Zalamegye, 1883 (2.évfolyam, 26-52. szám)

1883-07-22 / 29. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1883. évi 29-ik számához. 1.) Az utolsó közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása után h. elnök beterjeszti a zalamegyei gazdasági egyesülethez intézett kérelmét, mely az 1883. évi május 3-án tartott gyűlésen egyhangúlag visszautasít tátott. Tudomásul szolgál. 2.) Báró Putheány Géza az anyaegyesületből kért segélyt bárom éven keresztül, az évdijas tagok évi jálékain kívül 500 írtban véli megállapítandónak.. Ezen javaslat több felszólalás után elfogadtatott. 3.) A zalamegyei gazdasági egyesülettől kért segély mikénti felhasználása szóba hozatván, egy munkaterv kidolgozása határoztatott el. A munkaterv elkészítésével következő tagokból álló bizottság bizatik meg: Bogyay Máté h. elnök, Ambrus Mihály, Baán Kálmán, Balázs Árpád, Csanády Gusztáv, ('sesznák László, Hanny Andor, Henseh Árpád, Koller Ferenc, Soós Mihály, Spárszám Pál és Szűcs István. 4.) Lemondás által több hivatal üresedésbe jővén, h. elnök a választásra tér át. Tiszteletbeli elnöknek gr. Festetich Tassiló, elnöknek Bogyay Máté, helyettes elnöknek Balázs Árpád, pénztárnoknak Svastits Gyula választattak ineg egyhangúlag. Egyúttal elhatároztatott, bog)' a választás eredményéről gr. Festetich T. jegyzőkönyvi kivonat által értesíttessék. 5. Ä gazdakör választmányának megválasztását hozza elnök indítványba. A választmányba következő tagok választattak meg: a keszthelyi járásban Ambrus Mihály, Koller Ferenc, Hertelendy József, Csanády Gusztáv; a tapolezai járásban: Bogyay István, Skublits Gyula, br. Putheány Géza és (Jsigó Bál; a sümegi járásban : Bessenyey Ernő, Szüts István, Pály János, Bogyay János; a pacsai járásban : Baán Kálmán, Nóvák Ferenc, Skublics Sándor és Koller István. (i./ Báró Putheány javaslatba hozza, hogy elvileg elhatároztassék, hogy a klérus iránti tekintetekből vasárnapokra gyűlések egyáltalában ki ne tűzessenek. Egyhangúlag elfogadtatik. 7.) Baán Kálmán gyümölcskiállítás rendezését indítványozza. A munkakör bizottsághoz utasittatik javaslat tétel végett. H.j Fábiánics Károly a zala-egerszegi körhöz kéri magát csatoltatni. Tudomásul szolgál. 9) Kránicz Kálmán kéri a kört, hogy tegyen lépéseket az iránt, hogy az első magyar általános biztosító társaság a gazdasági egyesület tagjait külön kedvezményben részesítse, amenyiben említett biztostó társaság az egyesület tagjainak eddig nyújtott kedvezményeket általános érvényre emelte és igy jelenleg az egyesület tagjai külön kedvezményekben nem részesülnek. 10.) Jelen jegyzőkönyv hitelesítésével Csesznák László és Koller Ferencz bízatnak meg. Kmf. Bogyay Mate m. k. Jegyezte: elnök. Szüts Dezső in. k. Koller Ferenc m. k. h. jegyző. Jelentés n keszthehj vidéki gazdakör folyó évi junius 30-án tartott közgyűlése alkalmával a munkaterv kidolgozásával meghízott bizottság határozatairól. Jelenvoltak: Bogyay Máté elnöklete alatt Baán Kálmán, Balázs Árpád, Csanády Gusztáv, Koller Ferenc, Szűcs István, Soós Mihály, Spárszám Pál és Henseh Árpád titkár. A folyó évre következő munkálatok vétettek tervbe és egyúttal következő költségelőirányzat alapíttatott meg: 10 A gazdakör által rendezendő gyümölcs _ kiállításra 100 frt. 2.) Oszi vetőmag beszerzésére kisebb gazdák között leendő kiosztás végett 100 frt. 3.) A kör területén tartandó előadások költségeinek fedezésére 75 frt. 4.) Irodai költségre 25 frt. 5.) Titkári fizetésre 200 frt. Összesen: 500 frt. Keszthelyen 1883. julius 4. Henseh Árpád m. k. titkár. Jegyzökönyve a Zalamegi/ei gazdasáqi egyesület igazgató választmányának az 1883. évi juli us hó 7-én Keszthelyen tartott, üléséről. Jeleni ev ő k: lláezky Kálmán elnök, Balázs Árpád Keszthely-vidéki gazdakör h. elnöke, Henseh Árpád ugyanazon kör jegyzője, Bessenyey