Zalamegye, 1883 (2.évfolyam, 26-52. szám)

1883-07-22 / 29. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1883. évi 29-ik számához. 1.) Az utolsó közgyűlés jegyzőkönyvének felolva­sása után h. elnök beterjeszti a zalamegyei gazdasági egyesülethez intézett kérelmét, mely az 1883. évi május 3-án tartott gyűlésen egyhangúlag visszautasít tátott. Tu­domásul szolgál. 2.) Báró Putheány Géza az anyaegyesületből kért segélyt bárom éven keresztül, az évdijas tagok évi já­lékain kívül 500 írtban véli megállapítandónak.. Ezen javaslat több felszólalás után elfogadtatott. 3.) A zalamegyei gazdasági egyesülettől kért se­gély mikénti felhasználása szóba hozatván, egy munka­terv kidolgozása határoztatott el. A munkaterv elkészí­tésével következő tagokból álló bizottság bizatik meg: Bogyay Máté h. elnök, Ambrus Mihály, Baán Kálmán, Balázs Árpád, Csanády Gusztáv, ('sesznák László, Hanny Andor, Henseh Árpád, Koller Ferenc, Soós Mi­hály, Spárszám Pál és Szűcs István. 4.) Lemondás által több hivatal üresedésbe jővén, h. elnök a választásra tér át. Tiszteletbeli elnöknek gr. Festetich Tassiló, elnöknek Bogyay Máté, helyettes el­nöknek Balázs Árpád, pénztárnoknak Svastits Gyula választattak ineg egyhangúlag. Egyúttal elhatároz­tatott, bog)' a választás eredményéről gr. Festetich T. jegyzőkönyvi kivonat által értesíttessék. 5. Ä gazdakör választmányának megválasztását hozza elnök indítványba. A választmányba következő tagok választattak meg: a keszthelyi járásban Ambrus Mihály, Koller Ferenc, Hertelendy József, Csanády Gusztáv; a tapolezai járásban: Bogyay István, Skublits Gyula, br. Putheány Géza és (Jsigó Bál; a sümegi já­rásban : Bessenyey Ernő, Szüts István, Pály János, Bo­gyay János; a pacsai járásban : Baán Kálmán, Nóvák Ferenc, Skublics Sándor és Koller István. (i./ Báró Putheány javaslatba hozza, hogy elvileg elhatároztassék, hogy a klérus iránti tekintetekből va­sárnapokra gyűlések egyáltalában ki ne tűzessenek. Egy­hangúlag elfogadtatik. 7.) Baán Kálmán gyümölcskiállítás rendezését in­dítványozza. A munkakör bizottsághoz utasittatik javas­lat tétel végett. H.j Fábiánics Károly a zala-egerszegi körhöz kéri magát csatoltatni. Tudomásul szolgál. 9) Kránicz Kálmán kéri a kört, hogy tegyen lé­péseket az iránt, hogy az első magyar általános biztosító társaság a gazdasági egyesület tagjait külön kedvez­ményben részesítse, amenyiben említett biztostó társaság az egyesület tagjainak eddig nyújtott kedvezményeket általános érvényre emelte és igy jelenleg az egyesület tagjai külön kedvezményekben nem részesülnek. 10.) Jelen jegyzőkönyv hitelesítésével Csesznák László és Koller Ferencz bízatnak meg. Kmf. Bogyay Mate m. k. Jegyezte: elnök. Szüts Dezső in. k. Koller Ferenc m. k. h. jegyző. Jelentés n keszthehj vidéki gazdakör folyó évi junius 30-án tar­tott közgyűlése alkalmával a munkaterv kidolgozásával meg­hízott bizottság határozatairól. Jelenvoltak: Bogyay Máté elnöklete alatt Baán Kálmán, Balázs Árpád, Csanády Gusztáv, Koller Fe­renc, Szűcs István, Soós Mihály, Spárszám Pál és Henseh Árpád titkár. A folyó évre következő munkálatok vétettek tervbe és egyúttal következő költségelőirányzat alapíttatott meg: 10 A gazdakör által rendezendő gyümölcs _ kiállításra 100 frt. 2.) Oszi vetőmag beszerzésére kisebb gaz­dák között leendő kiosztás végett 100 frt. 3.) A kör területén tartandó előadások költségeinek fedezésére 75 frt. 4.) Irodai költségre 25 frt. 5.) Titkári fizetésre 200 frt. Összesen: 500 frt. Keszthelyen 1883. julius 4. Henseh Árpád m. k. titkár. Jegyzökönyve a Zalamegi/ei gazdasáqi egyesület igazgató választmányá­nak az 1883. évi juli us hó 7-én Keszthelyen tartott, üléséről. Jeleni ev ő k: lláezky Kálmán elnök, Balázs Árpád Keszthely-vi­déki gazdakör h. elnöke, Henseh Árpád ugyanazon kör jegyzője, Bessenyey Ernő, Skublics