Zalamegye, 1882 (1.évfolyam, 1-27. szám)

1882-09-17 / 12. szám

foltokon továbbra is oly nagy mennyiségű phylloxera találtatott, hogy be kellé látni, miszerint a fgyérités ál­tal a bajnak nem csak megszüntetése nem remélhető, de rohamos elliarapódzásának még lassítása is igen két­séges. — A veszély leküzdésének egyedüli módjául tehát csak az inficiált terület teljes kiirtása tekinthető, mi a f. hó 5-én Keszthelyen megtartott érdekeltségi értekezlet által a nmlgá földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisz­ter úrnál kérelmeztetett, s a mely kérelem alapján a nmlgú miniszter úr az inficiáltnak constatált 11 katastr. hold területen és az ahhoz vett 2 kat. hold biztonsági övön a teljes irtást állam költségen foganatosíttatni ren­delte. — Ezen intézkedés, mely egyedül nyújt reményt ar­ra, hogv Zalamegyének nagyfontosságú szőlőmivelése a végpusztulástól megmentethessék, maga után vonja a kiirtott szőlők tulajdonosainak kárpótlását, a melyhez való hozzájárulást a közgyűlés mindazok hazafias köte­lesség érzetére bízza, kik a vész által, mint szőlőbirto­kosok első rendben fenyegetvék. A keszthelyi érdekeltségi értekezleten az illető szőlőtulajdonos! ikkal a kártalanítás módjára és az ösz­szeg mérvén- nézve létrejött megállapodás tehát alapul vétetvén, felhivatni határoztatnak a megyebeli öszszes szőlőbirtokosok, hogy a 13 holnyi inficiált területért, holdanként 500 Írtban megállapított kárpótlási öszszeget birtok aránylag és 3 év alatt fizetendő részletekben, mely holdankint legfelcbb 5' kr összegre rúghat, úgy saját jól felfogott érdekükben, mint a terjedő ve­szélynek egész megyei közgazdasági viszonyainkra ki­ható következményeire való tekintetből, hozzájárulás utján fedezzék. Végül, miután a kiirtott szőlők tulajdonosai a je­len évben egész szőlőtermésüket vesztik, elliatároztatik, hogy az első évi kártalanítási részlet a megyei törzsva­gyon kamataiból az illetőknek előlegül azonnal kifizet­tessék, mig a 2-ik és 3-ik évi részletek Csak ezen elő­leg visszatérítése után szolgáltassanak ki a szőlőtulajdo­nosoknak. Mely határozat jóváhagyás végett a nmlgú m. kir. belügyininiszteriuniHoz felterjesztetni, továbbá a megye­beli összes községeknek azzal, hogy az abban foglalt felhívást a szőlőbirtokosokkal közöljék, végül a kárta­lanítási összeg 1 ; l-ad részének kiutalványozása céljából Svastits Benó alispán urnák, az illető szőlőtulajdonosok értesítése végett pedig Gödé Lajos szolgabíró úrnak ki­adatni határoztatik. Kmf. Kiadta: GÓZONY LÁSZLÓ s. k. főjegyző. Zala-Egerszeg, 1882. szeptember 12. Érdekes közgyűlése volt e hó 10-én a zalamegyei gazdasági egyesületnek: - azon munkálat, melyet az egyesület működési programmja megállapítására kikül­dött bizottság készített, jelentésével beterjesztett, az igaz­gató választmány tárgyalt s átvizsgált, közgyűlési tanács kozás alá vétetett. A küldöttség már kezdetben azon helyes megálla­podásra jött, hogy az alapszabályokat kell revideálni, s lia szükségesnek mutatkozik, a jelenlegi viszonyok kí­vánalmai szerint ínódasítani, ekkép a munkálat s ennek nyomán a közgyűlési tanácskozás is az alapszabályok módosítása körül forgott. — Az 1-ső §-ban az igazgató választmányi javaslat az egyesület székhelyéül Zala-Egerszeget jelölte ki, a közgyűlésen ennek ellenébe