Ernő, Skublics Gyula, Szily Dezső, Szigethy Antal egyl. titkár igazgató választmányi tagok, ez utolsó úgyis mint jegyző. Elnök ur az ülést megnyitván következő tárgyak vétettek tanácskozás alá. 15 210, 211—1883. A Keszthely-vidéki gazdakör az 1883-ik évi junius hó 30 án Keszthelyen tartott rendes közgyűlése jegy zőkönyvét s ezzel kapcsolatban az 1883-ik évi munkatervet és költségvetést az ügyvezető elnökséghez beküldvéu, minthogy az alapszabályok 28-ik §-a a) pontja értelmében a vidéki körök jegyzőkönyvei igazgató választmányi előleges tárgyalás nélkül közvetlenül az egyesület közgyűlése elé terjesztendők. a kör közgyűlési jegyzőkönyve az abban foglalt intézkedések és teendők tekintetében az igazgató választmány tanácskozása tárgyát nem képezhetvén, csak is a kör által a munkaterv és költségvetés nyomán az egyesülettől három évre kért évenkinti 500 forint segély tekintetében, minthogy ez az egyesület pénzügyi viszonyait és saját költségvetését is érinti, vétetett tanácskozás alá, s ez érdemben az igazgatóválasztmány véleménye a következő: 1) a gyümölcs kiállítás rendezésére kért 100 frt oé. feltétlenül megszavaztassák; 2) az őszi vető mag beszerzésére kért 100 forint akkép adassék meg, hogy a beszerzendő vetőmag a) elsőbbséggel a gazdakör tagjainak s csak azután más gazdáknak, — b) egyenkint 1 2 heetoliter mennyiségben, c) a jövő évi termésből a kapott vető mag mennyiség viszszaszolgáltatása kötelezettségével osztassék ki. 3) A kör területén tartandó előadásokra kért 75 frt megadatni véleményeztetik akkép, hogy a kör elnöksége különösen arról, hogy az előadások mennyire találtak a nagy közönségnél kedvező fogadtatásra, minő érdeklődésben, látogatásban részesültek, az egyesület közgyűlésének értesítést adni szíveskedjék. 4) A 25 forint iroda általány elszámolás kötelezettségével szavaztassák meg. 5) A kör jegyzője részére kért 200 forint mint tiszteletdíj megadatni véleményeztetik. Hogy ezen 500 forint a következő három évre évi segélykép megszavaztassák, az igazgató választmány nem véleményezheti, mert az egyesület az alapszabályok 40. §-a értelmében is csak saját pénzerejéhez képest s a kör munkaterve és költségvetése tekintetbe vételével szavazhatja meg a segélyt, mért is a kör érdekéből sem látja célszerűnek, hogy az egyesület közgyűlése már most előlegesen három évre határozzon és valamely irányban magát lekösse és további rendelkezhetési jogában magát korlátolja; — de szükségtelen is, minthogy az egyesület az indokolt segély megadására anyagi erejéhez képest bizonyosan mindenkor kész leend. 10 105. 183—1883. A szarvasmarha tenyésztés emelése érdemében al kotandó megyei szabályrendeletnek titkár által szerkesztett tervezete a tett módosításokkal a következő szövegben állapíttatott meg: Zalamegye szabályrendelete a szarvasmarha tenyésztés érdekében. Minthogy a hasznos állattenyésztés nemcsak az okszerű mezőgazdaság lényeges kellékét és bő jövödelmi forrását képezi, de annak felvirágzása közgazdasági fontos tekintetből is a közhatósági segélyezést és támogatást méltán igényli, tekintve, hogy a helyes irányú szarvasmarha tenyésztés esak úgy biztosítható, ha megfelelő számú és minőségű apa állatokról gondoskodva van, —minthogy ezt a községekben a szarvasmarhatartó közönségre szabad társulás utján sikeresen elérni ez idő szerint még nem lehet, — a cél elérése és elősegítése tekintetéből a közhatósági közbenjárás és intézke dés mulhatlanúl szükségesnek találtatván, Zalamegye törvényhatósága a szarvasmarha tenyésztés emelése érdekében a következő szabályrendeletet alkotja és lépteti hatályba: 1- §• Zalamegye területén minden tenyészbika, mely nem kizárólag tulajdonosa teheneire használtatik, időközünkint megvizsgálandó és a melyek a tenyésztésre almasoknak találtatnak, tenyész igazolványnyal