Zalamegye, 1883 (2.évfolyam, 26-52. szám)
1883-12-30 / 52. szám
a hivatkozott törvény módosítását. A törvényjavaslat két fejezetből és 172 szakaszból áll. Olvasóink tájékoztatása végett kivonatban közöljük a törvényjavaslatot) melyből a fontosabb elvi határozatokra nézve eléggé tiszta képet alkothatnak maguknak. Az ipar megkezdéséről , a szóló első fejezet a létező törvénynyel szemben nevezetes újítást tartalmaz, amennyiben "behozatik az engedélyezett iparágnak categoriája. Engedélyezett iparágok, t. i. amelyeknek megkezdése és gyakorlása engedélytől van függővé téve: a szállodák, vendéglők, korcsmák, pálinkamérések, kávéházak és kávémérések tartósa, a zsibáruskodás, a foglalkozást közvetítők üzletei és a cselédszerzés, a kéményseprés, rendes járati időhöz kötött személyszállítás, azok ipara, kik közhelyeken a közönség számára személyszállító eszközöket tartanak készen vagy szolgálataikat ajánlják, mint hordárok, bérszolgák stb., az építészeti ipar, a mérges anyagok és gyógyszerek készítése és az azokkal való kereskedés. Ezen iparágokra, az utolsó kivételével, az elsőfokú iparhatóság adja meg az engedélyt, a mérges anyagok és gyógyszerek készítésére pedig a belügyminiszter. A" törvényhatóságok kötelesek a törvény kihirdetése után hat hó alatt az engedélyezett iparágokra nézve az iparhatóság meghallgatása után szabályrendeletet alkotni, melyet jóváhagyás végett be kell mutatniuk a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumnak. Az iparos elhalálozása esetén, ha özvegye nem marad, vagy az üzletet folytatni nem akarja, ez a kiskorú gyermekek vagy unokák javára folytatható. Az engedélyhez kötött iparágaknál az üzlet folytatása iránt az iparhatóság határoz. Aki az engedélyhez kötőt ipart az engedély kézbesítésétől számított egy évig meg nem kezdi, azt csak ujabb engedély mellet gyakorolhatja. A második fejezel szól az „ipar gyakorlásáról." Ezen fejezetnek ujabb intézkedései csak folyományai az első fejezet ujabb határozványainak. Ezen fejezet szakaszai értelmében az engedélyhez kötött iparágok bérlők által nem üzhetők; ezen iparoknál minden üzleti hely külön engedély alá esik, valamint egyúttal minden fióktelep is. Saját, vagy mások készítményeit végeladás, árverés vagy más tömeges és apróbb eladásra, igérlő mód utján eladni esak az iparhatóságnál történt külön bejelentés mellett szabad. Ha a husmérés szabad gyakorlása mellett egyes községeknek marhahússal való ellátása állandóan biztosítva nem volna, ily községek kívánságára a törvényhatósági ipartanács esetről esetre külön intézkedéseket tehetne. Ezen intézkedések, amelyeknél az elsőfokú iparhatóság és a kereskedelmi s iparkamara meghallgat,-tudók, a következő elvek alapján tehetők: a) a marhahús szabad gyakorlása megszűnik és ezen ipar számhoz köttetik ; b) a marhahús ára időnként az elsőfokú iparhatóság áltai szabályoztatik; c) a marhahusmérés rendes kezelése az iparhatóság által ellenőriztetik. Lényeges újításokat foglal magában a segéd személyzetről szóló harmadik fejezet. — E szerint ugyanis a tanonczok felvétele Írásbeli szerződés mellett eszközöltetik az elsőfokú iparhatóságnál, amely a tanviszony befejeztével a tanoncnak bizonyítványt állit ki, melyben az iskolai bizonyítvány adatai felemlítendők, az iparban tanúsított haladás igazoltatik és felvétetik azon iparos neve. és lakása, akinél a tanonc a tanúlási időt töltötte. Az iparhatóság lajstromot vezet a területén alkalmazásban levő tanoncokról, amely lajstromban kiteendő a tanonctartó iparos