Zalamegye, 1883 (2.évfolyam, 26-52. szám)

1883-11-11 / 45. szám

tanszernmseum tárgyában hozott határozatok alapján részletes szabályzatot dolgozott ki. E szabályzatot egész terjedelmében közölni annyival is iiikább szükségesnek tartottuk, hogy megVénk közönsége ezen, a megyei culturális érdekeket oly közelről érintő ügyről teljes tájékozást szerezhessen. A tanszermuseuSli mint ama szabályzatból kiderül felöleli a multat, a mennyiben a mult oktatásügyére vonatkozó tanszereket és taneszközöket egybegyűjti, hogy részben képet alkothassunk magunknak megyénk tanügyének múltjáról; lázas tevékenységgel gyűjti egybe a jelenben használatban levő. a tanítás sikerét biztosító tanszereket, liogy egy minta intézet képét megvalósítva láthassuk magunk előtt; a meglevő taneszközök szigorú és tárgyilagos birálata alapján módot nyújt alkalmasabb, a célnak megfelelőbb eszközök létesíthetésére. Szóval megyénk tanügyi fejlődésének hű tükre lesz az mindenkor. Az emberiség lassankint belátja, hogy a nemzetek egyik legfontosabb, legféltékenyebb kincse a tanügy. Ez azon hévmérő, melynek alapján egves nemzetek műveltségére biztos következtetést vonhatunk. — A ki pedig a tanszernmseum célját figyelembe veszi, önkénytelenül is azon gondolatra fog jönni, hogy ez egyik leghathatósabb eszköz a megye tanügy, nek fejlesztésére, a tanügy terén az öszhangzatos működés megtestesítésére. Ilykép ezen ügy nem kizárólag a tanügy terén működők ügye, hanem közös érdeke ez a megye minden egyes lakosának, kinek szívén fekszik megyéjének anyagi és szellemi felvirágozása. De van-e köztünk egy is, a kit megyéje nem érdekelne? Ilísz mil\ büszke öntudattal emlegetjük a mult jeleseit, kiket Zalamegye szült! Nemde hevesebben lüktet szívünk, valahányszor a haza egv-egy oszlopa emelkedik ki körünkből! Miért ne lelkesülnénk hát a megyei tanszermuseumért, melv hivatva van első sorban megyénk nevelésügyének új lendületet adni. Zalamegye lelkes közönségéhez intézzük ép ez okból szerény sorainkat. Ama közönséghez, mely minden szép-, nemes- és jóért tudott lelkesülni a múltban, mely ugyanezekért melegen érez a jelenben is. Ama közönséghez, mely anyagi támogatását mindenkor készséggel megliozá minden üdvös eszme kiviteléhez, s azokat legtöbbször áldozatkészségével megtestesíté! Karolják fel készséggel a megyei tanszermuseum ügyét! Bátran és habozás nélkül elmondhatjuk. hogy ha volt valaha ügy, mely méltó volt lelkesülésükre, úgy kétségkívül ez az. Ne riaszszon vissza bennünket a gondolat, hogy mily lassú és fárasztó munka árán, mennyi áldozattal valósíthatjuk meg tervünket, hanem igyekezzék kiki egy-egy porszemmel hozzájárulni az új épülethez és nem lesz messze az idő, midőn tapasztalni fogjuk annak áldásdús hatását! A zalamegyei tanszernr zeumi bizottság szabalyzata. 1. A zalamegyei ált. tanítói testüb-t 1883. aug. 28-án Balaton-Füreden tartott közgyűlésén hozott határozatával kimondván, hogv Zala Egerszegen mint a megye székhelyén tanszermuzeumot állít fel, ennek szervezésével és igazgatásával a zala-egerszegi járáskör tanító testület választmányát bízta meg. 2. §. A választmány saját kebelébó'l választ egy 12 tagú bizottságot a tanszermúzeum szervezésére s igazgatására, de e bizottság csakis a választmánynak ZalaEgerszegen lakó tagjai közül választható. A vála ztás három évre szól. 3. A tanszermúzeum kiterjeszti ügyeimét a népoktatás körébe tartozó összes intézetekre; nevezetesen : gyermekkertek, óvodák, elemi, felső nép s polgári, kereskedelmi, gazdasági s ipariskolákra és tanító képezdékre, nemkülönben a házioktatás és nevelésre, úgyszintén a háziiparra; de különös ügyeimet fordít a zalamegyei népoktatási intézetekre. 