Zalamegye, 1883 (2.évfolyam, 1-25. szám)

1883-06-03 / 22. szám

Szabályrendelet az uzsoráról és hírős hitelügyletekről szóló 1883. évi t. c. negyedik fejezetében foglalt rendelkezések alapján, a Inrói­'/(«/ megítélhető korcsmai hitelösszeg meghatározásáról. 1. §. A vendéglőkben, korcsmákban és más italmé­rési helyiségekben, ide értve azon kereskedéseket is, melyek" a szeszes italoknak kicsinyben eladására joggal bírnak, az egyes fogyasztók részére hitelben kiszolgál­tatott szeszes italok ára iránti követelések Zalamegye területén a kisközségekben 2 frt, a nagyközségekben 3 frt erejéig érvényesíthetők a bíróságok előtt. - Az ezen összeget meghaladó követelés a bíróságok által nem ítéltetik meg. 2. §. Ezen szabályrendelet minden közsegben szo­kott módon kihirdetendő, s minden italmérési helyiség­ben magyarul és az illető község jegyzőkönyvi nyelvén, a vendégek által könnyen látható helyen kifüggesztendő és olvasható állapotban tartandó. Azon vendéglős, korcsmáros vagy italniérő, ki ezen § rendeletét nem teljesíti, a községi szegény-alap javára 50 frt ig terjedhető pénzbüntetéssel fog büntettetni. 3. §. Jelen szabályrendelet i. évi Julius hó l ével lép életbe. Kelt Zalavármegye törvényhatósági bizottságának Zala-Egerszegen 1883." évi ápril hó 9-én tartott rendkí­vüli közgyűléséből. Kiadta: Gozony Laszlo s. k. főjegyző. Ezen szabályrendelet a nmlgú m. kir. belügymi­nisztériumnak 1883. évi május hó 18-án 29130 Iií. b. sz. a. kelt rendeletével jóváhagyatott. Zala-Egerszegen, 1883. május hó 25-én. Svastits Benő s. k. alispán. Körrendelet valamennyi szőlőmüveléssel bíró megye és város törrény­hatósár/ához. A phylloxera terjedésének megállapítása végett az ország szőlei megvizsgálandók lévén, a következőket rendelem: 1. A község elöljáróságai szigorúan utasítandók, hogy junius hó elejétől julius hó végéig a községük határában levő összes szőlőket és szőlőtőkékkel beülte­tett kerteket egy községi tanácstag, a hegymester és a község egyik-másik értelmesebb szőlőtulajdonosának ki­séretébeu bejárják s a bejárás megtörténtéről, valamint arról, vájjon gyanús, beteges tőkék sárguló vagy satnya levélzettel és gyengébb, elmaradt venyegehajtásokkal találtattak-e — az illető szolgabírónak legkésőbb augusz­tus hó 10-ig jelentést tegyenek. Hol községi phvlloxera bizottságok vannak, ott az elöljáróság a határbejárásról a bizottságot értesíteni és a bejárást a bizottság küldötteinek közbenjöttével teljesí­teni köteles. 2. IIa a szőlők bejárása alkalmával talált beteg­vágy gyanús szőlőtőkék megvizsgálása alapján, valamely a phylloxera felismerésében jártas szakember vagy más egyén oda nyilatkoznék, hogy azok a phylloxera által vannak meglepve, vagy annak kártétele folytán seny­vednek, akkor erről a bejáró küldöttség vagy az illető szakértő a foldmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi mi­nisztériumhoz haladék nélkül távirati értesítést küldjön. 3. A szolgabíró köteles őrködni a felett, hogy a bejárás a kiszabott időben minden községben megtörtén­jék. Az összes községekből beérkező jelentéseket öszsze foglalni és legkésőbb augusztus hó 25-ig az alispánhoz beterjeszteni tartozik. 