Zalamegye, 1883 (2.évfolyam, 1-25. szám)

1883-04-08 / 14. szám

ben is beismerte. — Azon kérdés merül már most fel, hogy bekövetkezvén a felszólalások ideje, hova lesz hasonlítható a felszólamlás tárgvát képező birtok elbírálása, hogyan lehet a felszólalót jogos és törvény adta védelembe részesíteni, esetleg túlságos, méltánytalan követelésével elutasítani, midőn nincs tér megjelelve, melyhez hasonlítani lehetne ; kételkedünk benne, hogy ez jogosult sa törvény intentiójának megfelelő eljárás volna! A kanizsai sorozó járással még azon kalamitás is megtörtént, hogy a már Il-od osztályba sorozott szántó földeknek egy része az 1-ső osztába soroztatott illetve áthelyeztetett és pedig egyszerűen úgy, hogy a ker. igazgatóság egy rendeletet bocsátott a kir. becslőhőz, a ki a járási becslő és községi bizottság mellőzésével saját maga teljesítette ezen áthelyezést. Azt liiszsziik, hogy az országos bizottság ily eljárást a törvény világos rendelete ellenére nem szentesíthet; ép ez okból nem is késett a járási bizottság ezen viszás eljárás felett jegyzőkönyvileg rosszalásának kifejezést adni és a jogtalan eljárás folytán áthelyezett birtokot az előbbi osztályba visszahelyezte. Miután pedig mind a tiszta jövedelem magas fokozata, mind a düllőknek szabályellenes sorozása az, a mi gazdaközönségünket méltán nyugtalanítja, ebből folyólag szükséges, hogy a döntő helyen az ezer és ezer panasz átvizsgálásával, az egyenes és igazságos alapnak kimutatásával ezen nagyfontosságú ügy elintéztessék. Nagy-Kanizsán, 1883. március 23. Kovats János. Az első magyar ált. biztosító társaság. Ezen minden izében magyar társaság mult hó 13-án ülte meg negyedszázados fennállásának ünnepélyét. Tudva azt, hogy hosszú pályafutása alatt számos, biztos alapot nélkülöző' s legtöbbször a közönség kizsákmányolását célzó társulat megbukott, ezer és ezer embert juttatva koldus botra, vagy érzékenyen megkárosítva, míg maga a jubiláló társulat alapjában folyton izmosodott s a közönség részéről meleg felkarolásban részesült: talán hasznos szolgálatot teljesítünk a t. olvasó közönség irányában, ha a társulat ügybuzgó titkárának Pompéry Jánosnak „Az első magyar'általános biztosító társaság 1858-1883" cimű az ünnepély alkalmából kiadott műve nyomán rövid vonásban megismertetjük ezen derék intézet keletkezését, más részt felsoroljuk azon áldozatokat, melyeket a jótékonyság oltárára hozott, mintegy viszonzásul azon tömeges részvétért, melylyel évről-évre a közönség jobban és jobban felkarolta. Az ötvenes években a biztosítás eszméje még kevéssé hódított magának tért az országban. Az elnyomatás sötét korszakában, habár egyesek meg voltak is győződve ezen intézmény iidvös volta iránt, azonban a hazafiság nem engedé meg, hogy az országban lévő idegen biztosító társulatokhoz forduljanak. Tűz, jég tett tönkre családokat és falvakat a nélkül, hogy a roppant kár csak részben is pótolva lett volna. Ily szomorú tapasztalatok vezették Lévay Henriket egy magyar biztosító társulat alapításának kezdeményenyezésére. Nagy bátorság kellett ahhoz, hogy valaki 18; )7-ben egy magyar társulat alapításához fogjon akkor, midőn az idegen hatalom főtörekvése épen a magyarság s annak érdekei elnyomására irányult, más részt meg hiányzott a bizalom ily részvényekre alapított társulat iránt. Nagy és nehéz feladat várt tehát az akkor még kevéssé ismert férfiúra. (