4. §. A tanszertárlat célja: a i felölelni mindazon tanszereket és eszközöket, melyek egyrészt a jelenben használtatnak, másrészt a mult idő nevelés és oktatás ügyére vonatkoznak. b) Alkalmat nyújtani az iskolafentartóknak és a nagyközönségnek a helyes tanszerek s tane?"k,". -'! megismerésére. c) Megismertetni a tanítás és neveléssel foglalkozóknak mindazon tanszereket és taneszközöket, melyek a tancél elérésére üdvösen hatnak. d) A megye tanítás s nevelés ügye fejlődésének, valamint művelési állapotának feltüntetése. 5. §. Ozéljának elérésére: 1. Gyűjtéseket eszközöl a mult idők taneszközei s mindazon tárgyak köréből, melyek a tanítás s nevelésre vonatkoznak. 2. Vásárlások által a eélnak megfelelő tárgyakat beszerzi. 3. A birtokában levő taneszközöket és szereket alapos bírálat alá veszi, bekivánva az ezeket használó tanítók véleményét is; a célszerűeknek találtakat ajánlja, az újakat ismerteti, különös ügyeimet fordít olyan taneszközökre, melyek a tanítók által is elkészíthetők, ismertetvén egyúttal azok elkészítési módját. 4. Összeállítja a törvény s az óhajtott siker követelményeinek teljesen megfelelő iskola tanszereit s taneszközeit — nem tévesztve szem elől a helyi s anyagi körülményekét. 5. Elkészíti az iskolai, ifjúsági, nép- s tanítói szakkönyvtárak felállításához beszerzendő könyvek névsorát rövid megjegyzéssel ismertetve tárgyukat, irányukat, hasznavehetőség és árukat. li. Az iskolák állapotának megismertetésére beszerzi az évi isk. jelentéseket, értesítőket, próbairatok s rajzokat stb. 7. Beszerzi az iskolákban tanított s készült házi s nőt iparcikkeket, vagy legalább kiállításokat rendez belőlük. 8. Összeállítja a megye területén előforduló terményeknek teljes gyűjteményét feltüntetve úgy fejlődésük mint feldolgozásuk egyes phásisait. 9. Gyűjteményt állít össze a megye területén található állat, növény s ásványokról. 10. Elkészítteti a megye részletes térképét, megíratja földrajzát, feldolgoztatja történetéből a nevezetesb eseményeket fősúlyt fektetve az iskolai használatra é; könyvtárra. 11. A tulajdonjog fentartása mellett elfogad megőrzés s kiállítás végett minden érdekes s hasznos tanszert és eszközt, úgyszintén házi •. iparcikket, ha az a>. iskolára vonatkozással bír. 12. A megyei lakosságra vonatkozó statisztikai adatokat egybegyűjti s megőrzi, különös tekintettel levén a művelődési viszonyokra. 13. A megye tanügyére vonatkozó történeti adatokat összegyűjti. 14. Felhasználja a társadalom s tanügyi körökben nyilvánuló alkalmakat a tanszermúzeum körébe eső esz lilék népszerűsítésére. lf>. Intézkedik, hogy a tanszertárlat megtekintése esetleg egyes daiabjainak tanulmányozása a tanférfiak s tanügy barátoknak lehetővé tétessék. 16. Krónikát vezet Zalamegye tanügyi s művelődési viszonyairól. 17. Elfogad történelmi s műemlékeket is. Mélyen megvan róla győződve, hogv a sajtó sújtó, amikor erre is szükség van. Ha „küldetése" van messze vidékekre, teszem fel: a harctérre, (jaj, mert az is megesik^ akkor előveszi Biideeker útikalauzát, s a la tourista „felpakol," s „féljegyen" utazik. General Szakramentovics szivére köti, hogy mindig szem előtt tartsa a hadsereg reputatióját, s a közvéleményt „kellő módon" informálja a hadmozdulatokról. S ha történetesen, pl. kém gyanánt vagy helyett jut ferde helyzetbe, teszem elfogják s jól meghüseltetik: ekkor elkezdi szórni tudósításainak pusztító shrapneljeit az „ügyetlen" őrjáratokra, melyek nem adnak semmit az ő útleveleire s győzelemről győzelemre vezeti a másik harcoló fél csapatait. Innen származik aztán, hogy a hadi tudósítások sokszor merőben ellenkeznek a ..hivatalos" jelentésekkel. Van a riportereknek egy tája, mely a kényesebb missiókra nem is volna elég alkalmas; ezeket „újdondász" uj szóval illetik. Mert jóllehet a reporter. újdondász, levelező, tudósító lényegében egy, mégis mindenik más és más címet visel. In ultima analysi mind „hírlapíró." A prókátorságon