Zalamegye, 1882 (1.évfolyam, 1-27. szám)

1882-10-29 / 18. szám

társát, mely versben irja: „Más esak levelenként szedi a borostyánt, neked mindjárt egész koszorút kell adni." 1851-ben a nagy-kó'rösi gynmasiumhoz a latin és magyar nyelv és irodalom tanárává hivatott meg s* ez állásában volt 1860-ig. Ez időben az akkori szépirodalmi lapok szorgalmas munkatársa volt, itt fejezte be a „Nagyidai cigányok" eimű vig eposzát, továbbá Toldi estéjétfitt adta ki kisebb költeményeit. 1860-ban a Kisfaludy-társaság igazgatójává választván meg, Budapestre költözött állandóan s ez intézet ügyeit buzgó lelkiismeretességgel vezette 18G4-ig. Ez időszak volt éltének egyik leghatásosabb korszaka. Ekkor indította meg a Szépirodalmi Figyelőt, majd a Koszorút, mely az akkori idők vezér lapja volt s a szépirodalmon kivül az általános míveltség terjesztését is felölelte. 1864-ben „Buda halála" cimíí eposzszal a Nádasdy-féle jutalmat nyerte el. 1864ben Szalay L. halálával majdnem egyhangúlag a magyar Akadémia titkárává lett megválasztva, majd Í870-ben az alapszabályok módosításával eme tudós társaság főtitkárává választották, — melyről 1879-ben betegeskedése miatt lemondott. Felséges királyunk 1867-ben koronáztatása után csahhamar a Szent-István rend kis keresztjével tüntette ki. Ily kitüntetés előtte magyar irót még nem ért. — Utóbbi időben a nyilvánosság számára nem igen irt. Azon baljestelem gyötörte, hogy költői ere kiapadó félben van s legbensőbb barátainak csak nagy rábeszélésével sikerült egyegy költeményének napfényre hozatalára reá birní. Igy láttak napvilágot A hídavatás, Tengerihántás, Éjféli párbaj, Tetemre hívás, — melyek mind megannyi fényes bizonyítékai csudálatos teremtő erejének. Az élet önsúlya esak testi erejét gyengíté, de szellemi ereje, alkotó képessége kristály tisztaságban fenmaradott. 1879-ben váratlan örömmel lepte meg az irodalom barátait. Legbensőbb barátai felkérésére kiadta Toldi szerelmét, a Toldi trilógia befejező részét, melyet örökségkép akart halála után hagyni az irodalmi működését először méltató Kisfaludy-társaságnak. A titokban készült mű titokban lett nyomtatva s midőn a Kisfalndy-társaság ülésén Gyulay Pál bemutatá az általa rejtegetett könyvet, Toldi szerelmét: kitörő lelkesedéssel fogadta azt mind a társaság, mind a jelenvolt közönség. — Nem csuda! A nemzet rokonszenves dalnoka emelte fel szavát és zengett lelkesen és bájolón, azon teremtő erővel, mely évtizedekkel előbb lüktetett a költő ereiben! — Arany régóta betegeskedett, azonban baja utóbbi napokban vált aggasztóvá, mig folyó hó 22-én délben élte fáklyája kialudt. — Ki hitte volna, hogy egy héttel később ép azon órában, midőn egyik szellem óriásunknak Petőfinek szobrát leleplezték, hull le Magyarország költészetének egéről a legfényesebb csillag! — Eltűnt a csillag. A múzsák leeresztett fáklyával állnak ravatalánál, de eszméi élnek örökre szivünkben! Az őszbeborult dalnok szive nem dobog, de hír s dicsőség sugározzák körííl nemes szellemét s emléke élni fog

1 minden israz O o honfi érző keblében! Drága lantjának húrjai szétpattantak örökre, de a lantból kicsalt égi varázsú dalok élni fognak a késő utódok ajkain! A szombathelyi egyházmegye új püspöke. A szombathelyi püspökség végre másfél évi üresedés után betöltetett. — Egy érdemekben gazdag férfiút, Hidassy Kornél Őméltóságát érte e legfelsőbb kitüntetés, ki egyike a legérdemesebbeknek ez egyházi főméltóságra. — Oly férfiú ő, kinek keblét a mély vallásosság érzete hevíti, kí ép ez okból világító oszlopként fog hívei előtt tündökölni. — Oly férfiú ő, ki az egyháznagyok egyik legnemesebb erényét: az