Zalamegye, 1883 (2.évfolyam, 1-25. szám)
1883-05-06 / 18. szám
de a község nem is óhajt többé ily élvezetben részesülni. - Inkább köszönettel tartozik a tekintetes alispán urnák erélyes intézkedéseért, s tárt kebellel és erszénynyel vár B. ur ügyének végleges lebonyolítására. Zavaros tebát a víz, de a farkas felülró'l zavarta meg, hogy az alantabb álló bárányokat megehesse! Mi azonban farkas urnák mohó étvágya dacára a megevődéstó'l nem félünk, mert kellő számadásokkal és költségtervekkel kirakott gyapjúnkba könnyen bele törhetik a foga. Végre azt tanácsoljuk 15. urnák, hogy alaptalan vádak helyett iparkodjék mint volt biró, erkölcsi és anyagi tartozásait kielégíteni, s ez által visszaszerezni a közönség bizalmát, melyet többféle hivataloskodása alatt egyszer sem volt szerencsés megőrizhetni. Markovicz István város biró. Némethy Ferencz körjegyző. A Zalamegyei „GAZDASÁCi I EGYESŰI .ET" hivatalos értesítője. 8/105—1883. A Zalamegyei gazdasági egyesület igazgató választmányának vélyemónye Bogyay Máté ur a „Keszthely vidéki gazdakör" helyettes elnöke által az egyesület alapszabályai 43. §-a akkép leendő megváltoztatása végett az lX83-ik évi ápril hó 8-án tartott közgyűlésre előterjesztett indítványra, „hogy a kör kebeléhez tartozó évi fizetéses tagok járulékain kívül, az alajjitó-tagok alapítványai után járó kamatok — ugi/ a rendes évi tagság/ dijainak fele része engedtessék a kör rendelkezésére." Az alapszabályok 43-ik tj a csak az évdijas tagok rendes tagsági dijai 1 , részéről intézkedik akkép, hogy a vidéki gazda-körök szabad rendelkezésére átengedtetnek, az alapító tőkékről s ezek kamatjairól a körök alakítása tekintetéből semmiféle intézkedést nem tartalmaz : az indítványnak azon része tehát, hogy a kör kebeléhez tartozó tagok alapitói tőkéi után járó kamatok akár egészben, mint az indítványban van, akár mint a Keszthely vidéki gazda körnek az indítvány alapjául szolgált 1883. évi március 17-ki közgyűlése jegyzőkönyvében foglaltatik, csak fele részben a kör rendelkezésére átengedtessenek oh/ uj alapszabály alkotását célozza, mely a 4.'i-ik §-t lényegében megváltoztatná. Az igazgató választmány ezen indítványt el nem fogadhatónak véleményezi; mert az az egyesület egységét megdöntené s felosztaná annyi részre, a hány vidéki kör alakul; s mert beleütközik az egyesület alapszabályainak alapelveibe; de szükségtelen is és célszerűtlen lenne; végre, mert az egyesület további fennállását lehetlenné tenné. Ugyanis: tekintve, hogy az alapszabály az egyesületnek minden időben, minden intézkedéseiben megtartandó kötelező szabály gyanánt szolgál, az indítvány elfogadásával az egyesület az alapító tőkék jövedelmei fele része felett intézkedhetési jogát jövőre elvesztené s azt a vidéki körök nyernék meg, ekkép az alapítótőkék jövedelmei az egyesület — és a vidéki körök között két egi/eiilö részre tényleg és jogilag felosztatni foynának, holott az alapszabályok 49-ik § a határozottan kimond ja, hogy mig az egyesület az alapszabályokban foglalt alapelvek szerint működik, az egyesület vagyona feloszthatatlan. l)e az indítvány az alapszabályokban foglalt alapelvekbe is ütközik, tehát el nem fogadható: mert az alapszabályok 1 §-a szerint az egyesület működése egész Zalamegye területére terjed, az alapítók alapító tőkéiket az egész megye területére működő egyesület fennállhatásának biztosítására, nem pedig egyes vidék