Zalamegye, 1883 (2.évfolyam, 1-25. szám)

1883-06-17 / 24. szám

II. évfolyam. Zala-Egerszeg, 1883. szeptember 9

. 24. szám. Előfizetési dtj: Egészévre 4 ft., Félévre 2 ft.. Negyedévre- I ft. Hirdetmények : 3 hasábos petitsor egyszer 9 kr., többszöri hirdetésnél 1 kr.. Bélyegdij 30 kr. Nyilttér petitsora 12 kr. ii líMr i r i es i Mm A „Zalamegyei gazdasági egyesület" és a „Zalaegerszegi ügyvédi kamara" hivatalos közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Zalamegye felterjesztése a kataszteri ügyben. Megyénk f. évi február hó 19-én tartott rendkivüli töraényhatósági bizottsági gyűlésén (.'sertán Károh bizottsági rag úr indítványára, tekintetbe véve, hogv a földadó kataszteri munkálatok folyamán az e megyebeli községekben, osztályozási vidékeken és járásokban összehasonlítva a szombathelyi kataszteri kerülethez tartozó más inagA ékkel, a fokozattételek aránytalanul magasra vannak felvéve, a közgyűlés elhatározta, hogv a járási kataszteri bizottságokat felhivja. miszerint ,i járási fokozatok és osztályozási munkálatokra nézve netán fenforgó észrevételeiket, az ezeknek alapjai képező részletes adatok beterjesztése mellett a megve alispánjával is közöljék aki az érintett adatok felhasználásával és az illető járási kataszteri bizottságok elnökeinek közreműködésével a tényleg létező sérelmek és aránytalanságok orvosoltatása. illetőleg kiigázitá-a végett a niiigú pénzügyminisztériumhoz és az országos kataszteri bizottsághoz intézendő feliratokat és ugvanezen íigvben a szombathelyi kir. kai. igazgatósághoz intézendő megkeresést kidolgozván, azokat a megve nevében illető helyeikre felterjeszti. Megyénket olv közvetlenül érdeklő ezen fontos Ugv ben a közgviilési határozat alapján még a mull hó elején a magas pénzügyminisztériumhoz a következő, nagv gonddal, valamint alapos tárgyismerettel kidolgozott felterjesztés küldetett el a megye közönségének nevében : A helves pénziigvi politika azon általános tó'elvél szándékozott az országgyűlés a földadó szabályozásáról szóló lS76-ik évi \ II. törvénycikk megalkotása által gyakorlati érvényre emelni, melv szerint minden adó s különösen hazánkban az annak főjövödelmét lerhelő földadó súlyát minden adóköteles kell hog\ lehetőleg egyenlően érezze, mert csakis az ilv aránvos és igazságos adótartozás mellett várható: az adóalap tartamos és biztos fentartása, az adójövödelmek tartóssága és pontosabb befolvása. sőt az adókötelesek kitartó munkássága és a törvén vnek azok részéről való szükséges tisztelete is. Ámde a folyamatban levő kataszteri munkálatokban kimutatott telek hozadéknál nem csupán Zalamegye és a szomszédos más megyék, hanem az e megvebeli becslő járások és az egyes osztályozási vidékek között is ugyanazon mivelési ágak és minőségi osztályokban olv feltűnő aránvtalansáffok s mesrvéukben az enilitett munkálatok körül általában részint szabálytalan eljárás-, részint téves becsléses osztályozásból szármozó olv hibák léteznek, melyek megszüntetése, illetőleg kiigazítása nélkül a törvényhozás fentebb érintett üdvös intentiója meg nem valósulhat és az ilv hibás alapon eszközlendő megadóztatás az illető adókötelezetteket huzamosan és érzékenyen sújtaná. Megvénk előleges és átlagos tiszta földjövedelmének aránytalanul magas volta, összehasonlítván azt a szomszédmegvék ilv jövödelmével. eléggé kitűnik azon egv példából is. hogv mig