adakozást már éveken keresztül apostoli ildettséggel gyakorolja. — Szigorú lelkiismeretesség s kiváló szakértelem vezérlé mindenkor életpályáján. Született Komáromban 1828. junius 13-án; a gymnasiális tanfolyamot Nagy-Szombatban, theolt >giai tanulmányait pedig Budapesten a központi papnöveldében kitűnő sikerrel elvégezvén, 1851-ben pappá szenteltetett. — Egyháznagyja felismervén kitűnő képzettségét, csakhamar a nagy-szombati lyceumhoz tanárnak nevezte ki, hol több éven keresztül ritka buzgalommal és mély szakértelemmel működött s később ugyancsak a nagy-szombati lyceum igazgatójáva lett s a hanyatlásnak indult ezen intézet bölcs vezetése és tapintatos kormányzásával virágzásnak indúlt. — Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter egy alkalommal meglátogatta a nagy-szombati lyceumot, hol személyesen meggyőződést szerezvén a derék férfiú jeles és sok oldalú képzettségéről, finom modoráról, az akkor üresedésben volt kultusminiszteri osztálytanácsosi állásra nevezte ki. — Az eddig csak szűk körben ismert férfiú e kinevezés által a magy kath. egyház kormányzatának egyik legdíszesebb állására jutott. — Uj hivatalában tág tere nyilt kitűnő tehetségeit érvényesíteni. —- Hogy mint felelt meg a benne helyezett bizalom és várakozásnak : legfényesebb bizonyítékai azon kitüntetések, melyek gyors egymásutánban érték. Széplaki apát, majd esztergomi valóságos kanonok, utóbb trebinyei választott püspök lett s végre a szombathelyi egyházmegye püspöke. — Zala-Egerszeg mezőváros közönsége értesülvén a jeles egyháznagy kineveztetéséről, f. hó 25-én este önkénytes kivilágítást rendezett, ezzel akarván kifejezni a derék főpap iránti mély tiszteletét, ezzel akarta kifejezni azon örömöt, mely városunk lakósságának keblét kineveztetése folytán betölté. — Egyúttal a városi tanács távirati uton üdvözölte őméltóságát s ugyancsak távirati uton fejezte ki köszönetét Trefort Ágoston miniszternek a szerencsés választásért s tudomására júttatta azon közörömöt és általános lelkesültséget, melyet a kinevezés városunkban előidézett. Udvözöljök az új egyháznagyot megyénk nevében is. Mi, kiknek élénk emlékezetében van közoktatásügyi miniszterünk azon ígérete, melyet a muraközi kérdésre vonatkozólag Bessenyey Ernő, megyénk egyik köztiszteletben álló országgyűlési képviselőjének interpellatiójára adott, feszült figyelemmel, de egyúttal a megnyugvás teljes érzetével várjuk részéről e kérdés szerencsés megoldását, azon hitben élve, hogy a kínevezett egyháznagy, kinek hazafisága e részben a legfényesebb bizonyíték, bölcs tapintattal s nekünk, zalamegyeieknek, teljes megnyugtatására fogja azt elintézni. Sietni fog muraköz kath. híveit atyai keblére szorítani s rajta lesz, hogy magyar hazafiság s nemzeti szellem üssön ott tanyát! — Üdvözöljük végre őt, mint a tanügy kipróbált bajnokát! Szép és dicső feladat vár reá e részben is megyénk idegen ajkú felekezeti iskoláinak megmagyarosítása körül. Ki évtizeden keresztül e magasztos ügynek élt, róla bátran feltehetjük, hogy a tanügy, a népek egyik legfontosabb létérdeke, búzgó gondoskodásának kiváló tárgya leend! „Postai megbízás

a-ok az osztrákmagyar monarchia b el forgalmában .*) Az osztrák-magyar monarchia belforgalmában f. é. november hó l-jétől kezdve 200 forintig terjedhető pénzösszegek szedethetnek be „postai megbizás"-ok által a következő feltételek mellett: 1. A postai megbízáshoz mellékelni kell a beváltandó iratot (a követelés alapjátd szolgáló okmánvt, nyugtázott számlát, nyugtázott váltót, szelvényt, stb.), hogy ez a fizetésre kötelezettnek kézbesíttethessék. Egy postai megbízáshoz több nyugta, váltó, szelvény, stb. is mellékelhető egy és ugyanazon fizetésre kötelezettől egyszerre való beszedés végett; a beszedendő egyes összegek főösszege azonban ez esetre sem baladhatja meg a 200 ftot. 2. Különböző fizetésre kötelezetteknek szóló megbízásoknak egy postai megbízáson való egyesítése nincs megengedve. 3. A postai megbízások űrlapjai darabonként félkrajczárért minden postahivatalnál és értékjegy-árusnál kaphatók. Az osztrák postaigazgatóság által zöld papíron kiadott űrlapokat a magyar postaterületen föladott megbizásokhoz használni nem szabad. A postai megbízás Űrlapján a föladónak pontosan ki kell tenni a fizetésre kötelezett teljes cimét, a beszedendő összeget és a föladó nevét és lakását. A beszedendő összegből a forintokat számokkal is és betűkkel is kí kell fejezni. 4. A postai megbízásra, mely az összeg beszedése esetén a postaintézet birtokában marad, írásbeli közleményt irni nem szabad. Szintúgy nem szabad a postai megbízásokhoz zárt leveleket mellékelni. 5. A postai megbízást mellékleteivel együtt zárt borítékban azon postahivatal címére kell ajánlva föladni, •) Már lapunk eeyik előző számában jeleztük azon, az üzleti világra nézve oly fontos újítást, mely f évi november hó 1-én oz osztrák-magyar monarchiában a postai megbizások által életbe fog lépni A t. olvasó közönség részére hasznos szolgálatot vélünk teljesíteni azáltal, hogy a közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minisztérium e tárgyban kiadott rendeletének a közönséget érdeklő részét közöljük. Szerk. a melyet a föladó a beszedéssel megbiz. A postai megbizást tartalmazó levelet: „Postai megbízás a . . . i postahivatalnak" címmel kell ellátni. Ha a föladó azt kiváltja, hogy a postai megbízás egy bizonyos napon inutattassék be, akkor a megbízást legfeljebb 10 nappal a kívánt nap előtt szabad föladni. Ez esetben a feladónak a megbízási minta előlapján meg kell jelölni a napot, a melyen az összeget beszedetni kívánja. A rendeltetési postahivatal számára a postai megbizás előmutatására ezen időpont irányadó. 6. Postai megbizásokat tartalmazó leveleket a föladáskor bérmentesíteni kell és a levéldíjat postai értékjegyek vagy bélyegzett levélboritékok alkalmazása által kell fedezni. Ha a boritékokra reá nyomatott levél jegy a tarifaszerü portót nem fedezi, a kiegészitésre szükséges dijat megfelelő levéljegyek fölragasztása által kell pótolni. Postai megbizásokat tartalmazó leveleknek 250 gram súlyt nem szabad meghaladniok. A postai megbízásokat tartalmazó levelek dija ugyanaz, mint az egyen súlyú ajánlott levelek díja, t. i. 15 kr. 15 gramig és 20 kr. 15 gramon fölül 250 gramig; a helyi forgalomban pedig 8 kr. 15 gramig és 11 kr. 15 gramon fölül 250 gramig. 7. A beszedett összegnek a megbizó részére való közvetítése postautalvány utján történik. Azon postautalványok dija, melyekkel a postai megbizások folytán beszedett összegek a megbízók részére közvetittetnek, mindig a címzettől tényleg beszedett összeg szerint szabatik meg és a beszedett összegből vonatik le. 8. Minden postai megbízást tartalmazó levél föladásáról a föladó vevénvt kap, vagy a postaföladókönyvben ismertetik el a föladás. 9. A postaintézet a postai megbízást tartalmazó levélért úgy szavatol, mint valamely ajánlott levélért, a beszedett összegért pedig úgy, mint a postautalványokért befizetett összegekért. További szavatolásnak, különösen a postai tnegbizásnak kellő időben való bemutatása és kellő időben való visszaküldése tekintetében nincs helve. 10. Az összeg beszedése a postai megbizás bemutatása és a mellékletek (nyugtázott számla, nyugtázott váltó, szelvény, stb.) kézbesítése mellett történik. A fizetést vagy azonnal a kézbesítést teljesítő postai közeg kezeihez, vagy pedig, ha a megbizó a postai megbízás azonnali visszal iildését nem kívánja, a megbizás bemutatását követő 14 nap alatt a kézbesítő postahivatalnál kell teljesíteni. Ha a fizetés ezen határidő alatt nem teljesíttetik, a megbizás közvetlenül a visszaküldés előtt fizetés végett még egyszer bemutattatik. Ha a megbizó azt kívánja, hogy a megbizás egyszeri eredménytelen bemutatás után visszaküldessék, ezen kívánságát, a megbizás űrlapjának hátsó oldalán „Azonnal vissza" megjelöléssel kell kifejezni. 11. A postai utánvételi jegyek használatára uézve egyelőre nem történik változás. Az értéktőzsde*) i. Az értéktőzsde az értékpapírok vétele és eladására szánt helyiség, melyben az evvel foglalkozó egyének e célból, összejöveteleket tartanak, szóval értékpapír vásár. Értéktőzsdék oly városokban vaunak, melyekben igen sok értékpapír létezik, — a hol az ezekkel folytatott kereskedés naponta nagy mérvű forgalmat idéz elő, — tehát rendszerint vagy fővárosokban, vagy egyéb igen nagy kereskedelmi jelentőségű városokban. — Az osztrák-magyar monarchiában négy nevezetesebb tőzsde van t. i. Bécsben, Budapesten, Prágában és Triesztben. Ezek között nemzetközi jelentőséggel csak a bécsi tőzsde bir, a mely ugy a monarchia egyéb tőzsdéire, mint nem ritkán a külföldi tőzsdékre is irányadó, noha utóbbi időben sokszor kénytelen a Berlin- és Párisból diktált iránynak engedni. Á tőke internationalis természetű, é.s e téren sajnos, hogy a Lajtán-túl túlszárnyaltak bennünket, magyarokat, a miért is addig, míg budapesti értéktőzsdénk talán évek multán hasonló fontosságot érend el, mint az osztrák fővárosé, kénytelenek vagyunk ez utóbbinak fölényét beismerni és az értékpapír üzletnél kiválókép a bécsi tőzsdével foglalkozni. A bécsi értéktőzsde a Schottenringen levő 1869-től 1876-ig 4 millió forint költséggel épült gyönyörű palotában van, melynek félemeleten levő 187 láb hosszú és 127 láb széles bazilika alakú felső- és oldalvilágossággal ellátott kitűnő ventilátioju főüzletterme 3—4000 embert kényelmesen befogad. Az épület egyéb nagy kiterjedésű mellékhelyiségeiben vannak elhelyezve a tőzsde tanács termei és irodái, a Giro és Kassenverein cimű banknak, - a mely az összes tőzsdei ügyletek legombolyitását a tőzsde látogatók között közvetíti, — üzlet és pénztár termei, a tőzsdei nyomda, az étkező termek, a távírda és pósta stb. A palota belsejébe 2 fő és 3 oldal bejárás vezet. A főbejárás a Schottenringen van imposans szabadon álló lépcsőzettel, a mely az üzleti órák előtt, alatt és után mindig telve van jövő menő tőzsde látogatókkal, üzleti szolgákkal, úgynevezett galopinokkol, kik kurzusokat hordanak, szolgálatra kész ruferokkal, kik egy tiz krajcáros lefizetése mellett készséggel hívják ki a teremből akár magát Rothschildot is, végre olyanokkal, kik előtt állandó jegy hiányában az arany borjú e temploma zárva vagyon. A tőzsdei üzletterembe ugyanis esak belépti jegy mellett mehetni, melynek egy évi díja 75 frt. — E cikk tisztelt olvasói részére azonban kinyertem az engedelmet, hogy jegy nélkül is bevezethetem őket és miután a szálas és daliás portás mellett elhaladva a már *) Azt hiszszük, hogy a t. olvasó közönség szívesen fogja venni, hogy az előtte többé-kevésbbé ismeretlen tőzsdét s az ott folytatni szokott üzletet nagyrabecsült munkatársunk szakavatott és könnyen megérthető stílben irt közleményei alapján megismertetjük. Kilátásba van helyezve e cikk befejeztével A tőzsdei értékek árjegyzéke, A práiniuni és stellage üzlet, A contremine üzlet ismertetése. — Szerk.