ellátandók s nyilvántartandók. A vizsgálatot a járásonkint - s Nagy-Kanizsa város területére kiküldött bizottságok teljesítik. Mindegyik bizottság elnöke a járási szolgabiró, illetőleg Nagy-Kanizsa város polgármestere, akadályoztatásuk esetében hivatalos helyettesük; tagjai: egy megyei állatorvos, a megye közgyűlése által választott egy megyei bizottsági s a zalamegyei gazdasági egyesület által saját kebeléből kiküldött két tag. Tekintettel azonban a járások terjedelmére, s a körjegyzőségek számára, — járásonkint — a körjegyzőségek kellő beosztásával — több ily bizottság alakíttathatik. 3. §. A vizsgáló bizottságok határozata érvényességéhez az elnökön és az állatorvoson kivül legalább egy tag jelenléte és részvétele szükséges. Ha az állatorvos szavazata számításával a szavazatok egyenlők, akkor a bizottság határozataként azon vélemény mondandó ki, a melyre az állatorvos szavazott. 4- §• A vizsgálat rendeseu tavaszkor járásonkint a bizottság által meghatározandó helyen és napon teljesítendő. Kivételesen az egyes községekben teljesítendő akkor, midőn beigazoltatik, hogy a megvizsgálandó bikának a vizsgálati helyre és időre elővezetése elháríthatlan akadályokba ütközik, avagy elővezetése beigazolt ok nélkül elniulasztatott, továbbá midőn a bikatulajdonos az általános vizsgálat megejtése után szerzett avagy két évet betöltött tenyésztésre alkalmazandó bikáját tenyészigazolvány kinyerése céljából az általános vizsgálaton j kivül óhajtja megvizsgáltatni. 5. §. A vizsgáló bizottságot az eléje vezetett bikák bírálásában az állattenyésztéstannak általánosan elismert helyes elvei vezéreljék. Ezek alkalmazásával határozata ^engedélyezésre" — „a tenyésztésre alkalmazástól ideiglenesen

1" — vagy „véglegesen eltiltásra

1

4 szólhat. 6. §. A birálásban követendő egyforma eljárás biztosítása érdekében a következő változatlan főelvek általánosan és minden esetben alkalmazandók : a) A magyar fajú bikának két éves kora betöltése előtt tenyésztésre alkahnazhatásra engedély nem adathatik; a nyugati fajúnak két éves kora betöltése előtt is teljes testi kifejlődüttsége esetében az engedély megadható. b) Fejletlen elmaradott, vagy beteg állapotban lévő bika — habár a két éves kort betöltötte is, a tenyésztésre használattól ideiglenesen eltiltandó. cj Szabálytalan testalkatú, úgy öröklött hibákkal terhelt bika a tenyésztésre használattól véglegesen eltiltandó. _— Öröklött hibák a fekete és szürke hályog; az idült tüdő bajok: mint a tiidővész, tüdőgumó; a görvélykór, a bujakór. a nyalánkkór, a sárgaság. d) Ha a bizottság állategészségügyi szempontból szükségesnek tartja, a tenyész képességtőli megfosztást is elrendelheti s a bika tulajdonosát annak záros határidő alatt eszközöltetésére kötelezheti. 1- §• A bizottság eljárásáról jegyzőkönyv vezetendő s abban a megvizsgált bika tüzetes, termetes leirása, ugy a vizsgálás folyamában tapasztalt, a határozat indokául elfogadott körülmények felveendők, s a határozat, úgy ennek a személyesen jelenlevő bikatulajdonos előtt lett kihirdetése, vagy elrendelt kézbesíttetése beiktatandó. Az engedélyt megtagadó határozat a bika tulajdonosának kívánatára írásban kiadandó. 8. §. A bizottság határozata ellen 15 nap alatt birtokon belül az alispáni hivatalhoz lehet folyamodni. A folyamodvány a szolgabíró-, illetőleg a polgármesternél nyújtandó be, ki azt a vizsgálati jegyzőkönyv vonatkozó hiteles kimutatásával az alispáni hivatalhoz felterjeszti. Az alispán határozata ellen a kézbesítéstől számitott 1.) nap alatt a közigazgatási bizottsághoz további folyamodás csak az esetben fogadható el, ha az alispáni határozat a vizsgáló bizottság határozatával nem egybehangzó. A közigazgatási bizottság határozata ellen további fellebbvitelnek helye nincs. 9. A „tenyésztésre alkalmazástól eltiltást" kimondó határozat ellen használt jogorvoslat a tilalmat néni függeszti fel, a tenyész képességtől megfosztás pedig esak a határozat jogerőre emelkedése után hajtható végre. 10. §. Tenyész igazolványnyal cl nem látott bikát tenyésztésre alkalmazni szigorúan tiltatik. Kivétel csak azon bikákra engedtetik, melyeket magán tulajdonosok kizárólag csak a saját, vagy tisztjeik és cselédjeik tehenei iizésére használnak. 11. §. A ki tenyész igazolványnyal el nem látott bikájával üzettet, annyiszor, amennyiszer huszonöt forintig azon tehén tulajdonos pedig, a ki másnak tenyész-igazolványnyal el nem látott bikájával Zalamegye területén űzet, minden egyes esetben tíz forintig terjedhető pénzbüntetéssel sújtandó. Ha a jelen szabályrendelet ezen szakasza intézkedése ellen a marha tulajdonosa tudta nélkül a cseléd vét, ennek cselekvényéért a gazda büntethető nein lévén, a pénzbüntetéssel a cseléd sújtandó. 12. §. IIa a tenyésztésre alkalmazástól bizottságilag eltiltott bika ingyen, vagv díjért más tulajdonos tehene iizésére használtatik, valamint azon bika is, a melynek tenyészképességétől bizottságilag elrendelt megfosztása a kitűzött záros határidő lejártáig nem eszközöltetett, a tulajdonosnak a 13. § rendelkezése szerinti pénzbüntetéssel megfenyi,tésén felül a tulajdonos költségén, kárára és veszélyére tenyész képességétől végrehajtási-tag megfosztandó. 13. §. Legelőre s általában tehenekkel s egy évet meghaladott üszőkkel együtt tenyész igazolványnyal el nem látott bikát, ugy egy évet meghaladott bikaborjut kihajtani, vagy szabadon tartani esetről esetre alkalmazandó öt forintig terjedhető pénzbüntetés terhe alatt tilos. 14. §; Azon községek, melyek legalább 50 drb. két évet meghaladó tehénnel birnak — maguk, a melyek pedig ily tehén létszámmal nem birnak, csoportosítva — minden ötven tehén után legalább egy, tenyész igazolványnyal ellátott és a községbeli minden tenyésztő által tehene üzettetésére használható bikát kötelesek tartani, s annak a szolgabiró által kitűzendő záros határidő alatti beszerzésére kötelezendők. A csoportosítás szabad egyezség utján létesíthető; ha pedig az igy létre nem jöhet, az ötven tehénnel nem biró község is önállóan bika tartásra kötelezendő. 15. §. Azon községek, melyek a 14. rendelkezése szerint tenyész igazolványnyal ellátott bika tartására köteleztetnek, ha a kitűzött záros határidő alatt alkalmas bikát be nein szereznek, a megye által számukra és kültségükün a gazdasági egyesület közvetitése mellett beszerzett bikát elfogadni s a vételárt s felmerülő üszszes kültségeket közigazgatási uton végrehajtás terhe alatt megtéríteni kötelesek. 16. §. A tenyész igazolványnyal ellátott tenyész bikák beszerzésének és fenntartásának költségei fedezése tekintetében a községekben eddig fennállott szokás és gyakorlat továbbra is fenntartatik. A mennyiben azok fedezéséről a községek eddig máskép nem gondoskodtak, a tenyész anya állatok tu lajdonosaira érdekeltségük arányában kiveteudők s közigazgatási uton behajtandók. 17. Jelen szabályrendelet 10—19 §-ai rendelkezései eseteiben az első fokú hatóságot a járási szolgabiró gyakorolja. Határozatai ellen a 9 megfelelő alkalmazásával jogorvoslattal lehet élni. A további eljárás tekintetében ugyanazon szakasz rendelkezései alkalmazandók. Ezen javaslat a közgyűlésre beterjesztetik s elfogadásra ajánltatik. 17 181—1883. Háczky Kálmán elnök urnák írásban beterjesztett indítványa a megyében kölcsönös tűzkár-biztosítás létesítése érdemében helyesléssel elfogadtatván, a közgyűlésre elfogadás végett beterjesztetni határoztatott; a bizottság tagjaiul javaslatba hozatnak : Háczky Kálmán nimmt elnök, Bessenyey Ernő, Bessenyey György, Bogyay Máté, Baronyi Ede, Baronyi Benedek, Csigó Pál, Eitner Sándor, Karczag Béla, Koller István, Nóvák