Zalamegye, 1882 (1.évfolyam, 1-27. szám)

1882-10-22 / 17. szám

T. évfolyam. Zala-Eserszes, 1882. október 22. 17. szám. Előfizetési dij: Félévre 2 ft., Negyedévre 1 ft. Hirdetmények: ."> ltasábos petitsor egyszer 9kr., többszöri hirdetésnél 7 kr. Bélyegdij 30 kr. Nyílttér petítsora 12 kr. A lap szellemi és anyagi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Béniientetlen leveleket esak ismert kezektől fogadunk el. Kéziratokat nem kiililiink vissza. TÁRSADALMI, KÖZItJYELÖBÉSI és GAZDÁSZATI HETILAP. Meg-jelenik minden vasárnap. ( Petőfi Sándor Mi vagy Petőfi? Csudás meteor? Vagy üstökös? kit bámul a jelen! Belőled is fény s lángok árja forr S gyújtó szikrák szakadnak szüntelen. (,'sak a nemes, fiúi kegyelet Viraszt híven a szent porok felett! Szász Károly. A jelen század második negyedében egv kevesektől sejtett tünemény jelent meg a magvai* költészet egén ! Varázs hatalma rohanó álként befogá az egész láthatárt s az általa fellelkesített nép szélvészrohanással sietett kibontott zászlaja alá, átszellemülve követé léptein s midőn rövid, de tettdús s örök időkre emlékezetes pályáját megfutotta, felékesítve a dicsőség liervadhatlan habérával, egy nemzet sóhajtott utána bánat dúlta kebellel s azon kinos öntudattal, hogv kipótolhatlan dalnokát vesztette el! Ki ne gondolná, hogy ez égi tünemény l'etőfi, a magyar népdalok megteremtője, a nemzet kedvelt dalnoka, a magvai* Béranger! Petőfi nevére fennen dobog a kebel s egv titkos öröm rezgeti nevének hallatára szivünk lmrjait! Nem is csuda! Hisz ő a múzsák kegyes mosolya alatt született s fenkölt homlokára volt vésve az égi jegy varázsa! — * () volt az első költő, ki egyenesen a nép érzelem világából merített s kinek dalai ép ez okból közvetlenül utat találtak a nemzet szivébe. Mint ki a nép köréből emelkedett ki, ismerte a gunvhók lakóinak érzelmeit, gondolkodás módját, ismerte nyelvét s azért viszhangoztak dalaitól völgyek és bércek. — Hogv mythosz-szerü kegyelet övezze körül örökre emlékét, a forradalmi csaták mezején esik el, ott folv ki az ifjúi vér szivéből! Nem jeleli sirját piramis, hisz minden honfi szívben dicsőült emlékének egy-egv piramisa van felállítva. Drága porait szétszórták észak, dél, kelet s nyűgöt felé a szelek, hogv minden honfinak jusson belőle egv-egv szem, a hazaszeretet szent mustárja ! A nemzet f. hó 15-én rótta le nagy költője iránt a szeretett és hála adóját. E napon hult le a lepel ércszobráról, melyet a nemzet közadakozása teremtett. >S hogy az égbenyúló Kárpátok hótakart bérceitől le az Al-Duna hömpölygő árjáig megdobbant a szabadságharc legnépszerűbb alakjának emlékére rendezett emez ünnepéhen a nagy nemzettest szive: legszembeszökőbb bizonyítéka az ország legkülönbözőbb helyeiről megjelent küldöttségek, úgy hogy ez ünnep nem kizárólag hazánk metropolisának, Budapestnek ünnepe volt, hanem valóságos országos ünneppé tette azt a honfiúi kegyelet és közlelkesedés szent tüze. — A magyar nemzet politikai ébredésének korszakában 1860. évben pendítette meg világhírű hegedűművészünk Reményi Ede az eszmét: ércszobrot emelni az ország szivében, Budapesten a szerelem és honszeretet utolérhetlen dalnokának. — Az eszme élénk viszhangra talált a nemzet zömében, de kormány körökben némi bizalmatlansággal fogadták azt. Az úttörő nem csüggedett; bejárta az országot és mindenütt hangversenyt rendezett e magasztos célra és önkénvtes gyűjtéseket is eszközölt. A szobor bizottság* véglegesen csak 1867. évben alakulhatott meg; elnöke Reményi Ede, alelnöke Tóth Kálmán, pénztárnoka Lévai Henrik, jegyzője Reményi Károly volt. A szoboralap ékkor kamatokon kivül 9319 ft 86 krt, tett. A szoborbizottság első feladatának tűzte ki az iigv felkarolására felkérni a fővárosi és általa a többi törvényhatóságot. — Eljárását siker koronázta. 