1 a Zalaniegyénél sokkal tennékenvebb s jobb közlekedési eszközökkel biró Vasmejjvc átlao-os tiszta földjövödeline 3 frt krral, addig Zalamegye ezen jövödelme 4 frt 42 krral van fölvéve. hollott megyénk heg\ cs és hullámos területe s talajánok középszerű, sőt nagv részben rosz minőségénél fogva a legjobb években is csupán középszerű temésre számithat. Ami továbbá megyénkben a szabálytalan eljárás, nemkiilömben téves bécslés és osztályozásba sorozás okozta aránytalanságokat és hibákat illeti, ezek a becslő járási bizottságoknak a kerületi bizottsághoz beterjesztett, de általa kellő figyelemben még azon esetekben sem méltatott jegyzőkönyveiben. — mel vekben az osztályba sorozás vagv a tiszta jövödehni fokozatok kiigazításának szükségességét a kir. kataszteri becslő biztosok is belátván. a járási bizottságok határozataihoz hozzájárultak. részletesen fclsorolvák s azért csakis a következő általános fősérclmeink tiszteletteljes előterjesztésére szorítkozunk, ugyanis: 1. A törvény 34. szakasza értelmében a községi bizottságok által teljesített munkálat nem mindenütt igazíttatott ki kellően és igy a földadó kataszter munkálatok alkalmával felvett földkönyvek a tettleges állapotnak most sem felelnek meg luven. '2. A 36. szakaszhoz képest a kir. kat. becslő biztosok a járási becslő kivel. illetőleg azok helyetteseivel együttesen tartoztak volna eljárni; mindazonáltal ez utóbbiak sok esetben, az erdők becslésénél pedig teljesen mellőztetvén, a járási bizottságok s az adótfizető közönség képviselve nem voltak s így az állami közegek részéről tapasztalt önkényes eljárás könnyen helvt foghatott. 3. A tényleg létező' minőségi osztályokat képviselni hivatott mintaterek a tehetősebb gazdák legjobban művelt birtokain jeleitettek ki, melyek ez okból említett hivatásuknak meg nem felelnek és a többi földek azokhoz viszonvittatván, a birtokosok kárára igazságtalanul magasabb minőségi osztályokba vétettek föl. 4. Nem kevesbbé helytelenek már a mintaterek kijelölése miatt is. az osztályba sorozási munkálatok általában, mivel a legtöbb mivelési ágban a közbeeső és alsóbb minőségi osztályok nem állíttattak föl, pedig a meg\ ének nem sík. hanem hegyes és hullámos s részben lapálvos fekvésénél fogva alig van abban oly határ, melyben a minőségre nézve minden mivelési ágban egymástól nagvun eltérő birtok részletek a közbeeső és alsóbb osztályok felállítása nélkül igazságosan osztályozhatók lennének. .). Az előleges tiszta jövödehni fokozatok általában elérhetlen magasak; minek oka főleg abban kereshető, hogy megyénk talajának kötött, nehezen munkálható minősége a termelési költségek kiszámításánál kellő figyelemre nem méltattatván, ezen költségek a valónál sokkal alacsonyabbra számíttattak ki, tehát a föld nvert jövödelméből kevesebb számíttatott le s a tiszta jövödelem soha einem érhető magas maradt. Kölönösen magas a tiszta jövödelem a réteknél; mert azok szűk völgyet képező fekvésüknél és „Zalamegye'' tárcája. Egy diák városból. (Vi

