Zalamegye, 1883 (2.évfolyam, 26-52. szám)

1883-12-16 / 50. szám

Melléklet a „Zalamegye" 1883. évi 50-ik szamához. Első tere a nőnek ez önzetlen, sőt önfeláldozó működésre saját édes otthona. A hol a férfi a közjólét előmozdításának tényezője, ott szükséges, hogy a nő legyen a családi jólét megalapítója. A társadalom minden osztályában arra van hivatva a nő, hogy gyermekei első nevelését, lelki kiképzését nagyrészt maga vezesse. Neki kell felébreszteni a serdülő gyermek mindenre fogékony lelkében a szép és nemes iránti hajlamot. Nem nagyitok, midőn állítom, hogy a boldogságban úszó nőknek három negyede boldogtalan, mert nem akarja megérteni hivatását, nem látja be, hogy boldogsága legtöbb esetben csak önmagától függ. Minden dolognak van oka. A társadalmi politika alaptétele az, hogy „minden szükségesnek lehetőnek kell lenni."_ Altalános a panasz, hogy cselédeink, különösen nő cselédeink a ház valóságos „Isten ostorai." Gondolkozzunk csak a felett, mi lehet oka, hogy ezek a cselédek nem éitik a maguk dolgát? nem szeletnek b< nniinket, nincs hozzánk bizalmuk s hogy gyakran mint clh nségek élnek házunkban. Hogy e kérdésre kellő feleletet adhassunk, vegyük szemügyre kissé őket. A cselédség nagyrészének biographiája csak abból áll, hogy 10 12 éves koráig úgy szólván minden gondozás nélkül felnő, mely idő alatt talán iskolába sem járt. Igy került valamely házhoz mint cseléd. Milyen fogalommal bir az a gazda és cseléd közötti viszonyról ? mily készültséggel bírhat egy ily gyenge leány az elvállalt szolgálatok teljesítésére ? Könnyű reá a felelet. Megkívánjuk tőlük, hogy szorgalmasak, erényesek .'•s ügyesek legyenek. Engedelmességet kívánunk, jóakaratot, szerénységet a család minden tagja iránt és mindenek felett igaz kezelését a reájok bizott dolgoknak. Betegségünkben hű ápolót. Szóval nagyon is tökéletes /.(•mélynek kellene lennie annak, a ki minden kívánalmunknak megfelelhetne. Azzal, hogy ini mit kívánunk cselédeiktől, azt tarlóm igen egyforma nézeten vagyunk mindnyájan. De képzeljük el. mit érezhet egy olyan szegény leány, ki 13 14 éves korában bejut egy idegen család körébe szolgálatba? Hányt vetett gyermek éveiben csaknem útjában olt mindenkinek. A magasabb osztály gyermekei, mint i U-/.Ótársak csak parancsaikkal gyötörték; ez időben megtanult durcásan engedelmeskedni, s hallgatva duzzogni. Ideje korán megtanulja, miképen csalják meg a nagyobb cselédek úrnőiket. Több cseléd együtt léte alkalmával nagy ritkán hallhatjuk úrnőikről dicsérőleg nyilatkozni. A talán szűken kiszabott élelmezés torkoságra, az elnézés pedig hazugságra szoktatja. Mikor hozzánk kerül, eleinte hallgatag, gondatlan, 4 a legtöbb esetben nem is csoda, ha terhünkre van, mert azt hiszi, hogy ellenséges bizalmatlanságot érezünk iránta, hogy szívtelenek, követelők vagyunk vele szemben, s esak magunkra és saját kényelmünkre gondolunk, feledve, hogy ő is ember. Hosszú idő kell, mig úrnőjét nem kérlelhetlen ellenségéül, hanem jóakarójául tekinti. Hogy ez a legtöbb esetben úgy van, arról azt hiszem a legtöbb cselédtartó ember meg van győződve. Mit tegyünk tehát, hogy e keserűségnek csiráját kiirtsuk a munkás osztály szivéből? vagy hogyan akadályozzuk annak tova terjedését? Egy úrnő ezeket mondá: „Nekem úgy tetszik, mintha