4. A törvényhatóságok a szolgabiráknak a határ­járásokról szóló jelentéseit a közigazgatási bizottsággal közölni s legkésőbb szeptember 20-ig a minisztériumhoz tartoznak bemutatni. Utasítom a törvényhatóságot, hogy e rendelet ér­telmében tett intézkedéseiről minél előbb jelentést tegyen. Kelt Budapesten 1883. évi május hó 11-én. A miniszter helyett: Matlekovíts s. k. A petánczi Széchenyi forrás. .Muraszombat, 1*83. május hó. Magyarország délnyugoti részén, ott, a hol a Mura a kies Stájert elhagyva, hazánk virányos vidékére ér, a Mura régi medréből már évtizedekkel ezelőtt natronsa­vas források bugyogtak fel, a nélkül hogy a közügye­iéin legkevésbbé is reájuk irányult volna, dacára annak, hogy a nagyon is közel fekvő és szorosan véve hazánk határán levő liadein évek során keresztül a közel és messze vidéket elárasztá nagyon is kellemes izii sava­nyú vizével. A petánczi Petánez Vasmegyében a muraszombati járásban) rokon tartalmú forrásokat egészen figyelmen kiviil hagyták. Nem akadt vállalkozó szellemű ember, a ki felfogva a föld gyomrában rejlő eme kincsnek becsét, azt az emberiség hasznára értékesítette volna. \ égre egy zalaniegvei földbirtokos, egyúttal szenvedélyes geo­logus több, már kezdetben jelentékenynek látszó tilne­ménv és kísérlet alapján a források gazdag tartalmáról teljesen meggyőződött, tapasztalván, hogv a fölfedezett 4 forrás naponkint mintegy •">< 1 ezer liter vizet szolgál­tat. A vizet a bécsi egyetemen vegyelemzés alá bocsá­totta és annak alapján a források területét drága pén­zen megvette. A vétel után lázas gyorsasággal láttak a rendezés munkájához magának a tulajdonosnak személyes veze­tése és felügyelete alatt. Külön, e célra készített eszkö­zökkel kellett áttörni a vastag kavicsrétegeket, hogy a drága kincshez hozzá juthassanak. Roppant nagyságú és különös alakú fúrókkal túrták át a kavicsrétegeket és igy sikerült hetekig tartó, fáradságos és életveszélyes munka után a kisugárzó vizet tölgyfatörzsbe szorítani és gleichenbergi kövekkel kirakni. Az egyik kut mái­csinos födél alatt áll, védve az idő viszontagságai ellen. A forrás tartalma kristály tiszta, jó ízű, kelleme­sen fiditő hatású. Bernáth József, budapesti egyetemi tanár és az országos balneologiai társulat elnökének vegyelemzése és sok orvosi tekintélynek egybehangzó véleménye szerint ezen víz a nátron- és lithonsavas külföldi ásványvizekkel egy színvonalon áll, a magyar­országi hason tartalmú vizek közt pedig legjobbnak ta­láltatott. Különös előnyére szolgál a petánczi Széchenyi-for­rás vizének, hogy bőtartalmu szénsavát csak lassan bo­csátja szabadon ugy, hogy a víz bedugaszolatlan üveg­ben is hosszabb állás dacára épen ugy pezseg, mintha akkor lett volna a forrásból merítve. Nem tulozunk, midőn állítjuk, hogy a Széchenyi forrás körüli lakósok, főleg pedig a muraszombatiak ezen vállalatot egész családi rokonszenvvel üdvözölték, hazafias büszkeséggel „Magyarország gyöngyé"-nek ne­vezték. A Széchenvi-savanyúvíz a leghíresebb hasontartalmú savanyúvizeket legfontosabb alkatrészükre t. i. a szén­savra nézve mind fölülmúlja, még a gleichenbergi, ra­deini, gieshiibli vizeket is. Szintén gazdag még szénsa­vas nátron- és chlornatriumban is. Egy öreg, tapasztalt orvos véleménye szerint a szénsav, mint az égvénves savanyú-források legkedvel­tebb és leghatásosabb alkatrésze, kedveltét! meg ezen vizet, mint üdítő és frissítő italt mind az egészségesek­kel, mind a betegekkel. Mint egyszerű savanyúvíz, te­kintet nélkül mellékalkatrészeire, a petánczi forrás vize emésztési tekintetben kiválóan szomjatoltó és ugy az izlési, valamint emésztési szervekre gyengén izgató ha­tással van. Orvosi tekintetben egyedüli orvosszer, mely csalhatlan hatással van sok chronicus betegségben. Belsőleg véve csillapítólag hat a gyomor- és bél­hurutban és az ezekkel karöltve járó fájdalmaknál s az illető szerveket rendes tevékenységre vezeti vissza. Ver­és nedvvesztés okozta elgyengülésben, ideggyöngeségek­ben, vérszegénység- és sápkorban, köszvény- és lépkór­ban. gyomorpuffadásoknál, ugy aranyérbántalmakban már is igen hathatós gyógyszernek ismertetett el különböző országok legjelesebb orvosainak egybehangzó véleménye szerint. Ne tekintse azonban az olvasó közönség ezt, mint talán túlságos dicséretet. — Nem is az elfogultság veze­tett bennünket e sorok közlésére, hogy egyik uj és két­ségkívül szép jövővel bíró hazai forrásunkat — habár rövid vonásokban — megismertettük, hanem a tiszta igazság. Hisz bárkinek alkalma kínálkozik meggyőző­dést szerezhetni soraink valósága felől! Yégiil honfi szívből áldást kívánunk ezen hazafias iparágra és a rettenthetlen, a sok akadálylyal bátran szembeszálló vállalkozónak nemes működéséhez sok sikert! A Zalamegyei „GAZI )ASÁG 1 KG Y ESÜ LET" hivatalos értesítője. Jegyzökönyve a Zalamegyei gazdasági egyesület Zala-Eqerszeqen 1883. évi május hó ö'-ári tartott rendkívüli közgyűlésének. (Folytatás) A tekintetes kamara ezen megkeresésére a követ­kező értesítést adhatjuk : A Zalamegyei gazdasági egyesület sem anyagi erő­vel nem rendelkezvén, sem oly szervezettel s hatáskör­rel nem birván, hogv működési területe minden egyes részein statisztikai adatokat gvüjthetne, nincs is oly hely­zetben, hogy a közölt kérdésekre kiiueritő választ küld­hessen, miként az a megkeresésben tőle kívántatott, azért is ily adatok hiányában csak is a gyakorlati ész­leletek s tájékozások utján adhat a közölt kérdésekre feleletet. Az 1HX2. évben az őszi és tavaszi buza és rozs­termés általában minőség és meunviség szerint jó, árpa és zab ugy mennyiség, mint minőség szerint jó középszerű volt. Repce e megyében gyéren termeltetik, nem mintha a talaj arra kedvezőtlen volna, de mert e megyének hazánk nyugoti részén levő fekvésénél fogva a több évi tapasztalás tanúsága szerint legtöbbnyire a virágzás és érés stádiumán kedvezőtlen időjárások a ke csegtetőbb termést is meghiúsítani szokták. Az 18K2. évben a repce termés nem volt kielégítő. Kukorica termés minőség és mennyiség tekinteté­ben a középszerűn alól állott. Burgonya mennyiség tekintetében középszerű ter­mést adott volna, de az augusztus hó 25-ike körül be­állott s késő őszig folyton tartott esőzés minőségének sokat ártott, s a télen át a rodhadás sok helyen nagy pusztítást okozott. Ugy az agg széna, mint a sarjú, lólier, lucerna, bükköny és répa takarmány-termés szűk volt, minőség tekintetében különösen a sarjú termés a sok esőzés foly­tán sok kívánni valót hagyott fenn. A bortermés mennyiségre nézve dus — de minő­ségre silány volt. Az állattenyésztés tekintetében ugv a mennyiséget, mint a minőséget illetőleg az előbbi évektől semmi szembe­ötlő eltérő változás nem volt észlelhető. Ugyan ez mondható a termelés terjedelme tekin­tetében is, épen azért az, hogv az ugyan azon terjede­lemben űzött termelés és tenyésztés a megelőző évihez képest egyes ágaiban mennyivel növekedett vagy csök­kent. meg nem határozható. A gabona termés sikeres eredményű alakulására kedvező befolyást gyakorolt az 1881 2-iki enyhe tél s lx82-ik évi kora kitavaszodás, a melynek következté­ben az 1XK1. évi őszön folytonos esőzés között kedve­zőtlen kilátással s az akadályozott vetőmunkák késlel­kedése miatt későn földbekerült vetések is az enyhe tél folytában ki nem veszvén, a kora tavaszon megerősöd­tek; az ápril hónapi és május első telében volt esőzések után pedig biztos fejlődésnek indulhattak. A kukorica termésre kedvezőtlen befolyást gyako­rolt a május és juniusi esőzés és ennek kapcsolatában a hűvös légkör, míg egész julius és augusztus hó 22-25-ig majdnem egészen eső nélkül szárazságban folyván le, kedvezően nem fejlődhetett. A szőlőtermés rendkívüli szép reményekkel ke­csegtetett nem csak a dus mennyiség, de a reménylett mosolyával semmit." feleli hogy „ő ebből nem ád vissza „És miért neni? u „Oh! egy müveit fiatal ember megfeledkeznék ma­gáról, ily udvariatlan lehet?" Barátom erre nem tudott felelni nem sokat értvén belőle, de ( lég „műveletlen" volt pénzét követelni. Lát­tam, hogy a dolognak még folytatása is lesz. A kisasz szonynak ábrándozólag mosolygó szende arcizmai azon­nal a tiiki r segélyével idomított hideg közönyösség és durcás komolyság glédájába sorakoztak. Mulattam ma­gamat barátomou, ki nem tudta elgondolni, micsoda zsiványbarlangba vezettem én őt. Először azok a lár­mázó deákok kiiszszák a sörét, majd a pénzét nem adják vissza, ha kéri még neheztelnek és sértik érte. Kezdett nyughatatlan lenni és leirhatlan kérdő gyanús tekinte­tet vetett rám, azt hitte, valami balekkfogó hálójába került, mert notanduni, nem rég jött Párisba s csak né­hány napja ismerkedtem meg vele a magyar-egyletben. Eszébe jutottak azok az otthon kapott intések, ha ki mész az utcára, mindjárt 5- -13 gyilkos vesz körül, el­csalnak ezek a truanclok valami coupe-gorgeba stb. stb, előtte állottak élő alakjai Ponson du Terail rémregé­nyeinek, mikből a zsiványok tanulnak, az emberek ide­gesek, a nők regén vliajhászók lesznek. Mindez megfor­dulván agyában neki elég tragieus, nekem comieus arcot vágott. Örült azonban midőn látta, hogy a kisasszony belenyúl kék táskájába és a pénzt átadja. Örömében „barbár" barátom azt zsebre is dugta volna, ha oda nem kiáltok: „Megállj, mutasd csak azt a pénzt." Kinyitván markát, látám, hogy hamis frankosok. A vége a dolog­nak az lett, hogy a kisasszony pezsgőzni kívánván, mi meg a hamis pénztől akarván szabadulni, mindkettő megtörtént az arany odaveszésével együtt. Másnap kérdém mégpumpolt bajtársamat „akar-e a brasseriában törzsvendég lenni?" „Nem ő." „Ugy-e hogy nem igen proselyták a brasseriek törzsvendégei." „Na és végre mit szólsz a brasseriek dámáihoz?" ­„Bizony barátom azok nagyon civilizáltak." „Miután tehát niegkezdted a létérti küzdelmet is, hogy ne te légy a gyengébb, aki ebben elvész, miután egy leckét már kaptál és ezentúl az aranyakat óvato­sabban