Zalamegye, 1883 (2.évfolyam, 1-25. szám)

1883-06-10 / 23. szám

11 nagy számmal vannak olyan tagok, kik tagsági dijt soha sem fizettek ; 2) nagy számmal vannak olyanok is, kik egy-két évig önkényt, vagy végrehajtás alkalmazásával fizettek? de későbbi időkben tagsági dij tartozásaikat sem önkényt nem fizették, s végrehajtással sem lehet azokat tőlük behajtani; 3) a legrendesebben eddig fizető tagok közt most már találkoznak olyanok, kik többé rendesen nem fizetnek okul adván, miké|> a nem fizető kamarai tagok helyett nines kedvük fizetni; 4i a kitürült tagok hátralékos tagsági dijai üsszcsen már 4SI frtot tesznek, de ez évről-évre szaporodik is. Ezek után előterjeszti, pénztárnok ur azon ügyvédi kamarai tagok névjegyzékét, kik 1875/6. 1870 7. 187 < 8. és 1878/9. évektől kezdve hátralékban vannak, melyből meglátszik, hogy ezen 20 kamarai tag hátralékos tagsági dija egyenkint i)2—89 frt küzt változik, mely tartozások egész összege 1320 frtot tészen. Ezen 20 tag a legrosszabb fizető lévén, valamint a mult évben közülük egy sem törlesztett, nem törleszt közülük ezután sem senki, s igy az 1320 frt tartozás, mint behajthatlan a kamara vaiódi vagyonának semmi részben sem tekinthető. A költség előirányzathoz csatolt kimutatás szerint 9 tag van olyan, kik tagsági dijaikat 1879/80. időközben rendesen fizették; de azon év óta ők mindegyik évről mindössze 348 frttal vannak hátralékban. Az 1880/1. évig rendesen fizető tagok küzütt van az irt év kezdetétől 24 tag olyan, kik tagsági dijaikat azóta nem fizették, mely tagsági dij összege tesz 675 frtot, s igv az 1879/80. év eleje óta szaporodó tartozás ezen 33 tagnál tesz mindössze 1023 frtot. Ezen 33 tagnak eddigi tapasztalás szerint legfeleb - ,-a fogja hátralékait valahogy befizetni, az V

3-nál, vagyis 11 tagnál levő összesen 341 frt hátralék, több mint valószínű behajthatlan lesz, kik ha évenkint a 8, 10, 12 és 14 frt tagsági dijaikat évről évre nem tudták leróni, akkor most azt egyszerre leróni még bajosabban fogják, minthogy egyen kin ti hátralékos tartozásaik 30— 40 frtig változnak. A kitörölt kamarai tagok 1882/3. évbeni összes tagsági dij hátraléka 4SI frtot tesz, mig azon tagok hátralékos díja a mult 1881 2. évben 316 frt volt. Tehát a kitörült tagok tagsági dij hátraléka az utolsó egy év alatt 165 frttal szaporodott. Noha ez évben azon rendkivüliség is megtörtént, hogy egy kitörölt tag Gruber János 1878/9. és 1879, 80-ik évekrőli hátralékát 22 frtot ez évben utólag és önkényt lefizette. Ezen 481 frt hátralékos tagsági díjnak legfelebb ,

0 részét 45—50 frtot lehet behajthatónak tekinteni, »/io része 430—435 frt behajthatlan. A kitörölt tagok hátralékban maradását némileg azon körülmény is elősegíti, mert a törlési végzésekben az utóbbi időkben a hátralékos tagsági dijak iránt nem tétetett intézkedés. A most elmondottakat egybevetve a legrégibb időktől hátralékban levő összeg tesz 1320 frt. Az 1879/80. évtől kezdve hátralékban levő 1023 írtnak ha csak 1 , részét vesszük is behajthatlannak, tesz ez 255 frt 75 kr. A kitörölt tagok 481 frtot tevő hátralékos tagsági dijából ha csak felét tekintjük is behajthatlannak, tesz az 240 fr 50 krt., melyhez a 10 frt. legrégibb beiratási díjhátralékot hozzávéve, tesz az egész határozottsággal behajthatlannak tekintendő összeg legkevesebb 1826 frt 25 kr., mely üsszeg az előirányzatban mint kamarai vagyon szerepel, mely összeget azonban annak tekinteni sehogy sem lehet. Tekintve most már azon sajnos körülményt, mikép a legutóbbi évre az akkori 182 kamarai tag közül, mint az