1sak az ő nagy erélye, az ügy iránti páratlan lelkesülése, kitűnő szakképzettsége, a felmerülő akadályok legyőzésében nyilvánuló SZÍVÓS kitartása eredményezték, hogv a társulat nemcsak csirájában meg nem bukott, de sőt sikerült a nemes eszmének megnyerni s az ügy élére állíthatni oly férfiakat, kiknek fényes neve, politikai szereplése, társadalmi magas állása a társulat solidítását illetőleg elég biztosítékot nyújtottak s az ifjú intézet iránt a bizalmat a közönség körében felköltöttét. Lévay körül mint alapítók a következő hazatiuk csoportosultak, kiknek aláirásával adatott be az engedélvért való folyamodás: gr. Apponyi György, Deák Ferenc, gr. Desewffv Emil, br. Eötvös József, Havas József, b. Jósika Sámuel, beodrai Karácsonyi László, gr. Károlyi György, Kiss Andor, Nádossy István, br. Senuvev Pál. Sonissich Pál, gr. Széchen Antal, Szögyénvi László, Ürményi József, gr. Zichy Ferenc és gróf Zichy Henrik. A társulat első közgyűlését 1857. évi július 15-én tartotta Károlyi György gr. elnöklete alatt. A gyűlésen a társulat elnökévé Ürményi József megyénk boldog emlékű főispánja és Zsivora György, vezérlő igazgatójává pedig Lévay Henrik lett megválasztva. A társulatnak nagy előnyére volt, hogy Deák Ferenc, a haza bölcse, megyénk büszkesége, nemcsak alapító tag lett, hanem a választmányi tagságot is elfogadta. - - A társulat megalakulása s a választás eredménye köztudomásra jutván, az ország minden részéből a politika s a tudomány jelesei üdvözölték a társulatot, mely ily nemeskeblii hazafiak buzgó támogatása mellett kezdte meg pályafutását. Habár a társulat megalakult s tisztviselőit meg is választá, működését tényleg még nem kezdhette meg, mivel azt a kormány több föltételhez kötötte, melyek szerencsés leküzdése után sikerült csak működését megkezdenie 1858. évi február hóban. — A többi közt a megválasztott elnöküket lem erősíté tneg a kormány, miért is az 1858. évi február 17-én tartott véglegesen alakuló közgyűlésen elnökké Lónyav Menyhért és Hajós József választattak. Ugyanezen közgyűlés elhatározta, hogy Ürményi Józsefnek, a társaság létrehozásánál szerzett nagy érdemei iránti elismerése kifejezéséül arcképét a gyűlésteremben kifüggeszteti, mely határozatot azonban a kormány szintén megsemmisítette s a határozatot a jegyzőkünyvből kitépette. Nagy előnyére vált a társulat elterjedésének ama körülmény, hogy a derék igazgató a társulat hivatalnokait nein külföldről, vagy az idegen társulatok hivatalnokaiból alakította, hanem mindenütt hazafiakat alkalmazott. Sok honvéd nyert főleg e társulatnál állást részint mint hivatalnok a központban, részint mint a társulat ügynökei az ország különböző vidékein. Nem volt csuda hát, hogy ily szervezés mellett az új intézmény meleg pártolásban részesült a magyarok részéről s már az első évben oly szép lendületet nyert, hogy az addig hazánkban szerepelt biztosító társulatok aggódó tekintettel szemlélték gyors elterjedését! A közönségnek az új intézet iránti bizalmát fokozta azon rokonszenv, melylyel főuraink s a magyar fő klérus azt felkarolták és terjedelmes uradalmaik épületeinek biztosítását mind ezen hazai társulatnál eszközölték. A hazafias szellem aogise alatt így fejlődött s szilárdult meg ezen intézet s mai napság, negyedszázados jubileumán nyugodva nézhet lefolyt működésének sikerdús eredményére. Viszont a társulat célszerű újítások, a fizetési módok könnyítése és kedvezmények életbe léptetése által viszonzá a közönségnek pártfogását. Nyereményének egy részét rendszerint a biztosított felek közt osztja meg; így az életbiztosító osztály tiszta nyereségének félét s a jégkár biztosításnál a tiszta haszon egy ötödét engedi át a biztosítóknak. A társaság ujabb intézkedése szerint lakházakat és gazdasági épületeket az első ingyen évvel lehet hat évi időtartamra biztosítani, tnelv intézkedést I a biztosított küzünség érdekeit szem előtt tartva, ép az általános pénztelenség uralma alatt hozta be. Különös gondot fordít az ország gazdászati érdekeinek fejlesztésére, mely szempontból kiindulva a társasággal szerződési viszonyban álló gazdasági egyesületek tagjait jelentékeny dijleengedésben részesíti s emellett az illető gazdasági egyesületeknek is külön jutalékot ad. A kisbirtokosok és gazdatisztek fiai számára jelentékeny alapítványt tett azon esetben, ha azok gyermekei valamely gazdasági tanintézetben gazdatisztekké akarják magukat kiképezni. Éveukint négy ily ifjú részesül évi 400 frtos ösztöndíjban; akijelelés a gazdasági egyesületeknek van fenntartva s ez ideig tíz ifjú folytatja gazdászati