kivül talán egy mester, éghez sem értenek többen, mint a hirlapiráshoz. De valamint a prókátorok közt is nagyon sok a .fogadatlan:" azonképen a hírlapírók között is „sokan vannak a hivatottak, de kevesen a választottak." a mint ez is hitelesen a bibliában meg vagyon írva. A hírlapokat, esak úgy, mint minden „termést" elemi csapások is érhetik. Legnagyobb ezek között az a fatális „részvétlenség," mely a „nagyérdemű közönség" megsemmisítő közönyéből származik. Kisebb ennél az esetleges subventio elvesztése ; mert ha tán épen azon okból, amely miatt a snbventiót tőle „megvonták" — a praenumeransok száma növekvőben van: akkor még könnyen kiheveri a hírlapi ealamitást. Legkisebb baj pedig a journalistikáhan az a nem ritka „tünet," hogyha gyenge ..munkatársak" csoportosulnak a lap köré. Ilyenkor kész a kifogások hangzatos frázisokkal jól megtöltött Krupp-ágynja, (de jó volna itt amúgy régiesen „álgyűnak nevezni!) melyet a legelső támadónak úgy a szeme közé sütnek, hogy a többi már előre leteszi a fegyv . . . azaz tollat. Nem czélszerű mindenkor az a költőieskedő beszéd.) A harez nem szűnik meg, de csak vádakból áll. Hisz ez is fegyver, már t. i az emberek nyelve, csakhogy ezt nem szokás „letenni," quod erat demonstrandum! — Tehát ilyenkor kész a mentség: „Lapunk illető rovataiban mindenkor készséggel engedünk tért a kezdő, vagy fiatal tehetségek erőgyakorlatainak is . . stb. stb. Hát ennyi őszinteség ellenében nincs, neiu születhetik roszakarat. Csak egy pontban nem szokott a hírlapíró őszinte lenni. Láttam már hírlapot az „Anatherin-szájviz

L hirdetése nélkül; olvastam társadalmi vezércikket, melyben hiába kerestem a legnagyobb magyar prófétai jóslatát: „Magyarország nem volt, hanem lesz!," olvastam megyei lapot nevezetesebb sajtóhibák nélkül: de azt még hiába kérdeztem a hírlapíróktól, hogy mennyi ez idő szerint az előfizetők száma. — Erre nincs válasz a bnreauban. Vagy legfeljebb a „cserepéldány," „ingyenpéldány" és ..tiszteletpéldányok" mennyisége iránt kapsz némi informatiót. Nagyon szívesen kívánom, hogv a praenumerált példányok száma amazoknak ezerszerese legyen! Dixi. (Jarainvölgyl. 6. A tanszermúzeum szervezését s berendezését í a bizottság eszközli, mely célból havonkint legalább egy I rendes nyilvános ülést tart. Szükség esetén az elnök I bármikor összehívhatja, 5 tag kérelmére pedig köteles összehívni az ülést, midőn a meghívón — mely legalább 2 nappal az ülés előtt a tagok által láttamozandó az ülés tárgyai kiteendők. A rendes ülés tárgyai a helyi lapban tétetnek közzé. 7. A bizottság saját kebeléből választja tisztvi selőit. 8. §. A bizottság tisztviselői: elnök, titkár, jegyzi pénztárnok 9. i;. A tisztviselők hatásköre : a) Az elnök a bizottság képviselője a tanító-testület, hatóságok és harmadik személyek irányában. O hívja vagy hívatja össze az üléseket, ezeken elnököl, szavazatok egyenlősége esetében dönt. Ot illeti a rendnek fentartása és szabályainak megtartása fölött való őrködés. b) A titkár összeállítja a gyűlések tárgysorozatát s végzi az elnök utasítása szerint az előforduló levelezést. ej A jegyző vezeti agyülésekről szóló jegyzőkönyvet. d) A pénztárnok a pénzt kezeli a bizottság határozata értelmében; vezeti a számadásokat, eszközli a fizetéseket az elnök utalványai vagy az általa láttamozott nyugták alapján. A pénztár állapotáról havi kimutatásokat készít s ezt a havi üléseken bemutatja. A bizottság két tagja által havonkint megvizsgáltatja a pénztárt s erről a havi üléseken írásbéli jelentést tesznek. 10. A tanszermuzeunii bizottság az egves járáskörök s a központ pénztárából kapott 5 -5 frt. és egyéb jövedelmének hova fordítása felett határoz. 11. A tanszermuzeunii bizottság köteleztetik tan szertárlati alaptőke létesítésére, még pedig oly módon, hogy a járáskörök s központ pénztárából kapott rendes illetékeket, valamint a kiállítási belépti díjak összegén felét mindaddig tőkésíti, míg a tőke 500 írtra emelkedik, a midőn uj szabályzatot hoz az iránt, hogy az 500 forintnyi tőke kamatait nagyobb tőke nyeréséig kamatoz tatja-e, vagy azokat céljai valósítására fordítja-eV Kivételt tesz a járáskörök és a központ pénztárainak első illetménye, valamint a legelső kiállítás egész jövedelme, melyet a bizottság céljának megfelelőleg felhasználhyV. A tanszertárlati alaptőkét a pénztárnok külön kezel' arról naplót vezet. 12. A bizottság a tanszerek és eszküzöL vántartására illetőleg szakszerű ismertetésére belátása szerint felkereshet oly tanfértiakat, kik a bizottságnak s tanító testületnek nem tagjai. Ezeknek szépiát s kö;: reiuűködési idejét a bizottság állapítja meg. 13. §. Az egyes tanszakok megfigyelésére és is mertetésére a bizottság szakelőadókat választ kik e tisztségről a bizottság kívánalma szerint bármikor leimenthetők. 14. A szakelőadó figyelenr.nel kiséri a gondozására bízott szakma haladását, még pedig: a) A tanulók kezébe adandó, könyveket. b) A tanítók számára alkalmas könyveket. c) Az oktatás s nevelés sikerének emeléséhez üdvösen használható eszközöket. di Kiterjeszti figyelmét azon könyvekre, tanszerek s eszközökre, melyek a tanítás és nevelésre káros befolyást gyakorolnak. e) Összeállítja a szakmájának irodalmát -s az erre vonatkozó adatokat közli a bizottságai , - , ©o f) A legújabb es szakmájába vágó tankönyvek, szerek és eszközökről, szóval minden mozzanatról jelentést tesz és azok ismertetéséről gondoskodik. 15. §. A szakelőadók véleményei a bizottság nyilvános ülésein hallgattatnak meg, melyen maguk is jelen lehetnek, a ne tani vitatkozásban részt vehetnek, de szavazati joguk nincs. Ha a vita kimerítette a tár g-yat, azt az elnök beszüntetheti, ha a tagok többsége kívánja. 16. A szavazás személyi ügyeket kivéve mindenkor nyilvánosan történik. 17. tj. A bizottsági ülésekben történő megállapodások a sajtóban közzé tehetők, de az előadók s b ozzá szólók kivánatára a nevek mellőzendők. 18. §. A bizottsága nmzeum tárgyait térítvény vagy kellő biztosíték mellett kölcsönben adhatja, de ennek lehetőségét valamint idő tartamát ő állapítja meí 19. A bizottság évenkint többször is, de legalább egyszer kiállítást rendez, a mely alkalommal a birtokjog fentartása mellett átengedett tárgyakat is kiállíthatja; a körülményekhez képest határoz a felett, V-'ajjon a ki állítás ingyenes legyen-e, avagy belépti díj szedessék-e ? mely utóbbi esetben megállapítja a belépti díjat azon megjegyzéssel, hogy a zalamegyei tanítói testület rendes tagjai 10 kreálnál magasabb díjat ne fizessenek. 20. A jeles taneszközök s szerek megjutalmasására pályadíjakat tüz ki és azok kiosztása iránt intézkedik, e célból a szakelőadóktól javaslatokat kér s. ezek fölött szótöbbséggel határoz. 21. g. A bizottsági ülésekben az előadók, ha nem tagjai a bizottságnak, csak a pályadíjak kiosztásának, megállapítása, valamint a jelentéseik fölött hozandó határozatok alkalmával gyakorolhatnak szavazási jogot. 22. §. A bizottsági tagok is pályázhatnak. 23. A bizottság egy főkönyvet szerkeszt, melyben a birtokában levő tárgyak szakszerint külön fejezetekben vannak felsorolva, megnevezve a tanszerek s eszközök címeit, árukat; megjelenésük vagy készítésük he Ivét és idejét, azok hasznavehetőségét igazoló jegyzőkönyvi kivonatot; feltalálójuk és kiadójuk — illetőleg eladójuk s készítőjük nevét. 24. §. A bizottság a birtokában levő tárgyakról napló alakjában leltárt vezet. 25. S- A bizottság évenkint és pedig mindig az ált. tanító testület közgyűlésén működéséről jelentési tesz a járásköri elnök utján, mely jelentés magában foglalja : a) az elnök évi jelentését a bizottság működéséről és eredményéről;