Zalamegye, 1883 (2.évfolyam, 26-52. szám)

1883-12-23 / 51. szám

képezendi, kérvén a közgyűlést, hogy megyénk érdekének legfőbb, leghathatósabb és legsike­resebb gvámolául szolgáló támogatásában en­gem, a megalakítandó és vezetésem alatt mű­ködendő tisztikart részesíteni ne tagadja meg." A közgyűlés alispán urnák a benső meg­győződést, hivatalos buzgalmát tolmácsoló és hivatala nemes felfogását tanúsító ünnepélyes nyilatkozatát meghatva fogadva, alispán iránt való teljes bizalma, üdvös működése iránt való reménye és ezek felleti örömének viszonnyil­vánítását ismételt lelkes éljenekkel üdvözölte. A választás tovább folytattatván meg­választatott főjegyzővé: Gózony László, első aljegyzővé: Botfy Lajos, másod aljegyzővé: Czukelter Lajos, harmad aljegyzővé: iíj. Thassy Lajos, főpénztárnokká: Skublics Zsigmond, alpénztárnokká: Horváth Bálint, főorvossá: dr. Mangin Károly, főszámvevőnek: Czukelter József, árvaszéki jegyzővé: Nagy Lajos, árvaszéki pénztárnokká: Mayer János, mind­nyájan egyhangúlag. Az árvaszéki elnöki állomás betöltésénél 20 bizottsági tag szavazást kívánván, az elren­deltetett és a szavazás befejeztével a szava­zatok összeszámíttatván, Rózsás Lajos 99, Hor­váth Berta 106, Csesznák Sándor 156 szava­zatott nyert s ezen eredményhez képest főispán úr őméltósága által Csesznák Sándor 50 szava­zattöbbséggel megválasztott árvaszéki elnök­nek kimondatott. A tiszti ügyészi állás betöltésénél 20 tag szintén szavazást kiváltván, a szavazás újból elrendeltetett és foganatosíttatott következő ered­ménynyel: Árvay Lajos 263, Varga Lajos 53 szavazatot nyert / s igy elnöklő főispán úr őméltósága által Arvay Lajos 210 szavaztatöbb­séggel lett megválasztott tiszti ügyésznek ki­mondva. A nagy-kanizsai kir. törvényszék terüle­tére rendszeresített új tiszteletbeli megyei tiszti ügyészi állásra főispán úr őméltósága átlal dr. Tuboly Gyula nagy-kanizsai ügyvéd lett kinevezve. Az árvaszéki ülnöki állásokra történt sza­vazásnál Horváth Berta 340, Thassy Kristóf 353, Braunstein Pál 317, Nagy Imre 237, dr. Zarka Zsigmond 252, Trsztyánszky Ödön 282, Darázs Zsigmond 94 szavazatot nyervén, árva­széki ülnökökké Thassy Kristóf, Horváth Berta, Braunstein Pál, Trsztyánszky Ödön és dr. Zarka Zsigmond lettek megválasztva. Második nap (december 18-án.) Főispán úr őméltósága pontban 9 órakor a gyűlést megnyitván, a megelőző napi jegy­zőkönyv olvastatott fel, mely után a központi tisztviselői állások közül még betöltetlenül ma­radt, alszámvevői állásra a pályázók közül szavazattöbbséggel Honior János lett meg­választva. megjelenése s ugy vettem észre, hogy ő azt egészen rendén való dolognak találta. Sőt midőn e feletti cso­dálkozásomnak adtam volna kifejezést, akkor is csak mosolygott s olyan formát szalasztott ki a száján, hogy hát a Muki bácsi tulajdonképpen csak is az én ked­vemért jött le a holnapi bálra, azért hát csak ugy forgassam magamat, hogy meg legyen velem elégedve. Istenem! de hát tudtam is én, hogyan kell magát egy fiatal leánynak a bálban forgatni, mikor még soha sem voltam bálban, azután meg mikor egyébként is ugy megzavarta a fejemet a Muki bácsinak ez a