Nedeczky Jenő úr Keszt­helvre tétetni indítványozza, mely módosítási javaslat hosszas vitatkozás tárgyává vált, mig végre a kérdés eldöntése szavazásra bocsájtatván, Nedeczky Jenő úr módosítása két szótöbbséggel elvettetett, tehát az igazgató választmányi javaslat megtartatván, az egysiilet székhe­lye Zala-Egerszeg leend. A javaslat azon pontja azonban, hogy évenkint három rendes közgyűlés tartassék u. m. kettő Zala-Eger­szegen és egy Keszthelyen oda módosíttatott, hogy csak két rendes közgyűlés tartassék, és pedig egyik Zala­Egerszegen, a másik Keszthelyen. A módosított alapszabályok legléuyegesb intézke­dését a vidéki körök felállítása képezi. A munkálat 7 kör felállítását javasolta; ennek ellenébe közgyülésileg két kör alakítása határoztatott el u. m. Zala-Egerszegen és Keszthelyen; kiköttetvén, hogy az egyesület által a mutatkozó célszerűség tekintetéből, vagy valamely vi­dék gazdasági egyesületi tagjai többsége kívánatára több kör is szerveztethessék. Az egyesületnek alapító, rendes és évdíjas tagjai egyszersmind azon körnek is tagjai, melynek területén laknak; a körök megalakulásuk után maguk hatá­rozzák meg működésük részletes!) szabályait, elnököt, alelnököt s jegyzőt választanak, - saját területükön azon cél elérésére azon eszközökkel, melyek az alap­szabályokban részletesen foglaltatnak, önállóan működ­nek. s e végett az egyesület rendes tagjai által befize­tett dijak 1 , részben, az évdíjas tagok által fizetendő díjak pedig egészen rendelkezésük alá bocsájtatnak. de az egyesület által ezenfelül is anyagi támogatásban ré­szesíttetnek. — A körök akkor fognak szerveztetni. mi­dőn a módosított alapszabályok a in. kir. foldmivelési-, ipar- és kerelkcdelmi minisztérium által megerősíttetnek. Minthogy a körök anyagi segélyezésére szükséges ,,összeg a költségvetésbe felveendő, — azért az 1883-ik évi költségvetés ezen rendes őszi közgyűlésen meg nem állapíttathatván, az elnökség felhatalmaztatok, hogy az 1882-ik évi költségvetés kiadásait az 1883-ik évi első negyedében utalványozhassa. v Az „agárdi nemzetközi ekeverseny re", — melyen ^z egyesület a biráló bizottságban két kiküldött tagja Vdtal részt veend, s a melyen magát küldöttségileg is képviselteti, a közgyűlés egy külön magán díjt tűzött ki száz frankkal aranyban, s a cél tüzetes meghatáro­zását a küldöttségre bizta. — Thassy Lajos egyesületi pénztárnok úr lemondása folytán megüresedett pénztárnoki állásra az igazgató vá­lasztmány Hanty Károly úrat nevezte ki, a közgyűlés pedig őt ezen állásában" megerősítette. — Az egyesület kertjében lévő szőlőiskolában létező szőlő ültetvényeknek a folyó évi őszszel Zala-Egerszeg határában leendő használatra eladhatását, a netán nem értékesíthetőknek pedig megsemmisítését a közgyűlés elrendelte. Ezután s a f. évi szeptember 11-én folytatva tar­tott közgyűlésen több folyó ügy tárgyaltatott s intéz­tetett el.' Helyi, megyei és vegyes hirek. Valasztás. A szeptember hó 11-én tartott megyei közgyűlésen Zarka Miklós novai szolgabíró úr 33 szótöbb­séggel zala-egerszegi járási szolgabiróvá választatott. Az igy üresedésbe jött novai szolgabirói állásra Botka Ferenc eddigi pacsai járási segéd szolgabíró úr lett meg­választva, helyébe pedig pacsai járási segéd szolgabíró­nak Fitos Márton h. zala-egerszegi segéd szolgabíró úr. Svastits Benő közszeretetben álló alispan urnák Mihálovies József zágrábi bibornok-érsek tiszteletére Csák­tornyán a szt. Ferene-reudick zárdájában tartott disz­ebédc •n az ünnepelt főpapra mondott és nagy hatást kel­tett felköszöntője: Uraim! A vallás köre magában foglal ja mindazt, a mi felemelheti és nemesítheti az ember kedélyét, és noha az a szellemi élet ezredéves változatainak eredménye, lényegében mégis változatlan és ez az, a min végtelen niagasztossága alapszik. Veszélyek között, küzdelmeik­ben és fájdalmukban az emberek mindenkor a vallásban kerestek vigasztalást, mert az emberiség sejtette, sőt tudta minden időben, hogy mindnyájunk felett ugyan­egy szeretet őrködik, hogy minden embernek ugyanegy óvó kar nyújt védelmet. Az emberiség eme tudatában rejlik a vallásnak és vallásos életnek múltja, jelene és jövője. Miért hozom fel ezeket ép e pillanatban? Mert körünkben bibornok-érsek urat van szerencsénk üdvözöl­hetni, ki itt magas hivatását teljesítette és a ki ő Fel­ségének, királyunknak dicsőséges uralkodása alatt érte el az egyházi méltóságok magas fokát. Es valóban di­csőségesnek kell neveznünk királyunk uralkodását, hi szen ő volt az, a ki össze tudta egyeztetni akaratát a törvénynyel s az alkotmánynyal és nemes szivének ér­zelmeit népei óhajával, miért is áldott neve egyesítve kell hogy legyen minden magyar ember legbensőbb kíván­ságaival. Ezen egyesülés szelleme őrködjék egyszesmind eminenciád magasztos hivatása fölött, hogy megegyezés uralkodjék a magyar állam és Szent-István koronájának minden népe között; ezen testvéri megegyezés fölött őrködjék az egyház is a mennyei szeretet kiegyenlítő áldásával; ezen megegyezés dicsfénye vesse világát sze­retett hazánkra és jelentse egyúttal azt a sugárkoszorut, mely főpásztorunk magasztos működését körülveszi. Én, uraim, teljes szivemből mondom rá az igent és az Áment, óhajtva, hogy a kegyes ég a boldog esztendők hosszú sorát engedje elérni ő emineneiájának! József főherceg, a magyarok által a rajongásig tisztelt főherceg, a honvédségi hadgyakorlatok megszem­lélése végett a napokban a dunántúli megyékben kör­utat tevén, mindenütt a legnagyobb óvatiókkal fogadta­tott. — Fényes volt foga'dtatása főkép Veszprémben, hol Kovács Zsigmond püspök őnagyméltóságának volt ven­dége, aki a magas vendég tiszteletére nagy ebédet adott, melyen a dalárda is közreműködött. Rákoson (Sop­ron m.) a győri püspök őnagyméltóságát látogatta meg, hol az ünnepélyességeken kivül ama kellemes meglepe­tés is várt a magas vendégre, hogy a főherceg nevelője Alcsutról akkorra a kis József főherceggel szintén meg­jelent Rákoson. — Kinevezés. A nagyméltóságú vallás- és közoktatás ügyi m. kir. miniszter úr f. évi szeptember hó 12-én 27599 sz. a. kelt rendeletével a zala-egerszegi polgári iskolánál rendszeresített új segédtanítói állásra Csiszár Pál okleveles középtanodai tanárt nevezte ki, egyúttal külön díjazás mellett a latinnyelv tanításával is megbiz­ta, a kereskedelmi tantárgyak előadásával pedig Policzer József takarékpénztári főkönyvelőt bizta meg. — A megyei központi választmány folyó hó 12-én tartott ülésében elintézte a megyebeli országgyűlési kép­víselőválasztóknak 1883-ik évre összeállított ideiglenes névjegyzékei ellen beadott felszólalásokat; a beérkezett 12 