összehasonlításhoz csatolt hátralékos kimutatásból kivehető, csak 101 kamarai tag fizette be az 1XX2 3 évre kivetett egész 12 frt tagsági dijt, 9 tag pedig csak részben fizetett 39 frtot, s ezen összesen 110 tag által befizetett összeg 1251 frtot tesz, holott a 182 tag öszszes tagsági dija egyenkint 12 írtjával véve mintegy 2184 frt volna; nyilvánvaló, mikép az egész 12 frt tagsági díjai 1882 3. év végén 70 tag maradt adós, mely adósság összege 840 frtra tehető, ilibői aztán következik, mikép a ielenben létező ISI kamarai fai/ közül az 1883 1. éri kamarai tagsági dijt legfelehli 100 tag fogja fizetni, rag// annyi sem. a többi eddigi tapasztalat szerint vagy későn, vagy kiilünüsen a nagyobb rész nem is tízet. Tekintve továbbá, hogy mint a tapasztalás igazolja, a régibb tagsági dijak nagyon gyéren folynak be, pl. az 1875 6. és 1876 7. évekrőli összesen 158 frt hátralékból 1882 3. évben semmi sem folyt be, - az 1877 8. évi 160 frt hátralékból 10 frt, az 1*78 9. évi 168 ti-t hátralékból 16 frt. az 1879,80. évi 389 frt hátralékból 26 frt, - az 1880 1. évi 538 frt hátralékból 17 frt és az 1881 2. évi 672 frt hátralékból csak 132 frt, mindössze tehát a most évekrőli 1771 frtot tevő hátralékból ennek 1 ,„ részénél valami igen esekélvlyel több, vagy is 201 frt folyt be, bizonyosnak vehető, hogy a most irt évekrőli hátralékok a jövő években még gyérebben folynak be. Ezek kellő figyelembe vétele után a kamarai vagyoni állapot megközelítőleg helyesebben következők szerint állapítható meg. Az előirányzatban kamarai vagyon gyanánt kitüntetett . . ' 3220 frt 16 krból a behajthatlannak kimutatott . 1826 frt 25 kr. levonandó lévén, lesz a kamarai vagyon megközelítőleg 1393 frt 91 kr. mihez az 1882/3. évi pénztári maradvány 9 frt 68 kr hozzá adatván, tesz a kamarai vagyon 1883,4. évre ' 1403 frt 59 krt mely összeg az 1883 4. évre előirányzott 4279 frtot tevő kamarai teherből levonatván, kitűnik, mikép a még felül maradó 2875 frt 41 kr. kamarai tartozás a kamarai tagsági dijak ujabbi felemelésével lenne csak füdüzliető és pedig a képen, hogy a tagsági dij 1X83 4. évre 17 frt lenne, s igy ezen összegnek a jelenleg létező 181 kamarai tagra leendő kivetése 3077 frtot, tehát 202 frttal többet hoz ki, ámde e helyütt figyelembe veendő az, mikép ha a 17 frt mind a 181 kamarai tagra ki lesz is vetve, egytől egyig nem lesz az mind befizetve, több lesz 202 írtnál az 1883 4. évbeni kivetésből eredő behajthatlan hátralék, mit azon 202 frt csak kis részben pótolhat. És ha az 1883 4. évi tagsági dij a javaslatba hozott 17 frtuál kevesebbre állapíttatik meg, most máiegész biztonsággal állítható, mikép az évről évre eddig szaporodott deficit ujabban is növekedni fog, minek különben most elejét lehetne venni. Azon sejtelem, hogv a fennebb behajthatlannak jelzett 1X26 frt 25 krból még folyhat is be, kevés reményt ad a pénztári állapot javítására. Erre számítani épen nem lehet. Es ha némely összeg idővel mégis befolyna, mi számba nem is vehető csekélység lehetne, az ugy is a kamara vagyona maradna, annyival kevesebb lenne jövőben a tagsági dij. A kamarai pénztár egyensúlyának valahára leendő elérhetése tekintetéből a felhozott okok kellő figyelembe vétele, s ezek alapján az 1883 4 évre a kamarai tagsági díjnak 17 frtbani megállapítása ajánltatik a kamarai pénztárnok ur által. E jelentésből a közgyűlés a kamara pénzügyeinek zilált állapotáról győződvén meg, indíttatva érezte magát oly értelmű határozat hozatalára, a mely szerint elrendeltetett. hogy a kamara pénztárnoka minden évben a költségvetés