Zalamegye, 1882 (1.évfolyam, 1-27. szám)

1882-11-12 / 20. szám

Kellő ok levén tehát arra, hogy a barátságos viszony fentartására irányuló cselevésünk vissza ne utasíttassék, serkentsen ez bennünket ama tevékenységre, a melyet ha elmulasztanánk, következményei által, állami életünk megzavarása mellett legközelebb és igy legérzékenyebben mi volnánk érintve. — A szövőipar terjesztése érdekében. (Felhivás a hatóságokhoz, községekhez, ipartársulatokhoz, iparosokhoz, magánválla kozókhoz ós a na y közönséghez.) Az országos nőiparkiállítás alkalmából felséges királynénk és Koburg Lujza hercegnő ő fensége kezdeményezésére a szövőipar fejlesztése, rendszeresítése, illetőleg szövőszékek beszerzése és kiosztása érdekében hazafias mozgalom indult meg, melynek érvényesítésére felséges királynénk és Koburg hercegnő ő fensége buzdító példájára hazai hatóságaink, főuraink, főpapjaink, pénzintézeteink és egyes lelkes hazafiak több ezer forintnyi alapot teremtettek, melyhez a nőiparkiállítás tiszta jövedelméből az országos nőiparegylet egymaga •5000 frttal járult. Ez üdvös mozgalom rendszeresítése céljából az országos iparegyesület és az országos nőiparegylet kebeléből állandó bizottság alakult, mely föladatait és tevékenységének irányát a következőkben állapította meg. Szükségesnek találja a bizottság, hogy 1. a gép (mechania) szövés, 2. a sima (vászonszerii) szövetek iparszerü kézi szövése, 3. a mintás szövetek iparszerü kézi szövése meghonosíttassék, illetőleg fejlesztessék és 4., hogy a házi szövőipar (a saját szükségletük fedezésére dolgozók ipara) fejlesztése előmozdíttassék. E célból a bizottság 1. mechanikai szövőszékeket óhajt kiasztam', ha ugyan vállalkozók akadnak, kik a motort és segédgépeket beszerzendík és kötelezettséget vállalnak arra nézve, hogy a szövőszékeket öt éven át jó karban s folytonos működésben tartják, mely idő után a szövőgépek tulajdonukba mennek át; megjegyeztetvén, hogy a munkások betanítására a szükséges tanerő a kellő időre a vállalkozóknak rendelkezésére bocsáttatnék. 2. A sima (vászonszerü) szövetek iparszerü kézi szövésének fejlesztése céljából a bizottság nagyobbszámú javított szerkezetű (regulatoros) kézi szövőszékeket óhajt kiosztani, de csakis olv feltétel mellett, ha vállalkozók akadnak, kik kötelezettséget vállalnak arra nézve, hogy a székeket 5 éven át folytonosan működésben tartják, illetőleg az idő alatt állandóan bérért szövetnek. E székek a vállalkozó rendelkezésére (és nem tulajdonába) fognak bocsáttatni, ki ezeket azon egyéneknek eugedi át használat végett, kik számára dolgoznak. Az öt év elteltével azonban e székek azon munkások tulajdonaivá válnak, kik ez idő alatt a vállalkozó számára kellő buzgalommal és szorgalommal dolgoztak. A vállalkozó gondoskodni köteles arról, hogy a székek állandóan jó karban tartassanak. A munkások (iparosok) betanítására a szükséges tanerő a kellő időre a vállalkozó rendelkezésére bocsáttatnék. 3. A mintás sziiretek iparszerü kézi szövésének fejlesztése céljából a bizottság nyüstgépeket, Jaquardgépeket, szabályozókat (regulatorokat) óhajt egyes vállalkozóknak, ipartársulatoknak vagy iparosoknak olv föltételek alatt kiosztani, ha kötelezettséget vállalnak az iránt, kogy e szövőszék javító részeket öt éven át működésben és jókarban tartják, és hogy ezek alkalmazását, illetőleg kezelését foganatba veszik, és elsajátítják, mely utóbbi célra a szükséges tanerők rendelkezésökre bocsáttatnak. 4. Oly vidéken, hol a földmivesek stb. saját szükségletök fedezése céljából szövéssel foglalkoznak, a bizottság hajlandó a szükséghez képest a fonálvetéshez szolgáló eszközöket, vagy gyorsvetélőket, kivételes esetekben egész szövőszéket is kiosztani, ha az illetők magukat arra kötelezik, hogy ezeket öt éven át a téli idény alatt működésben és jólcarban tartják. A javítások eszközlésére és a javított szövőszékkel való bánásmód elsajátítására az illetők részére tanfolyamok fognak berendeztetni, s az ezeken való részvételre mindazok kötelesek, kik a bizottságtól bármily irányú támogatásban, illetőleg adouiánybau részi süllek. Mindezek alapján felhívjuk a hazai közönséget, hatóságokat, községeket, ipartársulatokat, iparosokat és magánvállalkozókat, hogy a fentebb részletezett négy pont egyikére vagy másikára vonatkozó bélyegmentes folyamodványaikat legkésőbb 1S82. évi december hó 20i(j bi / árólag az országos iparegyesiilethez (Ferenciek hazára. Budapest) alulirt elnök nevére címezve beküldeni szíveskedjenek. A folyamodványokban a következőkre nézve kér a bizottság felvilágosítást illetőleg részletezést: a) a folyamodó által képviselt helységben vagy vidéken a szövőipar jelenleg mily mértékben űzetik és mily cikkeket állítanak elő? b) milyen a lakosság anyagi helyzete? e) mily cikket óhajt folyamodó készíteni ? d) miív terjedelmű vállalatot óhajt a vállalkozó létesíteni, és e) mily biztosítékot nyújt folyamodó arra nézve, hogy a fönebbi négy pontban érintett kötelezettségeknek meg tud felelni. (Hatósági felügyelet stb.) A mennyiben a bizottság főintentióját csak is az képezheti, hogy a munkára utalt és képes erők lehetőleg jutalmazóau foglalkoztassanak és a szövészeti ipar felé terelte senek, kijelenti a bizottság, hogy a rendelkezéséi'! álló anyagi eszközökhöz képest az 1. 2. 3. pontban foglalt igények kiderítését első sorban, a 4-ik pontban foglaltakat pedig másodsorban fogva figyelembe venni. A vállalkozók és folyamodók figyelmébe ajánltatik továbbá, hogy a mennyiben a bizottság által nyert székeket és géprészeket kellőleg nem érvényesítenék, illetve felhasználásukról nem gondoskodnának, ezeknek mások által való felhasználhatása iránt a bizottság fentartja magának az intézkedési jogot. Amennyiben e felhívásunk egyes vidékeken az általa leginkább érdekeltek közé nem juthatna, felhívjuk mindazon ügybarátokat, kik erről ez utón tudomást sze reznek, hogy annak lényege iránt a leginkább érdekelt lakosságot tájékozni, — a vidéki lapokat, hogy e felhívást közölni és bennünket céljaink megközelítésében ez utón is támogatni szíveskedjenek. Végre e hazafias ügyet az egész közönség jóindulatába é-i pártfogásába ajánlván, még egyszer felkérjük hazánk lelkes fiait és leányait, hogy a vázolt célnak minél hathatósabb előmozdítása érdekében áldozataikat és adományaikat, akár természetben (néhány szövőszék felajánlása), akár készpénzben e hó végéig az alóirt bizottság elnökének nevére az orsz. iparegyesülethez intézni kegyeskedjenek. Hazafiúi tisztelettel Budapesten, 1882. nov. 8-án. Az orsz. iparegyesület és az országos nőiparegylet kebeléből alakult szövőipar terjesztő bizottság nevében: Gróf Zichy Jenő, elnök. A zalii-^gtírszoül lanitói járáskör őszi közgyűlése. A zalamegyei általános tanítói testület zala-egerszegi járás köre f. hó 9-én tartotta Zala-Egerszegen közgyűlését, melyen Krób Pál és Festetich Benó gróf tanfelügyelő, Mayer Jakab iskolaszéki tag, Németh Imre helybeli segédlelkész, Prosteán Miklós kir. aljára- biró urakon, mint vendégeken kivül a járá i kör tagjai szép számmal (30) voltak jelen. A közgyűlést megelőzőleg Paukovich György a községi iskola II. oszt. növendékeivel a tagok osztatlan tetszése közt a földrajz tanítás alapelvei szerint gyakorlati előadást tartott. A tulajdonképi közgyűlést a polgári iskola rajztermében Paukovich György járásköri elnök a következő lelkes beszéddel nyitotta meg: Igen tisztelt Közgyűlés! Üdvözlöm önöket kedves pályatársaim, akik megértve az egyesület hivatásának célját, beismerik a taniépítették Szt. Péter és Pál apostalok templomát. 512ben ide temették szent Genofévát, Páris védszentjét, ki a monda szerint mint egyszerű pásztorleány megjövendölte, hogy Attila seregei nem fogják látni és bántani I'Arist és hogy ez buzgó imádságára csakugyan megtörtént. Mióta ide temették, a nép csak szent Genoféva templomnak hivta, később hivatalos neve is az lett. I Időközben természetesen mindig javítgatták, míg végre veszélyessé válván, lebontatott. E közben XV. Lajos Metzben veszélyes betegségbe esett. Betegségéből szerenesésen felgyógyulván, ezt a szent Genofévához intézett imájának tulajdonítá. Kihatározta tehát, hogy egy nagyszerű templomot fog tiszteletére építtetni. 1764. szeptember 6-án maga tette le az alapkövet. A templom felirata 1). 0. M. Sub invocatione sanctae Geni vefac sacrum. Azonban közbe jött a forradalom és az alkotmány ozó gyűlés 1791-ben kimondá, hogy c templom mint „nemzeti vagyon," nagy emberek temetkezési helyéül szolgáljon. A régi felirat helyébe ez tétetett: Áux grands hoimucs la Patrie reconnaisante. (A háladatos haza nagy embereinek). Mirabeau volt az első, kit a rendeletet követő nap 1791 április 5-éu ide temettek. Voltaire, majd 1791-ben Rousseau hozattak ide 1793 julina 13-án a Corday Sarolta által meggyilkolt Marat, a legdiihüsobh jakahinus temettetett ide. I. N'agv Napóleon trónra léptekor a templomot a kath. egyháznak visszaadatta, de az uj feliratot ott hagyatta és a sírboltot nagy emberek temetkezési helyéül rendezteti* be. A császárság alatt sok szenátor és hivatalnok lett ide temetve. XVIII. Lajos azonban a feliratot ledobatta és helyébe téteté : 1). O. M. Sub invocatione sanctae Genovefae Lud. XV. dedicavit, Lud. XVIII. restituit. 1821. december 12-én a katholikus egyház által nagy ünnepélyességgel beszenteltetett és I<s30-ig az által használtatott. A juliiisi forradalom levette a XVIII. Lajos által oda tapasztott feliratot és visszahclvezte: Aux grands hommes la Patrie reconnaisante, a mely felirat mai nap is még meg van. 1851. december 6-tól fogva ismét a katholikus kultusé a templom, de mái

1 újból avval foglalkoznak, hogv nemzeti Pantheonnak rendezik be, a mint a felirat mutatja, a mint köznyelven nevezik. Mert valóban a templomnak kevés eg\ házias formája van és csak is az oltár mutatja azt. más semmi. Egy őr vezetett le bennünket a sírboltba és az első, a mit mutatott Rousseau sarkophagja volt. Vörös kőből van faragva. Homlokzatán egy ablakból kinyúló kezében fáklyát tartó kéz. Felirat: lei repose l'homme de la natúré et de la verité. Itt nyugszik a természet és igazság embere. Ez csak feliratikig áll, mert hamvait állítólag 1815-ben kiadott titkos rendelet folytán Voltaireével együtt ellopták és valami ismeretlen helyen elásták. Mirabeau és Marat sincsenek itt már. Első tisztességgel eltemettete tt a Clamerti temetőben, Marat pedig a eloakákba dobatott. Rousseauval szemben van Voltaire sarkophagja. Aux mancs de Voltaire. Továbbá: PoSte, historien, philosophe il agrandit I' esprit liumain et lui apprit, epi' il dévait étre libre. II défendit Calas, Sirven, de la Barre et Montbailly; combattit les athées et les fanati<pies; il inspira la tolérance; il réclama les droíts de 1' homme contre la servitude de la féodalité. (Mint költő, történetíró és bölcsész gyarapítá az emberi észt és megtauítá, hogy szabaddá kell lennie. Védője volt Calas Sirven, de la Barre és Montbaillynak; harcolt az istentagadók^?) és rajongók ellen; lelkesült a vallás türelemért; ő követelte az emberi jogokat a feudalismus rabszolgasága ellenében). (Vége köv.) tói gyülésezések fontos intézményét. Jól tudják önök, hogy e gyűlés hivatva van arra, miszerint testületünk tagjait a nemes versenyre s kitartó munkásságra buzdítsa. Gyűléseinken vítattatnak meg beható kérdések és tanulmányozások után az életre való eszmék s itt éretik el a folytonos munkásság által kivívott egységes meggyőződés. Erezzük mi e járáskörben, hogy egyesületi életünk meddőségének korszaka lejárt s beállott a fordulópont, a melytől kezdve nem a szalmatüzhöz hasonló lelkesedésből származó tevékenységnek, hanem a kitartó, SZÍVÓS és következetesen tervszerű munkálkodásnak van helye. Az egyesöleti életnek meg van a haszna, meg van az eredménye, és ne higyjék, hogy csupán csak a szerepelgetni vágyó egyénekre nézve boáz haszonnal, s ne higyjék, hogy az egyesületben józanul és szerényen működő tanítónak az ellensége volna. A törvény kötelezi a népoktatási intézetekben működő tanítókat az abban való közreműködésre, aki ezen kötelességét nem teljesíti, ép ugy törvénysértést követ el, mint az, ki az oktatási órákat elmulasztja, mert az egyesületben töltött órák is lehetnek tanítási és oktatási órák; a hol nem azok, ott baj van, a melyen épen csak maguk a tagok segíthetnek, és kell is, hogy segítsenek. Ezen kivül jusson eszünkbe, hogy tanügyünk szervezete nagy átalakuláson ment keresztül, mely megköveteli, hogy a tanítóság öntudatra ébredjen, testületi szellemben egyesüljön, s közvéleményt alkosson. A tanügyi reformok csak elméletek, melyeket mi tanítók vagyunk hivatva megvalósítani, illő dolog tehát, hogy e munkából mi tanítók kivegyük a magunk részét, hogy egymást tanítva, a nemzetet tanítsuk. Szükséges továbbá, hogy testületi érdekeinket megvédjük, s foganatos munkával ez érdekek nagyobb figyelembe vételét mielőbb kivívjuk! Ily működés után remélhetjük tanügyünk felvirágzását, s teljesedhetik be ama nagy hazafinak — Széchenyinek ezen jóslata: „Magyarország nem volt, hanem lesz!" S midőn most nagyrabecsült vendégeinknek szíves megjelenésükért hálás köszönetet mondanék és tisztelt kartársaimat ujabban üdvözölném, a gyűlést ezennel megnyítottuak nyilvánítom! Miután Záborszky Imre a jegyzői