Zalamegye, 1882 (1.évfolyam, 1-27. szám)

1882-07-09 / 2. szám

junius hó 29-én d. u. 6 órakor ment végbe a vidékbeli papság ezernyi néptömeg részvéte mellett. A gyász­koesi előtt a tűzoltó egylet tagjai mentek Pöltz Pál tit­kár és segédtiszt vezérlete mellett, és a sirnál sorfalat képezve körülvették a kedves halottat. A gyászszertar­tást Etl István murakereszturi apát végezte fényes se­gédlettel. A gyászszertartáson a nagyszámú rokonságon kivül résztvettek a Keszthelyen levő hatóságok, egye­sületek, a katonaság tisztikara, tantestületek, az elemi iskola növendékei s. t. b. — Nyugodjanak békében hamvai! — Kérelem Zala-Egerszeg város t. polgaraihoz. A magyar tűzoltók VI. országos közgyűlése alkalmával Zala-Egerszegen 1882. évi augusztus hó 11—15. napjain tartandó ünnepélyek alatt a nmléltóságú m. kir. pénzügyminisztérium 24967. sz. engedélye alapján a zala egerszegi önk. tűzoltó-egylet betegse­gélyezési alapja javára tárgy sorsjáték fog rendeztetni. A jótékony cél — saját polgártársaink segélyezé­sének szent célja — érdekében azon bizalomteljes ké­réssel fordulunk Zala-Egerszeg város áldozatkész és ne­messzívű polgáraihoz, hogy a közvagyon megvédése közben szerencsétlenné lett polgártársaink iránti könyö­rület érzésének engedve: e sorsjátékhoz nyere­ménytárgyúi bármi ajándékkal járulni s ezt 1 8 8 2. j u 1 i u s hó 31-ig alúlirott bizottsághoz eljut­tatni szíveskedjenek. Az adományok hírlapilag nyugtáztatni fognak. A magyar tűzoltók VI. országos közgyűlésének központi rendező bizottsága. Kinevezés. Gróf Fesztetícs Tasziló kegyúr őnagyméltósága Sövegjártó Ferenc zsidí esperes­plebánost keszthelyi apát-plebánossá, — zsidi plébánossá pedig Fekete Gergely keszthelyi segéd-lelkészt ne­vezte ki. — Lemondás. Mint értesülünk, Nagy József zala-eger­szegi szolgabíró úr betegeskedése folytán junius hó vé­gén állásáról való lemondását az illetékes hatósághoz benyújtotta. — Persely feltörés. Julius hó 1-én a helybeli róm. kath. templom Mária oltáránál levő perselyt ismeretlen tettes feltörte, s a benne levő mintegy tizenöt forintot elvitte. Valószinű, hogy a tettes a templomnak a torony felé vezető, de használatba nem levő kíjárati ajtaján hatolt be a templomba s igy elég ideje volt feltörni a perselyt, mely a pár évvel ezelőtt eszközlöit feltörés folytán óvatosságból kettős zárral volt ellávta. Sajnos, hogy még a felszentelt helyek sincsenek megkimélve a gaz tolvajok garázdálkodásától! Az ot forintos államjegyek. Általános izgatottsá­got okozott azon valóban felháborító eljárás, melyet a régi öt forintos államjegyeknek birtokosai julius hó 1-én mindenütt boszantólag tapasztaltak. Az új öt forintos államjegyek még csak február és március hónapokban kezdtek circulálui, s ezen rövid idő alatt a forgalomba jött új öt forintosok száma alig volt észrevehető, míg en­nek ellenében a régi öt forintosak képezték úgy szólván a forgalmi pénzjegyet annyira, hogy a helybeli takarék­pénztár is még junius hó 30-án főleg ezekkel teljesítette fizetéseit, azonban már julius 1-én az oda küldött régi öt forintosokat nem fogadta el, úgy szintén a helybeli kir. adóhivatal, is megtagadta a régi öt forintosok elfo­gadását. Óhajtandó volna, hogy ily alkalmakkor a nyilvános pénzintézetek a nagy közönség irányában na­gyobb figyelemmel s annak segélyére lennének; mert kétségkívül egy pénzintézet már összeköttetéseinél fogva is könnyebben eljuttathatja azokat