Zalamegye, 1882 (1.évfolyam, 1-27. szám)
1882-09-17 / 12. szám
foltokon továbbra is oly nagy mennyiségű phylloxera találtatott, hogy be kellé látni, miszerint a fgyérités által a bajnak nem csak megszüntetése nem remélhető, de rohamos elliarapódzásának még lassítása is igen kétséges. — A veszély leküzdésének egyedüli módjául tehát csak az inficiált terület teljes kiirtása tekinthető, mi a f. hó 5-én Keszthelyen megtartott érdekeltségi értekezlet által a nmlgá földmivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter úrnál kérelmeztetett, s a mely kérelem alapján a nmlgú miniszter úr az inficiáltnak constatált 11 katastr. hold területen és az ahhoz vett 2 kat. hold biztonsági övön a teljes irtást állam költségen foganatosíttatni rendelte. — Ezen intézkedés, mely egyedül nyújt reményt arra, hogv Zalamegyének nagyfontosságú szőlőmivelése a végpusztulástól megmentethessék, maga után vonja a kiirtott szőlők tulajdonosainak kárpótlását, a melyhez való hozzájárulást a közgyűlés mindazok hazafias kötelesség érzetére bízza, kik a vész által, mint szőlőbirtokosok első rendben fenyegetvék. A keszthelyi érdekeltségi értekezleten az illető szőlőtulajdonos! ikkal a kártalanítás módjára és az öszszeg mérvén- nézve létrejött megállapodás tehát alapul vétetvén, felhivatni határoztatnak a megyebeli öszszes szőlőbirtokosok, hogy a 13 holnyi inficiált területért, holdanként 500 Írtban megállapított kárpótlási öszszeget birtok aránylag és 3 év alatt fizetendő részletekben, mely holdankint legfelcbb 5' kr összegre rúghat, úgy saját jól felfogott érdekükben, mint a terjedő veszélynek egész megyei közgazdasági viszonyainkra kiható következményeire való tekintetből, hozzájárulás utján fedezzék. Végül, miután a kiirtott szőlők tulajdonosai a jelen évben egész szőlőtermésüket vesztik, elliatároztatik, hogy az első évi kártalanítási részlet a megyei törzsvagyon kamataiból az illetőknek előlegül azonnal kifizettessék, mig a 2-ik és 3-ik évi részletek Csak ezen előleg visszatérítése után szolgáltassanak ki a szőlőtulajdonosoknak. Mely határozat jóváhagyás végett a nmlgú m. kir. belügyininiszteriuniHoz felterjesztetni, továbbá a megyebeli összes községeknek azzal, hogy az abban foglalt felhívást a szőlőbirtokosokkal közöljék, végül a kártalanítási összeg 1 ; l-ad részének kiutalványozása céljából Svastits Benó alispán urnák, az illető szőlőtulajdonosok értesítése végett pedig Gödé Lajos szolgabíró úrnak kiadatni határoztatik. Kmf. Kiadta: GÓZONY LÁSZLÓ s. k. főjegyző. Zala-Egerszeg, 1882. szeptember 12. Érdekes közgyűlése volt e hó 10-én a zalamegyei gazdasági egyesületnek: - azon munkálat, melyet az egyesület működési programmja megállapítására kiküldött bizottság készített, jelentésével beterjesztett, az igazgató választmány tárgyalt s átvizsgált, közgyűlési tanács kozás alá vétetett. A küldöttség már kezdetben azon helyes megállapodásra jött, hogy az alapszabályokat kell revideálni, s lia szükségesnek mutatkozik, a jelenlegi viszonyok kívánalmai szerint ínódasítani, ekkép a munkálat s ennek nyomán a közgyűlési tanácskozás is az alapszabályok módosítása körül forgott. — Az 1-ső §-ban az igazgató választmányi javaslat az egyesület székhelyéül Zala-Egerszeget jelölte ki, a közgyűlésen ennek ellenébe Nedeczky Jenő úr Keszthelvre tétetni indítványozza, mely módosítási javaslat hosszas vitatkozás tárgyává vált, mig végre a kérdés eldöntése szavazásra bocsájtatván, Nedeczky Jenő úr módosítása