tisztségről való lemondását tárgyazó beadványát a közgyűlés felkérésére visszavonta, a napirend előtt IJdvardy Ignác polgári iskolai igazgató, által tett azon indítvány, hogy a járási kör Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úr őnagyméltóságát tiz éves miniszteri jubileuma alkalmából habár utólagosan, miután ez ideig közgyűlés nem volt tartva — feliratüag üdvözölje, örömmel fogadtatott s a felirat elkészítésével indítványozó megbízatott. Majd olvastatott a járásköri elnöknek a lefolyt egyleti évet híven visszatükröző jelentése, melyből főkép kiemeljük, hogy a járáskör a magas minisztérium által szentesített segélyegyleti alapszabályokkal bir s e tekintetben mindegyik járási kört megelőzte s a segélyegylet 300 frtot meghaladó tőkével rendelkezik; a járási kör 2 köz és 5 választmányi ülést tartott; van jelenleg 2 alapító, 3 pártoló és 38 rendes, összesen 43 tagja. A felolvasott jelentés örvendetes tudomásul vétetett. A mult közgyűlés, valamint az azon idő óta tartott választmányi gyűlések jegyzőkönyvei felolvastatván, észrevétel nélkül elfogadtattak. Kovács György alsó-nemes-apátii közs. tanító értekezett e tétel felett: „Miként érhető el a népiskola által kitűzött cél?" Udvardy Ignác polgári iskolai igazgató a svéd próbát ismertette és gyakorlatilag bemutatta annak alkalmazását, a számolási uégy alapművelet helyességének kimutatására. A segélypénztárnak a választmány által kidolgozott kezelési szabályzata a közgyűlés elé terjesztetvén, észrevétel nélkül elfogadtatott s határozatikig ki lett mondva, hogy a segélyegylet működését tényleg megkezdi. A számvizsgáló bizottság jelentése szerint az egylet számadása rendben találtatván, a közgyűlés a pénztárnokot a további felelőség terhe alól felmentette s örvendetes tudomásul vette, hogy az egylet 346 frt 66 kr. vagyonnal rendelkezik. — A tanítói országos árvaház javára a járáskör pénztárából 5 frtot szavazott meg. A járási kör elnökének azon indítványa, hogy Arany János emlékszobrára a tanítók növendékeik között gyűjtést rendezzenek, elfogadtatott. Kovács György alsó-nemes-apátii közs. tanító indítványára a megye tek. törvényhatósága felkéretik, hogy Zalamegye térképét a megyeii minden iskola részére kiszolgáltatni szíveskedjék annyival is inkább, mert a népoktatási törvény értelmében a népiskola III. osztályában Magyarország földrajza tanítandó olykép, hogy a tanítónak először a községét kell ismertetnie s abból kiindulva a legközelebbi vidéket, úgy hogy elő sorban megyéjének tüzetes ismertetése kivántatik, amely feladatnak főkép nem e megyében született s a megyei viszonyokat teljesen nem ismerő tanító csak úgy felelhet meg, ha részletes megyei térképpel rendelkezik. — Miután a jövő nyári gyűlés helyéül Alsó-Hágod kijeleletett, néhány folyó ügy elintézése után a gyűlés |/

21 órakor véget ért. — Vurda Adolf bank üzletének UH lósítása. Veszprém 1882. évi október végén. Az 1882-ik év a banküzletek re eddig igen rosz üzletévnek nevezendő. Egy kis kraeh-al köszöntött be, mely a pá risi értékek devalvátiójának volt a következménye. Annyi osztrák-magyar értékpapír van Franciaországban elhelyezve, hogy az ottani válság erős visszahatást gyakorolt a mi papírjaink árfolyamaira is, a mennyiben a franciák részéről, nagy kínálatot tőzsdéink nem voltak képesek felvenni.