várat­lan vizittelése. Hát ínég azután mikor este a Jancsi kocsis fel­csöngőzött lovain berobogtunk a nagy vendéglő ives kapuszine alá, ahol már egy egész csoport szallagos rendező várakozott ránk; 110 akkor már igazán nem tudtam, ébren vagyok-e vagy álmodom? Félénken szédülve fogadtam el az egyik felém kínálkozó kart — Muki bácsi karját azután, magam , D sem tudtam hogyan, de egyszerre csak azt vettem észre, hogy a terem közepén vagyok. Azt hittem, nem bírom ki ezt a sok fényt, ragyo­gást, káprázatot. A tündér világ, mely után annyiszor vágyódtam, tehát itt állt előttem, az az hogy én álltam annak varázs körében, mely egyszer csak — ugv érez­tem — mintha forogni kezdene velem. Pedig hát — mikor ebből a bűvös félálomból ébredezni kezdtem — vettem észre, hogy tulajdonképpen nem a terein forog, hanem én szédülök a Muki bácsi karjaiban s édesen suttogó szavaitól ugy kábult a fejem, oly hangosan dobogott a szivem, hogy de minek folytassam tovább, hisz ami ezután következik, azt már könnyű kitalálni. Csak annyit jegyzek még meg, hogy most már nem félek a Muki bácsi hosszú, sudaras bajuszától, sőt büszke is vagyok rá mert — tegnap volt az esküvőnk. Ezután a járási tisztviselők választására tért át a közgyűlés. A sorrendet illetőleg hatá­O«/ o rozatilag kimondatott, hogy első sorban azon járások tisztviselői választassanak meg, amely járásokban az egyes hivatali állásokra nézve egynél több pályázó nem jelentkezvén, a vá­lasztás szavazás nélkül eszközölhető. Ezen határozathoz képest megválasztatott: a keszthelyi járásban: Göde Lajos szolgabiróvá, Vértessy Béla segédszolgabiróvá, dr. Hanny Elek járásorvossá; a nagy-kanizsai járásban: Svas­tits Károly szolgabiróvá, Merkly Antal segéd­szolgabiróvá, Tersánszky József járásorvossá; a zala-egerszegi járásban: Thassy Miklós szolgabiróvá, Tomasich Sándor segéd­szolgabiróvá, dr. Háry István járásorvossá ; a n o vai j ár á sb an: Botka Ferenc szol­galmivá, Farkas Ferenc járásorvossá; a Csáktornya i járásban: Vrancsics Károly szolgabiróvá, Bölcs Sándor segédszolga­biróvá. dr. Krasovecz Ignác járásorvossá; a tapolczai j á r á s b a n : a szolgabírói állás betöltésénél 20 tag kívánatára névszerinti szavazás történvén, Szentmiklósy Gyula 196 szavazattal választatott meg Adám József 13 és Győrffy Pongrác 23 szavazata ellen; segéd­szolgabirákká szavazattöbbséggé Kovács Rezső és Takács Imre lettek megválasztva, mig járás­orvossá dr. Beszedics Imre választatott meg egyhangúlag; a s ü m e g i j á r á s b a n : Soos Pongrác szolgabiróvá, Fűzik Gyula segédszolgabiróvá, mindkettő egyhangúlag, járásorvossá dr. Lnko­nits Gábor 157 szavazattal dr. Fischer 135 szavazata ellen ; a pacsai járásban Gaal Miklós egy­hangúlag szolgabiróvá, Csesznák Ödön 109 szavazattal segédszolgabiróvá Fitos Márton 88 és Hermán Vince 20 szavazata ellen, járás­orvossá Sipos Imre egyhangúlag; az alsó-le ndv a i járásban: Nagy József 134 szavazattal szolgabiróvá Zarka Miklós 125 szavazata ellen; Bertalan Pál 173 szavazattal segédszolgabiróvá Vidos Imre 10 szavazata ellen, dr. Király Mór egyhangúlag járásorvossá; a letenyei jásban: Erdélyi György egyhangúlag