megállapításának napjától számítandó 30 nap és minden november hó 1-seje után, a midőn t. i. a tagsági díjak a kamarai ügyrend 71. §-a értelmében esedékesekké válnak, a tagsági díjai hátralékban maradt kamarai tagok névjegyzékét a kamara választmányához 8 nap alatt beterjeszteni tartozik, a mely névjegyzéket a választmány haladék nélkül a kamara ügyészének ad ki. a ki a hátralékos tagsági díjak behajtása iránt a pereket azonnal folyamatba tenni s végrehaj tásílag is süigősen befejezni, oly esetben pedig, a midőn a perre vagy végrehajtás foganatosítására nem a kamaraszék helyén lévő bíróság lenne illetékes, a választmányhoz azonnal jelentést tenni köteles, a melynek folytán a választmány a per vitelére, illetőleg a végrehajtás foganatosítására, az arra illetékes bíróság székhelyéről, vagy szükség esetén annak közeléből egy kamarai tagot rendel ki, ki e megbízást felelősség terhe alatt gyorsan és pontosan teljesíteni tartozik. Egyúttal elrendeltetett az is, hogy mivel a tagsági díjak oly gyéren folynak be, s a hátralékok évről-évre rohamosan szaporodva, oly összegre növekedtek, hogy az azok folytán beállt anyagi viszonyok közepette a kamara legnélkülözhetlenebb kiadásait is csak részben és alig képes fedezni és hogy a kamara fennállása is a legnagyobb mértékben veszélyeztetve van, mely körülmény elodázhatlanul szükségessé teszi azt, hogy a tagsági díjakkal hátralékos kamarai tagok a kamara irányában fennálló kötelezettségeik teljesítésére perrel és végrehajtással is szoríttassanak, az illető tagoknak azon mulasztása pedig, a mely által egyrészről a kamarának súlyos anyagi helyzetét előidézve, annak fennállását nehezítik és veszélyeztetik, s melynek következtében másrészről saját testületük és törvényes hatóságuk irányában törvény erejénél fogva fennálló kötelezettségeik teljesítésére irányuló pernek és végrehajtásnak teszik ki magukat saját hatóságuk részéről, kétségkívül oly magaviseletnek minősítendő, a mely az ügyvédi kar tekintélyét sérti és az illetőt a tiszteletre s bizalomra méltatlanná teszi, a melv tehát az 1X74. évi .'14. te. 68. tj-ának b) pontjában körülirt fegyelmi vétséget képez: ugyanazért a kamarának mindazon tagjai ellen, kik a tagsági dij iránt ellenük indítandó perben hozandó ítélet jogerőre emelkedésétől számítandó .">0 nap alatt sem róják le tartozásaikat, a fegyelmi eljárás azonnal hivatalból megindítandó, azon tagok ellenében pedig, a kik már ez ideig jogerejü Ítélettel kötelezvék a tagsági díjak lefizetésére, a fegyelmi eljárás a jelen határozat kézbesítésétől számítandó 30 nap alatt teendő folyamatba, a mennyiben fizetési kötelezettségeiknek e határidő alatt eleget nem teendőnek. Fontosabb tárgyát képezte még a közgyűlésnek a költségvetés megállapítása az 1883 4-ik kamarai évre, a mely szerint az évi szükséglet a tisztviselők hátralékos és folyó évi tiszteletdíjai; az írnok és szolga fizetése, lakbér, irodai szükséglet, fegyelmi eljárási költségek, szaklapok és szakmunkák cinién 3969 frtot, a vagyoni állapot pedig hátralékos díjakban 3230 ti-t 2X krt tesz ki; minek folytán a fedezetlen 738 frt 72 krnyi szükséglet beszerzésére a tagsági dij a mondott évre 12frtban állapíttatott meg. Az eddig befolyt 669 frt 51 kr. bírságpénz hova fordítása tárgyában a közgyűlés azoti határozatot hozta, hogy az addig is, mig oly összegre emelkedik, a melylyel a jótékonyság terén nevezetesebb eredmény lesz elérhető, gyüinülcsüzés végett a takarékpénztárban fog továbbra is elhelyeztetni. A kamara pénztáráról, valamint a bírságpénzekről vezetett