a központi állami pénztárba, mint egyesek, kiknél ez ily esetben rendesen anyagi veszteséggel jár. — Egyébként a magyar kir. pénzügyminisztérium által elrendeltetett, hogy az 1866. évi julius hó 7-ről keltezett öt osztr. ért. forintról szóló államjegyek a magyar kir. pénzügyigazgatóságoí és az osztrák-magyar bank tiókintézeteinek székhelyén levő kir. adóhivatalok által kicserélésképen 1882. évi decem­ber hó 31-ig elfogadtassanak. — Ehhez csak azon óha­junknak adunk kifejezést, vajha mielőbb a pénzügymi­nisztérium minden kir. adóhivatalt utasítana azok elfo­gadására. — Felhivas közadakozásra. A csáktornyai járás 39 községe f. évi május hó 31-én a jégverés által sújtat­ván, ezen községek legnagyobb részében a termés, a megélhetésének ez egyedüli reménye, teljesen megsem­misittetett. A szerensétlenség leginkább az úgynevezett hegykerületi községeket, Muraköznek ezen különben is legszegényebb részét érvén, a lakosság csakis az ember­barátok jótékonyságától várhatja égető nyomorának né­mi enyhülését. Azon kéréssel fordulok tehát a me­gye lakosságának a szerencsétlenek sorsa iránt annyi­szor tanusitott könyörületességéhez, hogy Muraköznek az elemek által sújtott és Ínségtől fenyegetett lakosságát könyöradományaival segélyezni szíveskedjék. Zala­Egerszegen 1882. évi julius hó 3-án. Svastits Benó s. k. alispán. Ugyancsak szeretett alispánunk, emberbaráti nemes érzetétől vezéreltetve, még a következő felhívást volt szives kibocsátani: A letenyei járásban levő Tótszerdahely községben folyó évi junius hó 24-én keletkezett tűzvész 49 lakhá­zat, az azokhoz tartozó összes gazdasági épületekkel el­hamvasztotta, és az előző években a jégverés által is több izben sújtott szegénysorsú lakosság egyrészét a legnagyobb nyomorra juttatta. Felkérem tehát a megye tisztelt lakosságát, hogy az ínségnek kitett szerencsét­len tüzkárosultak sorsának enyhítéséhez, kiki tehetségé­hez mérten a könyöriilet filléreivel járulni szíves­kedjék. — Kelt Zala-Egerszegen 1882. évi julius hó 3-án. Svastits Benó s. k. alispán. Az elemi csapások által sújtott községek szeren­csétlen lakósait ajánljuk a t. közönség szives pártfo­gásába ! — Uj körorvos. Zala-lövői körorvossá f. hó 1-én Dr. Kertész Lipót választatott meg Sárvárról. Csáktornyai levelezőnk irja: Krób Pál úr, Zala­megye kiváló buzgalmú és közszeretetben álló tanfel­ügyelője junius 21-től fogva egész 30-ig Csáktornyán tartózkodott, hogy jelen legyen az állami tanitóképző­intézet zárvizsgálatain, valamint az ugyanott tartott tan­képesítőn is. Mint a képzőintézet igazgatótanácsának elnöke részt vett annak illésein; közben pedig a Csák­tornyái polgári, községi és izr. elemi isk<lák vizsgálait is megtekintette. Szóval az itt töltött tiz napon át oly tevékenységet, oly fáradbatlan ügybuzgalmat fejtett ki. mely ragyogó példaként állhat minden tanfértíú előtt. Csáktornyáról Göcsejbe ment, hogy hivatalos körútját folytassa. Az ég áldása kisérje utain. B. Elismerés és bLCSÚ. Alúlirott tisztelettel tudatom a nagyérdemű közönséggel, hogy f. hó 6-án Hubinszky Adolf úrtól barátságo.- uton megváltam. Uszintéu mond­hatom, hogy a nála töltött 4 év és 36 nap alatt atyai gondoskodás- és szives fogadtatásban részesültem. Végül azon kérelmemnek adok kifejezést, hogy mind volt fő­nököm, mind a nagyérdemű közönség szíveskedjék to­vábbra is megtartani nagyrabecsült jóindulatában. Dervarícs Lajos. Gyászjelentés. Mély fájdalommal jelentjük l)r. Schütz Mihálynak rövid betegség után f. évi juli­us hó 7-én reggel 4 órakor élte 80. évében történt gyá­szos elhunytát. — A boldogultnak hűlt tetemei julius 9-én délután 2 órakor fognak a helybeli izraelita sír­kertben örök nyugalomra tétetni. Béke hamvaira. Zala­Egerszeg, 1882. julius hóban. A gyászoló család. Athelyezes. Goreezky Gyula veszprémi pénzügy­őri biztos hasonló minőségben Zala-Egerszegre helyez­tetett át. — Zala-Szent-Györgyről értesítenek bennünket, hogy ott a vidéket a kóborló cigányok nagyon kedvelik annyira, hogy egy helyen három-négy napig időznek s a község lakóit egész napokon át botrányos viseletük és lopásaik által nyugtalanítják. A közbiztonsági közegek­nek jó lenne figyelmüket ilyenekre is kiterjeszteni. — Pályanyertes színházi terv. A nagy-kanizsai ál­landó színház pályázatán Tandor Ottó nagy-kanizsai születésű, volt műegyetemi segédtanár s fővárosi jeles képzettségű fiatal épitész nyerte el a díjat. Uykép en­nek terve szerint fogják felépíteni a színházat. A Phylloxera Keszthelyen. Koller Ferenc urnák meszes-györki szőlőjében a miniszteri kiküldött julius hó 6-án kezdte meg a vizsgálatot, mely egyelőre a rész­letes felvételre, s a fertőzött terület körvonalozására szo­rítkozik. Ennek terjedelmétől függ, lehetséges lesz-e a kiirtás, vagy csak a gyérítés alkalmazható. — Koller Ferenc szőlőjében a phylloxera szokatlan mennyiségben tapasztaltatott, eddig a két legközelebbi szomszéd birtok is igen nagy mérvben fertőzöttnek bizonyult. Az orszá­gos borászati kormánybiztos csak a részletes felvétel után — mintegy 14 nap múlva — fog jönni, hogy az irtást, vagy gyérítést foganatosítsa. Tüzesetek a megyében. Junius hó 29-én Szo­boticzán éjjel gondatlanságból támadt tűz 14 család­nak 5153 frt. 25 krra rugó kárt okozott. Junius hó 2 9-én Zala-Koppá nyon éjfélkor állítólag gyújtás folytán leégett egy pajta és istáló, melyek 200 frt. ere­jéig biztosítva voltak. — Ugyancsak junius h ó 2 9­én éjfélután 1'/ 2 órakor Zala-Szántó község kül­ső hegyén egy magánosan álló présház épület a ben­ne levő hordók-, létrák-, borpréssel együtt ismeretlen okból kigyúlt. A kár 330 frt. Gelse közégben ju­lius h ó 1-én délután 4 órakor villámcsapás követ­keztében elégett egy 12 öl hosszú, 3 öl széles, részben lakház, részben takarmányos pajta; az összes kár 348 frt. A záporeső elől a leégett pajtába menekült is­meretlen koldus szintén a villámcsapás áldozata lett; a nála talált félig elégett cselédkönyvből eddig annyi volt kinyomozható, hogy az illető keresztneve Ferenc, bago­di születésű és cselédkönyve a zala-egerszegi szolgabiró­ság által 501. sz. a. adatott ki; a személy kiderítése tekintetéből a további nyomozás folyamatban van. Felhívás! A „Zala szabályozó társulat" f. évi ju­lius hó 18-án a zala-apáthii vendéglő e célra használtat­ni szokott helyiségében, reggeli 10 órától kezdve, rend­kívüli közgyűlést fog tartani, hogy határozat hozas­sék az 1881. évi XLH. t. c. végrehajtása érdemé­ben kiadott miniszteri utasítás nyomán — a felett, vál­jon a társulat f. évi junius hó 28-án a szombathelyi catasteri igazgatóság előtt liquidált befektetési tőkéje után számított kamatot, ugy a társulat csatornái fen­tartására szükséges évi költségeket részletesen, vagv cumulative kivánja-e javára betudni ? Mely közgyűlésen leendő megjelenésre a tisztelt érdeklettek, vagy ezek képviselői felkéretnek. Keszthely, 1882. évi julius 1-én. Csesznák László társulati elnök. Gyászhír. Lapunk zártakor veszszük a lesújtó hírt, hogy Bárány Ignác a csáktornyai állami tanitóképző intézet igazgató-tanára f. hó 7-én délután 5 órakor rö­vid két napi szenvedés után jobblétre szenderült. Le­gyen könnyű a hant sírhalmán itt alant, s az örök vi­lágosság fénye ragyogja őt körül ott fönn! Törvényszéki csarnok. A Bogyay Antalon elkövetett gyilkosság es Hátzky Kálmán karára megkisérlett rablás bűntettének vég­tárgyalása. (Folytatás.) Káplár Németh József a Bogyay Antalon el­követett gyilkosság bűntettével és a Hátzky Kálmán elleni rablás bűntettének megkísérlésével vádolt 33 éves r. kath. vallású, gyömörői községi csordás, írni és ol­vasni tud, nős, egy gyermek atyja, fenyitetlen előéletű; valloni;isa szerint már régen halotta Savanyu Józsi­nak hirét, de csak az 1881. évi aratáskor látta először, amidőn az őt meglátogatta és eltávozásakor nála egy fegyvert hagyott megőrzés végett. Savanyu az ugyan­azon évi augusztus 28-án ismét eljött hozzá és a puska felől kérdezősködött, azután eltávozott. A rablási kísér­let napján 1881. évi augusztus 31-én délelőtt 9 óra táj­han Savanyu a puskát elkérte és elvitte tőle, és mondotta neki, hogy a rendeki tüskésben negyed ma­gával van fegyveresen, menjen el velők ő is estére Rendekre pénzt szerezni; ő kijelentette, hogy nem megy velők. Esti 7 óra körül Tápi József jött hozzá a le­gelőre Sav anyunak azon izenetével, hogy várja be Sava n y u t és társait a legelőn, mert neki, Káplár n a k is velük kell mennie pénzt szerezni; ő ekkor is ellentmondott: de mintegy % óra múlva megjelent ne­gyedmagával fegyveresen a legelőn Savanyu Józsi és a kezénél levő két fegyver közöl egyet, ugyanazt, amely megőrzés végett annakelőtte ís nála volt, neki átadott, s kijelentette hogy a fegyver készen van; és társaival együtt kényszeritette őt, hogy velük tartson. Savan y u ekkor azt is megmondotta, hogy Hátzky Kálmán úrhoz mennek. Midőn Rendek község végéhez értek. Savanyu kijelentette, hogy aki társai közöl megszalad, azt agyonlövi. Hátzky Kálmán úr udvarába érve Savanyu jelelte ki mindeniknek állását és teen­dőjét, és mig Tápi Józsefet a kapuhoz, Hajdú Borzas Ferencet az udvarra, őt Káplárt pedig az ablak alá állította és neki azt is meghagyta volna, hogv ijesztés végett lőjjön, ha benn a házban bajt vesz észre*; maga Savanyu .Józsi Szűcs Zsíga Jánossal és Bálint Józseffel együtt bement a házba. Rövid idő múlva belölről zaj hallatszott, valaki figyelmeztette őt, hogy lőjjön, és ő a faltól 2—3 lépésnyire állva a tál hoszszában lőtt egy csomó csádéra, amely az ablakból épen lefordult; a lövés után pedig futásnak eredt, de Tápi rákiálltott, hogy agyonlövi ha meg nem áll; mire meg­állott. Ez alatt Savanyu Józsi, Bálint József és Szűcs Zsiga János is visszajöttek a házból, ő is hozzájuk csatlakozott és mindnyájan felmentek a hegy­re. Á kérdéses alkalommal — úgymond — 4—6 lépés­nyiről meglehetett az embereket ismerni. Mivel Káplár Németh Józsefnek a végtár­gyaláson tett ezen bemondása annak a vizsgáló bíróság előtt tett vallomásától leglényegesebb részében eltér, az elnök fölosvastatja előtte a vizsgáló bíróság által vallo­másáról felvett jegyzőkönyvet, mely szerint Káplár N é m e t h J ó z s e f a vizsgáló biróság előtt akkép vallott, hogy „a fal mellett állva egyszer csak zörgést hallott az ablaknál, és látván, hogy az ablakból egy ember — nem tudta