részére adományozták, már pedig az alapító tőkék jövedelmeinek bármely részben a körök részére alapszabályiéig átengedése a jövő időkben lelietlenné tenné, hogg az átengedett rész a megyének más területén eszközölhető működése céljaira is ford(ttathassék\ — inert továbbá a 2-ik t; szerint a vidéki körök az egyesület működése hatályosabb eszközölhetése végett alakíttatnak, mint ilyenek a 15 § f) pontja szerint az egyesület közegei, nem pedig az egyesülettől külön vált testület — vagy egylet gyanánt tekintendők, ennél fogva a 41. értelmében eljárásaikban az egyesülettől csak anyagi támogatást igényelhetnek — de nem az egyesület alapvagyona vagy alapvagyona jövedelmeinek tényleg és jogilag megosztását követelhetik. Szüksége sem forog fenn, hogy a körök müködhetése céljából azok anyagi segélyezése végett az alapító tőkék jövedelmei ily megosztása, vagy a rendes tagok évi díjai ' , része helyett fele részének átengedése alapszabályilag elhatároztassák, hogy tehát az alapszabályok 43. megváltoztassák, mert a vidéki körük a 41. értelmében az egyesülettől anyagi támogatást igényelhetvén, a mennyiben a köröknek esetről esetre az egyesület közgyűlése elé terjesztendő munka és költség tervezete a pénzsegélyt szükségleni fogja, azt az egyesület ereje és tehetsége szerint bizonnyára mindenkor készséggel meg fogja szavazni: — mig ellenben az indítványnak alapszabályul elfogadása esetében az alapító tőkék jövedelmeinek s a rendes tagsági díjaknak fele része az egyesület rendelkezése alól tényleg és jogilag elvonatván, oly kör rendelkezése alá is juhatna, mely kevésbbé tevékeny lévén, azt fel nem használná s eredmény nélkül kezelné, ily alapszabály pedig a célszerűséggel ellenkeznék. Végre az alapító tőkék jövedelmeinek s a rendes tagsági díjaknak felerészben mindenkorra alapszabályilag a körök részére átengedése esetében az egyesület nem leendene képes rendes költségeit sem viselni s további fennállása lehetetlenné válnék. Mindezeknél fogva az igazgató választmány az indítványt az egyesület egységével, fennállhatásával, alapszabályai alapelveivel, a célszerűséggel ellenkezőnek s el nem fogadhatónak nyilvánítja. Zala-Egerszegen, az igazgató választmány 1883-ik évi ápril hó 21-én tartott ülésében. Háczky Kálmán m. k. elnök, Szigethy Antal m. k. titkár. Helyi, megyei és vegyes hirek. Közigazgatási gyakornokok kinevazese. A f. évi február hó 19-én tartott törvényhatósági bizottsági közgyűlés 3034. sz. a. hozott s a nméltóságu belügyminisztérium f. évi 13500. sz. a. kelt rendeletével helybenba gyott határozatával főispán ur őméltósága f. évi április hó 27-én kelt intézvényével közigazgatási gyakornokká kinevezte: a központi közigazgatási hivatalhoz Mayer István zala-egerszegi, a megyei árvaszékhez Braunstein József zala-egerszegi és Málits József letenyei, a tapolczai szolgabírói hivatalhoz Szalay Bálint tapolczai, a sümegihez Takách Imre sümegi, a nagy-kanizsaihoz itj. Kovács Rezső nkanizsai, a pacsaihoz Hermán Vince pécsi, a zala-egerszegihez Csesznák < )dön perlaki s az alsó-lendvaihoz Travnyik Béla tatai lakosokat. A zala-egerszetli III. és IV. osztályú kereset- és tőkekamat adókivető bizottságnak a zala-egerszegi szolgabírósághoz tartozó körjegyzőségek községeire vonatkozó tárgyalási sorrendje: 18-án Zala-Koppáuv körjegyzőséghez tartozó községek, 19-én Zala-Lövő, Sz.