Zalamegye, 1882 (1.évfolyam, 1-27. szám)

1882-11-05 / 19. szám

és a humanismus érdekében kérjük is a megye végzésének, a törvény rendeletének kérlelhetetlen végrehajtását szíveskedjék eszközölni. A társadalomra nem kevésbbé káros és szégyeníti'!, ugyanazért mételynek és szennyfoltnak mondható az országban szerte szét barangoló, lehetne mondani vallási és más tekintetekben is törvényen kivül álló csoportja a sátoros cigányoknak ; de ezekről, ugy a társadalom egyéb parasytairól a jövő számban. — Utcáink szabályozása. Zala-Egerszeg, 1882. okt. 27. Ép négy hóval ezelőtt azaz junius hó 27-én tartott városi képviselő testületi gyűlés elé lett terjesztve az ápril hó 29-iki képviselő testületi ülés határozatából kiküldött bizottság elaboratiuna az utcák szabályozása, valamint a városi közmunka célszerű beosztása tárgyában. Hogy a kiküldött bizottság helyesen fogta fel feladatát, kiküldetésében lelkiismeretes pontossággal járt el, figyelmét a legcsekélyebb hiányra is reá irányozá: azt legjobban felismerhetjük, ha az általa javaslatba hozott és 19. pontban elősorolt újításokat egész terjedelmükben közöljük: 1.) Hogy az utcákon az árkokban levő megromlott viznek lefolyása legyen: az úgynevezett vizsla patak a kis malomtól kezdve végig kitisztogatandó és medre kiárkolandó. — 2.) A cigány utcában Deutsch Manó és Sehupfenhauer Frigyes háztelek közt a vizslahidi patak hidjáig vezető nyilt csatorna újra felárkolandó, padlókkal befedendő, hogy ezen köz kocsi- közlekedésre alkalmas legyen. E végből a vizslapatakon átvezető itteni híd is kiszélesbítendő. 3.) Az újvárosban levő híd mivel keskeny, más részt meg túlságos magassága folytán a közlekedésre alkalmatlan: egy rézsút vezető és beboltozott áteresz által helyettesítendő, továbbá az utca olykép szabályozandó, hogy az árkok két oldalról, és pedig a Neumannféle háztól lefelé, a Vöczköndy háztól felfelé az utca közép hidjáig a fent érintett áteresznek vezettetnének. Ami ezen utca felső részét illeti, a Szekeres Antal-féle ház sarkától a viz a kis temető utcai Ilid alatt vezettetik át. Mivel azonban ezen vízfolyásnak esése nincs s igy a víz legtöbbnyire ott megáll, sőt gyakran visszafoly: az • . alatt ide mellékelt vázlatrajz szerint téglából készített és beboltozott áteresz építendő, mely által a kis temető utcai mocsár és posványos vizeknek leesapolása is eszközöltetnék. Továbbá ezen áteresz létesítésévél a nagy temető utcából jövő viz a kis temető utcai sáncokba, innen pedig az újvárosi közép hídon át a vizslapatakba lenne levezethető. 4.) Az uri utcában Fischer Éliás által már 1879. évben megkezdett csatornázás a Szalmay Józsefféle házig, ahol a főcsatorna aknája van, folytatandó s a Páslek József-féle házból kifolyó viz az utcán keresztül áteresz által átvezetendő. Hogy az iskola és temető utcával szemközt levő kertek posványos vizei eltávolíttassanak, az említett két utca közt tervezet új utca mielőbb megnyitandó. — 5.) A major utcában levő sáncok mélyebbre kitisztogatandók és a sáncokra rakott fák eltávolítandók. (j.) A kert utca mindenekelőtt gus-fenyő ággal feltöltendő és a Böröndy István-féle ház előtt felszedett híd, — mely miatt az utca járhatatlan, újra rézsút csinálandó és pedig néhány öllel távolabb. 7.) A körmendi utcából a Nagy Károly háza mellett elágazott névtelen utcában a magány csatorna kijavítandó, hogy igy az említett ház udvarából kifolyó viz a két szomszédnak kárt ne okozzon. 8.) A nagy-csapó utca Boschán József és Schűtz Sándor-féle házaktól kezdve végig kellő vízesés mellett kisáncolandó s a gödrök gús-fenvő ággal feltől tendők. — E két első temetőben, de különösen a Pére Lachaiseben vannak tehát földi maradványai az egykor hatalmas és nagy embereknek. A kik egykor gyűlölve és szeretve voltak, gyűlölték vagy szerették egymást, mind egymás mellett feküsznek és megszűntek gyarló emberi tulajdonságok táplálói lenni. Egy temető magában véve mindig tiszteletreméltó, sőt félelmetes. A halottakat tisztelni szoktuk, tisztelik őket Párisban is. Csak meg kell nézni a számukra épített nagyszerű temetőt, mely olyan, mint egy erdőbe helyezett antique város. Azon kivül ha az utcán elvonul egy temetés, mindenki, a ki csak arra megy, leveszi kalapját. Nem csak magányos, de közszolgálatot tevő ember is többé kevésbbé megteszi ezt. A Pére Lachaise impozáns és első tekintetre bámulatos, mintha az ember egy palota udvarába menne. Párisnak majdnem legmagasabb helyén fekszik, magas fallal van bekerítve. Minél jobban bele megy az ember a temetőbe, a talaj annál jobban emelkedik, a kápolnánál mindenünnen emelkedve eléri a legmagasabb pontot. Miért is a falon túl magaslik és mint egy vár, ugy néz ki. Egy nagy kapu vezet be, mely a szent írásból vett különféle alkalmi mondásokkal van tele írva, különféle díszítések között. Azonkívül olvasható még a köztársaság három jelszava: „Libcrté— Egalité — Fraternité," mely egész az unalomig mindenütt olvasható minden templomon, iskolán, középületen, hirdetésen, állam által kiadott könyveken, csomagokon, ítéleteken. Maga a temető pedig, mint mondám, egy nagyszerű városhoz hasonlít, melynek házai erdőbe virágok közé, fák alá vannak építve. A fák szomorúan lehajló ágai, a virágok természetes koszorúi között vannak a kápolnák, mausoleumok, szobrok, lobrok változatos nagyságban, alakban és kiterjedésben, kőből és márványból. Az egész temető utcák szerint van rendezve és minden sírra utca és szám szerint rá lehet menni. Mert valóban ezen utak utcákat képeznek, a mint oldalaikon felemelkednek e szép em9.) A k i s - c s a p ó utcában a Braunstein-féle | házból jövő mellék csatorna behányandó s a sánc kellő mélységre kitisztogatandó s ezáltal az álló viz leeresztetik. 10.) A vár melléki utcában az árkokat részint 1 újra kell ásatni, részint tisztogattatni. Egyúttal az itt 1879. évben nyitott új utcán új sánc nyitandó és ott, hol a hidak és ereszek magasan kiáltanak, gús-fenyővel és földdel feltöltendő. Végül a vármelléki téren lerakott épület fa úgy közlekedési, mint tüzrendőri tekintetből eltávolítandó. 11.) A templom aljai utcában Házas Sándor udvarán átvezető árkok, valamint Krosetz János ház előtti kert környéke is szabályozandó, kitisztogatandó s az állott viz leeresztésére alkalmassá teendő. Továbbá Czechtinszkyné háza udvarán betemetett árok a viz levezetése végett újból megnyitandó. 12.) A templom mögötti téren a sánc tisztogatandó s a kuttól kezdve a házak mellett begyepesedett oldal befásítandó. 13.) A pap-kert alatt levő mocsár sáncolás által levezetendő, Sanits Mihály háza előtt pedig áteresz állítandó. 14.) A két rózsa utca rendezendő, a viz lefolyásának medence hagyandó, Rosenberger Sándor és Fischer László házaikból a viznek kieresztése betiltandó. 15.) A Deák Ferenc sétány alatti utcában Dr. Gráner Mihály és Rosenthál Ignác-féle házak átellenében levő rozzant híd eltávolítandó és helyébe szélesebb rézsút híd állítandó; továbbá a Hérics-féle (jelenleg takarékpénztáré) ház előtti magas part, tekintettel arra, hogy téli fagyások alkalmával járhatatlan, vizömléseknél pedig a Tretter-féle házat rongálja, lejebb ásandó és az utcával egyenes színvonalba hozandó, minthogy arra több városi képviselő gyűlési határozat is lett hozva. 10.) A csácsi utcában Sipos János háza előtti nagy mennyiségű épiiletfa eltávolítandó, az árok kitisztogatandó. 17.) A pap utca feltöltendő, az árkok kitisztogatandók. 18.) A telek utcában a Hetényi Ferenc-féle ház előtt betöltött sánc megnyitandó és tisztogatandó. A háztulajdonosok kötelezendők, hogy a vizet ne az utcára, hanem az arra szolgáló vízvezetékbe bocsássák, valamint Szígethy Antal udvarán át vezetett sánc késedelem nélkül kitisztogatandó. — Végre 19.) Minthogy a régi utcai felírások hiányosak, sőt a városnak több oly utcája is van, melyek el sincsenek nevezve, a bizottság véleményezi, hogy nemcsak a főutcák, hanem a legkisebb mellék utcák is névvel láttassanak el s az utcák neveit feltüntető táblák alkalmaztassanak. A felsorolt munkálatok kellő keresztül vitelére szükséges munkaerő Martinkovics Lajos utbiztos által a •//• alatt mellékelt összeállítási tervezet szerint lenne keresztül vihető s az 1871. évi XVIII. t. c. 8. fejezet 122 §-a értelmében elrendelni javasoltatik. A képviselő testület áthatva azon tudattal, hogy a felsorolt hiányok orvoslását mind egészségügyi szempontból, mind a köztisztaságot tekintve a város jól felfogott érdeke hangosan követeli, a benyújtott s fentebb elősorolt tervezetre nézve a következő határozatot hozta: A kiküldött bizottság jelentésében elősorolt hiányok pótlása- és helyreállítására szolgáló javaslatok egész terjedelemben elfogadtatván, városbíró úr utasíttat ik, hogy a let/szükségesebb teendőket azonnal foganatosíttassa; ami pedig a javaslatba hozott csatornázás folytatását illeti, a képviselő testület által hozott és a megye törvényhatósági bizottsága áltat jóváhagyott végzésben körülirtak szerinti keresztül vitelével akként bizatik meg, hogy a szükséglendő anyagokat, értve téglát és fát, a város részéről ingyen szolgáltassa, ki, a munkabér pedig az illető tulajdonosok által lesz megtérítendő. A képviselő testületnek kétségkívül a város jól felfogott érdeke lebegett szeme előtt, midőn mind a város tisztasága, mind a közegészségügy érdekében a kiküldött bizottság által beadott javaslatot egész terjedelmében magáév

á tette. lékkövek. Magasabbak lévén, mint az ember és sűrűen lévén építve, az egész temetőt áttekinteni nem engedik. Azt be kell járni egészen, ha ismerni akarja az ember, a mire ti—7 óra szükséges. Itt porladnak Franciaország egykor hatalmas, eszes és gazdag embereinek hamvai, azon emberek földi maradványai, kiknek szelleme által befolyásolt erő és energia megváltóztatá a világ nézetet és szokásokat, befolyásolta a történelmet. Ez emberek felszabaditák magokat, helyette leigázták és hatalmok alá hajtották az elemeket, szolgájukká tevék a tudományt, természetet és mind ennek koronájául költőket támasztottak maguk közül, kik megénekelték az emberi szellemet akkor, midőn bizonyosan nem gondolták, hogy egykor ide kerülnek. A temető méltó lakósaihoz, mert valóban soha sem hittem, hogy ily gyászos helyet, hova természetesen fény és pompa és csillogás nem való, hol egyszerűségnek kell uralkodni, hogy az ily helyet ilyen széppé lehessen tenni. Ha úgy vízszintesen nézhetne az ember, nem hinné, hogy e fák alatt sírok vaunak. Legnagyobb részt természetesen keresztények vannak benne, továbbá zsidók saját kívánságukra elkülönített helyen, azonkívül a mohamedánok is különös fallal bekerített hozzáférhetlen temetővel bírnak. A két elsőt megnézhetni. Természetesen mindkettő egyenlően tiszta, méltóságos és meglepő, mert akár keresztények, akár zsidók, akár pogányok legyünk, a holtakat tiszteljük; mert két dolog van, a uiiben szegény és gazdag, okos és bolond, istenfélő és gazember, óhitű, újhitű keresztény, nem keresztény megegyez, két kérdésre bizonyos határig mindenik megfelelhet saját álláspontja, hite és felfogása szerint: unde et quo? Születtünk és megfogunk halni: Omnes eodem eogimur omnium Versatur urna serius otius Sors exitura et nos in acternnm Exilium impositurae cymbae. Horatius Carm. Liber III. Ud. 3. verset olvasám egy sirkövün nem sokára, a Sajnos azonban, hogy nálunk az üdvös és célirányos határozatokat meghozzák s nyomban sokszor lelkesülésünknek az intéző körök irányában kifejezést is szoktunk adni : azonban a határozat foganatosítása gyakran elodáztatik. Igy vagyunk jelen képviselő testületi határozattal is. Négy hó mult el azóta, anélkül, hogy ez ügyben legkevesebb is történt volna. Valóban óhajtanók tudni, mikor lesz ezen határozat foganatosítva, vagy ennek is az a fatuma, hogy csak a papiroson figurái ?! — Arany János emlékünnepély Bécsben. — Kredeti tudósítás. — Bécs, 1882. nov. 1. Tegnap este a „Bécsi magyar öuképző-, társalgóés segély-egylet" egyleti helyiségében tartottuk meg a reánk nézve gyászos ünnepélyt. Csak rövid idővel ezelőtt voltunk együtt, — okt. 15-én, — hogy nagynevű Petőfi Sándorunk szobrának leleplezési napján mi is lerójuk a kegyelet adóját. Mily jó kedvben' voltunk akkor, és most mily lehaugoltság uralkodott! Aki mindkét estélyen jelen volt, csak az vehette észre a valóban feltüuő ellentétet! Akkor dicsőitettük Petőfi nevét, feltüutettük, mint hazánk prófétáját; — lelkesültünk. Tegnap: gyász volt sebzett szivünkben, mert hazánk legnagyobb költőinek egyike megszűnt élni, a lant húrja megszakadt, az ajk elnémult, a kéz megmerevült . . . ! Hekscli Sándor Ferenc elnök, megnyitotta az estélyi, üdvözölte a jelenlevő tagokat, a bécsi magyar akadémia kör küldöttségét és Nyitrai Emilt, mint a newyorki magyar egylet képviselőjét, — ki hosszú távollét után haza megy látogatóba s jelenleg Bécsben tartózkodik. Elnök rövid, de magvas szavakkal ecsetelte a mai estély célját; azután felhívta Tábori Róbert tanárt és hírlapírót, hogy Arany János emlékére tartsa meg az előadást. Tábori meleg szavakban emlékezett meg nagy költőnkről; megkapó vonásokkal ecsetelte azon kipótolhatlan veszteséget, mely gyászos elhunytával hazánkat érte. Az életrajzi adatokat, — mint melyek e lapok liasábain tüzetesen ismertetve valának, mellőzve, a hallgató közönség figyelmét teljesen lebilincselő emlékbeszéd bevezető részét közöljük szóról szóra: „Csillag hullott le az égről, - mondja előadó — a legnagyobb magyar költő megszűnt lenni ! A század szeme könybe borult veszteségünk felett. Nemzedék után nemzedék enyészik el, az emberiség fáján a tavaszi kivirulást felváltja majd a tél hervadása és a télre ismét bekövetkezik a tavasz, de a mi fájdalmunknak nem lesz enyhülése, a mi sebünknek nem lesz gyógyulása. A haza géniusza megfordította világító fáklyáját. Zokogva repked bércen, rónán tul. Erdők sűrűjében, folyamok mentében viszhangzik jajszava „Nincs a teremtésben vesztes, csak én Nincs árva más, csak az én gyermekein." A hon árván maradt gyermeke, a magyar költészet, gyászba öltözött. Fátyol borítja a lantot jobbjában, roncsoltan csüng le az elszakadt húr, eltörve az édesdeden zengő koboz.. Az aurea aetas, az arany kor legnagyobb képviselője meghalt. És eljön a vaskorszak. Eldurvul az érzés; nincs többé, ki szelídségre tanítsa az erkölcsöt. A lelkesülés megtört szárnynyal zuhan alá; nincs többé, ki ihletet kölcsönözne röptének. A honszeretet őrangyala hallgat; nincs többé, ki bűvös dalt adna ajkira. A magyar humor bánatkarjaiba dől; nincs többé, ki vígságra hangolja a kedély húrjait! Meghalt Arany János, meghalt a magyar nemzet legnagyobb költője! mint beléptem e csendes helyre. Többé kevésbbé kiszínezve vagy egyszerűsítve már a régiek hitték a lélek halhatatlanságát. A régi aegyptomiak azt hitték, hogy a léleknek csak akkor lesz jó dolga, csak akkor éri el a főboldogságot, ha a földön hátra hagyott test épségben marad. Azért holtjaikat bebalzsamozták és késziték a múmiákat — nekünk, hogy tudományos célokra felhasználjuk, rá sem gondolva, hagy e száraz tárgyban valaha lélek lakozott. Mi azt mondjuk, hogy a mint a lélek elszáll, elporlik a test és vegyi elemek maradnak, semmit sem ér. Ebből kiindulva a régi rómaiak példájára némelyek egészségi szempontból is a holttestek elégetését tartják behozandónak. A temetkezési mód tehát nem egyenlő, de az ok, a mi miatt az történik és a miért ini a halottak iránt tisztelettel viseltetünk, az mindig ugyanaz, A St. denisi királyi sírboltba helyezett testek oly alkatrészekből állanak, mint fossa communiákban levő csontok és egymás mellé téve két csontvázat, a királyét a koldusétól nem lehet megkülönböztetni. Karthago népéből és Babvlon kincseiből, az apostolok csudáiból és tetteiből nagy emberekről a mi fennmaradt az az emlék. És mi soha sem a testert, hanem a testben lakozott lélek és élet emlékeért tiszteljük a holtakat, a kegyelet azért építé e várost a holtaknak. Marathon mezejére ép úgy illett az emlékkő, habár nem temettettek volna is oda az elesett hősök, mint illik az Széchényink avagy Deákunk holtteste fölé. St. denisi királyi sirtboltból a foradalom hősei sok holttestet kihánytak, az emlékkövet ott hagyák, Voltaire hamvait a Panthéonból ismeretlen parancsra ismeretlen kezek a cloakákba hányták, 5 év múlva jöttek rá, de azért még is oly benyomásokat tőn az őt tisztelőre az ott maradt koporsó, mintha ő benn lenne. Mert mindez történik „Memoriae niaioruui!" (Folyt, következik.)