozata értelmében kihirdetett nép tanítói pályadíjra az általuk kezelt községi faiskola is­mertetése közlésével jelentkezvén, Szoboticzára Kursa­neczre Nedeliczre Szabó Imre ur, Pölöskére Becker Antal és Nyáry Kálmán urak, Csatárba, Sárhidára, Söjtörre Szily Dezső és Sze­keres József urak, Sárosdra Holub János és Gyömörey Gáspár urak, Bellatinezra, Isakóczra, Muraszerdahelyre Hajós Mihály és Soós Kálmán urak, Szigligetbe báró Putheány Géza és Skublits Gyu la urak, Sormásra Plihál Ferenc és Schmiedt Emil urak, Nagy-Kutasra Csertán Károly és Farkas József urak az egyesület tagjai kiküldetnek és a jelentkezések­nek visszavárólag eredetben a bizottságok első helyen nevezett tagjainak jelen végzés kapcsán megküldésével felkéretnek, hogy a jelentkezők által kezelt községi faiskolát, vagy netán ilyen nem létében a jelentkezésben érintett saját gyümölcsfa kertet a helyszínén megvizsgál­ván, a tanúsított szakértelmet, ügyességet, szorgalmat, az ifjúságnak a gyümölcsfa tenyésztésre oktatásában ta­núsított eredményét, — a gyümölcsfa kert községi fais­kola terjedelmének, berendezésének, növelési kezelésének, a faállománynak stb. részletezése mellett megállapítani s egész működésük mivoltáról s hogy mennyiben érde­ínesíttethctnek jutalomdíjra, véleményt adni, s azt a f. évi augustus hó 31-ig akiküldött jelentkezésekkel együtt beterjeszteni szíveskedjenek. 38/186. Országos magyar gazdasági egyesület a f. évben kiadott „Állattenyésztők Kalauza" című mű egy példá­nyát tisztelet példányul megküldi azon értesítés mellett, hogy ezen mű könyvárusi uton két forintért megszerez­hető; hogy azonban a megyei gazdasági egyletek, a reájuk nézve szintén kiváló érdekkel biró munkát kö­nyebben beszerezhessék és érdeklődő tagjaik között szét oszthassák, az egyesületek, ha legalább tiz példányt ren­delnek meg, 1 frt 50 krért s ha 20 példányt rendelnek meg, egy frtért fizethessék példányonként. A mű Magyarország méneseinek, gulyáinak, csirá­szatainak, juh és sertés nyájainak tenyésztési szempont­ból legbecsesbjeit oly módon ismerteti, hogy a bizonyos irányban előbbre haladni kivánó tenyésztő közönség kimerítő értesülést szerezhet arra nézve, hogy mily irányban fejlődnek az ország tenyésztési állapotai s hol lelheti fel a céljainak leginkább megfelelő anyagot. E közhasznú műből 20 példánynak az egyesület tagjai s a közönség köréből hozzá forduló érdeklődők részére beszerzése s egy forint árban a jelentkezőknek átadása elhatároztatván, pénztárnok ur jelen végzéssel utasíttatott, hogy 20 példány árát 20 frtban, az orszá­gos gazdasági egyesületnek küldje be. 39/191 Az alapító tőke kamatok és rendes tagsági díjak könyebb befizethetése céljából elhatároztatott, miszerint a t. egyesületi tagok jelen végzésnek a jegyzőkönyvben az egyesület közlönyében s az Értesítőben közzétételé­vel értesíttetnek, hogy a kamatokat s rendes tagsági díjakat póstautalványnyal a „Zalamegyei gazdasági egye­sület pénztárnokának" vagy „Hanty Károly urnák Za­lamegyei gazdasági egyesületi pénztárnoknak Zala-E^er­szegen" címezve beküldhetik, ki is jelen alkalommal is utasíttatik, hogy a küldött összegről az egyesület költ­ségén bérmentesen nyugtát küldjön; — az év végéig is be nem fizetett kamatokat s rendes tagsági díjakat pedig az illető tagoktól ezek kényelme tekintetéből póstai megbizás utján vegye be, mely esetben a kir. póstahi­vatal nyugtája az egyesület nyugtája gyanánt szolgál. Közli: Szigétliy Ántál m. k. titkár.

Next

/
Thumbnails
Contents