Gyula, Szily Dezső, Szigethy Antal egyl. titkár igazgató választmányi tagok, ez utolsó úgyis mint jegyző. Elnök ur az ülést megnyitván következő tárgyak vétettek tanácskozás alá. 15 210, 211—1883. A Keszthely-vidéki gazdakör az 1883-ik évi junius hó 30 án Keszthelyen tartott rendes közgyűlése jegy ző­könyvét s ezzel kapcsolatban az 1883-ik évi munkater­vet és költségvetést az ügyvezető elnökséghez beküld­véu, minthogy az alapszabályok 28-ik §-a a) pontja ér­telmében a vidéki körök jegyzőkönyvei igazgató választ­mányi előleges tárgyalás nélkül közvetlenül az egyesület közgyűlése elé terjesztendők. a kör közgyűlési jegyző­könyve az abban foglalt intézkedések és teendők tekin­tetében az igazgató választmány tanácskozása tárgyát nem képezhetvén, csak is a kör által a munkaterv és költségvetés nyomán az egyesülettől három évre kért évenkinti 500 forint segély tekintetében, minthogy ez az egyesület pénzügyi viszonyait és saját költségve­tését is érinti, vétetett tanácskozás alá, s ez érdemben az igazgatóválasztmány véleménye a következő: 1) a gyümölcs kiállítás rendezésére kért 100 frt oé. feltétlenül megszavaztassák; 2) az őszi vető mag beszerzésére kért 100 forint akkép adassék meg, hogy a beszerzendő vetőmag a) el­sőbbséggel a gazdakör tagjainak s csak azután más gazdáknak, — b) egyenkint 1 2 heetoliter mennyiségben, c) a jövő évi termésből a kapott vető mag mennyiség viszszaszolgáltatása kötelezettségével osztassék ki. 3) A kör területén tartandó előadásokra kért 75 frt megadatni véleményeztetik akkép, hogy a kör elnök­sége különösen arról, hogy az előadások mennyire talál­tak a nagy közönségnél kedvező fogadtatásra, minő ér­deklődésben, látogatásban részesültek, az egyesület köz­gyűlésének értesítést adni szíveskedjék. 4) A 25 forint iroda általány elszámolás kötelezett­ségével szavaztassák meg. 5) A kör jegyzője részére kért 200 forint mint tiszteletdíj megadatni véleményeztetik. Hogy ezen 500 forint a következő három évre évi segélykép megszavaztassák, az igazgató választmány nem véleményezheti, mert az egyesület az alapszabályok 40. §-a értelmében is csak saját pénzerejéhez képest s a kör munkaterve és költségvetése tekintetbe vételével szavaz­hatja meg a segélyt, mért is a kör érdekéből sem látja célszerűnek, hogy az egyesület közgyűlése már most előlegesen három évre határozzon és valamely irányban magát lekösse és további rendelkezhetési jogában magát korlátolja; — de szükségtelen is, minthogy az egyesü­let az indokolt segély megadására anyagi erejéhez képest bizonyosan mindenkor kész leend. 10 105. 183—1883. A szarvasmarha tenyésztés emelése érdemében al kotandó megyei szabályrendeletnek titkár által szerkesz­tett tervezete a tett módosításokkal a következő szöveg­ben állapíttatott meg: Zalamegye szabályrendelete a szarvasmarha tenyésztés érdekében. Minthogy a hasznos állattenyésztés nemcsak az okszerű mezőgazdaság lényeges kellékét és bő jövö­delmi forrását képezi, de annak felvirágzása közgazda­sági fontos tekintetből is a közhatósági segélyezést és támogatást méltán igényli, tekintve, hogy a helyes irá­nyú szarvasmarha tenyésztés esak úgy biztosítható, ha megfelelő számú és minőségű apa állatokról gondoskodva van, —minthogy ezt a községekben a szarvasmarhatartó közönségre szabad társulás utján sikeresen elérni ez idő szerint még nem lehet, — a cél elérése és elősegí­tése tekintetéből a közhatósági közbenjárás és intézke dés mulhatlanúl szükségesnek találtatván, Zalamegye törvényhatósága a szarvasmarha tenyésztés emelése ér­dekében a következő szabályrendeletet alkotja és lép­teti hatályba: 1- §• Zalamegye területén minden tenyészbika, mely nem kizárólag tulajdonosa teheneire használtatik, időkö­zünkint megvizsgálandó és a melyek a tenyésztésre al­masoknak találtatnak, tenyész igazolványnyal ellátandók s