-Péterföld és Rádközség, 21-én Zala-Lövő körjegyzőség többi községeinek, 22-én a söjtöri körjegyzőség, 23-án a ságodi körjegyzőség, 25-én a szt-iváni körjegyzőség, 26-án a tárnoki körjegyzőség, 2)S-án a kustánszegi körjegyzőség, 29-én a boezföldi körjegyzőség, 30-án a nagy-lengyeli körjegyzőség, 31-én a nemes-apátii körjegyzőség, junius 1-én a novai körjegyzőség községeinek, 2-án a f.-bagodi körjegyzőséghez tartozó F.-Bagód, Bőrönd, Böde, Vittenyéd, Sz.-Pál és Ozmánbükk községek, 4-én a f.-bagodi körjegyzőséghez tartozó A.-Bagód, BonczódfÖld, Hagyáros, Kávás, Z.-Sz-György és Egyházasbükk, 5-én a kapornaki körjegyzőség, 6-án az andráshidai körjegyzőséghez tartozó Andráshida, Apáttá, Ebergény, Sz-Mihályfa, Sz-Erzsébethegy és Vórhota községek, 7-én az andráshidai körjegyzőségből Boldogfa, Ilottó, Teskánd, ezenkívül Zala-Szt-Mihály és Bebes községek, 8-án < )la község, 9-én a zalabéri körjegyzőség, 11-én a bucsu-szent-lászlói körjegyzőséghez tartozó Bucsu-Szent-László, Sándorháza, Pölöske község és Sz-Tamás puszta, 12-én a bucsu-szt.lászlói körjegyzőséghez tartozó Buesa, Hetés és SzentAndrás, ezen kiviil a szepetki körjegyzőségből Gyűrűs, Hervatfa és Kernend, Ollár községek, 13-án a szepetki körjegyzőséghez tartozó Szepetk, Zala-Istvánd és Pókafa községek III. és IV. osztályú kereseti és tőkekamat adó tételei lesznek tárgyalva. Alapítvány. Papp János ur, a nagykanizsai főgymnasiuin derék igazgatója, a főgyiun. „Gyakorló iskolájának" részére pályamunkák jutalmazása végett alapítványt tett, miről Hám József főgymn. tanár urat, a „Gyakorló iskola" ez időszerinti vezetőjét a következő sorokban értesíté: Midőn ntisztelendőséged segédkezése mellett „Tamás családja" cimü költői elbeszélésem kiadását elhatároztam, azon cél lebegett előttem, hogy a főgymn. „Gyakorló iskolájának", mint az ifjúság önművelésére alakított társulatnak működő tagjai buzdítására állandó alapja legyen. Az említett költemény kiadásának eddigi tiszta jövedelme 110 frt, mely összeget a még el nem kelt példányok (150) árából, valamint időközünkint sajátomból 200 írtra szándékozom kiegészíteni, s ürükalapítványképen a nagykanizsai főgymn. „Gyakorló iskolája" részére pályadíjul letenni. A kiegészítésre váró alapítvány a főgymn. igazgatója kezelése alatt fog állani és évenkinti kamata a „Gyakorló iskola" vezetője által kitűzött pályamunka jutalmazására lesz mindenkor fordítandó. Midőn erről ntisztelendőséged jelen iratommal értesítem, maradok Nagy Kanizsán, 1883. május hó 1-én őszinte tisztelettel Papp János igazgató. — A nemes hivatásának oly buzgón élő derék igazgató ezen tettét méltó elismerés illeti. Kinevezés. Dr. Háry István zala-egerszegi járási orvos ur az 1876-ik évi közegészségügyi törvény I alapján a zala-egerszegi városi kórház főorvosává a iiic! gyei alispán ur által kineveztetett. Meghivas. A „zalamegyei általános tanító testület sümegi járásköre" tavaszi kürgyülését f. é. május 30-án d. e. 9 órakor Káptalanfán az elemi népiskolában tartandja. Tárgysorozat: 1. Elnöki jelentés. 2. Vellner Alajos helybeli tagtárs gyakorlati tanítása tanoncokkal. 3. Tanoncok távozása után hozzászóllás és mult gyűlés, jkönyv felolvasás, hitelesítés. 4. A „m. kir. közoktati miniszter által feleletre országszerte felvetett ismeretes kérdések néhányának ismételt megoldása." bi „az Eötvös alap új szabálytervezetének" — c) „a járásköri segélyegyletnek" -— d) Rill ajánlotta „tanitó-egvleti közlönynek" e) „az országos tan. képviseleti gyűlésen tárgyalandó kérdéseknek" — f) „az országos tan. árvaház" eszméjének kitűzött rövid velős ismertetése Löh Ignác által. 