!ge.) Hellexioim megszűntek, midőn tapsvihar között megjelent a tanár. Előtte jött a hiiisier, teljesen saloniasan öltözve, nyakában a Imisier lánccal. Előadásait a tanár egyenruhában végzi, melv oly szabású egészen, mint milyenben Franciaországban az ügyvédek végzik hivatalos funetióikat. Azon különbség van esak. hogy az ügyvédeké teljesen fekete, de a fehér prémdiszítés mindkettőnél meg van. Áll pedig ez egyenruha egy, a kézcsuklók felé folyton szélesedő kézujakkal biró fekete talárból, továbbá egyszerű széles fehér nyakkendőből. Bal vállhoz két, körülbelül egy-egy méter hosszú széles selyemszalag van varrva. A tanároké vörös, az ügyvédeké fekete. A keresztezési pontnál egy szintén selyem szalagba varrt csat van. A vállról hátra lelógó szár végére fehér prém van varrva díszítésül. A tanár vörös birretben jön be. mehet előadása megkezdésekor levesz. Lassan, érthető modorban adja elő tárgyát ugy. hogy utána lehet irni. Mindenki jegyez, némelyek gyorsirászatilag az egészet utána írják és megtakarítják a drága könyvek árát. Barátomnak, ki azt a megjegyzést tette, hogy nem tetszik neki az az utánirás, kis iskolás mint mondá, azt felelém, hogy különböző' a felfogás, meg a — na meg a szokás. <> az előadás alatt a hussieren inu latá magát, ki elég furcsa arcokat szokott vágni. Véleménye szerint az orvosi egyetemre lett volna jó. I >aru in tana etc. magyarázatához, mindjárt jó élő exempluni. Előadás után átmentünk egy szintén a Panthéon téren ft kvő könyvtárba a bibliothéque Saint Uenoviéve be. A nemzeti könyvtár és bibliothéque Mazarine után következik rangfokozatban. Egv emeletes hosszú épület. Földszinten van a concíerge házmester laka, a kéziratok tára, mely XI— XVII. századokbeli 35000 kéziratot tartalmaz és euriositásokat, azonkívül a rézmetszetek tára, melyben (5000 remek rézmetszet van. Első eme leten van a 10Ö méter hosszú, 2(1 in. széles 13 m. magas dolgozó terem köröskörül vagv 120000 könyvvel. Mellesleg felemlítem, hogy Páris legnagyobb könyvtára a Bibi. Nationale, mely 4 részre van osztva. Könvvek és földrajzi szerek, kéziratok, rézmetszetek, pénzek és érmek. Tartalmaz 2 milióuál több könyvet, lessék egv könyv vastagságát átlag esak 1 centinieterre venni, a könyveket egymás mellé állítva képzelni. hánv kilométernyi hosszúságra terjedne e sor. Van tehát gondoskodva a .tanügyről minden tekintetben, sőt azok számára, kik hétközben elvannak foglalva, vasárnaponként tartatnak különféle tárgyú ingyenes felolvasások. Este kimentünk a Boni' Midiére a balparton a legszebb, a legélénkebb és in specie diákboulewardra. A forgalom itt legnagyobb este 7-től 11-ig. A mi különösen feltűnik idegen embernek a boulevard St. Michelcn. mert másutt a városban ezt nem látni az a deákok hangosan való nyilvánítása. 40 50 egy csomóban végig énekel, illetőleg végig ordít lesöpörve a járdáról a járókelőket. I >ssze-vissza lökdösés. hátban verés, komolv pardon kérés, nem adás, ebből kifolyó verekedés, rendőr ott termés, ezalatt ismét egv ordító tömeg megérkezése, ez a napirend. A tanulság, hogy este 10 órakor minden kellemetlenség kikerülése végett ne menj végig solidan e boulevardon, hanem tégv ugy mint a többi, bőgj és ordítsd azt. a mit tudsz, hogy vadabbnak tartsanak, mint ők maguk. Ha minden praktikus ember e tanácsot követi. képzelhető, micsoda brouhaha van ott. Van is oly mértékben, hogy ('amescasse ur és egész fekete serege még sem mer ellene tenni semmit. Jó volna azután bizouvos szelid útonállóktól megtisztítani e városrészt, kik a járó-kelők és különösen a hölgyek nem legnagyobb épülésére iiték fel itt leshelveiket. A deákságnak összejövési helyei d. u. déjeuner után a solid kávéivás. Mellette billardozá sakkozás. Kártya nem dirik, pénzben egyáltalán még nem láttam itt játszani. Tehát dejeuner után a kávéház. Ebéd után este a brasserie. Ez tulajdonképeii annyit jelent, mint körödé, kapni azonban minden italt és hideg ételeket. Épen a sör a legrosszabb ilyen helveken. Mint egyáltalán a franciák, nagyon szűken mérik azt. Kiírják, hogv X soits egy bock. Ez azonban oh általános fogalom, hogy mindenik brasserieben más a mennyiség, két decinél azonban nem több. Sajátságos a brasserick berendezése. Nincs több mint egy gai\on, alsóbb rendű munkák elvégzésére. A szolgálatot ugyancsak felcicomázott hölgyek végzik az ii. n. brasserie dámák. Megjelennek délután 5-kor és éjtél után 2 óráig kötelesek maradni. Többnyire egy-egv macskával vagy kalitkában levő fehér egerekkel, ölebbel és ilven hasonló kedvelt speciálitásokkal jönnek meg. Leteszi kalapját, szegre akasztja felöltőjét, kötényét felköti, csinos bársony pénztáskáját színes szalaggal derekára köti és megkezdi működését. Mindeniknek ki vannak jelelve asztalai. A megrendeléseket saját nevén teszi, mert a végén számolnia kell. A mit a rendes áron tölíil kiprésel a vendégektől, az az övé. Ha bemész a brasseriebe, hol 5 8 sőt 15 20 ily amazon epedez, leülsz egy asztalhoz, az illető hölgvike kezdi a diseursust, hogy hát igy és ugv stb. stb. kínál, fellií. hogy hát tessék ez és az. IIa megteszed és rendelsz, a szokás szerint megkínálod. <"> meg kecsesen elfogadja — majd fizess még egvet. majd fizess pezsgőt, akkor absinthet, megint kávét, majd eszébe jut cognac. közbe szivarzik, megint söröz ugv hogy bámulsz és kérdezed, melyik férfi tud ennyit inni össze-vissza délután 5-től éjfél után 2-ig és bírja. Ha többet nem fogyasztasz s nem fizetsz, megy másikhoz, célja lévén a vendégekkel minél többet elköltetni. Hogy a számadásnál hogy tekintenek saját zsebökre, azt elején láttuk már. Tiz óra felé jönnek a virágot áruló vénasszonyok kik köziil nem egv valaha biztosan itt csücsült szép selvem ruhában valamelyik bársony pamlagon a szivattyúzás hasznot hajtó mesterségé mellett. Midőn igy láttam őket lég elvirágzott, tünkre ment női kellemekkel, önkénytelenül eszembe jutott Petőfi: