Zalamegye, 1883 (2.évfolyam, 1-25. szám)

1883-05-20 / 20. szám

jegv szigorú keresztülvitele által. Az igazolatlan óramulasztásokérti megbüntetésnek igazi foganata nézetünk szerint sikerrel csak azon esetben várható, ha az előadást igazolatlanul elmulasztó tanoncoknál a tanonc idő hosszabbíttatnék meg arányban a mulasztott órákkal. — Ha a tanonc csak egv társánál látná a tanonc idő meghoszszabbítását az igazolatlan elmaradásnak mintegy megbüntetése céljából, ugy erősen hiszszük. hogy a példa a leghathatósb eszköz volna, mely a tanoncokat a pontos iskolalátogatásra sarkalná. Nagyon természetes, hogy ez intézkedésnek csak akkor lenne sikere, ha az első fokú iparhatóság e tanoncok felszabadításánál az ipariskolai bizonyítvány felmutatását követeli; ugyanis ily esetben a bizonyítván}' csak akkor lenne kiadva, ha a tanonc az iskolai hatóság által meghoszszabbított tanoncévét kitöltötte. A felsorolt tén vezŐk összhangzó közremü- j ködése mellett reméljük mi. hogy a város által ipariskolánk fenntai tására fordított anyagi áldozat bőven kárpótolva lesz ama szellemi haszon által, melyet iparos tanoncaink ezen intézetben nyernek s itt szerzett ismereteiket az élet-iskolájában a tapasztalás, mint legjobb mester vezetése és útbaigazítása mellett kibővítve, szaporítani fogják hazánkban az értelmes iparosok számát. Alispáni jelentés az 18

v3-ik évi május hó 7-iki közgyűlésre. Méltóságos főispán úr! Mélyen tisztelt közgyűlés! A törvény által tisztemül szabott kötelességemhez képest van szerencsém a törvényhatóság állapotáról és a közigazgatási hivatalos ügyvitel körében tett intézkedésekről szóló jelentésemet, mely a legutóbb tartott törvényhatósági bizottsági rendes közgyűléstől vagy is múlt 1882. évi szeptember havától ezen évi ápril hó végéig terjedő időszakot foglalja magában, a következőkben mély tisztelettel előterjeszteni : A közegészségi állapot a felnőttek közt, ezen jelentésem tárgyát képező 8 havi időszakon át, dacára a rendkívül változó és nagyrészben kedvezőtlen időjárásnak, nem volt oly kedvezőtlen, mint várni lehetett, sőt általában kielégítőnek mondható; a hőfok gyors változásai és a gyakori ködök behatása folytán egyes vidékeken időszakonkint a betegségek száma szaporodott ugyan, a mennyiben a fentebb említett elemi behatások, különösen a légzőszervek izgatása által ezeknek különféle bajait idézték elő, mindazon által a halálozás nem csak hogy nem szaporodott, de a betegségek számarányához képest csökkent, mi a kórnemeknek szelídebb jellegén kívül azon körülménynek is tulajdonítható, hogy a köznép most már még is inkább veszi igénybe az orvosi segélynyújtást s különösen a betegségek bejelentése és ez által orvosi kezelés alá vétele az alkalmazott szigorúbb rendszabályok folytán pontosabban teljesíttetik. A fertőző kórok közül a felnőttek közt a himlő néhány esetei és a gyermekbetegségek közé számított kanyaró tünetei is 9 egyénen mutatkoztak, a nélkül azonban, hogy csak egy is halálos kimenetelű lett volna. A szórványos betegségek legnagyobb százalékát a légzőszervek hurutos és lobb ms bántalmai képezték, mihez gyérebb esetekben az emésztő szervek hurutjai is csatlakoztak, többszöri gyógykezelés tárgyát képezték továbbá az izületi és izom csuzok, — váltóláz aránylag csekélyebb számban mutatkozott. Kapeza községben ápril havában néhány napi időközben ugyanazon utcában 5 házban nyolc egyén has hagvmáz tünetei közt betegiill meg, az azonnal életbe léptetett orvosrendőri intézkedések legszigorúbb alkalmazása mellett a kór terjedése meggátoltatott ugyan, de fellépésének oka nein volt kideríthető, a mennyiben a helvi és kórvizsgálatok alkalmával a kutak s azokban levő viz tisztának és a lakások is egészségeseknek találtattak. A lendvai járás némely községeiben ragályos rögös köthártva-lobban -az úgynevezett egyptomi szembetegségben szenvedő egvének gyógykezelése céljából a megyei főorvos ur javaslata alapján foganatba vett intézkedések sikereseknek bizonyultak, mert a kórtól lepettek közül már többen meggyógyultak és több év óta elidiilt esetek is javulnak, ujabb ragályozásnak pedig eleje vétetett. Kevésbbé volt azonban kedvező a gyermekek egészségi állapota, de ennek legfőbb okát még az előző időszakból átszármazott heveny-fertőző és ragályos kóresetek képezték, melyek folyton a legerélyeseb'b óv és gvógyintézkedéseket tették szükségessé és ezek mellett is teljes megszűnésük csak március hó végével következett be, miért is a gyermekek egészségi állapotát Csak ápril havától fogva jelenthetem kedvezőnek: azt megelőzőleg uralkodott a himlő 23 községben 24!) keresettel, ezek közül meggyógyult 212, meghalt 37 ; a vörheny 71 községben lépett föl 2% kóresettel, ezek közül meggyógyult 217, meghalt 79; vérhas volt I községben 25 kóresette), meggyógyult 23, meghalt 2; végre a kanyaró két községben lépett föl 132 kóresettel, meggyógyult 118, meghalt 4, s még jelenleg is gyógykezeltetik 10. Ezen számadatai az előfordult járványos kóreseteknek eléggé igazolják azt, hogy a lefolyt 8 havi felette kedvezőtlen időjárásnak legkárosabb behatása a gyermekek egészségi állapotában mutatkozott, s ehhez hozzá kell tennem azt, hogy a járványok nagyobb és pusztítóbh terjedésének csak is a legszigorúbb rendszabál vok erélyes alkalmazásával lehetett gátot vetni s e tekintetben elismeréssel kell kiemelnem a megyei főorvos urnák fáradhatlan buzgalmát, ki a legtöbb járványlepte községekben személyesen vizsgálta felül az óv- és gvógyintézkedések foganatosítását, a tapasztalt hiányokat azonnal pótolta és az előfordult gyógykezelési mulasztásokat is a törvényszabta orvoslat tárgyává tenni nem késett, mely eljárása bizonyára a siker főtényezőiil szolgált. A védhimlő ojtásra nézve — mely által a legsikeresebb eredmény éretett el, a mennyiben a himlő a velünk közvetlen szomszédos megyéknél is aránytalanul csekélyebb mérvre szoríttatott tisztelettel jelentem, hogy miután a múlt évi általános védhimlő-ojtás a járvány elfojlása tekintetéből már a mult év első hónapjaiban megyeszerte befejeztetett, nehogy az év többi hónapjaiban szülöttek a folyó évi ojtás idejéig a járvány veszél vének kitéve legyenek, ez okból a védhimlő-ojtás ugyan a főorvos ur javaslata alapján az év második felében megye szerte újból és így kétszeresen teljesíttetett, mely alkalommal beojtatytt 6750 fi és (3557 leány —.összesen 13308 ojfonc, s közülük sikeres volt az ojtás 131113 gyermeken ; de még sikeresebb eredmény éretett el a felnőttek viszontojtásánál, mely a múlt év végéig összesen 10,368 felnőtt egyénen foganatosíttatott s közülük teljes sikerű volt a viszontojtás 9629 egyénen, minek főleg tulajdonítható a himlő terjedésének gyors meggátlása és aránylag a felnőttek küzt oly gyér előfordulta; a fentebbiek összesített eredménye szerint tehát a imitt évi általános védhimlő-ojtás az előző évinél 5998 ojtási többletet mutat fel. a folyó évi ojtás pedig szabályszerüleg megkezdetett és folyamatban van, jelenleg teljesen járványmentes és így kedvező körülmények közt. Sajnos, öngyilkosságnak a lefolyt 8 havi időszakon át 13 esete fordult elő, melyek közül 4 esetben lövés, i esetben felakasztás, 1 esetben önmérgezés és 1 esetkutba ugrás által hajtatott végre az önkivégzés; mellőzve a szerencsétlen áldozatok névszerinti felsorolását, tisztelettel megjegyzem, hogy mindezen eseteknél teljesített rendőri vizsgálatok által a gyászos tett indokául életuntság — szerencsétlen családi viszonyok vagy súlyos anyagi csapásokon kivül egyéb nem volt kideríthető. Elmezavar 12 egyénen észleltetett, kik közül 8 szerencsétlen közveszélyes állapotánál fogva az országos tébolydába elszállíttatott, 4 pedig házigondozás alatt gyógykezeltetik. Véletlen szerencsétlenségnek 25 egyén lett sajnos áldozata, nevezetesen 8 egyén vizbefulásnak s ezek közül 4 egyén a Dráva áradásai alkalmával felfordult csolnakbólí kiesés folytán , továbbá 3 egyén a pálinkaégető helyiségben kifejlett széngőz általi megfullásnak, 1 egyén véletlen meglövésnek és ismét egy egyén véletlen önlüvésnek, 4 egyén favágás alkalmával ledőlt fa általi agyon ütésnek, egy pálya őr ittas állapotban gőzmozdony általi elgázolásnak. 1 egyén ledőlt fal és három ejjven földi lordásakor leomlott föld általi agyon nyomásnak, 1 egyén terhesszekérrőli leesés és elgázuláiiiak végre 2 egyén házépítésekor a tetőrőli lezuhanásnak estek áldozatául. Boncolás teljesíttetett összesen 46 és pedig törvényszéki esetben 25, rendőri tekintetből 21 ; a halál oka volt az előbbieknél 8 elvérzés, 7 agvrázódás, 2 agyguta, 2 mérgezés, 2 éretlen magzat, 1 megfojtás, I vizkór, 2 égési seb-genyvér; a rendőrieknél 8 agyguta, 4 vizbetúllás. 4 lövés általi elvérzés, 1 agyrázódás, 1 vérszegénység, 1 elfulladás és 1 idétlen magzatkor. Jelentésemnek a közegészség ügyét tárgyazó ezen része kiegészítéseid van szerencséin a meg vei népesedési mozgalom üsssesitett adatainak kimutatását mely igen örvendetes arányt tanúsít — mult évi szeptember hó l-től folyó évi ápril hó végéig terjedő időszakra nézve a következőkben előterjeszteni, ugyanis: Szülét Nagy-Kanizsa városában Tapolczai szolgabirói járás Sümegi „ „ Keszthelyi „ „ Kanizsai „ „ Pacsa i „ „ Zala-egerszegi „ ,. Novai „ „ Alsó-lendvai „ „ Letenyei „ „ Perlaki „ ., Csáktornyai „ „ Megtek haltak 46S Szaporodás 1159 2000 709 9«7 954 1026 495 10x7 758 929 996 "317" 942: 737 651 658 661 475! 325! 599 453, 661 535 lo 217 1263 58 329 293 551 170 4X8 305 268 461 Összesen 11568 7014 4554 A hasznos házi állatok egészségi állapota a lefolyt időszakban általában nem volt kedvezőtlen, a mennyiben járvány vagy ragályos kórnem uralgott és az antraxkór ugy egyéb elhullási esetek is a szokott arányt tul nem haladták és e tekintetben rendkívüli intézkedések tárgyát csak is de ez most már úgyszólván állandó tartammal a keleti marhavész behurcolása elleni óvrendszabályok pontos foganatosítása képezte, a mi kellő sikerrel eszközöltetett is. De ha nem volt is általában kedvezőtlen az állatok egészségi állapota, másfelől sajnos tény az, hogy a korán beállott őszi esőzés és rendkívül tartós tél folytán, valamint a tavalyi szűk és táperő nélküli takarmánytermés következtében felette ne liéz viszonyok küzt folyt le ezen időszak a gazdasági állatok élelmi ellátása teki ntetében és ez a megye nagy részében tetemes áldozatokat is igényelt most pedig csak azt kell kívánnunk, hogy ennek káros utóhatása az időszak és táplálék változásával ne következzék be, az előbb igen is szüktartásra kényszerített gazdasági állatok egészségi állapotában. Ugyan a lefolyt időszak alatt a szarvasmarha járlati és kereskedelmi forgalmát illetőleg jelentem, hogy mult évi szeptember hó l-től folyó évi április hó végéig a központból a megyebeli körjegyzőségekhez kiadatott összesen 58810 drb 5 kros és 15856 drb 3 kros bélyegjárlati űrlap, melyekért összesen 3416 frt IS kr. illeték szolgáltatott át a kir. adóhivatalba. A nem kevésbbé fontos lótenyésztés fejlesztése érdekében a lefolyt időszak alatt is több oly intézkedés Katona egyenruha fedte edzett, szabályos tagjait. Bozóki Imrét ismerjük fel e csinos, fiatal hadnagyocskábart, a ki feljött N. városba, hogy a tábornoknál tisztelegve a rendes hadseregbe való kineveztetését megköszönje s hogy azután katona maradjon örökre . . . Mielőtt a kastély bejáratához ért, a kastély parkja mellett vitt el utja, a honnét a lágyan, szelíden susogó falombok mögül édesen csengő, kedves hangok ütik meg füleit . . . < )nfeledten, akaratlanul is megállt, de meg mintha nem is lett volna ereje tovább menni, mintha csak valaki lábait a földhöz odakötötte volna . . . olyan ismerősek voltak ezek a hangok, olyan édesen csengtek azok : . . . Szomorúan zúg-búg a szél, Csendről, nyugalomról beszél, .Jó lesz ott majd megpihenni, Oda lenn már nem fáj semmi, Oda lenn már nem fáj semmi, Nem táj semmi! . . . Ugy az ő szívéhez szóltak ezek a hangok, ezek a szavak . . . Vágyó tekintettel nézett arra, a honnét ez ismerős, kedves hangok jöttek. Egy megnevezhet len érzés gyúlt lángra szívébe. Nem bírt ellentállni. Valami ugy vitte, ragadta magával. Sietve rohant be a kert utcára vezető ajtaján. A dal elhangzott. Benn a kertben a lombos fák alatt szemei egy igéző szépségű fiatal nőt pillantottak meg. Feketeselyem ruhaderék simult feszesen karcsú, gömbölyű testére. Szőke selyemhaja gazdag gyűrűkben folyt alá vállaira. A mélázó szép, kék szemek az előttük pompázó délszaki virágokra szegezve pihentek. Imre a fiatal nőt megpillantva, mélyen lesújtva, nagyon szomorúnak érezte - rövid időre bár felvidult szívét. A fiatal nőben nem azt látta, a kit ő hangja után annak gondolt, remélt; nem Juliska volt. A szegény Juliska egyszerű, falusi kis leáuy volt! Szomorú gondolatokba mélyedve jó ideig állt ott a fasor elején. De, hogy ne látszassák annak, mint a ki uk és és cél nélkül jött a kertbe, a fiatal nő felé közeiedék, hogy majd a gróf itthonléte felől fog kérdezősködni . . . De meg, mintha valami odabenn is súgta volna, hogy közeledjék feléje. — A gróf nincs itthon, jószágára utazott, — felelt szép csengő hangon a megszólított fiatal nő. .Hej! százszor is visszacsengtek ezek a hangok Imre szívében, míg újra szólhatott. Tisztelegni kivántam a grófnál, én, mint a ki a gróf zászlaja alatt küzdöttem sokáig az olasz háborúban, szólt ismét Imre, de hangjából kitetszett, hogv nagyon reszkethetett a szíve. Az olasz háborúban?! isinétié magát feledve, akaratlanul is a fiatal nő, mialatt gyenge pirosas láng önté el fehér, halavány arcát, mint kora reggel hajnal az eget, a mi után a kellő nap egész pompájában szokott felragyogni. Majd, soká tépelődve magában. Ettől kérdezősködhetem Imre felől . . . ismeretlen, nem tudja kivagyok; de meg mintha ...<>, ezek a fekete, tüzes szemek ! . . . Ez a hang! . . , Szép, égszínkék szemeit a földre sütve, reszkedő, alig hallható hangon szólt tovább . . . nagyon doboghatott a szíve. Nem ismerte ön ott szegény Hozóki Imrét, a kinek mi már csak halálhírét hallottuk . . . Valahol elveszhetett a csatában ! Bozóki Imre — szólt lélekzetnyi szünet után szakgatott, töredezett hangon — az nem halt meg, él; visszajött falujába: az most is, a ki régen volt mély lángoló tekintetet vetve a fiatal nő szemeibe - igazán, hőn szereti most is Juliskáját . . . Bozóki Imre az én vagyok! Imrém! kiált a fiatal nő az igazán szerető szívből feltörő végtelen boldogság és ürüm édes hangján s gömbölyű kis karjait kitárva zokogva borul oda Imre dobogó szívére . . . Megható volt e jelenet. Egymás nyakába borultak, ugy zokogtak. Ugy megsírtak a nagy boldogságban, mint a kicsi gyermekek. A néma csendességben csak a szív verését lehetett hallani. A végtelen jóságú gondviselés, a ki látta a két szív önzetlen, igaz szerelmét, a ki látta nagy szenvedésüket, sok bánatukat, mióta egymástól elszakadtak: az a végtelen jóságú gondviselés sietett is szemeikből letörölni a könyiit, küldött számukra egy angyalt, a ki messze szétvált utaikat ismét összehozta. Imre és Juliska aztán elbeszélték egymásnak történetüket. Elbeszélte Imre, hogy mint fedezte fél a szegény, szerencsétlen .Manczi Juliska ártatlanságát. Beszélgetésük alatt nem is gondoltak arra, hogy féléjük most egy harmadik áldó szem is tekint. Hogy is gondoltak volna most arra, hogy is vették volna azt észre, mikor a nagy boldogságban annyi beszélni valójuk volt. Végre Ilomhányi grófnő ki a szerelmesek találkozását a kastély kertrenviló ablakából nézte, lejött hozzájuk . . . meglepte a két szerelmes galambot. Iliire tiszteletteljesen a grófné elé sietett magát bemutatandó . . . Ismerem már, kedves gyermekem szólt a grófnő nyájasan szívem mélyéből köszönöm önnek jó fiam, a ki férjem életét saját élete veszélyeztetésével mentette meg! Áldja meg érte az Isten ! . . . Lejöttem hozzátok folytatá tovább a grófné Juliska felé fordulva - kedves gyermekeim, hogy megáldjalak benneteket . . . IIa szeretitek egymást igazán, legyetek egymásé, legyetek boldogok! Én reátok adom áldásomat. Most tudták csak meg, most lett csak Imre és Juliska előtt világos, ki hozta az ő messze szétvált utaikat össze.