műveltségünk magas fókával az alsóbb néposztály müveletlenségét kellene kiegyenlítenünk." Ha bizalommal sjó indulattal kezdünk valami dologba, az első lépés kedvezően ütvén ki, nagyobb örömmel folytatjuk azt. Az első napok magyarázat és mutogatással telnek el; megismertetik a leányt a házzal, bevezetik teendőibe, — de múltja, — jelenlegi összeköttetéseiről s családi viszonyairól kérdezősködni vajmi kevesen szoktak. Midőn az új körben megszokik, legtöbb esetben azt tapasztalja, hogy háziasszonya s leánya csak külsőségekre adnak, s hogy legnagyobb gondjuk az öltözködés. Kiválthatjuk-e ily példák mellett, hogy azok a szegény műveletlen lelkű cselédek ne azt képzeljék, miszerint a cifrálkodás az élet fő célja? A fényűzési vágyat tanulják el legelőbb. Irigylik és utánozni próbálják úrnőiket, de tisztelni nem. Akár milyen jó földbe ültessük is a növényt és naponkint gondosan öntözzük is, nem fog az tenyészni világosság, napfény nélkül. Ez a napfény hiányzik az alsórendű nők jóllétéből; ezt kell felhozni rájok, megosztva velők saját lelkünk fénysugarait. Önmegtagadás és önuralom az, a mi mások javára tőlünk kívántatik. Midőn azt óhajtjuk, hogy cselédünk tevékeny legven, azon legyünk, hzgy minket se lásson soha tétlenségben. A fődolog pedig az, hogy értse az ember hivatását. Pedig sok fiatal leány azt érti legkevésbbé, midőn saját háztartásába lép. mert hiszen a mai divatos nevelési módszer szerint nevelkedett, tnelv azt tartja, hogy ,,mindenből kell egy keveset tudni, mindenhol azt, a mi édes

u ! Az élvezetekbe merülés azonban nem jó előkészítő arra a fontos élet pályára, melyre a leányok rövid időn jutni óhajtanak. . . Nem tekintem a világot egy nagy dologháznak, de ne feledkezzünk meg kötelességeinkről. Mikor menyaszszonnyá lesz az ifjú leány, akkor — mint a hanyag tanuló vizsga előtt, — nyakra főre kénytelen az elmulasztott rendes gyakorlatot pár rövid hónap alatt pótolni. Mikor új otthonába kerül, az anya és jó barátnők kedvtelten mosolyognak a nagy elfoglaltságon ; a tapasztalt cseléd pedig kineveti magában gyakorlatlan úrnőjét. Ha a cseléd azután önértéke érzetében ellen mer mondani, felboszankodik s ki ád a leányon. Az olyan tiatal asszony, ki kénytelen egy tapasztalt szakácsnőre, dajkára vagy egyéb házi segítségre szorulni, rosszabb helyzetben vau annál a férfiúnál, ki nem tudta letenni vizsgáit, mert az csak magának árt, míg az asszony hátrányára vállik férjének s gyermekeinek. Lássuk most már a kérdésben levő leányok jó tulajdonait, hogy megítélhessük az anyagot, melylyel rendelkezünk. Azt hiszem, tapasztalták már, hogy a cselédek többnyire vidám kedélyűek, gyermekekhez jó indulatuak, a betegek iránt résztvevők, nincsenek elpuhulva, nagyrészük elszánt bátor, ha veszedelem adja elő magát; egymáson örömest segítenek és szülőik és testvéreik iránt önfeláldozással határos szeretetet képesek tanúsítani. Határozottan tanulékonyak; ezt abból Ítélhetjük meg legjobban, mily gyorsan elsajátítják beszédmódig.' .