neve, lakása és foglalkozása, a tanonc neve, kora, a tanviszony kezdete és megszűnése. Az iparhatóság gondoskodik arról, hogy havonként legalább egyszer értesítést nyerjen a tanonc magaviseseletéről. E célból az iskola vezetői havonként egyszer jelentést tesznek a tanonczok iskola látogatásáról és az iskolában tanúsított előmeneteléről. Az iparhatóság ezen kivid saját kiküldötte által is meggyőződést szerez magának az iskola látogatásáról, a gyakorlati oktatásról. A törvény kihirdetése után hat hónap alatt minden iparos tartozik tanoncait az iparhatóságnál a lajstromba való bevezetés végett bejelenteni. Ugyancsak e fejezet tartalmazza a tanoncok iskoláztatására vonatkozó, rendkívül fontos fejezeteket. E szerint ugyanis minden község, ahol legalább 30 tanonc van és a tanoncok számára külön ipariskola nincs, köteles az iparos tanulók tanításáról külön tanfolyam berendezésével gondoskodni. A tanonc köteles egész tanonc-ideje alatt az ipariskolába szorgalmasan bejárni. A tanfolyam három évig s az évi szorgalomidő tiz hónapigtart. A tanonciskolák költségeit az illető községek viselik; a költségek fedezésére fordítandók a törvény által rendelt dijak és bírságok; ha ez elégséges nem volna, a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium jóváhagyásával 2 ",,-os pótadót vethetnek ki. 11a ez sem fedezné az iskolák fenntartásának költségeit, akkor ugyancsak a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministeriumhoz állami segélyért folyamodhatnak. Minden segédnek munkakönyvvel kell ellátva lennie, melynek alakját, rovatait és kiállítási módozatait a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium állapítja meg. Segédet munkakönyv nélkül felvenni egy iparosnak sem szabad, a munkába lépésnél az iparos átveszi a munkakönyvet és a segéd alkalmazását a munkakönyv előmutatása mellett az iparhatóságnak bejelenti. — Az iparhatóság a területén levő segédekről lajstromot vezet, melyben kiteendő a segéd neve, a munkakönyv saáma, az iparos neve, lakása és foglalkozása, a szolgálati viszony megkezdése és megszűnést. A segédnek a munkából való kilépése alkalmával az iparos köteles a munkakönyv egyes rovatait lelkiismeretesen, az igazságnak teljesen tnegfelelőleg kitölteni. Ha a segéd az iparos által beirt minősítés által sértve érezi magát, jogában áll hatósági vizsgálatot kérni, melynek eredményéhez képest a minősítés hatóságilag kiigazítandó és e körülmény a könyvbe bejegyzendő. — A törvény kihirdetése után hat hónap alatt minden iparos tartozik segédeit a lajstromba való bevezetés és a munkakönyv kiállítása végett az iparhatóságnak bejelenteni. A negyedik fejezet szól az ipartestületekről. E fejezet egészen új és gvükeres újításokat, fontos intézkedéseket tartalmaz. E fejezet szerint törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsú városokban a mesterséggel foglalkozó iparosok kívánatára az illetékes ipar- és kereskedelmi kamara meghallgatásával a törvényhatóság határozata alapján ipartestületek alakítandók. Külöinböző mesterségek számára egy város területén is több ipartestület alakítható, ha az iparosok száma vagy vagyoni tehetsége az illető testületek működésére nézve kellő alapot nyújt. Mindazon iparosok, kik az illető város területén a testületi alapszabályokban megjelelt n sterséget űzik. a testület tagjai és mint ilyenek, a testületi járulékok fizetésére kötelesek. Kereskedői, gyárosok és részvénytársulatok e testületekbe való belépésre nem kényszeríthetők. Azon iparos, aki többféle mesterséget