nyilvántartandók. A vizsgálatot a járásonkint - s Nagy-Kanizsa város területére kiküldött bizottságok teljesítik. Mindegyik bizottság elnöke a járási szolgabiró, illetőleg Nagy-Kanizsa város polgármestere, akadá­lyoztatásuk esetében hivatalos helyettesük; tagjai: egy megyei állatorvos, a megye közgyűlése által választott egy megyei bizottsági s a zalamegyei gazdasági egyesü­let által saját kebeléből kiküldött két tag. Tekintettel azonban a járások terjedelmére, s a körjegyzőségek számára, — járásonkint — a körjegyző­ségek kellő beosztásával — több ily bizottság alakít­tathatik. 3. §. A vizsgáló bizottságok határozata érvényességéhez az elnökön és az állatorvoson kivül legalább egy tag jelenléte és részvétele szükséges. Ha az állatorvos szavazata számításával a szavazatok egyenlők, akkor a bizottság határozataként azon véle­mény mondandó ki, a melyre az állatorvos szavazott. 4- §• A vizsgálat rendeseu tavaszkor járásonkint a bi­zottság által meghatározandó helyen és napon teljesítendő. Kivételesen az egyes községekben teljesítendő ak­kor, midőn beigazoltatik, hogy a megvizsgálandó biká­nak a vizsgálati helyre és időre elővezetése elháríthatlan akadályokba ütközik, avagy elővezetése beigazolt ok nélkül elniulasztatott, továbbá midőn a bikatulajdonos az általános vizsgálat megejtése után szerzett avagy két évet betöltött tenyésztésre alkalmazandó bikáját tenyész­igazolvány kinyerése céljából az általános vizsgálaton j kivül óhajtja megvizsgáltatni. 5. §. A vizsgáló bizottságot az eléje vezetett bikák bí­rálásában az állattenyésztéstannak általánosan elismert helyes elvei vezéreljék. Ezek alkalmazásával határozata ^engedélyezésre" — „a tenyésztésre alkalmazástól ideiglenesen 1" — vagy „véglegesen eltiltásra 1 4 szólhat. 6. §. A birálásban követendő egyforma eljárás biztosí­tása érdekében a következő változatlan főelvek általá­nosan és minden esetben alkalmazandók : a) A magyar fajú bikának két éves kora betöl­tése előtt tenyésztésre alkahnazhatásra engedély nem adathatik; a nyugati fajúnak két éves kora betöltése előtt is teljes testi kifejlődüttsége esetében az engedély megadható. b) Fejletlen elmaradott, vagy beteg állapotban lévő bika — habár a két éves kort betöltötte is, a tenyész­tésre használattól ideiglenesen eltiltandó. cj Szabálytalan testalkatú, úgy öröklött hibákkal terhelt bika a tenyésztésre használattól véglegesen eltil­tandó. _— Öröklött hibák a fekete és szürke hályog; az idült tüdő bajok: mint a tiidővész, tüdőgumó; a görvélykór, a bujakór. a nyalánkkór, a sárgaság. d) Ha a bizottság állategészségügyi szempontból szükségesnek tartja, a tenyész képességtőli megfosztást is elrendelheti s a bika tulajdonosát annak záros határ­idő alatt eszközöltetésére kötelezheti. 1- §• A bizottság eljárásáról jegyzőkönyv vezetendő s abban a megvizsgált bika tüzetes, termetes leirása, ugy a vizsgálás folyamában tapasztalt, a határozat indokául elfogadott körülmények felveendők, s a határozat, úgy ennek a személyesen jelenlevő bikatulajdonos előtt lett kihirdetése, vagy elrendelt kézbesíttetése beiktatandó. Az engedélyt megtagadó határozat a bika tulajdo­nosának kívánatára írásban kiadandó. 8. §. A bizottság határozata ellen 15 nap alatt birtokon belül az alispáni hivatalhoz lehet folyamodni. A folya­modvány a szolgabíró-, illetőleg a polgármesternél nyúj­tandó be, ki azt a vizsgálati jegyzőkönyv vonatkozó hi­teles kimutatásával az alispáni hivatalhoz felterjeszti. Az alispán határozata ellen a kézbesítéstől számi­tott 1.) nap alatt a közigazgatási bizottsághoz további folyamodás csak az esetben fogadható el, ha az alispáni határozat a vizsgáló bizottság határozatával nem egy­behangzó. A közigazgatási bizottság határozata ellen további fellebbvitelnek helye nincs. 