5. A „történelem s alkotmány tanításának módszere" Galambos Lajos által. 6. A „káptalanfai népiskolának történetét felolvassa Vellner Alajos. 7. „Miben lehet és kell is, hogy legyen a kisdednevelés segitségére a népiskolának?" előadja Könnye József. 8. Belügyek és esetleges indítványok. Sümegh, 1883. ápril 29-én. Hazafias tisztelettel Könnye József jköri elnök. Eljegyzés. Hotfmann Miksa, a keszthelyi takarékpénztár könyvvezetője s tüzoltó-egyleti alparaucsnok e napokban tartotta eljegyzését Zala-Szt.-Gróthon Steiner Janka kisasszonynyal. Az országos vörös-kereszt egylet nagy-kanizsai fiókja választmányának tisztújító gyűlése a következő eredménynyel folyt le: Ullmann István elnök, Ebenspauger Lipót 2. elnök, ifj. Feszelhofer Józsefné 1. elnüknő, Blau Nándorné 2. elnöknő, Hoffmann Mór és dr. Tuboly Gyula jegyzők, Blau Lajos pénztárnok, dr. Tomcsányi Imre orvos. Jótékonyság. Festrtich Jenő gróf ur őméltósága, a csáktornyai urodalom tulajdonosa, Vrancsits Károly járási szolgabíró úrhoz 400 frtot küldött a napokban, hogy az egész összeget a csáktornyai szegények közt oszsza ki. Véletlen baleset. Nagy-Kanizsán mult hó 2K-án a katonai gyakorlat alkalmával egyik katona fegyverébe véletlenül éles töltés került, melyet belőle kilőve, egyik bajtársát oly súlyosan megsebesítette, hogy életben maradásához nincs remény. Gyűjtés Arany János emlékszobrára. A magy. földhitel-intézet által a keszthelyi magy. kir. g a z d as á g i tanintézet igazgatóságához küldött s Arany János koszorús költőnknek szobor emelését célzó gyűjtő iven az intézet tanári kara s a hallgató ifjúság körében eszközlött gyűjtés 52 frt tiO krt eredményezett. Alapszabalymegerösites. Zalamegye törvényhatósági területén alakult dobrii vegyes ipartdrsulat alapszabályai a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ni. kir. minisztérium által f. évi 17931. sz. a. törvényes bemutatási záradékkal elláttattak. Kútba, esett Kánián Anna tiz éves leány innlt hó 27-én Bakon a korcsma udvarán lévő kútból vizet akart meríteni, azonban a nehéz veder a gyenge gyermeket magával ragadta s a kútba esett. Mire észrevették, már meghalt. Nevmagyarositas. Hamburger Sándor letenyei illetőségű ugyanottani lakos, valamint Ernő, Ottó és Béla nevü kiskorú fiai vezetéknevének „Hajósira és Deutsch Lipót zala-lüvői illetőségű jelenleg bécsi lakos vezetéknevének „Dömény"-re kért átváltoztatását am. kir. belügyminisztérium f. évi 24108., illetve 22105. sz. a kelt rendeletével megengedte. A magyar allampolgari kőtelekből elbocsátás. Bauer Salamon 49 éves kiskomáronii születésű bőr-diszáru-gyáros a magyar állampolgári kötelékből Bécsbe, Springer Ignác 31 éves nagy-kanizsai illetőségű kereskedő a magyar állampolgári kötelékből Svájczba saját kérelmükre a m. kir. belügyminisztériumnak f. é. 24595, illetve 8611. sz. a. kelt intézvényével elbocsáttattak. Uj megyei postahívatel. Folyó hó 8-án zalamegyei Rígács községben kir. postahivatal lép életbe, mely levél és üt kilogramm súlyt meg nem haladó kocsipostai küldemények felvételével, további tilsával és kézbesítésével fog foglalkozni és a jánosházi kir. postahivatallal naponkint közlekedő gyalogküldöncjáratok által lesz összekötve. Ezen postahivatal kézbesítő kerületét Rigács, Ukk, Megyer, Medgyes, Sáros