1871-ben a szóbor pénzalapja kamatokkal együtt 27374 frt 43 krt tett. — Lelkesüléssel fogadá a bizottság a pénztárnoknak ezen jelentését s egv szűkebb körű bizottságot küldött ki kebeléből gondoskodni a szobor helyéről s érintkezésbe lépni a mű elkészítése végett egyik hazai szobrászszal. A szobor mintázásával jeles szobrászunk Izsoo Miklós lett megbízva. — Izsoo örömmel engedett a felhívásnak, Európa legnevezetesebb városaiba utazott az ott levő nagyobb monumentumok tanulmányozása végett s művészi kötutjából hazajővén, lázas tevékenységgel fogott művéhez és több kis mintát készített is, melyek közül főleg kettő tűnt ki. Egyik, mely Petőfit, mint magyar Tirtheust ábrázolta, amint „Talpra magyar** vará/.shatahnú dalát énekli; a másik nyugodtabb alakú s itt kezét szivére téve Honfi dalá-t látszik átérezni. A biráló bizottság ez utóbbi alakot fogadta el. Ezen alakon dolgozott tovább a jeles szobrász, azonban hő vágyát: a Petőfi szobor elkészítését a sors tőle megtagadá; mert midőn már e célra műterme csaknem kész vala, nemes szelleme sok küzdelem után elliagyá porhüvelyét. Halála után Huszár Adolf tehetséges szobrász lett meirr™> f-i bizva a szobor elkészítésével, ki ebbeli feladatának derekasan meg is felelt. A szobrot Turbain Káról)- bécsi ércöntő öntötte, talapzatát Poschakker Antal készítette. A szobor felállításának költségei 10 ezer forintra rúgnak. Ott áll már az ércszobor a dunaparton, a zajló Duna közelében, a „Oorso" délkeleti részén, az arany-kalászszal ékes Alföld felé vetve tekintetét. Jobb karját magasra tartja, vállára vetett gallérköpönyege keblén összeér és baljában papircsoinót tart. Ajkai mintha rázendítenék: „Talpra magyar, hí a haza!" Hazánk fővárosa egy emlékkel gazdagabb lett. Egygyel több azon szent hely, hova elzarándokolhat a haza gyermeke! Ez ércszobor lelkesítsen bennünket szeretni hazánkat, melyen kivül „nincsen számunkra hely." Ez ércszobor tanítson bennünket kitartásra az élet fárasztó küzdelmei között, de juttassa egyúttal eszünkbe a sors szeszélyeit is. Petőfi egykor elhagyatva, léleksújtó nélkülözések közt járja be a hazát: s ime most kegyelettel említi nevét az ifjú, az irodalom fenkelt bajnokai, a hatalom képviselői állnak emléke előtt s a hír glóriát vont homlokára. gy© Mf®ája>

s;f Az amerikai nők. Glagan Ottótól, (németből liahoss László.) (Vége.) A new-yorki szépirodalmi Journál a mely mint német lap a nőkkel szemben már többet merészel — mint az angol nyelven megjelenő időszaki lapok, felhasználja az alkalmat s a new-yorki nők némely szokása fölött pálcát tör. Minthogy nyilatkozata ama szellemet, melyben a felvilágosult újvilági nők tündökölnek, találóan jellemzi, álljon itt abból a következő: „A divat az orrokon csipeszeket hordani, mindinkább terjed a new-yorki nők között, és az ember nem tud ja megérteni, honnét van. hogy a nők egyszerre mind oly rosz szemmel bírnak. Mindenesetre kedves, egy fiatal nyúlánk csinos finom vonású nő csipeszszel; jobban kaeérkodhatik. s mégis az a szinezete van, mintha a sok tanulással rontotta volna el szemeit, pedig talán a sok tükörnézéssel, aristokratieusan feszesebb és méltóságteljesebb modorú, mert arra kell figyelnie, hogy az üvegje le ne essék s ez némely orra nem kis nehézséggel jár. Elvétve láthatni két nővért is csipeszszel, még pedig erőssel s az ember bámul, hogy egy ugyan azon családban nem csak 2 rövidlátó nővér, de romlott szemű is van. De minek legyen megtiltva fiatal leánynak, hogy szemeit elrontsa, ha a „divatkirályné" igy akarja? Hisz a fűzők által elrontják tüdejüket is s az még veszélye sebb és gyógyíthatlanabh. „A szemben van a szív" és abban semmi rosz sem lehet, ha a nők sziveiket üveg alá teszik." Az amerikai nőknek