9. A „tenyésztésre alkalmazástól eltiltást" kimondó határozat ellen használt jogorvoslat a tilalmat néni füg­geszti fel, a tenyész képességtől megfosztás pedig esak a határozat jogerőre emelkedése után hajtható végre. 10. §. Tenyész igazolványnyal cl nem látott bikát te­nyésztésre alkalmazni szigorúan tiltatik. Kivétel csak azon bikákra engedtetik, melyeket magán tulajdonosok kizárólag csak a saját, vagy tiszt­jeik és cselédjeik tehenei iizésére használnak. 11. §. A ki tenyész igazolványnyal el nem látott bikájá­val üzettet, annyiszor, amennyiszer huszonöt forintig azon tehén tulajdonos pedig, a ki másnak tenyész-iga­zolványnyal el nem látott bikájával Zalamegye terüle­tén űzet, minden egyes esetben tíz forintig terjedhető pénzbüntetéssel sújtandó. Ha a jelen szabályrendelet ezen szakasza intézke­dése ellen a marha tulajdonosa tudta nélkül a cseléd vét, ennek cselekvényéért a gazda büntethető nein lévén, a pénzbüntetéssel a cseléd sújtandó. 12. §. IIa a tenyésztésre alkalmazástól bizottságilag el­tiltott bika ingyen, vagv díjért más tulajdonos tehene iizésére használtatik, valamint azon bika is, a mely­nek tenyészképességétől bizottságilag elrendelt megfosz­tása a kitűzött záros határidő lejártáig nem eszközölte­tett, a tulajdonosnak a 13. § rendelkezése szerinti pénz­büntetéssel megfenyi,tésén felül a tulajdonos költségén, kárára és veszélyére tenyész képességétől végrehajtá­si-tag megfosztandó. 13. §. Legelőre s általában tehenekkel s egy évet meg­haladott üszőkkel együtt tenyész igazolványnyal el nem látott bikát, ugy egy évet meghaladott bikaborjut ki­hajtani, vagy szabadon tartani esetről esetre alkalma­zandó öt forintig terjedhető pénzbüntetés terhe alatt tilos. 14. §; Azon községek, melyek legalább 50 drb. két évet meghaladó tehénnel birnak — maguk, a melyek pedig ily tehén létszámmal nem birnak, csoportosítva — min­den ötven tehén után legalább egy, tenyész igazolvány­nyal ellátott és a községbeli minden tenyésztő által te­hene üzettetésére használható bikát kötelesek tartani, s annak a szolgabiró által kitűzendő záros határidő alatti beszerzésére kötelezendők. A csoportosítás szabad egyezség utján létesíthető; ha pedig az igy létre nem jöhet, az ötven tehénnel nem biró község is önállóan bika tartásra kötelezendő. 15. §. Azon községek, melyek a 14. rendelkezése sze­rint tenyész igazolványnyal ellátott bika tartására köte­leztetnek, ha a kitűzött záros határidő alatt alkalmas bikát be nein szereznek, a megye által számukra és kültségükün a gazdasági egyesület közvetitése mellett beszerzett bikát elfogadni s a vételárt s felmerülő üsz­szes kültségeket közigazgatási uton végrehajtás terhe alatt megtéríteni kötelesek. 16. §. A tenyész igazolványnyal ellátott tenyész bikák beszerzésének és fenntartásának költségei fedezése te­kintetében a községekben eddig fennállott szokás és gyakorlat továbbra is fenntartatik. A mennyiben azok fedezéséről a községek eddig máskép nem gondoskodtak, a tenyész anya állatok tu lajdonosaira érdekeltségük arányában kiveteudők s köz­igazgatási uton behajtandók. 17. Jelen szabályrendelet 10—19 §-ai rendelkezései eseteiben az első fokú hatóságot a járási szolgabiró gyakorolja. Határozatai ellen a 9 megfelelő alkalmazásával jogorvoslattal lehet élni. A további eljárás tekintetében ugyanazon szakasz rendelkezései alkalmazandók. Ezen javaslat a közgyűlésre beterjesztetik s elfo­gadásra ajánltatik. 17 181—1883. Háczky Kálmán elnök urnák írásban beterjesztett indítványa a megyében kölcsönös tűzkár-biztosítás léte­sítése érdemében helyesléssel elfogadtatván, a közgyű­lésre elfogadás végett beterjesztetni határoztatott; a bi­zottság tagjaiul javaslatba hozatnak : Háczky Kálmán ni­mmt elnök, Bessenyey Ernő, Bessenyey György, Bogyay Máté, Baronyi Ede, Baronyi Benedek, Csigó Pál, Eitner Sándor, Karczag Béla, Koller István, Nóvák

Next

/
Thumbnails
Contents