Zalamegye, 1883 (2.évfolyam, 1-25. szám)

1883-06-03 / 22. szám

Szabályrendelet az uzsoráról és hírős hitelügyletekről szóló 1883. évi t. c. negyedik fejezetében foglalt rendelkezések alapján, a Inrói'/(«/ megítélhető korcsmai hitelösszeg meghatározásáról. 1. §. A vendéglőkben, korcsmákban és más italmérési helyiségekben, ide értve azon kereskedéseket is, melyek" a szeszes italoknak kicsinyben eladására joggal bírnak, az egyes fogyasztók részére hitelben kiszolgáltatott szeszes italok ára iránti követelések Zalamegye területén a kisközségekben 2 frt, a nagyközségekben 3 frt erejéig érvényesíthetők a bíróságok előtt. - Az ezen összeget meghaladó követelés a bíróságok által nem ítéltetik meg. 2. §. Ezen szabályrendelet minden közsegben szokott módon kihirdetendő, s minden italmérési helyiségben magyarul és az illető község jegyzőkönyvi nyelvén, a vendégek által könnyen látható helyen kifüggesztendő és olvasható állapotban tartandó. Azon vendéglős, korcsmáros vagy italniérő, ki ezen § rendeletét nem teljesíti, a községi szegény-alap javára 50 frt ig terjedhető pénzbüntetéssel fog büntettetni. 3. §. Jelen szabályrendelet i. évi Julius hó l ével lép életbe. Kelt Zalavármegye törvényhatósági bizottságának Zala-Egerszegen 1883." évi ápril hó 9-én tartott rendkívüli közgyűléséből. Kiadta: Gozony Laszlo s. k. főjegyző. Ezen szabályrendelet a nmlgú m. kir. belügyminisztériumnak 1883. évi május hó 18-án 29130 Iií. b. sz. a. kelt rendeletével jóváhagyatott. Zala-Egerszegen, 1883. május hó 25-én. Svastits Benő s. k. alispán. Körrendelet valamennyi szőlőmüveléssel bíró megye és város törrényhatósár/ához. A phylloxera terjedésének megállapítása végett az ország szőlei megvizsgálandók lévén, a következőket rendelem: 1. A község elöljáróságai szigorúan utasítandók, hogy junius hó elejétől julius hó végéig a községük határában levő összes szőlőket és szőlőtőkékkel beültetett kerteket egy községi tanácstag, a hegymester és a község egyik-másik értelmesebb szőlőtulajdonosának kiséretébeu bejárják s a bejárás megtörténtéről, valamint arról, vájjon gyanús, beteges tőkék sárguló vagy satnya levélzettel és gyengébb, elmaradt venyegehajtásokkal találtattak-e — az illető szolgabírónak legkésőbb augusztus hó 10-ig jelentést tegyenek. Hol községi phvlloxera bizottságok vannak, ott az elöljáróság a határbejárásról a bizottságot értesíteni és a bejárást a bizottság küldötteinek közbenjöttével teljesíteni köteles. 2. IIa a szőlők bejárása alkalmával talált betegvágy gyanús szőlőtőkék megvizsgálása alapján, valamely a phylloxera felismerésében jártas szakember vagy más egyén oda nyilatkoznék, hogy azok a phylloxera által vannak meglepve, vagy annak kártétele folytán senyvednek, akkor erről a bejáró küldöttség vagy az illető szakértő a foldmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumhoz haladék nélkül távirati értesítést küldjön. 3. A szolgabíró köteles őrködni a felett, hogy a bejárás a kiszabott időben minden községben megtörténjék. Az összes községekből beérkező jelentéseket öszsze foglalni és legkésőbb augusztus hó 25-ig az alispánhoz beterjeszteni tartozik. 4. A törvényhatóságok a szolgabiráknak a határjárásokról szóló jelentéseit a közigazgatási bizottsággal közölni s legkésőbb szeptember 20-ig a minisztériumhoz tartoznak bemutatni. Utasítom a törvényhatóságot, hogy e rendelet értelmében tett intézkedéseiről minél előbb jelentést tegyen. Kelt Budapesten 1883. évi május hó 11-én. A miniszter helyett: Matlekovíts s. k. A petánczi Széchenyi forrás. .Muraszombat, 1*83. május hó. Magyarország délnyugoti részén, ott, a hol a Mura a kies Stájert elhagyva, hazánk virányos vidékére ér, a Mura régi medréből már évtizedekkel ezelőtt natronsavas források bugyogtak fel, a nélkül hogy a közügyeiéin legkevésbbé is reájuk irányult volna, dacára annak, hogy a nagyon is közel fekvő és szorosan véve hazánk határán levő liadein évek során keresztül a közel és messze vidéket elárasztá nagyon is kellemes izii savanyú vizével. A petánczi Petánez Vasmegyében a muraszombati járásban) rokon tartalmú forrásokat egészen figyelmen kiviil hagyták. Nem akadt vállalkozó szellemű ember, a ki felfogva a föld gyomrában rejlő eme kincsnek becsét, azt az emberiség hasznára értékesítette volna. \ égre egy zalaniegvei földbirtokos, egyúttal szenvedélyes geologus több, már kezdetben jelentékenynek látszó tilneménv és kísérlet alapján a források gazdag tartalmáról teljesen meggyőződött, tapasztalván, hogv a fölfedezett 4 forrás naponkint mintegy •"><

1 ezer liter vizet szolgáltat. A vizet a bécsi egyetemen vegyelemzés alá bocsátotta és annak alapján a források területét drága pénzen megvette. A vétel után lázas gyorsasággal láttak a rendezés munkájához magának a tulajdonosnak személyes vezetése és felügyelete alatt. Külön, e célra készített eszközökkel kellett áttörni a vastag kavicsrétegeket, hogy a drága kincshez hozzá juthassanak. Roppant nagyságú és különös alakú fúrókkal túrták át a kavicsrétegeket és igy sikerült hetekig tartó, fáradságos és életveszélyes munka után a kisugárzó vizet tölgyfatörzsbe szorítani és gleichenbergi kövekkel kirakni. Az egyik kut máicsinos födél alatt áll, védve az idő viszontagságai ellen. A forrás tartalma kristály tiszta, jó ízű, kellemesen fiditő hatású. Bernáth József, budapesti egyetemi tanár és az országos balneologiai társulat elnökének vegyelemzése és sok orvosi tekintélynek egybehangzó véleménye szerint ezen víz a nátron- és lithonsavas külföldi ásványvizekkel egy színvonalon áll, a magyarországi hason tartalmú vizek közt pedig legjobbnak találtatott. Különös előnyére szolgál a petánczi Széchenyi-forrás vizének, hogy bőtartalmu szénsavát csak lassan bocsátja szabadon ugy, hogy a víz bedugaszolatlan üvegben is hosszabb állás dacára épen ugy pezseg, mintha akkor lett volna a forrásból merítve. Nem tulozunk, midőn állítjuk, hogy a Széchenyi forrás körüli lakósok, főleg pedig a muraszombatiak ezen vállalatot egész családi rokonszenvvel üdvözölték, hazafias büszkeséggel „Magyarország gyöngyé"-nek nevezték. A Széchenvi-savanyúvíz a leghíresebb hasontartalmú savanyúvizeket legfontosabb alkatrészükre t. i. a szénsavra nézve mind fölülmúlja, még a gleichenbergi, radeini, gieshiibli vizeket is. Szintén gazdag még szénsavas nátron- és chlornatriumban is. Egy öreg, tapasztalt orvos véleménye szerint a szénsav, mint az égvénves savanyú-források legkedveltebb és leghatásosabb alkatrésze, kedveltét! meg ezen vizet, mint üdítő és frissítő italt mind az egészségesekkel, mind a betegekkel. Mint egyszerű savanyúvíz, tekintet nélkül mellékalkatrészeire, a petánczi forrás vize emésztési tekintetben kiválóan szomjatoltó és ugy az izlési, valamint emésztési szervekre gyengén izgató hatással van. Orvosi tekintetben egyedüli orvosszer, mely csalhatlan hatással van sok chronicus betegségben. Belsőleg véve csillapítólag hat a gyomor- és bélhurutban és az ezekkel karöltve járó fájdalmaknál s az illető szerveket rendes tevékenységre vezeti vissza. Verés nedvvesztés okozta elgyengülésben, ideggyöngeségekben, vérszegénység- és sápkorban, köszvény- és lépkórban. gyomorpuffadásoknál, ugy aranyérbántalmakban már is igen hathatós gyógyszernek ismertetett el különböző országok legjelesebb orvosainak egybehangzó véleménye szerint. Ne tekintse azonban az olvasó közönség ezt, mint talán túlságos dicséretet. — Nem is az elfogultság vezetett bennünket e sorok közlésére, hogy egyik uj és kétségkívül szép jövővel bíró hazai forrásunkat — habár rövid vonásokban — megismertettük, hanem a tiszta igazság. Hisz bárkinek alkalma kínálkozik meggyőződést szerezhetni soraink valósága felől! Yégiil honfi szívből áldást kívánunk ezen hazafias iparágra és a rettenthetlen, a sok akadálylyal bátran szembeszálló vállalkozónak nemes működéséhez sok sikert! A Zalamegyei „GAZI )ASÁG 1 KG Y ESÜ LET" hivatalos értesítője. Jegyzökönyve a Zalamegyei gazdasági egyesület Zala-Eqerszeqen 1883. évi május hó ö'-ári tartott rendkívüli közgyűlésének. (Folytatás) A tekintetes kamara ezen megkeresésére