az egvenjogositásnak minden irányban való keresztül vitelére irányult buzgalmuk sokkal nagyobb és szilárdabb, semhogy egy irodalmi clubbal megelégedhetnék. Jelenleg az unió női foglalatoskodnak minden társadalmi és politikai kérdéssel, melylvel férjeik, testvéreik, atyáik és fiaik, és a nők részvétele a nyilvános életben semmiben sem áll uraik mögött. Az egyesült államok női már minden nagyobb városban socialisticus és politikai irányú egyesületeket létesítenek, úgymint női-emancipatio és social reform clubbokat, és nincs thema, a melynek megvitatása elől viszsza rettennének. A nők és férfiak által közösen felállított new-yorki social reformclubb alapszabályai hol nők igazgatnak és nők vannak a végrehajtó bizottságban — határozottan mondják, „hogy semmiféle nézetnek vagy elméletnek megszorítása fen nem forog s mindezek és hasonlók azonbelül szabad vitatkozás tárgyát képezhetik. Évenkint, különböző helyeken nagy női jogászgyülések tartatnak, melyeken az összes nő egyletek képviselőik által részt vesznek, és a mozgalom vezetők beszélnek. Néhányan ezen női matadorok közül, kiknek neve egész Amerikában ismert, időről-időre az egész nagy amerikai területet széltében-hosszában beutazzák és mindenütt, a hova érkeznek, a nőket összehívják, és fölhívják, hogy rázzák le a férfiak igáját és minél gyorsabban emancipálják magukat. Mint egy példája ama sokszor gyújtó beszédeknek álljon itt a következő, melyet Miss Susan B. Authany nem rég Nevv< h'leansban tartott. „A férfiak tolvajok. Honnét van pénzük? A szegény munkásoktól lopták, akik értük izzadnak. Nekünk nem szabad magunkat feszélyezni, hogy mind magunkévá tegyük, a mit csak lehet. 11a egy nő este a clubba akar menni, a férj morog, sőt még azt is mondja, hogy este nem illik. Ha azonban ő cimboráival iszik, rosz vicceket csinál és Isten tudja mit művel, akkor a nő legyen nyugodt és ne tátsa fel a száját. Ezen parancs azonban most már n 111 fog minden esetben foganatosíttatni és rosz is lenne, ha minden esetben foganatosíttatnék, mert akkor neai volnánk mások, mint rabszolganők. „Gyereknél a helyed" ezek rendesen a szavak, a melyekkel egy férfi felvilágosítja a nőt, hogy köteles a házat őrizni. Szép, de ha a nő helye a gyermekeknél van, ugy ott a férfié is. A gyermek ép ugy a férfié, mint a nőé. Nincs a nőnek elég vesződsége a gyermekekkel, még rabszolgája is legyen gyermekeinek? Nem ülhet a férj otthon egy este ép ugy odahaza s a „Babyt" ringathatja, róla gondoskodhatik mint az anya, ki fájdalommal szülte, s a kinek néha egy hét alatt több kint kell kiállani, mint a férfinak egész életében?! Ezeknek az állapotoknak meg kell szűnni, és ehhez az első lépés a kerületekben egyletek alakulása. Itt találkozzanak a nők mind, a kik fáradnak és megvannak terhelve, és tanácskozzanak, mint csalhatók tőrbe a férfiak. — Legelső azonban, hogy pénzünk legyen. A pénz minden dologhoz szükséges, de legnélkülözhetetlenebb, ha háborút akarunk vezetni; kell ezzel birnunk akár egy. akár más uton. A zsebelés maga nem elég; csel és hizelgés a fegyverek, a melyekkel a természet a nőt megáldotta s ezeket fel kell használni. A férfi a hizelgésnek nehezen bir ellenállni, hizelgünk neki, megzavarodik, vesztegessétek meg a dédelgetéssel, tegyetek mindent tetszésére, használjatok fel minden fogást, a melyet csalfaságtok és eszetek megenged és teremtsetek pénzt, először pénzt, pénzt!" Ha a női egyenjogosítás előharcosai ily modorban tartanak nyilvános beszédeket, képzelhetni, hogy lapjaikban sem tartózkodóbbak. Angol nyelven 4 újságjuk jelenik már meg az egyesült államokban, a melyek kizárólag az emaneipátiónak, a női érdekeknek szolgálatában állanak. Ezek közül a legjelentőségteljesebbek „The revolution", mely New-Yorkban jelenik meg, és