* Igyekezzünk tehát őket jó bánásmód és kellő útbaigazítás által a helyes útra vezetni. Még ma nem számithatunk művelt, önzetlenül ragaszkodó leánycselédekre. De be kell vallanunk, hogy még saját gyermekeink sem olyanok, mint óhajtandó volna. Ha azt óhajtjuk, hogy cselédeink tiszteletteljesek legyenek, legyünk iszteletteljesek mi is egymás irányában, s gyermekeinktől semmi tiszteletlenséget el ne tűrjünk. Adjanak a nők példát cselédeiknek, minők legyenek egykor saját otthonaikban férjük és gyermekeik iránt s a mellett gyakorolják a legjobb erényt, mert „szabad akaratnak az elismert jó alá önkénytes rendelése annyi, mintha önalkotta törvénynek engedelmeskednének, s ez az engedelmesség a valódi erény." Ne úgy parancsoljunk, mint a durva káplár katonáinak, hanem nyájasan. Azt is óhajtjuk, hogy cselédeink takarékosak legyenek. De gondoljuk csak meg, hogy mily határtalan gazdagoknak képzel bennünket az a szegény leány, mi kor azt látja, hogy egv kalapért 10—15 frtot, egy ruháért 30—40 frtot, egy csipke nyakravalóért 5—6 trtot könnyedén kiadnak és mint képzelhetné, hogy egy fél font vajon, liszten vagy cukron pár krajcárnyi megtakarítás számba vehető nyereség lenne nálunk. Bánjunk úgy cselédeinkkel, mint saját gyermekeinkkel. E nevezetes szerep a nők hatáskörébe tartozik, így ha még nem teljesen romlott lelkű a körünkbe jutott leány, a leghívebb ragaszkodás fejlődik ki szivében úrnője iránt, s e nemesítő érzés sok rosztól meg fogja oltalmazni. Szeretetteljes türelem és fáradságot nem ismerő tevékenység hát feladata a nőknek: éppen úgy kell tenniük, mint a lelkiismeretes orvos cselekszik, a kinek nem szabad azt kérdezni, minő társadalmi állást foglal el a szenvedő, ki gyógyításra vár. Tegyék "magukévá e jelszót: „Nem szabad elfáradni!" s megfogják találni magukban az erőt, a bátorságot s magasztos kötelességnek fogják tekinteni azt, a mit eddig legkiállhatatlanabb vesződségnek tartottak. Az igaz hogv újításokat keresztül vinni, sokkal nehezebb feladat, mintegy kötet pamutot legombolyít.mi, s a vesződség sikerét és végét sem látjuk meg oly künynyeti, mint a tarka szőnyeg hímzésének befejezését; de azért: „A

Tem szabad elfáradni-!" „Nem szabad türelmetlenkedni!" P. L. Megyei kör. A megyei kör alapszabályai kimunkálására az értekezletből Svastits Benó úr elnöklete alatt dr. Gyömörey Vince, Háczky Kálmán, Arvay István és Szigethy Antal árakból álló bizottság választatott; ezen bizottság által elkészített alapszabály tervezet a következő: „Zalarnegyei társaskör" alapszabályai. A kör célja, címe, pecsétje, és székhelye. 1 §. A kör célja: Zalamegye székhelyén ZalaEgerszegen oly állandó társas kört alakítani, mely a megye mivelt- osztályának társalgásra és nemesebb szórakoztató időtöltésre gyiilhelyül szolgáljon; ezzel kapcsolatban a hazai irodalom és művészet pártolásával az ismeretek és közművelődés terjesztésére hatni. Cime: „Zalamegyei társaskör;" — s pecsétjén és színnyomású bélyegzőjén e cimiratot viseli. "2 §. A kör által kitűzött cél végett a) magyar nyelven megjelent közérdekű, tudományos és szépirodalmi művekből könyvtár alapíttatik; b) jelesb bel- és külföldi lapok, folyóiratok és szakművek a kör helyiségében olvashatás végett megszereztetnek ; c) a kör helyiségében teke- és játék asztalok állíttatnak fel, melyeken nem tiltott játékok játszathatnak ; d) ugyanott minden szombaton télen esti 7, nyáron 8 óra után a jelenlevő tagok többsége kivánatára zeneestély tartható; e) farsangon avagy előforduló alkalomból táncmulatság rendezhető. 