tanulmányait a társulat költségén. Kiváló pártfogásába vette kezdettől fogva a tűzoltó egyleteket, melyek üdvös működése mind a közönség, tnind a biztosító társulatok javára szolgál s mintegy 30 ezer forintot képvisel azon összeg, melyet egves tűzoltó egyleteknek részint megalakulásukkor, részint később szerek beszerzése végett adományozott. Ezenkívül a m. kir. belügyminisztériumnál 10 ezer frtos alapítványt tett le a célból, hogv ezen összeg kamataiból a tűzoltás közben megsérült vagy munkaképtelenné vált tűzoltók s azok esaládai részesüljenek. Az ily folyamodások az országos tűzoltó szövetség központi választmányának fölterjesztése folytán kerülnek a társulat közvetítésével a belügyminisztériumhoz. A társulat legszentebb kötelmének tekinti minden hazafias vállalat támogatását s máris 170,1549 frtra rug, amit a nemzetiség, a tudomány, általában az irodalom, a művészet, a vallás- és a jótékonyság oltárán áldozott s azonkívül az egyházaknak, a magy. tud. akadémiának, a tan- és közművelődési intézeteknek igen olcsó kamat mellett mintegy 300 ezer frtot meghaladó kölcsönöket adott. — Röviden ismertetve a társulat alakulását, feltüntetve azon pártolást, melybe a közönség kezdettől fogva a nála uralkodó hazafias szellemnél fogva részesítette, kimutatva, mint igyekezett e rokonszenvet viszonozni: nem csudálkozhatunk azon, hogy negyedszázados ünnepélye alkalmából a magyar sajtó osztatlan elismeréssel üdvözölte s a közönség pártfogásába a legmelegebben ajánlotta mint hazafias szellemű és szilárd alapon nyugvó társulatot. A Balaton-egylet alapszabályai. (Vége.) _ I 11. Az egylet tisztviselői. 14. Az egylet tisztviselői következők: az elnök, alelnök, a titkár, a pénztárnok, az ügyész, hat szakosztály elnök, hat szakosztálytitkár. 15. A tisztviselőket a közgyűlés szavazattöbbséggel három évre választja. Első sorban a választmánynak s közvetve a közgyűlésnek felelősek. 17/7. Az elnök. Ili. Az elnök a hatóságokkal és a közönséggel szemben képviseli az egyletet, jogérvéiiybs okiratokat aláír; elnököl a köz- és választmányi gyűléseken; utalványoz az egylet kiadásaira a pénztárból, netáni szavazategyenlőség esetében dönt; valamely tiszviselői állás időközben történt megürülése esetén a legközelebbi választmányi ülésig helyettest nevez ki. IX. Az alelnök. 17. íj. Az elnököt akadályozása esetében mindenben az alelnök helyettesíti. X. A titkár. 18. A titkár az elnök utasításai értelmében az egylet összes Írásbeli ügyeit végzi; ő vezeti a választmánvi és közgyűlési jegyzőkönyveket; az egylet pecsétjének őre. AI. A pénztárnok. 19. §. A pénztárnok kezeli az egylet pénzeit, azokról a választmánynak félévenkint jelentést tesz. Előre nem látott sürgős kiadásokra 20 forintig terjedő összeget utólagos elnöki jóváhagyás fejében kiadhat. — Cili nem, szép nagysád, rajtam a papa nem segíthet; mert nekem a szívem táj nagyon; de nagyon. A szíve! ? - Oh! igen a szívem, kegyed szép szemei megsebezték; mert én — — szeretem imádom önt Jolánka . . . - Szeret!? kacagott a kis csintalan hányan mondták már ezt nekem, csakhogy lássa, én nem hiszek ám oly könnyen a férfiaknak, mert tudom, hogy azok mind hamisak. Különben tudja mit? ha szeret, ha igazán szeret hát — b e s z é 1 j e n a m a m á v a 1! Amott meg az étterem ajtajában két fiatal dandy tart szemlét a keringő árjában előttük elreppenő kis angyalkák során; mert őket m á r nem mulatja a tánc. Nézd csak Pista szólal meg az egyik mily isteni szőke az ott a Muki karján. Hagyd el kérlek. A nő mind hamis! — Maradjunk mi inkább a pezsgőnél - válaszol a másik adonis, egy egész füstfelleget fújva a papától óceupált finom sultán dohányból sodorított cigarette-jából, az épen előtte álló botanica professorának orra alá, ki az iskolában egész az unalmasságig szokott a korai dohányzás káros hatásairól papolni, azután karjára fűzve barátját az étterembe léptek, hol ugyan csak zajosan folyt a mulatság. Ericzí magasra tartva pezsgőtől gyöngyöző poharát, hangos