Zalamegye, 1882 (1.évfolyam, 1-27. szám)

1882-10-15 / 16. szám

ságod vezetése alatt álló kir. törvényszéknél a bűnügyekben hozott határozatok nem közöltetnek minden esetben a védőkként szerepelt ügyvédekkel, a minek az illető ügyvédekre nézve gyakran anyagi veszteséggel járó következményei vannak, a mennyiben az ügy végbefejeztéről tudomást nem nyervén, megszolgált díjaikat a féltől, ki csak ritka esetben elégíti ki azokat önkényt, nem követelhetik, később pedig legtöbbnyire pert kell azok iránt inditaniok, a mi igen gyakran sikertelen marad, de sőt az 1877. 12. t. c. intézkedései folytán lehetetlenné is lőn. Mindezek folytán az iránt keresi meg az ügyvédi kamara a törvényszék elnökét, hogy méltóztassék a zala-egerszegi kir. járásbíróság eljárásában felmerült hiányok megszűnteiétésére a kellő intézkedéseket törvényes hatáskörében megtenni, azon bíróság részére alkalmasabb helyiséget kibéreltetni, ugy nem különben a vezetése alatt álló kir. törvényszéknél i> akként intézkedni. hogy a bűnügyekben hozott határozatok az érdekelt feleken kívül a védő ügyvédnek mindenkor kiadassanak. Naptárunk 300-dos évfordulója. Sümeg, okt. 4. 1882. Napjainkban divatos minden fontosnak legalább látszó eseményt, kora alig éri meg az egy X időt, nagy hűhóval megünnepelni; azt hiszem nem nagyon tömjénezünk szegény idő mntatónknak, ha 300 éves évfordulóján róla is megemlékezünk és fejlődéséről, néhány népnél való korábbi használatáról, igen röviden szólunk. Az idő mérés egységéül (mint a hosszúságnál a nieter) ember emlékezet óta azon idő szolgált, mely alatt a föld egyszer tengelye körül megfordult, neveztetett napnak. Ennek részei "(24 óra 60" 60") képezik azután a kisebb, többszörösei (hét, hónap, év,) a nagyobb idő mértékét. A hét már a zsidók- és egyptomiaknál ismeretes volt s a napok neveit valószínűleg, az akkor ismert 7 bolygótól nevezték el, mint ez a rómaiaknál elég bizonyos. Dio eassítis római consul szerint a nap minden órájában más bolygó volt az uralkodó s a nap mindig az első órában uralkodó bolygótól kapja nevét. Ezen szabály értelmében tehát ha az akkor ismert és képzelt bolygó sorrendben Saturnus, Jupiter, Mars, Nap, Venus, Mercur, Hold, szombat első órájában uralkodónak Saturnust tekintjük, a 2-ban Jupitert stb. a 25-dikre vasárnap első órájára a Nap kerül. Igy nevezték tehát a szombatot dies Saturni, a vasárnapot dics Solis (Sonntag), a hétfőt Lunae (Mondtag), a keddetMartis, a szerdát Mercurii, a csütörtököt Jovis (Donnerstag), a pénteket Veneris. Mi a hét első napjának vasárnapot tekint jük erre mutat a németeknél is a szerda Mittwoeh elnevezés.*) A llli a hónap (hold, nap) keletkezését illeti, minden esetre a hold járásával van összefüggésben. Legszokottabb volt már a legrégibb időben is a synodikus hónap, mely eltelik a holdnak két, mondjuk tölte közt s nagysága 29'/., nap. Érdekes, hogyan hozták összeköttetésbe az egyes népek a fönnebb mondott hónapot az évvel, mely alatt azon időt értjük, mig a föld nap körüli útját egyszer bevégzi; hosszúsága egészen pontosan 365 nap 5 óra 48 első 4G másodperc. Az egyptoiniak 12, 30 napos hónapot vettek fel, de biz ez csak 360 napot tevén, megesett, hogy a 12 hónap tavaszra vagy épen nyárra ütött ki. Felvettek tehát még egy 5 napos és minden negyedik évben (1 napos hónapot s igy kijött a 365 nap, szökő évben 366. A görögök szintén 12 synodicus hónapot vettek fel 29, .'10 nappal felváltva, de ez csak 354 napot tevén, még nagyobb hibát követtek el. A hiba elhárítása minden 19 év körül 12 év volt 12 hónapos, 7 év pedig 13 hónapos. A magyaroknál a hónap 28 napból állott, mert a/.t a négy változat (tölte, fogyta, első és utolsó negyed) szerint csak 4 hétből állónak tekintették. Hónapot 13 vettek fel s az évük 364 napból állott, a hiányzó 1 '/

4 napot pedig az által pótolták, hogy az év végét követő napot nem számították — elszöktették. A zsidóké kissé különös volt. Nem eshetvén az év első napja vasárnap, szerda, péntekre, c miatt az év igen niegnvuilott vagy rövidült, volt nekik hat féle évök: 353 nap volt a legrövidebb, 383 a leghosszabb. A közönséges évben 12 hónap volt 29, 30 nappal felváltva, ami 354-et tesz ki. De legérdekesebb a romaiaknál. Romulus 10 hónapot vett fel 1. mártius (Mars isten) 2. április (aperirekinyitni, kinyílik a természet) .">. május (Maja Hermes anyjától) 4. junius (Junótól), a többi latin sorszámmal: Qiintilís, Sextilis, Septeniber, Október, November, December neveztetett. Véve 30, :'>1 napot, az évre 305 nap jutott. Az ennél mutatkozó hibát Numa Pompilius gondolá, hogy kijavítja, ha még 50 napot 2 hóra januárius (Janustól) és februárius Februustól) osztva, hozzá adja az évhez. Azonban Numa 355 napos éve sem bizonyult helyesnek, hozzá adtak tehát minden 2 évben még egy hónapot 22 nappal, ez által meg hosszabb lett évük. Ez a hiba,, igen sok zavart idézett elő Julius Caesar idejében. () tehát a naptárt Losigenes csillagász tanácsára gyökeresen megjavitá, vévén az évet 365' 4 naposnak s az '/

4 napot minden negyedik évben adá hozzá az évhez, még pedig februárhoz, mely ez esetben 29 napos lett. Azonban Julius Caesár naptára sem egészen helyes, mert az év nem 3G5'/

4 nap, hanem még 12 ep. 14 mp. hiányzik belőle, mely hiba 400 év alatt közel 3'12 nappá nő. Ugy, hogy XIII. Gergely pápa korában már 10 nap volt ez. O tehát Lili Alajos tanácsára azt rendelé, hogy minden 400 évben 3 szökő év hagyassék el, a tíz *) Bizony megjárta voliia az, aki ez időben fedezett volna fel még egy bolygót, azt aligha keresztre nem feszítették volna. 1 napi hiba pedig kiegyenlíttetik ugy, hogy 1582. évi október 4-dike után egyszerre október 15-dike Írassék. Azon éjszakán csak kialudhatták magukat Morpheu.- tidbuzgó tisztelői is, mert hiszen lefeküdtek október 4-én, felkeltek október 15-én. A farsang végén azt hiszem sok embernek elkelne egy ilyen naptár javítás. Különben mi hónapi fizetéssel bíró emberek minden hóban sem irtóznánk egy, ilyen financialis correctiotól. Azonban a dologra térve, a görök keletiek, szerbek, oroszok már csak azért sem fogadták el még most sem ezen helyes javítást, mert hát Roma locuta. causa azért sem tínita. Inkább 12 nappal hátrább maradnak a művelt világtól. Különben a kiket 12 évvel is hátrább levőknek tekinthetünk, jól teszik, ha 12 napot észre sem vesznek. Orbán Lajos reáliskolai tanár. Zala-Egerszeg, 1**2. szept. 