3 A kör fentartására szükséges rendes kiadások u. m. a helyiségbér, fűtés, világítás, szolgálat, — a lapok, folyóiratok s művek megszerzésére, a legszükségesebb javításokra megkívántató költségek a kör tagjai által fizetendő, közgvűlésileg meghatározandó tagsági dij bevételekből fedezendők. Különös k-iadások u. m. a játékpénz: a játszók; — a zenészek dija: a zeneestélyeken résztvevők által viselendők. Rendkivüli kiadások p. o. táncvigalmak s egyéb mulatságok vagy ünnepélyek költségei mikénti fedezése iránt minden egyes esetben a közgyűlés határoz. A kör alakulása. 4 §. A kör tagja mindenki lehet, aki polgári állása, jó hirneve és miveltsége alapján ily nemesebb irányú társulatba léphetést méltányosan igényelheti és a tagsági nyilatkozat aláírásával magát a kör alapszabályainak aláveti. 5 A kör megalakulása után új tagok csak két választmányi tag ajánlata alapján a választmány által titkos szavazással vétetnek fel. 6 §. Oly egyének, kik külümben a 4 §. értelmé ben a felvételt igényelhetik — méltányossági tekintetetekből — a választmány által féldijjal is felvétethetnek. 7 §. A belépni szándékozó az elnöknél szóval vagy írásban jelentkezni, felvétele esetében a tagsági nyilatkozatot legkésőbb nyolc nap alatt aláirni, s egyidejűleg a félévi dijt előre lefizetni tartozik. 8 §. A felvételi határozat foganatja ezen aláírási nyilatkozat kiállításától s a félévi dij előleges befizetésésétől feltételeztedk, melyek megtörténte előtt a kör látogatása meg nem engedtetik s a 8 nap lejártával a felvételi határozat érvénye megszűnik. 9 §. Az aláírási nyilatkozat kiállításának s a félévi dij előleges lefizetésének megtörténte a kör jegyzőkönyvébe bevezettetik, az új tag a névlajstromba beiktattatik és részére az elnük és jegyző által aláirt felvételi jegy kiadatik. 10 §. A felvétel és belépés a tagság megszűnéséig érvényes és kötelező; — s az időszak a tagsági dij fizetése tekintetében — ha a felvétel az év junius hó 30-án tul történik, julius hó 1-ső napjától — különben pedig január hó 1-ső napjától számíttatik. 11 §. Magasabb nyilvános tanintézetek növendékei a szünidők alatt mint vendégek elfogadtathatnak, de evégett az elnöknél jelentkezni, Írásbeli engedélyét kinyerni s ott a háznagy vagy választmányi tag kívánatára a körben bármikor felmutatni tartoznak. A tagúk jogai és kötelezettségei. 12 §. A kör tagjai e minőségükben egyenlők, az alapszabályok és kör határozatai őket egyenlően kötelezik. 13 §. A kör minden tagja a) a közgyűlésen tanácskozási, inditványozási és szavazati joggal bir, mely azonban csak személyesen gyakorolható; b) megválasztható körhivatalnoknak; c) igényelheti, hogy a könyvtárból könyvek vagy régibb folyóiratok elismervény mellett használatra neki kiadas: anak; d) az olvasó asztalokon kitett lapokat, folyóiratokat a kör helyiségében olvashatja, de azokat a liör helyiségéből elvinni nem szabad; e) a teke s játék asztalokat megfelelő céljaikra szabályszerűen használhatja; f) idegent három napra a körbe vendégkép bevezethet, de úgy saját, valamint vendége nevét s a bevezetés napját az e célra szolgáló vendégkönyvbe bjegyezni tartozik; g) a hetenként tartandó zeneestélyre családja felnőtt tagjait magával hozhatja; ellenben h) köteles az évi tagságidijt félévenkint előre u. m. január hó 1-éu és julius hó 1-én