szavakban éltette a házi urat: a kedves Kallós bácsit, ki ily feledhetlen estét szerzett a .fiatalságnak." Jenőke a nőkért s a tánczért ivott, Arthur pedig a szives háziasszonyt éltette, azután rohant az esbouquet, nielissa, millefleurtől illatozó salonba; mert a czigányok a második négyest jelezték, a négyeseket pedig tudva levő dolog ő szokta arangirozni. A quadrille alatt azután természetesen az étterem is egészen kiürült, csak Friczi nem lett hűtelen a pezsgős palackokhoz, no de meg különben Kallósék szobaleányának szép szemei is nagyon csábítólag marasztalták. Udvarolt is neki egész tiizzel s az egyedüllét nyújtotta kedvező alkalom, meg a pezsgő ugy feltüzelte, hogy még piros pozsgás arcát is megmerte csipkedni s ki tudja még mire nem bátorodik, ha a professor ur véletlenül az étterembe nem botlik s véget nem vet a „pásztor óráknak." Rrrront! Double été! —• hangzik ez alatt a teremből a kis Arthur harsány hangja s a kis dandy egészen el van ragadtatva, hogy a négyes oly kitűnően sikerül. Még a tisztelendő ur is ugy táncol most, mint ő komandiroz. Hej pedig; de egészen másként van minden a katekizmus óra alatt. Petite chaine! kiabál tovább a vortänzer. Most azonban Dinike vagy rosszul hallott, vagy rosszul akarta érteni a dolgot, elég az hozzá, hogy a jobb kéz helyett balját nvujtá táncosnőjének. No lett azután erre rendetlenség, zűr zavar. De hisz épen ezt akarta a kis Dini: elrontotta Arthur négyesét, Arthur természetesen dühösködött s mérgében „kompliment"-ot kiáltott. A négyes után következett a szünóra s a párok a papák s mamák kíséretében az étterembe vonultak. Volt azután ott lárma, zaj, pohár csörgés, tányér zörgés, durrogtak a palackok, vigan szólt a zene. Mindenki mulatott s pihent a tánc fáradalmai után, csak a szegény kis Artlmrnak nem volt nyugalma. Hja! mert a fortenceri szerep a kinderbálokban is csak olyan rögös pálya, mint a nagy bálokban. — A vacsora után cotillion következik s még a kis Tininek, meg a Milinek nincs táncosa, pedig teremteni kell, ha a föld alól is; mert a kis Arthur nagyon büszke arra, hogv az ő fortencersége alatt még eddig egyetlen egy leány sem szokott kimaradni a társas táncokból. Mikor azután vége lett a vacsorának, a keringő hangjai tudatták, hogy a cottilion csakugyan megkezdődött. A párok nvilsebesen repkedtek. Gyurieza a legmerészebb figurákkal cifrázta a „dreisehrittot," ugy hogy a mamák nem győzték eléggé bámulni ügyességét, a papa pedig elégedetten mosolygott bajusza alá s azt gondolta magában, hogv mégis csak „fene gyerek" ez a Gyurieza: egészen apjára ütött. A cotillion után azután csárdás jött, erre pedig polka lengyelke s ezután ismét csárdás. Lilike, Miczike, Tiniké mamái azonban a csárdás alatt, melyet pedig még ugyancsak tűzzel járták a párok s a táncosok közül csupán csak a kis Miki aludt el mamája ölében - össze dugták fejüket s készülődni kezdtek. Hiába volt minden marasztalás, biztatás, a mamák elálmosodtak s makacsul megmaradtak haza menő szándékuk mellett. Tiniék s Liliék távozta után azután lassan-lassan ritkulni kezdett a bálozó publikum, ugy, hogy mire Phoebus kikelt ágyából, a repkedő kis angyalkák máirég elhagyták ábrándjaik tündér világát, hogy a puha vánkosok között, édes álmaikban még sokszor visszavissza térhessenek oda, cseveghessenek, fecseghessenek sokat, soká arról a feledhetlen estéről, mely annyi boldog emlékkel fűződik pici szivecskéjükhüz. Csak Friczinek kellett nagyon megkeserülni Kallósék estélyét. — Egészen elhanyagolta leckéit, a miért azután a professor ur majd mindennap meginvitálta ebédre. Ugy, hogy végre Mukikának, Friczi barátjának is kezdett föltűnni a dolog. Ugyan Friczi miért vagy te a kinderbál óta annyiszor bezárva? - kérdé azután egy ízben egész naivul. Nevetség! felelt eynikus mosolylyaj Friczi hát nem tudod, hogy „viszonyom" van Kallósék szobaleányával. No, de azért csak nem zárnak be! Értesz is te hozzá! a professor urnák pikkje van reám ő neki is tetszik az ideálom!