felszóllalás közöl egynek hely adatván, Schmidt Mór zánkai lakós a választók névjegyzékébe pótlólag felvé­tetett, a többi felszólalások azonban külömböző indokok­ból visszautasítottak, melv határozatokról az illető fel­szólalók egyenként végzésileg értesíttettek. Névváltoztatás. Ungár József bicsérdi illetőségű légrádi lakós vezeték-nevének _ Baranyai"-ra kért átvál­tóztatását a nagyméltóságú magyar kir. belügyminisztéri­um f. é. 48678. sz. a. kelt rendeletével megengedte. A budapesti országos magyar gazdasági eggesü­let átiratot intézvén Zalaniegye törvényhatóságához, melyben az orsz. magyar gazdasági egyesület által a fe­hérmegyei gazdasági egyesület közreműködésével A gár­dán f. évi szeptember hó 25., 26 és 27. napjain rende­zendő nemzetközi gőz- és fogatos ekeversenyre a tör­vényhatóságot meghívja, a szeptemberi közgyűlés a me­gyei gazdasági egyesülettel egyetértőleg Háczkv Kálmán bizottsági tag urat, a zalamegyei gazdasági egyesület ügyvezető elnökét bizta meg, hogy a nevezett versenyen a megye törvényhatóságát képviselje. — A kismomáromi gyógyszertár ügye. Kís-Komárom kérvénye, melyben területén egy gyógyszertár felállítá­sát kérelmezte, a szeptemberi törvényhatósági közgyű­lés határozatából pártolólag terjesztetett fel a nagymél­tóságú belügyniinisteriumhoz. Jegyzői szigorlat határideje. Az 1871. évi XYII1. t. c. 75. §-a értelmében tartandó jegyzői szigorlat leté­telére jelentkezett egyének írásbeli vizsgálatának határ­napjául f. évi szeptember hó 17. napja, a szóbeli vizsgá­latra pedig szept. hó 18 napja van a t. alispáni hiva­tal által kitűzve. — Mint hazank ifjú nemzedekének a tudományosság és mívelődés minél tágasb körű elsajátítása iránt örven­detesen észlelhető törekvése jelét megemlíthetjük, hogv Szigethy Zoltán, városunk szülöttje, Szigethv Antal heíy­beli ügyvéd ur fia f. é. szeptember hó 12-én Párisba utazott, hol az egyetemen a jog- és államtudományok első évi folyamát fogja hallgatni. Kisérje Isten áldása s legjobb szerencse- kivánatunk a reményekre jogosító, törekvő ifjút! A szombathelyi megürült püspökség mint az „Egyetértés" közli — elvégre valahára be fog töltetni. Mint egyházi oldalról értesülünk, Szabó Imre utódja dr. Steiner Fülöp nagv-váradi kanonok, cs. kir. udvari káp­lán lesz, kinek az alcsuthi udvari kápolna felszentelése­kor már gratuláltak az egybegyűlt egyházi méltóságok. Dr. Steiner élte java korában levő férfi, mindössze 40 éves. Oyöl-egyházmegyei áldozár és a sz. Ágostonról nevezett bécsi felsőbb papnövelde igazgatója volt, mely állásáról egy év előtt nevezték ki a nagv-váradi kápta­lannál üresedésben levő egyik „stallum lítterarium"-ba. Mint theologiai író a „Magyar Sion"-ban megjelent értekezéseiről ismeretes. — A sümegi Maria-napi búcsú alkalmával mint halljuk — a búcsút megelőző szombat délután a zárdá­ba gyónás végett a lépcsőkön felmenő nép között oly tolongás volt. hogy három kis gyermeket, kik a felme­nők közé keveredtek, agyontiportak. — A gyermekeket másnap Sümegen el is temették. Sajnos, hogy midőn a köznép vallásos gyakorlatának eszközlése végett a közel és távol vidékről egybegyűl, ugyanakkor ily bal­esetek merülnek fel, melyek egy kis vigyázat és' kellő óvatosság mellett elkerülhetők volnának. Gyaszhir. Vettük a következő gyászjelentést: Hubay György ügy véd, