Zalamegye, 1883 (2.évfolyam, 1-25. szám)
1883-01-07 / 1. szám
1. szám. Előfizetési díj: | Egészévre 4 ft., Félévre 2 ft,. Negyedévre 1 ft. Hirdetmények: •') hasábos petit,sor egyszer 9 kr., többszöri hirdetésnél 7 kr. Bélyegdij '.>() kr. NyíItt«r petitsoru lá kr. A lap szellemi és anyagi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Bérmentetlen leveleket csak ismert kezektől fogadunk el. i Kéziratokat nem kiiltlíiiik vissza. ' társadalmi, közművolodési és idúú hetilap. A Zalamegyei gazdasági egyesület hivatalos közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Meghívó. A Zalamegyei gazdasági egyesület 1883-ik évi január hó 9-én délutáni 2 órakor ZulaEgerszegen saját háza termében rendes közgyűlést tart,, melyre a t. c. egyesületi tagok minél nagyobb számban megjelenni kéretnek. A közgyűlés tárgyai: a) a nmgn. földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi kir. minisztérium által helyben hagyott módosított alapszabályok értelmében az egyesületi titkár és pénztárnok választása ; b) a vidéki körök megalakítása iránti intézkedések megtétele; c) az 1883-ik évi költségvetés megállapítása ; d) Skublics Jenő egyesületi alelnök ur által az egyesület 1883-ik évi működésére beterjesztett indítvány tárgyalása; e) folyó ügyek. Kelt Z.-Egerszegen 1882-ik évi december hó 12-én. lldczky Kálmán m. k. elnök. A Zalamegyei gazdasági egyesület 18X3-ik évi január hó 8-án délután 2 órakor Zala-Egerszegen tartandó igazgató választmányi ülésre — melyen az 1883 évi — január hó 9-én tartandó közgyűlésen elintézendő ügyek előkészitőleg fognak tárgyaltatni, — az igazgató választmány t. tagjai minél nagyobb számban megjelenni kéretnek. Kelt Z.-Egerszegen 1882. dec. 12. Háczky Kálmán m. k. elnök. Szegény gyermekek karácsonyfája. A karácsonyi örömnapok lezajlottak. Elrepültek ama napok, melyek boldogsággal aranyozák meg a gazdagok márványpalotáit s jótékony fén vt árasztanák a szegények hajlékaira is. — L)e hánv hajlék volt, melynek küszöbén öröm helyett a nélkülözés és nyomor virrasztott! — Hány hajlékra akadhattunk, melyekben didergő családtagok fájdalmuk sajtolta forró könynyeikkel melengették hidegtől didergő arcukat! A nyomorban sinlődőknek e napot kellemessé tenni emberbaráti kötelességünk. 8 e részben dicséretet, érdemel ama buzgóság, mely Ivei főkép a női gyengéd sziv iparkodik e napon a szegények nyomorán enyhíteni. —• Alig van város, melyben nem állítanának karácsonyfát a szegények számára. S mily boldogság áradoz szét e sorstól üldözötteken, midőn a gyötrő hideg ellenében ruhával, a kínzó éhség ellenében élelemmel látják el őket a jótevő emberek. — Milv megható jelenet leolvasni az örömöt azon arcokról, melyeken rendesen a bánat és kétségbeesés tanyáz! — Sajnoson kell bevallanunk, hogy városunkban ez ideig ily karácsonyfa a szegények számára nem volt felállítva. Ereztük a hiányt, előzőleg rendszerint beszéltünk felállításának szükségességéről, de hiányzott' mindenkor a kezdeményező s így egyik évről maradt a másikra. — Karácsonyfa felállítása nélkül váltunk meg az idei karácsonytól is, de talán utoljára s a jövő karácsony örömöt hozó lesz szegényeinkre. Reá visz bennünket a karácsonyfa felállítására a szükség. Pedig a mindennapi tapasztalás által számtalanszor beigazolt tény és megdönthetlen igazság , hogy a szükség érzete gyakran felriaszt bennünket a hosszas tétlenségből, tevékenységre sarkalja szunnyadásnak indult erőinket s hol előbb közönyösség uralkodott, ott tetterő száll a lankadt erekbe. — Ennek tulajdonitható, hogy a zala-egerszegi nök több tagja karácsony másnapján Kovács Károly ügyvéd úr kezdeményezésére a polgári iskola rajztermében egybegyűltek oly egyesület megteremtése végett, mely egyedüli feladatának tűzné ki karácsonykor a szegén v gyermekeket, ruhával ellátni. — Az egyesület eszméjét a jelen voltak melegen felkarolták s hogy a belépés egyesekre nézve minél könnyebbé tétessék, a tagsági dij havonként 3 krban állapíttatott, meg. Az eszme nagyon is életrevaló és üdvös annyival is inkább, mert nem csak nálunk, hanem általában más helyeken is a kénvszeriskoláztatásnak egyik legfőbb akadálva, hogy a szülők gyermekeiket a szükséges felső ruhával nem képesek ellátni, míg ezen egyesület létesítése által igen sok szegéin gvermek részesülhetne e jótéteményben. A gyűlésen megjelent hölgyek az egyesület megteremtése érdekében készséggel vállalkozO OO tak tagok gyűjtésére. Tekintve, liogv a tagsági díj oly csekély, erősen hiszszük, liogv sokan fognak beiratkozni, mi által az egyesület léte biztosítva lesz s így a f. hó 7-én d. u. 3 órakor ugyancsak a polgári iskola rajztermében tartandó közgyűlésen az egyesületet már tényleg meg lehet alakítani s az magasztos célja megvalósítása érdemében áldásos működését megO o kezdheti. Az egyesületbe egy családból többen is lehetnek tagok, de tagsági díj gyanánt nagyobb összeg nem adható, azonban midőn karácsonykor a karácsonyfa föl lesz állítva, ugyanazon helyiségben perzsely lesz kitéve, melybe kiki tetszése szerint az egyesület javára adakozhatik. Az ilyenkor befolyó adományok azonban nem fordíttatnak segélyezésre, hanem tőkésíttetnek s egy, idővel létesítendő árvaház alalapjául szolgálnak. — Filléreinknek a felebaráti szeretet oltárára való helyezésére buzdítsanak bennünket a költő eme szavai: „Tégy jót s megérzed: mi jó, isteni A megsebzett szivek baját enyhíteni! Ha részvevőleg jársz nyomor s inség köriil, A másnak szánt öröm saját kebledbe gyűl!" „Zala megye" tár cája. Moden 1 11 ázasság\ (Megszivlelésill a fiatal embereknek.) Elvennélek feleséi]ül, Mert hát bájos vagy te ki* lány, • . De nem vagyok még tisztában Hogy mennyi lesz a hozományf A szemed két ka rb u n kulus, S szived nemes, mint a gyémánt, Lelked tiszta, mint az eziist, ti hajad fénylik arany gyanánt! . Ajkad piros, mint a rubin, igazgyöngy a két fogsorod: — ti' ezt a tenger gazdagságot Magaddal mind nekem hozod! Igt! hát egész „kincs" colnál te Bűvösbájos szép ideál! . . Cs;ak azt nem tudom biztosan: Mi a jussod — mi a reál! . . Ismerem a szived lapját, Rá van irt)a az én nevem, . . . No de még a telekkönyvet Nem nézte meg a két szemem. Hogyha annyi nézne reád Ingatlan fekvő jószágból, Mint a milyen nagy részed van Ten eked a szi v -j ó s ág b ó 1: — Hogyha — engedd kimondanom — Oly tömött volna erszényed, Mint a milyen dús és gazdag tizüzies női erényed; — Hogyha szépség s jóság mellett Olyan tisztes tőkéd volna, Hogy abból a kamatocska Szüntelen zsebembe folyna: Akkor - engem ugy segéljen ! Ehnondnám a holtomiglant, . . ti lennék a legboldogabb férj Addig — inig a pénzedből tart!! * * * „Ha a házassági frigyhez „ Csak vagyon és M a in m o n az ut, „Akkor urji! asszony helyett: „ Végy magadnak — aranyborjút"!! Ko IHM 10 Ilii. Mikor az ember házasodik — Karcolat — Irta: Jenvay Géza. Már szó a mi szó, nagy „eset" is az ember életében az a házasság! — Felcserélni az aranyszabadságot hymen rózsaláncaival nem valami tréfa dolog, már csak azért sem! mer amint egy nagy-képű tudós régen megirta, az ember, ha megházasodik, elveszti érdekét a nők előtt s tönkre prózáz minden illúziót a — felesége előtt! Hanem hát azért — ami külőmben elég különös — mégis mindnyájan vágyódunk a házasság „rabláncaiba" s denique Ch;ik igaz az a hasonlat, amit még egy másik tudós féle bocsátott világgá, hogy a házasság olyan, mint a ludkatróc, akik kinn vaunak, azok begágognak, akik benn vannak, azok meg kigágognak. Van a dologban valami! azzal a csekély kttlömbséggel, hogy a ludak társadalmában a „kigiígogók" képezik az értékesebb contingenst, az emberi életben pedig éppen forditva: a „begágogök" a nevezetesebb individiumok. Mert hát az már csak elvitázhatlan és szent igaz, hogy a mai világban az ember soha sem oly nevezetes persona, mint akkor, mikor házasodni készül. — Hát még mikor házasodik ! ! Ha házasulandó fiatal ember vagy .. három nap egymásután Róza nagysáddal sétálsz a promenádon s mi tagadás benn, bizony udvarolsz is neki, a negyedik nap már tele van az egész város, hogy vőlegény vagy s a menyaszony? — Róza nagysád. Ha a casino bálban sokat táncolsz a kis Lillával s ő talán édesebben mosolyog rád, mint más halandóra, bizonvos lehetsz abban, miszerint a bált követő éjen már mindenki arról álmadozik, hogy senki más nem lesz a feleséged, mint a kis Lilla. Ha a szép Iluska a szliácsi fürdőbe megy s téged véletlenül szintén oda kalauzol végzeted, kész a combinatio: fülig szerelmes vagy bele, élsz halsz érte és „szüret után lesz az esküvőd" ! Ha a Bella nagysádnak néhányszor fenster-visitet csapsz s talán még hozzá egy kétszer éjjeli zenével is megleped, a kedves mama a meghittebb baráti körben már mint leendő vőről discurálgat rólad s titokban önelégülten mosolyog mert — „már lépen vagy" ! Ha restauratiókor a papa karöltve sétálgat veled az utcán s uton útfélen hirdeti jó tulajdonaidat, miudenki tisztába akar lenni azzal, hogy a gondos papának nincs