s legkésőbb négy hét alatt Zala-Egerszegen a kör pénztárnokánál lefizetni, melynek elmulasztása esetében m.igát a Zala-Egerszegen székelő, a kereset összegére illetékes bíróság birói illetőségének aláveti; i) tartozik az alapszabályokat, a kör határozatokat és házi rendet megtartani; k) a kör helyiségében s a nyilvános életben mivelt egyénhez nem illő magaviselettől, a tagok között kívántató egyetértés zavarásától tartózkodni; Í) köteles a kölcsönzött könyveket 8 nap alatt, nagyobb műveket 14 nap alatt a könyvtárnok kezére visszaszolgáltatni; m) tartozik a kikölcsönzött könyvek, művek elvesztése, vagy a kör egyéb vagyona megrongálása esetében a választmány által megállapított kárösszeget Zala-Egerszegen a kör pénztárnokánál megfizetni. 14 A kör helyiségébe kutyát bevinni feltétlenül tiltatik. 15 §. A tagság megszűnik a) halálozás, b) kilépés, c) kizárás által. 16 §. A kilépési szándék az év november hó 1 ső napjáig az elnöknél Írásban jelentendő be; sőt az évi dij lefizetése mellett a tag bár mikor kiléphet, de ezt az elnöknek Írásban bejelenteni köteles. 17 §. A tag a körből kizárathatik a) ha a 4 szerint megkívántató ininősítvényét elveszti; b) ha a tagsági dijakért már három ízben bepereltetett; — vagy ha tagsági dijért, vagy a 13 m) betűje alatti kártérítésért lett beperlés esetében a követelés végrehajtás utján sem hajtathatott be; c) ha a 13 §. d) betűje alatti tilalmat megszegi; d) ha a 13 h) és k) pontjai alatti tagsági kötelmeit botrányosan megsérti. 18 §. A kizárás iránt bármely tag tehet indítványt s e felett a közgyűlés titkos szavazás utján határoz. A kör ügyeinek iqazt/atása és vezetése. 19 §. A kör ügyeit intézik: a) a küzgyülés, b) a választmány, c) a kör tisztviselői u. ni. az elnök, alelnök, uiint ügyvezető, jegyző, pénztárnok, háznagy, ki egyszersmind künyvtárnok. A) A közgyűlésről. 20 A közgyűlést az alapszabályszerü meghívásra összegyűlt körtagok képezik s esak a kor helyiségében tartathatik. 21 Minden évben május és november hónapban a lehetőség szerint a megyei közgyűlés ideje alatt rendes közgyűlés tartandó. Rendkivüli közgyűlést az elnök a szükséghez képest bármikor összehívhat, sőt a választmány határozata vagy tiz körtag írásbeli indokolt kívánatára azt összehívni köteles. 22 t?. -A közgyűlés napja, órája s tárgya a kör helyiségében az arra rendelt táblán kifüggesztendő, elnöki nieghivó utján a közgyűlést megelőzőleg a sürgős eseteket kivéve — legalább nyolez nappal tudatandó és a mennyiben beiktatási költség nélkül teljesíthető, a megyei lapok napi hírek rovatában is közlendő. 23 §. A kör tagjai kívánatára tartandó közgyűlésre az elnöki meghivó a kör tagjaihoz pósta utján megküldendő. 24 Személyeket érdeklő ügyekben az elnöki meghívóban a személy megnevezése nélkül csak az ügy tárgya jelzendő. 25 A közgyűlés határozatképes, ha az elnökün kivül a tagoknak legalább fele jelen van. Ilv szám hiányában a tagok kívánatára üsszehívott közgyűlés meghiúsulása esetében nyolcad napra, más esetben pedig harmad napra a 22—24 §-ok megtartásával uj közgyűlés hivandó össze, melyen a jelenlevők — tekintet nélkül számukra, a meghiusult közgyűlés tárgyai felett érvényesen határoznak. 26 §. A közgyűlés a fennforgó tárgyak megvitatása után viszonylagos szótöbbséggel határoz.