25. „Lucem redde tuae dux bone patriae" mondja Horatius. „Licht, mehr Lidit" kívánsága a haldokló Gőthenek, és minthogy (az esetben ha nem Egerszegen) „én is Arcadiában" akarom, hogy születtem volna; felkiáltok „több világosságot" . . . több világítást! — Városunk nagy hátránya polgárai egy részének a régihez való ragaszkodása, a haladás és az újítás iránti ellenszenv, amint az pénzbe kerül! Igy voltunk és vagyunk városunk utcai világításával is, csak „emlékezzünk régiekről." Az ifjú nemzedék is ismeri azon mondát, hogy midőn az ötvenes években az utcák éji világítása iránti intézkedések tételére először lett a városi elöljáróság hatóságilag felhiva, a város akkori mindenható, több a valóságban megtörtént adomában ismeretes coryphaeusa S. M. egy beszédet tartott és a következő dilemmával kezdte meg azt: „De minek a világítás? A becsületes ember télen 7, nyáron 9 órakor már úgyis otthon van, a jóravaló „lump" meg reggelig ugy sem megy haza a korcsmából." A dilemmát ugyan agyon csapta akkor a hatalom szava, mely kimondta: legyen világítás és lőn világítás; — hanem hogy milyen, ez már oly sajátrendszerü patent világítás, miszerint csodálni lehet, hogy 30 év óta létezésétől fogva nem foglalták közmondásba a göcseji utca világítást. No de mint mindennek, ugy ezen göcseji utcavilági tásnak is meg van a maga oka foka és alapjában véve a dolgot, nagyon dicséretes eszme a takarékosság, de mi nagyon furcsán alkalmazzuk azt. '1'. i. mi practicus egerszegiek meg akarjuk takarítani a fél olajat, tehát elvileg csak fél időt világítunk, másik felét világítsa ki a hold. Eddig még jól megy a logica, hanem ott már elbicsaklik a bölcsesség, hogy az astronomiával mit sem törődve, két hétig világit (ha eszébe jut és „rá ér"), két hétig azonban ex professo nem világit és ha e két hét borús időre, vagy ujholdra esik, akkor sem a vállalkozó, sem a hold nem világít és mi a sötétségben botorkálunk. Ugyanis ki nem hiszi, tessék csak kilesni és saját szemeivel is meggyőződhetik róla, hogy igen gyakran megtörténik, midőn a költők szerint az éjkirálynéja a nyájas arcú hold csillagtáborából boesájtja reánk világító sugarait és a dologtalan szerelmeske.dők által borura derűre oly sokszor megénekelt holdvilágos esték vannak, akkor mintha versenyre akarnának vele szállani, télen este 1 ',5, nyáron '/.^8-kor meggyújtatnak és másnap világos kivirradtig égnek (Videant consules), ellenben midőn mint már több nap óta oly pokoli sötötség van, hogy az ember egv lépésnyire nem lát, és 30—40 méternyi utón háromszor is köteles pardont kiabálni a vele összeütközőnek maga után nem a legjobb dicséretet hallja elhangzani a távolban s midőn sokszor még ehhez hozzájárul a semmi rendőri szabályzat által nem korlátolt részeg vásáros embereknek kegyetlen állatkínzással és baromi ordítással párosult hajtása (Caveant consides), olyankor nem ég lámpa és tapogatódzva ballag az ember hazafelé örülve, ha a kereskedők boltjaiból vagy egy-egy ablakból lát némi kis világosságot kisugározni. Nem keressük, ki a vállalkozó, de akárki legyen az, annyi tapintatosságot követelhetünk tőle, hogy ne a saját szeszélye, hanem az idő szerint oszsza be olaját és könyörüljön meg rajtunk, kik csak egy amerikai őserdőben található sötétségben botorkálunk. Mi sorsra jutunk ezentúl midőn a petróleum ára magasabb lett? Occidit, occidit spes omnis et fortuna nostra. Nem költséges gázvilágitást kívánunk, villamos világítást sem, hátha ismét „programmszerüleg" megjárjuk, hanem csak azt, hogy legalább oly tartarus sötétségben, mint a milyent az Eg kegyessége folytán ezentúl várhatunk, ne csak a szállásháznál szomorkodjék két három elhagyatott lámpa, hanem ugy osztassék be, hogy mindenkinek „jusson a jóból" és ne legyen kitéve az ember annak, hogy a lábát törje a lámpagyujtogató bőkezűsége és kegyessége folytán. Yn. Helyi, megyei és vegyes hirek. Kinevezés. A f. hó 8-iki hivatalos lap a következő kir. kéziratot közli: Kedves gróf Ráday! Magvar miniszterelnököm előterjesztésére önt honvédelmi magyar miniszteremmé ezennel kinevezem s önnek egyúttal a valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot dijmentesen adományozom. Kelt Miirzstegben. 1882. évi október hó 4-én. Ferenc József s. k. Tisza Kálmán s. k. Pisztolypárbaj. R. S. és M. P. urak között egy felmerült incidens folytán folyó hó 11-én a felső erdőn pisztolypárbaj volt. melyre vonatkozólag a következő nyilatkozatot kaptuk: Nyilatkozat. Alólirottak kijelentjük, hogy a Rutieh Sándor és Magyar Pál urak között fennforgott becsületbeli ügy a lovagiasság szabályainak megfelelőleg elintéztetett.' - Z.-Egerszeg, 1882. okt. 11. Spur János Májer Ákos Ruzsics Imre Kaffehr Béla mint Magyar Pál úr mint Ruticli Sándor úr megbízottai. megbízottai. Nagy-Kanizsai levelezőnk írja: F. hó 1-én tartotta a társaskör évi közgyűlését, melyen megválasztattak elnökké Gulyás Jenő, alelnökké Hertelendy Béla, titkárrá Varga Lajos, ügyészszé Lengyel Lajos, könyvtárnokká l)r. Szukits Nándor, pénztárnokká ifj. Fesselhofer József, háznagvgyá Veber Károly. Ugyancsak október hó 1-én tartotta a polgári-egylet is a régi tisztikar és választmány leköszönése folytán tisztújító gyűlését. melyen a népes egylet tagjai csekély számmal valának képviselve. Megálasztattak elnökké Sanvéber József, alelnökké Ujváry Illés, titkárrá Freyler Adolf, pénztárnokká Botty Károly, könyvtárnokká Hiitter Lajos, háznagygyá Tomsics József. A tűzoltó-egyletnél a* lelépett Oroszváry Gyula helyébe új elnökül Lengyel Lajos ügyvéd választatott meg ugyancsak f. hó 1-én a tűzoltóegylet közgyűlésén. Grünfeld Alfred cs. kir. kamarai zongora művész f. hó 8-án tartotta meg hangversenyét, mely kitűnően sikerült. A jelenvoltak többször zajosan megtapsolták a kitűnő művészt, kit még azou kitüntetés is ért, hogy tisztelői két díszes koszorúval lepték meg. Kár, hogy a közönség csekély számmal vett részt e hangversenyen. Legutóbbi országos vásárunk igen gyéren volt látogatva, melynek oka kétségkívül a minden felől megindult szüret, mely által a nép cl van foglalva. Esküvő. Balaton-Füreden f. hó 9-én tartotta esküvőjét Ecsy József Rabs Anna kisasszonynyal. Uj kir. postahivatal megyénkben. Folyó évi október hó 11-én zalamegyei Zsid községben kir. póstahivatal lépett életbe, mely levél és öt kilogramm súlyt meg nem haladó kocsi póstai küldemények, valamint 200 forintig terjedő pénzutalványok és utánvételek fölvételével, továbbításával és kézbesítésével, illetve kifizetésével fog foglalkozni és a zala-szántói királyi postahivatallal naponkint közlekedő gyalogküldönc póstajáratok által lesz összeköttetésben. Ezen póstahivatal kézbesítő kerületét A1 s ó - Z s i d, F e 1 s ő- Z s i d és Vállas község fogja képezni. Névmagyarositas. Spitzkopf Henrik nagy-kanizsai illetőségű ugyanottani lakós kiskorú Gusztáv (Gerson) nevű fia vezeték nevének „Székelyére, Sercnpecher József langvizi illetőségű ugyanottani lakós kiskorú István nevű fia vezetéknevének „Szántó"-ra kért átváltoztatását a magy. kir. belügyminiszter f. évi 53399, illetve 53367 sz. a. kelt rendeletében megengedte. Választás. A zala-egerszegi izr. hitközség elöljárósága f. hó 8-án tartott ülésén a helybeli ipariskolához kézimunka tanítóvá Frischauer Fánnit választotta meg, aki mint kézimunka tanitó a Csáktornyái izr. hitközség hason irányú iskolájában több éven át sikerrel tanított. A megválasztott működését november hó 1-én kezdi meg. A vas-zalai takarékpénztar mint hiteles forrásból értesültünk legközelebb városunkban fiók intézetet fog felállítani. Balesetek. Szüret alkalmával az egész éven keresztül használatlanúl hevert rozsdás pisztolyok rendszerint előkerülnek rejtek helyükből s durrogásaiktól viszhangoznak a hegyek. I)e a rozsdás fegyver sokszor kezelőjének bajt szokott okozni. Így — mint halljuk az idei szüretkor Szakony Bálint fuvaros vigyázatlanságból pisztolyával kezét veszélyesen megsebesítette, más helyen meg egy leány lábába lőttek. A btiesai határban egv egészséges fiú este a lovakat kihajtotta a mezőre legeltetni és reggelre halva találtatott. A boldogasszonyfai határban az 1404 1405 kilométer között a robogó gőzös Beneze József helybeli megyei hajdú két éves tinaját elgázolta. TŰZ. Szent-Balázson f. hó 6-án tűz ütött ki, mely két csűrt a benne levő gazdasagi eszközökkel, valamint a már betakarított burgonyával és kukoricával együtt, továbbá két istálót, egy lakóházat hamvasztott el. A lakósok kin a hegyen a szüretre való készülődéssel levén elfoglalva, rémülten futottak haza a vész hallatára, melynek tovaterjedését megakadályozta ama körülmény, hogy a nagyobb részt szalmafedeles házak tetői a folytonos esőzés által át voltak nedvesedve. Uj hazai savanyúvíz forrás. Petánezon Vasmegyében Radeín mellett f. évi augusztus hóban egy rendkívüli szénsavdús alkalikus savanyúvizet fedeztek fel, mely Petánczi Széchenyi-víz név alatt ugyancsak augusztus hó végén a forgalomnak át is lett adva. Bemáth József budapesti tanár, a balneologiai egylet elnöke említett vizet vegyelemzés alá vévén, azt tapasztalta, hogy a kötött és szabad szénsav összes tartalma 47- 76, úgy hogy a petánczi forrás szénsavtartalmát illetve minden más hasonlót jóval felülmúl. A petánczi forrás életrendi tekintetben rendkívüli szomjenyhitőleg és az izlési, úgy emésztési szervekre gyengéden gerjcsztőleg hat. — E forrás vize kétségkívül vetélytársa leszen a radeini savanyúviznek, mely városunkban igen nagy kelendőségnek' örvend. — A megrendelések a „Petánczi forrás igazgatóságáéhoz czimzendők, ti. p. Regede. — Palyázat. A „MagyarTisztviselő" cimű hetilapszerkesztője következő két* kérdésre hirdet pályázatot. Az első kérdés, melynek dija 30 db. arany, következő: „Mily uton volna segíthető a hazai tisztviselőkar ama tagjain, akik az állam segélyére egyelőre még nem számithatnak, s melyek azon eszközök és módok, amelyek az anyagi bajokban szenvedő kartársainkat megmenthetnék?" Beküldési határidő f. évi december hó 15-ike; a második: egy tárcára való közlemény, melynek tárgya a tisztviselői* életből merittessék. Dija 4 db. arany. Bebeküldési határidő f. évi december hó 31-ike. Pályamunkák a „Magyar Tisztviselő" szerkesztőségéhez (Budapest, VI. ker. rózsautca 61 sz.) küldendők. —