két szótöbbséggel elvettetett, tehát az igazgató választmányi javaslat megtartatván, az egysiilet székhelye Zala-Egerszeg leend. A javaslat azon pontja azonban, hogy évenkint három rendes közgyűlés tartassék u. m. kettő Zala-Egerszegen és egy Keszthelyen oda módosíttatott, hogy csak két rendes közgyűlés tartassék, és pedig egyik ZalaEgerszegen, a másik Keszthelyen. A módosított alapszabályok legléuyegesb intézkedését a vidéki körök felállítása képezi. A munkálat 7 kör felállítását javasolta; ennek ellenébe közgyülésileg két kör alakítása határoztatott el u. m. Zala-Egerszegen és Keszthelyen; kiköttetvén, hogy az egyesület által a mutatkozó célszerűség tekintetéből, vagy valamely vidék gazdasági egyesületi tagjai többsége kívánatára több kör is szerveztethessék. Az egyesületnek alapító, rendes és évdíjas tagjai egyszersmind azon körnek is tagjai, melynek területén laknak; a körök megalakulásuk után maguk határozzák meg működésük részletes!) szabályait, elnököt, alelnököt s jegyzőt választanak, - saját területükön azon cél elérésére azon eszközökkel, melyek az alapszabályokban részletesen foglaltatnak, önállóan működnek. s e végett az egyesület rendes tagjai által befizetett dijak 1 , részben, az évdíjas tagok által fizetendő díjak pedig egészen rendelkezésük alá bocsájtatnak. de az egyesület által ezenfelül is anyagi támogatásban részesíttetnek. — A körök akkor fognak szerveztetni. midőn a módosított alapszabályok a in. kir. foldmivelési-, ipar- és kerelkcdelmi minisztérium által megerősíttetnek. Minthogy a körök anyagi segélyezésére szükséges ,,összeg a költségvetésbe felveendő, — azért az 1883-ik évi költségvetés ezen rendes őszi közgyűlésen meg nem állapíttathatván, az elnökség felhatalmaztatok, hogy az 1882-ik évi költségvetés kiadásait az 1883-ik évi első negyedében utalványozhassa. v Az „agárdi nemzetközi ekeverseny re", — melyen ^z egyesület a biráló bizottságban két kiküldött tagja Vdtal részt veend, s a melyen magát küldöttségileg is képviselteti, a közgyűlés egy külön magán díjt tűzött ki száz frankkal aranyban, s a cél tüzetes meghatározását a küldöttségre bizta. — Thassy Lajos egyesületi pénztárnok úr lemondása folytán megüresedett pénztárnoki állásra az igazgató választmány Hanty Károly úrat nevezte ki, a közgyűlés pedig őt ezen állásában" megerősítette. — Az egyesület kertjében lévő szőlőiskolában létező szőlő ültetvényeknek a folyó évi őszszel Zala-Egerszeg határában leendő használatra eladhatását, a netán nem értékesíthetőknek pedig megsemmisítését a közgyűlés elrendelte. Ezután s a f. évi szeptember 11-én folytatva tartott közgyűlésen több folyó ügy tárgyaltatott s intéztetett el.' Helyi, megyei és vegyes hirek. Valasztás. A szeptember hó 11-én tartott megyei közgyűlésen Zarka Miklós novai szolgabíró úr 33 szótöbbséggel zala-egerszegi járási szolgabiróvá választatott. Az igy üresedésbe jött novai szolgabirói állásra Botka Ferenc eddigi pacsai járási segéd szolgabíró úr lett megválasztva, helyébe pedig pacsai járási segéd szolgabírónak Fitos Márton h. zala-egerszegi segéd szolgabíró úr. Svastits Benő közszeretetben álló alispan urnák Mihálovies József zágrábi bibornok-érsek tiszteletére Csáktornyán a szt. Ferene-reudick zárdájában tartott diszebédc •n az ünnepelt főpapra mondott és nagy hatást keltett felköszöntője: Uraim! A vallás köre magában foglal ja mindazt, a mi felemelheti és nemesítheti az ember kedélyét, és noha az a szellemi élet ezredéves változatainak eredménye, lényegében mégis változatlan és ez az, a min végtelen niagasztossága alapszik. Veszélyek között, küzdelmeikben és fájdalmukban az emberek mindenkor a vallásban kerestek vigasztalást, mert az emberiség sejtette, sőt tudta minden időben, hogy mindnyájunk felett ugyanegy szeretet őrködik, hogy minden embernek ugyanegy óvó kar nyújt védelmet. Az emberiség eme tudatában rejlik a vallásnak és vallásos életnek múltja, jelene és jövője. Miért hozom fel ezeket ép e pillanatban? Mert körünkben bibornok-érsek urat van szerencsénk üdvözölhetni, ki itt magas hivatását teljesítette és a ki ő Felségének, királyunknak dicsőséges uralkodása alatt érte el az egyházi méltóságok magas fokát. Es valóban dicsőségesnek kell neveznünk királyunk uralkodását, hi szen ő volt az, a ki össze tudta egyeztetni akaratát a törvénynyel s az alkotmánynyal és nemes szivének érzelmeit népei óhajával, miért is áldott neve egyesítve kell hogy legyen minden magyar ember legbensőbb kívánságaival. Ezen egyesülés szelleme őrködjék egyszesmind eminenciád magasztos hivatása fölött, hogy megegyezés uralkodjék a magyar állam és Szent-István koronájának minden népe között; ezen testvéri megegyezés fölött őrködjék az egyház is a mennyei szeretet kiegyenlítő áldásával; ezen megegyezés dicsfénye vesse világát szeretett hazánkra és jelentse egyúttal azt a sugárkoszorut, mely főpásztorunk magasztos működését körülveszi. Én, uraim, teljes szivemből mondom rá az igent és az Áment, óhajtva, hogy a kegyes ég a boldog esztendők hosszú sorát engedje elérni ő emineneiájának! József főherceg, a magyarok által a rajongásig tisztelt főherceg, a honvédségi hadgyakorlatok megszemlélése végett a napokban a dunántúli megyékben körutat tevén, mindenütt a legnagyobb óvatiókkal fogadtatott. — Fényes volt foga'dtatása főkép Veszprémben, hol Kovács Zsigmond püspök őnagyméltóságának volt vendége, aki a magas vendég tiszteletére nagy ebédet adott, melyen a dalárda is közreműködött. Rákoson (Sopron m.) a győri püspök őnagyméltóságát látogatta meg, hol az ünnepélyességeken kivül ama kellemes meglepetés is várt a magas vendégre, hogy a főherceg nevelője Alcsutról akkorra a kis József főherceggel szintén megjelent Rákoson. — Kinevezés. A nagyméltóságú vallás- és közoktatás ügyi m. kir. miniszter úr f. évi szeptember hó 12-én 27599 sz. a. kelt rendeletével a zala-egerszegi polgári iskolánál rendszeresített új segédtanítói állásra Csiszár Pál okleveles középtanodai tanárt nevezte ki, egyúttal külön díjazás mellett a latinnyelv tanításával is megbizta, a kereskedelmi tantárgyak előadásával pedig Policzer József takarékpénztári főkönyvelőt bizta meg. — A megyei központi választmány folyó hó 12-én tartott ülésében elintézte a megyebeli országgyűlési képvíselőválasztóknak 1883-ik évre összeállított ideiglenes névjegyzékei ellen beadott felszólalásokat; a beérkezett 12 felszóllalás közöl egynek hely adatván, Schmidt Mór zánkai lakós a választók névjegyzékébe pótlólag felvétetett, a többi felszólalások azonban külömböző indokokból visszautasítottak, melv határozatokról az illető felszólalók egyenként végzésileg értesíttettek. Névváltoztatás. Ungár József bicsérdi illetőségű légrádi lakós vezeték-nevének _ Baranyai"-ra kért átváltóztatását a nagyméltóságú magyar kir. belügyminisztérium f. é. 48678. sz. a. kelt rendeletével megengedte. A budapesti országos magyar gazdasági eggesület átiratot intézvén Zalaniegye törvényhatóságához, melyben az orsz. magyar gazdasági egyesület által a fehérmegyei gazdasági egyesület közreműködésével A gárdán f. évi szeptember hó 25., 26 és 27. napjain rendezendő nemzetközi gőz- és fogatos ekeversenyre a törvényhatóságot meghívja, a szeptemberi közgyűlés a megyei gazdasági egyesülettel egyetértőleg Háczkv Kálmán bizottsági tag urat, a zalamegyei gazdasági egyesület ügyvezető elnökét bizta meg, hogy a nevezett versenyen a megye törvényhatóságát képviselje. — A kismomáromi gyógyszertár ügye. Kís-Komárom kérvénye, melyben területén egy gyógyszertár felállítását kérelmezte, a szeptemberi törvényhatósági közgyűlés határozatából pártolólag terjesztetett fel a nagyméltóságú belügyniinisteriumhoz. Jegyzői szigorlat határideje. Az 1871. évi XYII1. t. c. 75. §-a értelmében tartandó jegyzői szigorlat letételére jelentkezett egyének írásbeli vizsgálatának határnapjául f. évi szeptember hó 17. napja, a szóbeli vizsgálatra pedig szept. hó 18 napja van a t. alispáni hivatal által kitűzve. — Mint hazank ifjú nemzedekének a tudományosság és mívelődés minél tágasb körű elsajátítása iránt örvendetesen észlelhető törekvése jelét megemlíthetjük, hogv Szigethy Zoltán, városunk szülöttje, Szigethv Antal heíybeli ügyvéd ur fia f. é. szeptember hó 12-én Párisba utazott, hol az egyetemen a jog- és államtudományok első évi folyamát fogja hallgatni. Kisérje Isten áldása s legjobb szerencse- kivánatunk a reményekre jogosító, törekvő ifjút! A szombathelyi megürült püspökség mint az „Egyetértés" közli — elvégre valahára be fog töltetni. Mint egyházi oldalról értesülünk, Szabó Imre utódja dr. Steiner Fülöp nagv-váradi kanonok, cs. kir. udvari káplán lesz, kinek az alcsuthi udvari kápolna felszentelésekor már gratuláltak az egybegyűlt egyházi méltóságok. Dr. Steiner élte java korában levő férfi, mindössze 40 éves. Oyöl-egyházmegyei áldozár és a sz. Ágostonról nevezett bécsi felsőbb papnövelde igazgatója volt, mely állásáról egy év előtt nevezték ki a nagv-váradi káptalannál üresedésben levő egyik „stallum lítterarium"-ba. Mint theologiai író a „Magyar Sion"-ban megjelent értekezéseiről ismeretes. — A sümegi Maria-napi búcsú alkalmával mint halljuk — a búcsút megelőző szombat délután a zárdába gyónás végett a lépcsőkön felmenő nép között oly tolongás volt. hogy három kis gyermeket, kik a felmenők közé keveredtek, agyontiportak. — A gyermekeket másnap Sümegen el is temették. Sajnos, hogy midőn a köznép vallásos gyakorlatának eszközlése végett a közel és távol vidékről egybegyűl, ugyanakkor ily balesetek merülnek fel, melyek egy kis vigyázat és' kellő óvatosság mellett elkerülhetők volnának. Gyaszhir. Vettük a következő gyászjelentést: Hubay György ügy véd, Varga György és'neje Petánovits Juliánná, Varga Vilmos és neje Kikaker Auguszta és Varga Ferenc, mély bánatba merült szívvel jelentik nőjének, illetőleg leányuknak és tekintve testvérüknek Varga Leoronának f. évi szeptember hó 9-én d. u. 1 ',6 órakor élte 32.. boldog házasságuk 15. évében hosszas betegség folytán végelgyengülésben történt csöndes elhunytát. A boldogul tnak toldi maradványai f. hó 11-éu d. u. 5 órakor fognak a helybeli közös sírkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent-mise áldozat pedig ugyan f. hó 12-én d. e. 9 órakor fog a helybeli anya szent-egyházban bemutattatni. Áldás hamvaira. — A temetési szertartást dr. Horváth Károly apát őnagysága végezte a helybeli káplán urak segédlete