a következő értesítést adhatjuk : A Zalamegyei gazdasági egyesület sem anyagi erővel nem rendelkezvén, sem oly szervezettel s hatáskörrel nem birván, hogv működési területe minden egyes részein statisztikai adatokat gvüjthetne, nincs is oly helyzetben, hogy a közölt kérdésekre kiiueritő választ küldhessen, miként az a megkeresésben tőle kívántatott, azért is ily adatok hiányában csak is a gyakorlati észleletek s tájékozások utján adhat a közölt kérdésekre feleletet. Az 1HX2. évben az őszi és tavaszi buza és rozstermés általában minőség és meunviség szerint jó, árpa és zab ugy mennyiség, mint minőség szerint jó középszerű volt. Repce e megyében gyéren termeltetik, nem mintha a talaj arra kedvezőtlen volna, de mert e megyének hazánk nyugoti részén levő fekvésénél fogva a több évi tapasztalás tanúsága szerint legtöbbnyire a virágzás és érés stádiumán kedvezőtlen időjárások a ke csegtetőbb termést is meghiúsítani szokták. Az 18K2. évben a repce termés nem volt kielégítő. Kukorica termés minőség és mennyiség tekintetében a középszerűn alól állott. Burgonya mennyiség tekintetében középszerű termést adott volna, de az augusztus hó 25-ike körül beállott s késő őszig folyton tartott esőzés minőségének sokat ártott, s a télen át a rodhadás sok helyen nagy pusztítást okozott. Ugy az agg széna, mint a sarjú, lólier, lucerna, bükköny és répa takarmány-termés szűk volt, minőség tekintetében különösen a sarjú termés a sok esőzés folytán sok kívánni valót hagyott fenn. A bortermés mennyiségre nézve dus — de minőségre silány volt. Az állattenyésztés tekintetében ugv a mennyiséget, mint a minőséget illetőleg az előbbi évektől semmi szembeötlő eltérő változás nem volt észlelhető. Ugyan ez mondható a termelés terjedelme tekintetében is, épen azért az, hogv az ugyan azon terjedelemben űzött termelés és tenyésztés a megelőző évihez képest egyes ágaiban mennyivel növekedett vagy csökkent. meg nem határozható. A gabona termés sikeres eredményű alakulására kedvező befolyást gyakorolt az 1881 2-iki enyhe tél s lx82-ik évi kora kitavaszodás, a melynek következtében az 1XK1. évi őszön folytonos esőzés között kedvezőtlen kilátással s az akadályozott vetőmunkák késlelkedése miatt későn földbekerült vetések is az enyhe tél folytában ki nem veszvén, a kora tavaszon megerősödtek; az ápril hónapi és május első telében volt esőzések után pedig biztos fejlődésnek indulhattak. A kukorica termésre kedvezőtlen befolyást gyakorolt a május és juniusi esőzés és ennek kapcsolatában a hűvös légkör, míg egész julius és augusztus hó 22-25-ig majdnem egészen eső nélkül szárazságban folyván le, kedvezően nem fejlődhetett. A szőlőtermés rendkívüli szép reményekkel kecsegtetett nem csak a dus mennyiség, de a reménylett mosolyával semmit." feleli hogy „ő ebből nem ád vissza „És miért neni?

u „Oh! egy müveit fiatal ember megfeledkeznék magáról, ily udvariatlan lehet?" Barátom erre nem tudott felelni nem sokat értvén belőle, de ( lég „műveletlen" volt pénzét követelni. Láttam, hogy a dolognak még folytatása is lesz. A kisasz szonynak ábrándozólag mosolygó szende arcizmai azonnal a tiiki r segélyével idomított hideg közönyösség és durcás komolyság glédájába sorakoztak. Mulattam magamat barátomou, ki nem tudta elgondolni, micsoda zsiványbarlangba vezettem én őt. Először azok a lármázó deákok kiiszszák a sörét, majd a pénzét nem adják vissza, ha kéri még neheztelnek és sértik érte. Kezdett nyughatatlan lenni és leirhatlan kérdő gyanús tekintetet vetett rám, azt hitte, valami balekkfogó hálójába került, mert notanduni, nem rég jött Párisba s csak néhány napja ismerkedtem meg vele a magyar-egyletben. Eszébe jutottak azok az otthon kapott intések, ha ki mész az utcára, mindjárt 5- -13 gyilkos vesz körül, elcsalnak ezek a truanclok valami coupe-gorgeba stb. stb, előtte állottak élő alakjai Ponson du Terail rémregényeinek, mikből a zsiványok tanulnak, az emberek idegesek, a nők regén vliajhászók lesznek. Mindez megfordulván agyában neki elég tragieus, nekem comieus arcot vágott. Örült azonban midőn látta, hogy a kisasszony belenyúl kék táskájába és a pénzt átadja. Örömében „barbár" barátom azt zsebre is dugta volna, ha oda nem kiáltok: „Megállj, mutasd csak azt a pénzt." Kinyitván markát, látám, hogy hamis frankosok. A vége a dolognak az lett, hogy a kisasszony pezsgőzni kívánván, mi meg a hamis pénztől akarván szabadulni, mindkettő megtörtént az arany odaveszésével együtt. Másnap kérdém mégpumpolt bajtársamat „akar-e a brasseriában törzsvendég lenni?" „Nem ő." „Ugy-e hogy nem igen proselyták a brasseriek törzsvendégei." „Na és végre mit szólsz a brasseriek dámáihoz?" „Bizony barátom azok nagyon civilizáltak." „Miután tehát niegkezdted a létérti küzdelmet is, hogy ne te légy a gyengébb, aki ebben elvész, miután egy leckét már kaptál és ezentúl az aranyakat óvatosabban fogod váltogatni, jó lesz ha téged, ki még csak néhány nap óta vagy itt, megismertetlek a deák város sal az ugy nevezett deáknegyeddel a „quartier latinnal." E nevet a Szajna bal partján fekvő (la cöté gauehe c'est la cöté du coeur) 5-ik és 6-ik azaz Panthéon és Luxembourg kerületeket magában foglaló városrésznek a szokás adta. Legjogosultabb név, hiszen itt van minden felsőbb tanintézet és mégis megtörtént velem, hogy midőn első napokban a mint Párisba jöttem egv munkástól a quartier latin felől kérdezősködtem azt kapám válaszul: „Ez a bouleward Sz. Michel, hogy melyik a quartier latin, azt nem tudom." Sőt, mellesleg megjegyezve, olyan ember is van, a ki a jobb partról a balra nem ment át. Ez azután a phlegmatieus közönyösség. ..Tehát ha türelemmel végig hallgatsz, mondám barátomnak, megismertetlek itteni tapasztalataimmal, a mennyiben azok „eszembe jutnak". Azonban jobb lesz, ha elmeniink a jogi iskolába, mert tudod itt nincs divatban és magam sem praktizálom az órák mulasztását." „Es ha elmulasztod az órát?" „Tőlem függ, vál jon a naponkinti 2 köteles tanórát hallgatom-e. A törvény megkívánja, hogy a ki beiratkozik, az az előadásokon jelen is legyen, de ellenőrzés I nincs. Holmi eatalogus olvasással nem vesződnek. Az előadások nyilvánosak és díjmentesek. Bármely férfi látogathatja azokat. A beiratáshoz érettségi szükségeltetik, keresztelő annak kimutatására, hogy ltj évnél idősebb, ! továbbá kiskorúnál a szülő vagy gyám beleegyezése. Idegen országbeli érettségiket a francia közoktatásügyi miniszter egyenjogúsít az itteni bachelier-és-lettres-rel, mely félárkus papirosért 170 frank fizetendő a eaisse des droits universitairesbe. Evenkint négy beiratás van. Az előadások november elsejétől julius végéig tartanak. Évközben nincs más szünet, mint az ünnepnapokon és a nagy nemzeti ünnepélyen julius 14-én; karácsonykor 4, húsvétkor 7 napi szünet. Rendkívüli szünet volt január 6-án Grainbetta temetése napján, mely napon, habár három királyok napja volt is, a temetés nélkül nem lett volna szünet, minthogy itt más ünnep nincs, mint húsvét, pünkösd és karácsony. Továbbá áldozócsütörtök, aug. 15. nagyasszonyunk napja és mindenszentek ünnepe. Végre az egész nemzet ünnepe julius 14-ikén a Bastille lerombolásának évfordulóján." „Tehát menjünk az előadásra — mondám. Az én órám ugvan még nem kezdődik, de inig oda érünk, nézegetünk, ép jókor lesz." Hónom alá csapom fekete bőrtáskámat, a milyennel az itteni étudiantok járnak és kimentünk a Boul' Midiere a mint a diákok a Boulevard Saint Michelt hívják. A január 15-iki „A mes eoncitovens" „Polgártársaimhoz" cimü Plon-plon ,réelame utáni napokban volt. A boulevard igen élénk. Érdekes a tömegben járó kelő emberek arcait látni, beszédeit hallani, utcai csődületeken mulatni, melyekhez csak az otthoni patentirozott suszterinas hiányzik. A párisi nőknek és ezek között nem utolsó helyen a quartier leányainak különösen ízléses és csinos sokszor drága öltözetei, némelykor két szemközt jövő ember váratlan találkozása okozta meglepetésének és ebből kifolyó scénáknak, gúnyos élcelődéseknek fül- és szemtanúja lenni, mindez a boulevardokat folyton mulatságossá és ujjá teszi.(Folyt. küv.)