fogod váltogatni, jó lesz ha téged, ki még csak néhány nap óta vagy itt, megismertetlek a deák város sal az ugy nevezett deáknegyeddel a „quartier latinnal." E nevet a Szajna bal partján fekvő (la cöté gauehe c'est la cöté du coeur) 5-ik és 6-ik azaz Panthéon és Luxembourg kerületeket magában foglaló városrésznek a szokás adta. Legjogosultabb név, hiszen itt van min­den felsőbb tanintézet és mégis megtörtént velem, hogy midőn első napokban a mint Párisba jöttem egv mun­kástól a quartier latin felől kérdezősködtem azt kapám válaszul: „Ez a bouleward Sz. Michel, hogy melyik a quartier latin, azt nem tudom." Sőt, mellesleg megje­gyezve, olyan ember is van, a ki a jobb partról a balra nem ment át. Ez azután a phlegmatieus közönyösség. ..Tehát ha türelemmel végig hallgatsz, mondám barátomnak, megismertetlek itteni tapasztalataimmal, a mennyiben azok „eszembe jutnak". Azonban jobb lesz, ha elmeniink a jogi iskolába, mert tudod itt nincs di­vatban és magam sem praktizálom az órák mulasztását." „Es ha elmulasztod az órát?" „Tőlem függ, vál jon a naponkinti 2 köteles tanórát hallgatom-e. A törvény megkívánja, hogy a ki beirat­kozik, az az előadásokon jelen is legyen, de ellenőrzés I nincs. Holmi eatalogus olvasással nem vesződnek. Az előadások nyilvánosak és díjmentesek. Bármely férfi lá­togathatja azokat. A beiratáshoz érettségi szükségeltetik, keresztelő annak kimutatására, hogy ltj évnél idősebb, ! továbbá kiskorúnál a szülő vagy gyám beleegyezése. Idegen országbeli érettségiket a francia közoktatásügyi miniszter egyenjogúsít az itteni bachelier-és-lettres-rel, mely félárkus papirosért 170 frank fizetendő a eaisse des droits universitairesbe. Evenkint négy beiratás van. Az előadások november elsejétől julius végéig tartanak. Évközben nincs más szünet, mint az ünnepnapokon és a nagy nemzeti ünnepélyen julius 14-én; karácsonykor 4, húsvétkor 7 napi szünet. Rendkívüli szünet volt ja­nuár 6-án Grainbetta temetése napján, mely napon, habár három királyok napja volt is, a temetés nélkül nem lett volna szünet, minthogy itt más ünnep nincs, mint hús­vét, pünkösd és karácsony. Továbbá áldozócsütörtök, aug. 15. nagyasszonyunk napja és mindenszentek ün­nepe. Végre az egész nemzet ünnepe julius 14-ikén a Bastille lerombolásának évfordulóján." „Tehát menjünk az előadásra — mondám. Az én órám ugvan még nem kezdődik, de inig oda érünk, nézegetünk, ép jókor lesz." Hónom alá csapom fekete bőrtáskámat, a milyen­nel az itteni étudiantok járnak és kimentünk a Boul' Midiere a mint a diákok a Boulevard Saint Michelt hívják. A január 15-iki „A mes eoncitovens" „Polgár­társaimhoz" cimü Plon-plon ,réelame utáni napokban volt. A boulevard igen élénk. Érdekes a tömegben járó kelő emberek arcait látni, beszédeit hallani, utcai cső­dületeken mulatni, melyekhez csak az otthoni patenti­rozott suszterinas hiányzik. A párisi nőknek és ezek között nem utolsó helyen a quartier leányainak különö­sen ízléses és csinos sokszor drága öltözetei, némelykor két szemközt jövő ember váratlan találkozása okozta meglepetésének és ebből kifolyó scénáknak, gúnyos él­celődéseknek fül- és szemtanúja lenni, mindez a bou­levardokat folyton mulatságossá és ujjá teszi.­(Folyt. küv.)

Next

/
Thumbnails
Contents