számadások helyeseknek találtatván, a pénztárnok a felelősség terhe aiól felmentetett. A közgyűlés továbbá az e lapok szerkesztője által előterjesztett kérelem folytán lapunkat az ügyvédi kamara hivatalos értesítőjéül elfogadta ; minek folytán azon helyzetben vagyunk, hogy az ügyvédi kamarának hivatalos és más közérdekű ügyeit ismertető közleményeket hozhatunk. Végre a zugirászatnak preventív intézkedésekkel leendő megakadályozása iránt átiratot intézett a közgyűlés a helybeli kir. törvényszék elnökéhez, a melyben előadatik, hogy küztudomásu tény az városunkban s annak vidékén, hogy a helybeli kir. bíróságok, s más hatóságok előtt is mily nagy mértékben van űzve az általánosságban károsnak ismert és elitélt, és azért törvényes intézkedések által is tiltott zugirászat, mely mig egyrészt a feleket az azok képviseletére törvény által rendelt s arra hivatott szakértő képviselő, az ügyvédi kar elől elvonja, s ez által ezen súlyos adóval megterhelt kar kereseti forrását is apasztja, addig másrészről a biróságok eljárását is nehezíti s a feleknek a L-gtöbb esetben kiszámíthatlan és pótolhatlan károkat okoz, hogy különösen tudva levő dolog ez telekkönyvi hatóságnál, a melynél naponta több ízben, különféle ügyekben más és más felek képviseletében jelennek meg telekkönyvek s más okmányok megtekintése, kijegyzése, s lemásolása, kérvények beadása, sürgetések s több ilynemű eljárás teljesítése céljából, minden vagyon, állás és foglalkozás nélkül lévő oly egyének, a kik ép ezen előadottak szerint üzletszerűen és kereseti forrás gyanánt gyakorolván a felek képviseletét a nélkül, hogy ügyvédi jogosítványt legújabban azonban felfedezi és a St. Simon társulatban f. é. január 27-én „A Judaismus mint faj és vallás" (Le juda'ísme comme race et religion) című felolvasásában nyilvánítja, hogy a keresztyénséget Isaias alapítá 725ben C}ir. e. Oh, oh! quo musa tendis? Érdekes dolgokat lehet tehát e különböző tanintézetekben hallani és az egyetemi ifjúság nagyobb örömmel látogatja azokat, mint az egyetemi jogok pénztárát a caisse des droits univérsitairest. A vizsgára jelentkezéssel együtt fizeti az illető, mint a köles az igen magas vizsgadijakat. A tanintézek közül felemlítendő a polytechuikum, az école des beaux arts híres képzőművészeti iskola festészet, szobrászat, építészet számára, az école de pharmaeie, felsőbb gyógyszerészeti iskola és az école des mines, bányászati iskola. A tudományok tőszékhelye, a francia tudósok Olympusa és egy ily francia tudósfő vágyainak netovábbja az Institut de France, Franciaország tudományos akadémiája. 225 rendes tagja van, kik önmagukat választás utján egészítik ki. Á többi félistenek ez Olvnipuson mint rendkívüli, levelező és külföldi tagok szintén meghatározott számban vannak. Az institut de France 5 akadémiára vau fölosztva. Académie Fran§aise az élő nyelvre ügyel fel, Académie des Isnscriptions et Belies Lettres régiségtannal és a classikus nyelvekkel foglalkozik. Académie des Sciences, Académie des Beaux-Arts, Académie des scienees morales et politiques (történelem, jog és államtudomány, nemzetgazdászat). A quartier többi nevezetes épületei: A Luxenbourg (senatusi) palota, szobor és képtárával. A hozzá tartozó parkírozott nagy kert, a quartier lakosságának kedvenc gyülhelye. Továbbá a Constantius Chlorus császár alatt 300 körül épített érdekes római palota és a hozzá tartozott thermák romjai, melyek a minket keletkezésétől elválasztó időt tekintve bámulatos ép állapotban maradtak fel. 360-ban Juliánt itt kiáltották ki a katonák császárrá. A