Zalamegye, 1883 (2.évfolyam, 1-25. szám)

1883-04-22 / 16. szám

más járásokhoz való elesatolása csak is az adminisztráció feladatainak feladása árán volna lehetséges, miért is annak külön járásul való felitartása a közigazgatás niellőzhetlen feltételét Hasonlólag fennforognak a perlaki és pacsai járások fenntartása iránt is a niellőzhetlen sziikségi indokok, de ezekre nézve még figyelembe veendő az is, hogy a nevezett 2 szolgabirósági székhelyen járásbíróság felállításának szükségessége is elismertetett a magas igazságiigyminisz- | terium által, a végből a tárgyalások is megtartattak, sőt a szükséges helyiségek biztosítása iránt is megtétettek az intézkedések, szóval minden megtörtént, csak a létesítés maradt el, de remélhető, hogy nem végleg és ha bekövetkezni fog az említett 2 járásbíróságnak felállítása, az esetre eszközölhető lesz megyénkben is a közi'»az<'atási és iárásbirósági területeknek egvező P o n * megállapítása. A fentebb előadottakból önként következik, hogy a megyék háztartásáról szól(') 1883. évi * / ii XV. t. c. által kivánt járási beosztást egyedül a jelenleg fennálló járási beosztásnak fenntartása illetőleg annak újból is ugyanakép való megállapítása képezheti, mely beosztás többszörös megvitatások folvtán a tapasztalat által is igazolt szükségesség és célszerűség indokaiból létesíttetett és melynek lén veges megváltoztatása által ugy az illető vidékeknek, valamint a közigazgatásnak is érdeke érzékenyen sértetnék, miért is az erről alkotandó szabályrendeletbe az • . alatt csatolt s a jelegi járási beosztást tartalmazó kimutatás lenne felveendő ; — egyúttal azonban tekintettel a törvény Ili §-ában kifejezett azon kívánalomra, hogy a szolgabiróságok és járásbíróságok székhelye és területe lehetőleg egyezően állapítandó meg, erre nézve a magas belügyminisztériumhoz intézendő külön feliratban annak a fentebbiek szerint leendő indoklása mellett, hogv a szolgabirósáeok területi beoszO J < o tása a közigazgatás érdekei tekintetéből lényer^ r* J gesen nem változtathatók meg - kijelentendő lenne, miszerint a törvényben előirt cél ugy a közigazgatásnak, valamint az igazság szolgáltatásnak együttes érdekei kielégítésével a székhelyekre nézve csak ugy volna megvalósítható, ha a pacsai és perlaki szolgabirósági székhelyeken a már kilátásba helyezett járásbíróságok tényleg felállíttatnak, a területre nézve pedig az által ha a járásbíróságok jelenlegi területi beosztásánál fennforgó némely oly aránytalanságok, melyek közigazgatási elcsatölás által meg nem szüntethetők, megfelelő járásbirósági átkeblezés által szüntettetnek meg, igv például a letenvei járás 47 községei közül 13 község nem a letenyei — hanem köziilök 1 a kanizsai és 12 az alsó-lendvai járásbírósághoz tartozik, továbbá az alsó-lendvai járáshoz tartozó Kámaháza nem az alsó-lendvai, hanem a letenyei járásbírósághoz a keszthelyi, járáshoz tartozó ZalaSzt-László nem a keszthelyi hanem a sümegi járásbírósághoz és a zala-egerszegi járáshoz tartozó I'uszta-Szt-Péter nem a zala-egerszegi, liánéin az alsó-lendvai járásbírósághoz osztatott be, ezen községeknek járásbiróságilag leendő elesatolása — mint az egyező területi beosztás érdekében célszerű és lehetséges — kérelmezendő volna, mert csakugyan indokolatlan az, hogy azon járásoknak összes községei, melyeknek szolgabirósági székhelyén járásbíróság is létezik, ne ugyanazon járásbírósághoz tartozzanak. Zala-Egerszeg, 1883. április 20. Tekintetes szerkesztő ur! „Zalamegye" ló ik számában egy laikus aláírással közöltekre vonatkozólag bátor vagyok a következőket tudomására hozni: Zala-Eegerszegen egy Töttősy-féle 4—5000 frtra menő magán-kórházi alapítvány nincsen — hanem igen is van Pintér Töttősy-féle aggápold a ugy 3000— 3500 forint alappal, ahol jelenleg 10 zala-egerszegi munkaképtelen polgár van elhelyezve, kik ott szabad lakást és a fenti tőke kamataiból egyenkint bizonyos összeget nyernek fen tartásukra. Ezen aggápolda a városi kórháztól (bet.eg-ápolda) egészen független. Zala-Egerszeg város egykoriban egyéb alkalmas hely hiányában ezen fentebb említett aggápolda hátsó részéhez két szobát építtetett s azt mint városi vagy községi kórházat használta s ina is használja és fenn tartja s az egyesek adakozásából, e célra rendezett mulatságok jövedelméből mintegy (5500—7000 forintra rugó tőkével rendelkezik. Ez alkalommal egyúttal értesítem laikus urat, hogy egy építendő zala-egerszegi kórház tervezete», építési engedély megnyerhetése végett már f. é. tebruár hóban a m. kir. belügyminisztériumhoz terjesztetett föl, mely fölépül Zalamegye, Zala-Egerszeg város és egyesei: nagylelkű adományaiból, mely célra a kórházi alap jelenleg körülbelül 20,000 frttal rendelkezik. Soraimból azt hiszem megértette laikus ur, hogy a zala-egerszegi kórház csakugyan közkórház s így az orvos választása csakis az 1X7H. évi XIV. t. c. 68. §-a értelmében eszközölhető t. i. az ily kórházak orvosait a közegészségügyi bizottság véleménye alapján az alispán ur nevezi ki s nem alkalmazható a laikus ur által idézett, de csakis a magán kórházak orvosainak választására vonatkozó 67. §. Kiváló tisztelettel maradtam Theodorovicb Károly. Zala-Egerszeg, 1883. április 18-án. A helybeli nőegylet által e hó 14-én a „Zöldfa" vendéglő nagytermében rendezett jótékonycélú műkedvelő előadás minden tekintetben váratlan szép sikerrel folyt le. A szép számmal megjelent n. é. közönség feszült kíváncsisággal várta az előadás megkezdését, miután a színdarabban szereplők mindegyike a társas élet előnyösen ismert és kedvelt egyénei. Már régóta nem volt ily élvezetteljes estélyünk mint ez, mert mind a két, tapintatosan kiszemelt darabban az összes működők iigyes, természetim és összevágó játékukkal a jelen volt közönség elismerését teljes mértékben kiérdemelték; igyekezett is a közönség viharos taps által nyilvánítani a sikeres előadás feletti elismerését. Tartózkodom a részletes kritikától, bár a jelen esetben, ha szigorú mübirálói tisztet kellene is gyakorolnom, a leghálásabb feladat várna reám a kritika egyébként nagyon is sikamlós terén. Elniulaszthatlan kötelmemnek tekintem azonban a helybeli nőegylet nevében és megbizásából a közreműködők mindegyikének, névszerint Fischer Helén, Ostereicher Natalia és Rosenthál Berta kisasszonyoknak, valamint Hagymásy Gyula, Heinrich János, Kaffehr Béla és Lányi Kálmán uraknak a nyilvánosság terén a nemes cél iránti ügybuzgóság által vezérlett szíves közreműködésükért legforróbb köszönetemet nyilvánítani. inéi. Juliska felett már rég setétedni kezdett . . . beborult . . . majd egész fekete lett az ég . . . de a sötét éjen . . . messze . . . nagyon távol reszketett még a felhők közül egy parányi csillag halvány, elhaló fénye: s ez a remény csillaga volt. A cigány asszony szavaira ez is borulni látszott . . . s a fájdalom tengerén, a sötét éjen . . . csuda-e, ha kétségbe esett'?... Ne sírj leányom, - szólt a vén cigányasszony vigasztaló hangon megszakítva a közbejött csendet, száraz kezeit apró szemeihez emelve, mintha onnét egy könycseppet akart volna letörölni s folytatá — a jó isten rendelte ezt már így, meg kell nyugodnuuk benne, legyen áldott az úr Jézus szent neve! De hát honnét tudja, hol halotta? - kérdé újra Juliska felemelve szép szemeit, miközben mintha zokogását szüntetni akarta volna. Ne gondold édes Juliskám szólt a véli aszszony hogy én csak halál hírt hoztam neked; akkor el sem is jöttem volna. Hogy téged édes Juliskám, még jobban is keserítselek, azt el sem is bírná a szívem. Tudod, hogy szeretlek, nagyon szeretlek jkiesi gyermek korod óta. Mennyit öleltelek, mennyit dajkáltalak . . . Hej! akkor még jobb világ volt . . Mikor szegény, boldogult édes anyád még élt . . . az isten nyugosztalja illeg szegényt! . . Azért jöttem most hozzád, "hogv megmondjam neked, hogy Imrének lelke az éjjel 12 órakor megjelent előttem, hogy megkérdezze tőlem, szereted-e őt még most is, halálában is ugy, mint életében, mikor még ölelhetett, mikor még csókolhatott, mikor még veled együtt lehetett. Juliska összerezzent e szavakra, mint az a hullni készülő falevél, a mft már-már az utolsó szellőéi- a fán. Megmondtam neki — folytatá a vén cigányasszony hogv hű maradtál hozzá, hogy sokat siratod azóia, mióta elvitték ...(), Juliskám, 'sokat vérzett, fájt a szívem, mikor itt a kertetek alatt elhaladva, sírni,' keservesen sírni láttalak! Azután azt is mondta, ha szereted még őt, mielőtt leszállna örökre a sírba, veled akar még egyszer találkozni . . . Ha szereted, Juliskám, ne tagadd meg ez egy utolsó kívánságát, szegénytől!... Juliska nem tudta hamarjában, igaz-e mindaz, a mit most hallott... vagy csak álmodik ... igen, igen álmodik ... az ő beteges, fájó szíve mondta mindezeket a szavakat, a melyeket most hallott... Homlokához nyúlt; az izzó volt, mint az égő tűz; fölemelte bánatos, szép szemeit, letörölte onnét a könyeket, hogy jobban lásson. A vén cigány asszony állt előtte, kopott kendővel fején, ... Szemei tétováztak ... majd a nyakán függő arany keresztre estek, s mintha azt súgta volna neki valaki... „Ne higyj neki, hazudik a lelke!" Ezért jöttem folytatá a vén boszorkány, — hogy megmondjam ezeket neked. Ha akarsz tehát még, egyszer Imrével találkozni, szólj, én segítőd leszek...O, gyermekem, a halottakkal én nagyon jó ismerős vagyok!.. Juliska soká küzdött magában.. v végre a szőke fürtű gyermek szerelme győzött... Édes Bábi néni, az Isten áldja meg, szóljon hát mit tegyek'?!... Ma éjjel 11 óra után — felelt a vénasszony tettetett, komoly, ünnepélyes hangon - ott várlak a tornác ajtótok előtt, arra légy készen, jöjj ki, idejövünk majd a kert végére, a sűrű fák közé... csendes hely ez nagyon ... itt fogunk várni majd Imrére... Ne félj semmit, légy erős, én veled leszek, ő nagyon szeret téged! ...De meg kell esküdnöd, meg kell fogadnod, hogv míg én élek, erről soha senkinek nem fogsz szólni!... Juliska ezt is megtette, hálás tekintetet vetve a vén boszorkányra, mintha azt akarta volna mondani - jó Bábi néni, mivel hálálhatom én meg mindezt ?... Juliska nem félt, de mintha könnyebb lett volna a szíve... A cigány asszony szokott, lasu léptekkel a felső falu félé vezető uton a grófi kastély felé ballagott. (Folyt, köv.) A mily szép és kellemes volt az estélynek szellemi oldala, oly kedvező és meglepő az anyagi sikere is. Az összes bevétel volt 288 frt 40 kr. ebből levonva a 112 frt 40 kr. kiadást, a tiszta jövedelem 176 frt, melyért a köszönet a helybeli, ugy a vidéki szíves pártfogókat illeti, kik megjelenésükkel mig egv részt a műkedvelőket tisztelték meg, más részt a helybeli nőegyletet magasztos célja megvalósításában hathatósan támogatták. Az előadást tánc követte, mely pezsgő jókedv és víg hangulat között reggel hat óráig tartott; az első négyest hatvan pár táncolta. Felülfizettek: Özv. Martonfalvi Karolin (Bécs) 5 frt, Stern Lipót lovag (Bécs) 5 frt, Rosenberg Henriette 5 frt, Schey F.-né (Kőszeg) 3 frt, Prükler István (Pest) 1 frt, Kaiser Albert 1 frt, Fürst Thekla l frt, Weinberg Ödön (Bécs) 1 frt, Gidró tvszki bíró 1 frt, Gráner Jakabné 2 frt, Boschán Emil 2 frt, Stern Farkas 2 frt, Gutmann Györgvné (Kanizsa) 1 frt, EH főhadnagy 1 frt, Deutsch Ferenc 1 frt, Grünwald Lajos 50 krajcár. Hálás elismerés illeti még Stern Henrick (bécsi lakos) urat, ki habár a helybeli nőegylet iránt már többször tanúsította jóindulatát, ez alkalommal ismét egy száz forintos ezüst járadékkal ajándékozta meg a nőegyletet. Záradékul a nőegylet fáradhatlan és ügybuzgó, uemesszívü elnökéről Rosenberg Henriette úrhölgy őnagvságáról kell megemlékeznem, mint kinek lankadást nem ismerő fáradozását mint mindenkor, ugy most is a legszebb siker koronázta. Ezen előadás rendezésével a nőegylet körüli érdemeit egy ujabbal gyarapította; ez előadás rendezése újból fényesen igazolja, hogy a helyb. nőegylet benne a legbuzgóbb, az egylet ügyeit igazán szívén hordozó s az egyletért valóban lelkesülni tudó elnököt bírja. Egy rendező. Keszthely, 1883. April 19. A keszthelyi önk. tűzoltó-egylet folyó hó 15-én tartott közgyűlése alkalmával az egylet tisztviselői következőleg választattak: Dr. Lipp Vilmos elnökké, lloffman Soma alelnökké, Pöltz Pál titkárrá és Sehleiffer Izidor pénztárnokká. E tisztviselőkön kivül niegválasztatott még a 12 tagu választmány és a 3 tagból álló számvizsgáló bizottság. Vértessy Iván ügyvédnek, ki az egyletnek a lefolyt három évig elnöke volt, s e tisztéről folyó hó első napjaiban leköszönt, az egylet ügyei körül kifejtett buzgó és fáradhatlan tevékenységeért a közgyűlés jegyzőkönyvileg köszönetet szavazott. A titkár által felolvasott jelentés, ugy szintén az általa bemutatott költségvetés helyeslő tudomásul vétetett. A tűzoltóegylet működő tagjai a tűzoltás szakszerű műveletére Kardos Sándor, a nagy-kanizsai önk. tűzoltó-egylet mászó-parancsnoka által oktattaknak. A midőn az uj tisztikart ezen emberbaráti intézmény élén üdözölnők, azon óhajunknak adunk kifejezést, vajha az egylet uj feje az egylet élén ép oly kitartó erélylyel működnék, mint azt e térről visszalépett érdemdús előde tevé. A Zalamegyei „GAZDASÁGI EGYESÜLET" hivatalos értesítője. Jegyzökönyve a Zalamegyei gazdasági egyesület Zala-Egerszegen, 1883. évi április hó 8-án tartott rendkívüli közgyűlésének. (Folytatás.) It. Községt s körjegyzőknek s néptanítóknak az egyesület közreműködő' tagjaiul felvétele. Az indítvány b) pontja értelmében a községi és körjegyzőknek és néptanítóknak az egyesület rendes tagjaiul felvételét illetőleg, miután ügyvezető elnök úr előadta, hogy az 1883-ik évi január 9-iki közgyűlés 8/235.-1882. szánni határozata értelmében a nmlgú földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi kii-, minisztérium az egyesület nevében az iránti határozatra s annak közlésére félkéretett, hogy miután az egyesületnek alapszabályai szerint alapitó, rendes, évi fizetéses, tiszteletbeli s levelező tagjai vannak, nem látja-e az alapszabályokba ütközőnek s megengedhetőnek tartja-e, hogy a községi s körjegyzők és néptanítók az egyesület közreműködő tagjaiul, dij fizetés nélkül felvétethessenek. Elnök ur ezen eljárása helyeslőleg tudomásul vétetett, egyszersmind a bizottság javaslata változatlanul elfogadtatván, minthogy a célba vett intézkedésből az egyesületre a szem előtt lebegett előny csak azon körjegyzőktől s néptanítóktól remélhető, kik közreműködő tagokul leendő felvételükben irántuk nyilvánuló bizalmat látnak, ennek személyükre vonatkozólag erkölcsi értéket tulajdonítanak, s ez által mint egy nemes kötelességet vállalnak magukra, hogy az egyesület ügye iránt melegebben érdeklődnek s hatáskörükben ennek tényleg ís foganatot szerezni igyekeznek, — a községi s köjegyzők nem általánosságban s tömegesen vétetnek fel az egyesület közreműködő tagjaiul, hanem a községi és körjegyzők személyesen, a néptanítók pedig a körjegyzőségek utján az előbb kifejezett értelemben felszólíttatnak nyilatkozatra, hogy akarnak-e az egyeseületnek díjmentesen felveendő közreműködő tagjai lenni és esak is a felvételre jelentkezők vétessenek fel. III. Tenyész kerületek megállapítása, — a tenyészanyag megválasztása, — a tenyésztésre alkalmatlan apa állatok kizárása. Az indítvány c) pontjára t. i. a tenyészkerületek megállapítása, azok célszerű beosztása, a tenyész anyag megválasztása, a tenyésztésre alkalmatlan apa állatok kizárása végett célszerű intézkedések tétele tekintetében a bizottság javaslata elfogadtatván, tekintettej a megye földrajzi viszonyaira, legelője minőségére és részben a már