mellett. — Kivonult a tűzoltó-csapat is zászlósán. A temetésen nagy számú s díszes közönség volt jelen, kiknek részvéte — hiszszük - enyhíteni fogja a mélyen lesújtott félj és gyászoló rokonság bánatát. Pályazati eredmény. A vasmegyei gazdasági egylet által a trágya célszerű kezeléséről kitűzött 10 arany pályadíjat a biráló bizottság egyhangú ítélete alapján Csizmadia Pál acsádi tanitó nyerte; hasonlóan jutatalomdíjra méltónak találtatott Kerechcny József körmendi ref. lelkész pályámunkája. Csöndes J. Ferenc soproni nevelő intézet tulajdonos gyászos elhunytáról a következő sorokban emlékezik meg a „Sopron" szept. 9-iki számában: Városunk egyik virágzó magán nevelő-intézetének alapitója és tulajdonosa, a magyarosodás ügyének a gyakorlati élet terén bosszú éveken át buzgó ápolója, a hű és minden áldozatra kész jó barát, a kitűnő paedogog és a jó férj gyászos halálának Ilire terjedt el tegnapelőtt városunkban. Közrészvétet kelt mindenfelé a szomorú esemény, mert Csöndes J. F. mindenki által szeretett és beesült féi-fiú vala. Halála f. hó 6-án Schwarzach St. Veit-ban (Salzburg) ;érte utol, hol az utóbbi időkben gyógyulást keresett. Áldás legyen emlékezetén! Alairási iv. Még 1880. évi junius hó 6-án lett a következő aláírási ív kibocsátva: „Azon meggyőződés által vezéreltetve, miszerint városunknak, valamint vidékének jól felfogott érdeke kívánja, hogy minden tőlünk kitelhetőt elkövessünk avégett, hogv az 1XK2. évi országos tűzoltói közgyűlés, a vele egybekapcsolt kiállítással Zala-Egerszegen tartassék meg: ezennel kötelezzük magunkat 10 forinttal azon költség hiány fedezéséhez járulni, mely hiány a fenti cél megvalósítása körül a helybeli önkéntes tűzoltó egylet pénztárát esetleg terhelné." —: A magyar tűzoltók VI. országos közgyűlésének központi bizottsága f. hó 15-én tartott ülésén tekintettel arra. hogy a felmerült költségek fedezésére az aláirt összeg ís szükségeltetik, határozatikig kimondotta, hogy az aláírási íven levő urak áldozatkészségéhez forduland s őket az aláirt összeg szíves kifizetésére felkérendi, hogy igy a bízottság a benyújtott jogos számlák mindegyikét kiegyenlíthesse. E számlák kiegyenlítése után a nagyérdemű közönséggel szemben kötelességének fogja tekinteni a bizottság mind a város által kiküldött bizottsággal egyetértőleg megállapított költségvetést, mind a számadást nyilvánosságra hozni, hogy a kezelés helyességéről ki ki meggyőződést szerezhessen, más részt láthassa, hogy a bizottság a megállapított költségvetéstől el nem tért. — A f. hó 15-iki novai tüz alkalmával — mint utólag illetékes helyről tudomásunkra jutott — Mikefa, Karáesonfa és Zebeczke községek lakói a tüz kitörése után azonnal a veszedelem helyére siettek és önfeláldozó buzgalommal iparkodtak a romboló vész terjedését megakadályozni s ezáltal polgártársaikat a végpusztulástól megmenteni. Az anyagi érdekeknek annyira szolgáló korunkban jól esik az egyszerű falusiak ezen emberba ráti szereteten alapuló nemes cselekményét regisztrálnunk és érte az illetőknek a nyilvánosság terén teljes elismerésünket nyilvánítjuk. A magyarorszagi tanfelügyelök tisztelgése Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszternél. A magyarországi tanfelügyelők f. hó 14-én tisztelegtek Trefort Ágoston miniszter őnagyméltóságánál tiz éves miniszteri jubileuma alkalmával. - Tóth József pestmegvei tanfelügyelő magvas beszédben tolmácsolta az • ünnepelt előtt az egybegyűltek érzélmeit, átadván végül