üz és a városban több ipartestület működik, mindazon ipartestület tagjává lesz, melyeknek alapszabályaiban mesterségei közül csak egy is meg van nevezve. Az ipartestületek megalakítása alkalmával az elsőfokú iparhatóság a városban eddig működött ipartársulatokat, amennyiben oly mesterségek iparosaiból alakultak, melyekre nézve az ipartestület illetékes, a testületbe való beolvadásra felhivni tartozik. Az e célból ősszeliivandó közgyűlésen az ipartársulati tagok két harmadrésze az ipartársulat feloszlását határozhatja el, mely esetben a társulat vagyona az ipartestület tulaj donába megy át. Ha a közgyűlés az ipartársulat további fenállása mellett nyilatkozik, az ipartársulat tagjai, amennyiben mesterségük a testület alapszabályai ban megvan említve, a testület tagjai közé is tartoznak. Az ipartestület célja az iparosok között a rendet és egyetértést fentartani, az iparhatóságnak az iparosok között fenntartandó rendre irányuló működését támogatni, az iparosok érdekeit előmozdítani és az iparosokat haladásra serkenteni. Az ipartestületek gondoskodnak arról, hogy a mesterek és legények közt rendezett viszonyok álljanak fenn, hogy az inasok ügye rendeztessék, hogy súrlódások esetén békebirói működés biztosíttassák, hogy segélypénztárok létesüljenek, hogy az iparosok anyagi érdekei szövetkezetek alakítása által előmozdittassék, hogy a hatóságok az iparügy tekintetében kellő tájékozást nyerjenek. Az ipartestület mindazon iparosokra és segédszemélyzetükre nézve, melyek az alapszabályaiban meghatározott mesterséget űzik, az elsőfokú iparhatóságnak a törvény harmadik fejezetében meghatározott teendőit végzi. Mindazon esetekben, midőn az ipartestület tudomására jut annak, hogy az említett fejezet határozatai ellen a testületbe tartozók oly mulasztást vagy eredménvt követtek el, mely a törvény értelmében bünte" tendő, az esetet véleményes jelentése kíséretében további eljárás végett az iparhatóságnak beterjeszti. A mesterek és segédek közötti viszony és tanonezok ügyeinek rendezése végett a testületek általánosan kötelező szabályok alkotása végett javaslatot terjeszthetnek elő a törvényhatósághoz, amely azokat az elsőtokú iparhatóság és az illetékes ipar és kereskedelmi kamara meghallgatása után, ugy mint a törvényhatósági szabályrendeletet tárgyalja és hozzájárulás esetén jóváhagyás végett a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministeriumhoz felterjeszti. A szabályrendelet végrehajtása a testületet illeti. A testület közgyűlése elhatározhatja, hogv a te tülethez tartozó segédek számára segély pénztár létesíttessék, mely esetben a segélypénztár részére külön alapszabályok szervezen d ők. Ezen alapszabályokban meghatározandó, hogy mily pénzekből és járulékokból alakíttatik a segélypénztár, mily esetekben és minő mértékben igényelhetnek a segédek segélyt. A segédek hozzájárulása heti bérük 3" ,,-ánál nagyobb nem lehet, mely összeg a mester által fizetendő be hetenként. V mesterek a, segélypénztárhoz épen azon arányban tartoznak hozzájárulni, mint a segédek. Az ipartestület ügyeit a közgyűlés és az elöljáróság intézi. A közgyűlés évenkint legalább egyszer pedig március hó végéig tartandó, amelyen a testületbe tartozó minden iparos résztvehet. A testületi elöljáróság legalább 12 iparosból áll, akit a testület választóképes tagjai választanak a közgyűlésen Az iparhatóság minden ipartestülethez állandó biztost rendel, aki őrködik affelett, hogy a testület az alapszabályok, valamint a törvény határozatai értelmében