és Hosztót község fogja képezni. Vetések állasa megyénkben. A földmivelés-, iparés kereskedelemügyi m. kir. minisztérium állandó gaz dasági tudositóitól április hó 24-től 30 ig beérkezett je lentések szerint az alsó-lendvai járásban az őszi buzavetések jók, rozs silány, tavasziak nagyobbrészt jól kikeltek; a novai járásban a korai őszi rozsvetések ritkák, a későiek silányak, a korai búzák jól állnak, a a korán vetett tavasziak szépen kelnek; a zalaegerszegi és pacsai járásokban a buzavetések jól kiteleltek, rozsok ritkák; a csáktornyai járásban a rozs jól áll, a búzák megritkultak; a tapolczai járásban az őszi vetések — a megritkult rozs kivételével kielégítően állanak, a tavasziak szépen kelnek; a készt helyi járásban az őszi vetések a hideg időjárás miatt fejlődésükben elmaradtak. Szerencsétlenség. Öszterreicher Dávid szentgyörgyvölgyi lakósnak 2' éves Miksa nevü lia f. évi április hó 4-én a ház előtti tékába esett és azonnal mégis fuladt. • gazolás. Dani János halápi lakós urasági kocsis t'. évi április hó 22-én délután Vonyarcz-Vashegy községben az államuton Szekeres Ferenc ottani lakost agyon tipratta. A helyszínén teljesített orvos rendőri vizsgálatból az derült ki, hogy Dani János kocsist lovai elragadták, és segitségért kiáltozván, az államuton in nő Szekeres Ferenc azon szándékból, hogy a lovakat meg állítja, a fék szár t elkapta, de azon pillanatban a lovak közé, majd a szénával megrakott terhes lószekér alá kerülvén, nyak-csapcsontja s állcsontjai eltörtek s az agy is zuzódást szenvedvén, rögtön meghalt. Agyonlőtte testvéret. Folyó évi április hó 21-én esti 8 : t/ 4 órakor Szurpek József 18 éves ifjú bajcsai lakós, Szurpek Mári 19 éves hajadon leánytestvérével tréfálózva, azt mondá neki: megállj, meglőlek, erre a falon függő egycsövű lőfegyvert levette, a leány a fegyvercsövét hirtelen átfogta, azonban az elsült és a leány szivén találva, holtan összerogyott. A testvérek békés egyetértésben éltek és igy az agyonlövés véletlenség által történt. Megyei rövid hirek. A szomorú véget ért Majláth György országbíróért Nagy-Kanizsán mult hó 26-án tartottak gyász isteni tiszteletet a szent-ferenc rendiek templomában. — A nagy-kanizsai tanítói járáskör tavaszi közgyűlését f. hó 31-én tartja Paliinban. — Tüz ütött ki mult hó 26-án este ' , 9 órakor Csáktornyán s egy szalmafedelű ház lett a lángok martaléka; a tűzoltók gyors megjelenése és kitartó munkássága akadályozta meg a vész tova terjedését. Zala-Egerszegen április hóban elhaltak: 1-én. Számek Móric 20 éves magánzó tüdővészben, 2-án Grünbaum Amália 7 napos, kereskedő gyermeke idétlen szülés folytán, 6-án Baraga Mária 2 hetes, ács gyermeke köhögésben, 7-én Kiss Sándor 49 éves bognár Gümőkórban, 14-én Nagy Rozália 3' éves, fazekes gyermeke égés következtében, 19-én Némethy Orzsébet 47 éves csizmadia neje gümőkórban, Pintér Anna 78 éves volt póstamester neje tüdő vizenyőben és Kupai Antal 36 éves zenész gümőkórban, 23-án Kálmán Anna 69 éves özvegy gombkütőné tüdővizenyőben, 24-én .Marton Jenő 11 hetes, kereskedő gyermeke nehézkórban és Orsós Anna 72 éves vándor cigánynő tüdőbajban, 27 Arvai Anna 11 hetes, zenész gyermeke sorvadásban, és Goda Mihály 78 éves kéregető gümőkórban, 29-én Tavasz Juli 39 éves áesné tüdő gyxdadásban és Antal István 4 hónapos, napszámos gyermeke köhögésben. Zala-Egerszeg 1883. április 30-án Rigó Ferenc körorvos.