megkülönböztetni: férfi vagy nő — ereszkedik le, a leereszkedő egyénre rálőtt stb. u Az elnök ezután fi­gyelmezteti Káplárt, hogy a vizsgáló biró előtt tett ezen vallomásában már beismerte, hogy tudta, miszerint emberre lőtt; haszotalan mondja tehát most, hogy csádéra lőtt; továbbá mivel — úgymond — a bonc­jegyzőkönyv szerint az egész lövés Bogyay Antal bal­tüdőjébe ment és a lövés a seb környékét meg is pör­költe, be van bizonyítva, hogy a lövés közvetlen közel­ből 3—4 lépésnyi' távolból történt; tekintve tehát — igy folytatja az elnök — hogy Káplár saját állítása szerint is azon este az embereket 4 6 lépésnyiről meg­lehetett ismerni—kétségtelen, hogy Káplár József a lövés alkalmával nemcsak azt tudta, hogy emberre lő, hanem azt is tudta, hogy az általa jól ismert Bogyay Antalra lő; felhívja ennélfogva Káplárt: vallja be őszintén, hogy állását az ablak alatt önmaga választotta magának, és társai előtt előre megmondotta, hogy aki az ablakon ki fog ugorni, agyonlövi; és hogy tudta, miszerint nem csádéra, hanem emberre, sőt azt is tud­ta, hogy Bogyay Antalra lő. Káplár Németh József tagadja, hogy ő a jegyzőkönyvből épen felolvasott vallomást tette volna a vizsgáló biró előtt; tagadja, hogy ő tudta volna, misze­rint emberre lő; ő—úgymond —csak ijesztésből lőtt és csak akkor, amidőn valaki figyelmeztette, hogy lőjjön; ta­gadja azt is —- bár szemébe mondják társai az ellenke­zőt, — hogy ő előre kijelentette volna, miszerint agyon­lövi, aki az ablakon ki fog ugorni; vagy hogy azt mon­dotta volna, hogy agyonlövi társai közöl azt, aki megfu­tamodik; ez utóbbit Savanyu Józsi mondotta. Ta­gadja továbbá a társai által szemébe mondott azon állí­tást is, mintha ő azt mondotta volna, hogy az ablakon kiugróval huzalkodott és az ablakon kiugró őt kérte volna, hogy ne lűjje agvon; vagy hogy ő a rablás meg­kezdése előtt mondotta volna társainak, miszerint a rab­lást abba ne hagyják, mig ő az ablakot meg nem zörgeti és szemrehányást tett volna társainak amiatt, hogy a rablást végre nem hajtották. Azon állítását is ta­gadásba veszi társainak, mintha ő ezeknek mondotta volna, hogy Hátzky Kálmánt pénzt olvasni látta és hogy társait biztatta volna, hogy fejenkint 1000 forint is jut rájuk. — Ennek utána az ezen ügy érdemében beidézett ta­nuk hallgattattak ki. Első tanú Vidos Ilka, a kérdéses alkalommal Hátzky Kálmán urnái volt házi kisasszony. Előadja, hogy a szobában ő és Forgáts Klára szobaleány volt; valaki az ajtót kívülről felnyitotta, és azon két egyén két puskát tartott be, azt mondva, aki megmozdul az meghal, de amint a másik szobából urak jöttek be, a két puskás egyén azon megjegyzéssel, hogy mindjárt visszajönnek, visszavonult és az ajtót is betették; na­gyon megvolt ijedve és azért sem azt nem tudja, hogy az urak közül kik jöttek a szobába, ahol ő volt, sem arra nem emlékezik, hogy nyitva volt-e az ablak, me­lyen Bogyay Antal kiugrott. Második tanú Mihálovits |Lajos, a szőnyegen levő eset történtekor Hátzky Kálmán vendégje; be­mondja, hogy ő a szomszédos szobából épen az ebédlő­be lépett, amint az ajtó megnyilt és azon két egyén két puskacsövet betartott. Emlékezete szerint azon ab­lak. amelyen Bogyay Antal kiugrott, nyitva volt, de a redőnyük be voltak rakva. Harmadik tanú Czompó Lajos segédlelkész, szintén Hátzky Kálmán vendégje volt az 1881. évi augusztus hó 31-én este. Vallomása szerint Mihálovits

Next

/
Thumbnails
Contents