működjék. A törvény ötödik fejezete szól a ipartár simátokról. Törvényeink értelmében az ipartársulatok szabad társulatok. Ezek az új javaslat szerint is fennmaradhatnak azért, mert nem mindenütt lehet ipartestületeket alakítani s a törvény nem akarja elzárni az utat. hogv ilyen helyeken is alakulhassanak ipartársulatok. Az ipartársulatok köre tágul annyiban, amennyiben a javaslat alapján segédek és gyári munkások is felvehetők tagokul. Az áthágásokról és büntetésekről szóló hatodik fejezet esak annyiban tartalmaz új határozatokat, amenynyiben az előbbi fejezetek határozmánvai azt maguk után vonják. Uj azon szabály, mely a békéltető bizottságok alakítására vonatkozik. Eszerint ha összebeszélések jutnak az ipartanács értésére, azok megszüntetésére békéltető bizottság alakítandó. A békéltető bizottság az illető iparág iparosai és segédei által külön-külön választott két iparosból és hat segédből áll. A bizott-ág elnöke az ipartanács elnöke, jegvzője az ipar tanács jegyzője. Ahol ipartestületek léteznek, a békéltető bizottságot az ipartestület alakítja. Az iparhatóságokról és azok eljárásáról szóló hetedik fejezet az iparhatóságokat egészen újból alakítja. Eszerint első fokú iparhatóság : a) községekben a szolgabiró, b) rendezett tanácsú és törvényhatósági joggal biró városokban az ipartanács; másodfokú, iparhatóság : a törvényhatósági ipartanács; harmadfokú pedig a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium. Az ipartanács elnöke egy városi tanácsos, tagjai a város iparosai és kereskedői által megválasztott két iparos (kereskedő), jegyzője a városi tanács által kirendelt hivatalnok. Az ipartanács tagjait a város összes iparosai (kereskedői) választják, revenként az ipartanácsba 50 iparos (kereskedő) választandó. A megválasztott ötven tanácstag a városi tanácsnok elnöklete alatt határozza meg, hogy mily sorrenben fogják az ipariskolákat és iparmííhelyeket a tanoncok előmenetelének ellenőrzése végett meglátogatni. A törvényhatósági ipartauáes elnöke az alispán illetőleg a polgármester, tagjai e törvényhatósági bizottság által választott két tag és az illető kereskedelmi és iparkamara által választott két iparos, jegyzője a törvényhatóság által kirendelt hivatalnok. A törvényha tósági bizottság az ipartanácsba évenként 10 tagot, a kereskedelmi és iparkamara 10 iparost (kereskedőt) választ. A törvény a javaslat szerint 1884 október elején lépne életbe. Helyi, megyei és vegyes hirek. Szegény gyermekek karácsonyfaja. A szegény gyermekek karácsonyfa egylete f. hó 24-én a helybeli easino helyiségében állított fel három karácsonyfát, melyek egészen meg voltak rakva aranyos dióval, almával és süteményekkel. Az asztalokon voltak elhelyezve a ruhák, azonkívül a sok dió, alma, kalács, melyeket egves jótékony szivek az árvák részére meglepetésül küldöttek. Itt főleg kiemeljük Arvay István iskolaszéki elnök úrat, a ki két öltözet ruhát és két pár csiz mát küldött, továbbá gr. Festetics Yiktorné (Söjtör) és gr. Festetics Benóné ^méltóságaikat, a kik két-két. ölt" zet ruhát küldöttek kiosztás végett. közönség körében az ünnepély iránt igen nagy volt az érdeklődés. Számosan jelentek meg d. u. 4 órára a ruhakiosztásra. Ezt megelőzőleg Kovács Károly ügyvéd úr, a ki az egyesület eszméjét megpendítette « az ügynek egyik legbuzgóbb előharcosa, nyilvánosan számodást adott az egyesület jelen évi működéséről. Örömmel emlékezett meg a közönség nagy mérvű támogatásáról. Csak enne), volt köszönhető, hogy már első ízben (52 gyermeket képes volt az egyesület egészen felruházni és emellett egy létesítendő árvaház javára is szép összeg maradt feni:. Beszéde végén fidkérte a közönséget az egyesület további szíves támogatására. Ekkor a gyermekek egyenként bejövén, mindegyik kapott egy öltözet ruhát, csiz mát, továbbá diót, almát, süteményt, kalácsot. Öröm tői ugárzó arccal távoztak és kétségkívül kedvesen fognak mindenkor e napra visszaemlékezni. Az ut meg levén törve, tnszszük, hogy az egyesület minden évben fog az árvák részére ily őrömnapot készíteni. Végül megemlítjük, hogy az ünnepély alkalmával kitett pei selvekben 44 frt -10 kr. jött be, másnap pedig Skublics .lenőné őnagysága I Wibrétéről ;> frtot küldött e nemes célra; továbbá a Kummer-féle kávéházból egy asztal társaság által ugyancsak a karácsonyfa egylet javára 7 frt 60 kr. küldetett. Egyházmegyei változások. Lapunk mult számában jeleztük, hogy Horváth István püspöki titkár úr szombathelyi plébánossá neveztetett ki: az ez által megüresedett, titkári állomásra Dr. István Vihuos úr léptettetett elő, kinek helyébe Vidos Lajos szent széki aljegyző s püspöki levéltárnok úr lépett. Eljegyzés Lányi Kálmán zalamegyei kir. mérnök úr legközelebb jegyet váltott benedekfalvi Detrich Ilona kisasszopynyal, Detrich Dániel liptómegvei földbirtokos és árvaszéki ülnök úr bájos leányával. ft zala egerszegi easino f. hó 27-én Arvay István úr elnöklete alatt tartott közgyűlésén elhatározta, hogv az egyesületet az eddigi szervezet mellett továbbra is lentartja. A választmány megbízatott., hogy az 555 frtot tevő, több évről fenmáradt hátralékokat tegye tüzetes vizsgálat alá, a behajtatlan követeléseket törölje, az igy fenmaradt hátralék behajtasára nézve a pénztárnok rö vid, záros határidőt tűzzön ki, melynek meg nem tartása esetén a hátralék a tagoktól pör utján hajtassék be. A tisztújítás következő eredményűvel eszközöltetett: Árvay István elnök, Theodorovich Károly háznagy, Fischer László pénztárnok, Bosehán Gvula és Udvardy Ignác jegyzők. — Választmányi tagok: Árvay Lajos, dr. Graner Mihály, Hajik István, Händler István, Hanty Károly, dr. Horváth Károly, Hollósy József, Isoó Alajos, dr. Mangin Károly, Mayer Jakab, Sturm György és Weisz Ede. A Balaton egylet 1884. évi január hó 9-én a fővárosi vigadó éttermében b. Splényi < )dönné Blaha Lujza asszony, Kordin Mariska, KriváCsy Ilonka és Palotay Piroska k. a., Jókai Mór és Gassi Ferenc urak szives közreműködése mellett táncvigalommal egybekötött hangversenyt tart. Fejedelmi adomány. Magyarország néptanítóinak keblét az idei korácsony napján nemes önérzet tölthette el. A tövises téren lankadást nein ismerő buzgalmuk a legfelsőbb helven a legnagyobb elismerést vivta ki kétségkívül a fejedelmi kegy ama nvilvánulásával. hogy 0 felsége a magyarországi tanítók árvaházára 1500 forintot, valamint az Eötvös-alap javára szintén 1500 forintot s igy összesen 3000 forintot kegyeskedett házi pénztárából kiutalványozni a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr kezéhez. — A legfelsőbb helyről jött kitüntető elismerés szolgáljon a tanügy terén működőknek buzdításul, hogy a szülők legdrágább kincséből : gyér mekeíkből a hazának hasznos, józan gondolkozású, felvilágosult szellemű polgárokat neveljenek. A kai ácsonyfa Szent-Gróthen. Midőn a keresztények és izraeliták közti házasságról szóló törvényjavaslatot a képviselőház többsége elfogadta, ez alkalomból Bessenyey Ernő szent-gróthi kerületi képviselőurnák egy izraelita 500 forintot adott át jotékony célokra való