szolgabiróvá, Valentiny Gyula 146 szavazattal segédszolgabiróvá Málies József 53 szavazata ellen, dr. Hajós Sándor egyhan­gúlag járásorvossá; a perlaki járásban: Konyáry Mihály szolgabiróvá, Kostyál Ferenc segédszolgabiróvá, dr. Böhm Szidnei járásorvossá választattak meg egyhangúlag. A sümegi, zala-egerszegi és perlaki állator­vosi állásokat illetőleg, miután azok mindegyi­kénél 600 forint évi fizetés van megállapítva, a közgyűlés elhatározta, hogy azok pályázat utján lesznek betöltve és padig a jövő májusi közgyű­lésen: addig is alispán úr megbizatott, hogy a költségvetésben e célra megállapított összeg ke­ret« n bellii az állategészségügyre vonatkozólag szükséges intézkedéseket foganatosítsa. A választás alá eső összes tisztviselői ál­lások betöltetvén, a megválasztott tisztviselők a közgyűlés szine előtt a hivatalos esküt letették. Ezután a közgyűlés, a választási eljárás teljesen befejeztetvén, a megválasztott tisztviselői kar közreműködése mellett folytattatott. A megyei árvaszéknél az elnök akadályoz­tatása esetén helyettesül az árvaszéki ülnökök közül a közgyűlés által Horváth Berta árvaszéki ülnök úr az 1877. évi XX. t. c. 182. §-a alap­ján kijeleltetett. Az 1870. évi 42. t. c. 44. §-a értelmében alakított igazoló választmány tagjainak a törvényben egy évre meghatározott működési ideje f. év végén letelvén, elnökül 1884. évre Arvay István úr, tagjaiul Szigethy Antal. Nagy Károly, dr. Czitider István urak főispán úr ő méltósága által kineveztettek. Königmayer Já­nos, Hubay György, Grauer Jakab, Hajik Ist­ván, Botfy Lajos urak, ez utóbbi jegyzőül a közgyűlés által megválasztattak. Az 1870. évi 42. t. c. 38. §-a értelmében alakított állandó bíráló választmány tao-­• • 1 / «/ ö janink a törvényben három évre meghatározott működési ideje a f. év végén letelvén, annak tagjaiul az 1884—86. évekre dr. Horváth Ká­roly, Skublics István, Isoó Alajos, dr. Graner Mihály, Händler István urak a közgyűlés által megválasztattak. Az 1870. évi 42. t. c. 44. §-a értelmében alakított állandó választmány tagjainak i a törvényben három évre meghatározott műkö­dési ideje a f. év végén lejárván, annak tagjaiul az 1884—86 évekre Marton Gáspár, Csigó Pál, Gr. Deym Nándor, Br. Putheány Géza, Skub­lics Gyula, Bessenyey Ernő, Barcza Sándor, Takács Alajos, Szűcs István, Forintos Kálmán, Chernel Olivér, Eitner Sándor, Straka Gábor, Koller Ignác, Pály János, Gyömörey Gáspár, Nóvák Ferenc, Botka János, Baán Kál­mán, Nunkovics Vilmos, Skublics Sándor, Raj­ky Lajos, Kollár János, Ujlaky József, Koller István, Tolnay Károly, Sélley László, Etl Ist­ván apát, Inkey László, Talabér Zsigmond, Der­varics Akos, Pap Károly, Pálfy Elek, Hertelen­dy Béla, Eperjessy Sándor, Vágner Károly, Ebenspanger Lipót, Plihál Ferenc, dr. Tuboly Gyula, Garai Benő, Erdélyi Mihály, Schmiedt Emil, Folly Bernát, Tamás Ferenc, Csesznák László, Reischl Vencel, Kránitz Kálmán, Koller Ferenc, Ambrus Mihály, Szabó János lel­kész, Trsztyánszky Lajos, dr. Horváth Károly, Arvay István, Isoó Alajos, Páslek József, Far­kas József, Skublics László, Cserfán László, Nagy Károly, Orosz Pál, Szily Dezső, Bezerédy Elek, dr. Mangin Károly, Nagy István, Szigethy Antal, Königmáyer János, Händler István, Hácz­ky Kálmán, Cserfán Károly, Hubay György, Csutor Imre, Thassy Lajos, Skublics Jenő, Kup­ricz Imre, Czigány Bertalan, Lenk Móric, Balaton József, Stirling Antal, Zárjeczky Vince, Lenk Ödön, Sziszeky Márk, dr. Berger Ignác, Gálos Pál, Molnár Pál, Soós Kálmán. Baka Boldizsár, Isoó Ferenc, Nagy Károly lelkész, Molnár Elek, Br. Knezevich Konstántin, Ziegler Kálmán, Vrana Frigyes, Szabó Imre, Molnár István, Gadó Mátyás, Banelli Jó­zsef, Hajdinák Gergely, Pokomándy Elek urak választattak meg. Az 1874. évi 33. t,. c. 20. §-a értelmében alakított központi választmány tagjainak működési ideje a f. év végével lejárván, annak tagjaivá az 1884—86. évekre megválasztattak: a tapolczai kerületből: b. Putheány Géza és Csigó Pál; a keszthelyiből: Bogyay Mát, Nóvák Ferenc; a szent-gróthiból: Pálv János és Forintos Kálmán; a kanizsaiból: Hertelendy Béla, Inkey László. Sélley László, Ujlaky József, Dervarits Akos, Eperjessy Sán­dor, Plihál Ferenc; a le fényéiből: Erdélyi Mihály, Csesznák János; a baksaiból: Thassy Miklós, Farkas Sándor, Molnár Pál, Csutor Imre, dr. Berger Ignác; a 1 endvaibó 1: Lenek Ödön, Isóó Ferenc; a csáktornyaiból Ziegler Kál­mán, Szabó Imre, Kónyáry Mihály; a zala­egerszegiből : Isóó Alajos, dr. Horváth Károly, Árvay István, Hanthy Károly, Szigethy Antal. Botfy Lajos, Königmayer János, Händler István, Cserfán László, Skublics István, dr. Czinder István urak. — Az 1876. évi VI. t. c. 4. §-a értelmében a közigazgatási bizottság tagjai közül a jelen év végén kilépő öt tag helyébe, valamint a betegség folytán megüresedett egy tagsági helyre meg választattak Árvay István, Csertán Károly, Eperjessy Sándor, Erdélyi Mihály és Skublics István urak az 1884—85. évekre, Kol­ler István ur az 1884. évre. — Az 1876. évi XIV. t. c. 163. §-a értelmé­ben alakított közegészségi bizottság tag­jainak működési ideje a f. év végén lejárván, annak tagjaivá az 1884—86. évekre b. Putheány Géza, Csigó Pál, Bessenyey Ernő, Eitner Sándor, dr. Takács János, Pály János, Balázs Árpád, Bogyay Máté, Ujlaky József, Baán Kálmán, Koller István, Dervarics Imre, Szigethy Antal, Arvay István, dr. Horváth Károly, Baka Bol­dizsár, Dani József, dr. Berger Ignác, Balaton József, Zárjeczky Vince, Schmiedt Emil, Molnár Elek, Banelly Sándor, Szabó Imre urak válasz­tattak meg. Csertán Károly bizottsági tag indítványára az igazságügyminiszter felkéretni határoztatott, hogy a zsidóellenes zavargások alkalmával letar­tóztatott egyének ügye az illetékes budapesti kir. törvényszék által mielőbb végleg intéztes­sék el. Azon legmagasabb kitüntetés, melybe Ko­vács Kálmán igazságügyi miniszteri tanácsos úr őméltósága részesíttetett azon alkalommal, midőn az igazságügyi közigazgatás terén szerzett érde­meinek elismeréséül ő felsége által a Lipótrend lovag keresztjével diszíttetett fel, az általános öröm viszhangját ébreszté fel megyénkben is, melynek a kitüntetett mindig hű fia és egyik büszkesége volt, s ez okból a közgyűlés e feletti örömének kifejezést adott és ezen örömérzetét és

Next

/
Thumbnails
Contents