palota azon részének helyére, mely elpusztult a XYI-ik században a Cluny-apátok emeltették a Hotel de Clunyt, egy igen csinos gótli stylii kastélyt. Az apátok a királyoknak ajándékozák, a nagy forradalom alatt pedig mint nemzeti tulajdon eladatván, különböző kezeken át Sominezard birtokába jutott, ki középkori és renaissance tárgyakat gyűjtött. Halála után az állam megvette azt, Páris városa oda ajándékozá a római fürdőket, minek folytán az egész egyesíttetvén, a muzeum nagyobbíttatván jelenleg a legérdekesebb és legnagyobb^zerii ritkaságokat tartalmazza fa- és csontfaragványokból, üveg, edény és faíence tárgyakból, drága curiositásokat, ékszereket, szőnyegeket, bútorokat, kocsikat és- Moliére álkapcáját. Továbbá két színház is van a quartierben. Az Odéon és az u. n. quartier színház Théátre de Cluny. Nevezetes dolgok mindenesetre (legalább a deákoknak l a kávéházak, brasseriek (sürüdékj, étkezdék, bormérések, izleldék*). melyeknek száma megfelel egy deákvároshoz kötött várakozásainknak. Ez általános leírások után szemügyre vehetjük az Ecole de droit előadásait. Midőn barátommal bementünk, az első évesek amphithe&truma még nem volt tele. A legmagasabb helyen, az utolsó padban foglaltunk helyet, minthogy onnan az egészet be lehet látni és minthogy tudja egyik a másiknak helyét és nem szereti, ha azt elfoglalva találja. Lassanként jöttek a jogászok kisebb nagyobb lármával. Táskájukból füzetüket, a szükséges *) Bocsánat e szó-szörnyért, de nem tudóin máskép egv szóval adni a „dégustation" kiiratu boltok magyar nevét E b .rmérésekben 4 sousért „eredeti" spanyol borokat kóstolhatunk, miután kis poharunkat a hordó csapja alá tartva teleeresztettűk. A lehetőség azonban nincs kizárva, hogy igy kóstolgatva be zamatoljunk. törvénykönyveket kivéve, jegyzetek készítésére magukat előkészítve, némelyek sétálva, mások beszédbe ereszkedve, sokan olvasva várták a tanárt. Érdekes megfigyelni hány meg hányféle újságot olvasnak; mert az újságnak itt van özöne. Most olvasom az „Annuaire des journeaux de Paris"-ban (Párisi újságok évi jelentésé ben), hogv itt 1291. újság jelenik meg és pedig: 59 vallás, 110 jogtudomány, 240 nemzetgazdászat, kereske delem, pénzügy, 22 földrajz és történelem, 128 társadalom és ismeretterjesztő, 38 közoktatás, 62 irodalom, nyelvészet, könyvészet (bibliographia), II szépművészet, 3 photographia, 9 építészet, 3 régiségtan, 15 zene, 29 színház, 70 divat, 3 fodrászat (borbély), 138 kézmiivészet és különböző ipar, 92 orvos és gyógyszerészet, 51 természettudomány és mennviségtani, 24 hadi és tengerészeti, 2x foldmivelési, 18 lovászati, 23 különféle s mindennap megjelenő 67 politikai tárgyú. A jogászok politikai pártnézet szerint is annyi részre vannak feloszolva, mint maga a képviselőház ; Páris 67 politikai lapja közül utcunque mindenik képviselve van. Es e politikai pártkfilönbsg is mindenesetre oka annak, hogy a legutóbbi, egy egyetemi társaskör megalkotását célzó törekvés ismét meghiúsult. Belekukkantok ugy véletlenül egy Figaro olvasó újságába. Egy cikknek címe volt: „Lorsque" magyarul: „Az mikoron valaha réges-régen'-. A Figáro királypárti lap, cikkében elmélkedett a fölött, milyen volt Franciaország állapota a királyság alatt, az én újságom a „Kadical" a kiűzetést kívánta. Az én újságom vezércikkének címe volt: „Adieu" magvarul: „Isten hírével." iMost csak azt szeretném tudni, azért nézett-e oly csúnyán rám, mert belekukkantottam az ő „félhivatalosukba" (in partibus fideliuin mindenesetre), vagy mivel azt az ommosus címet látta? (Folyt, küv.)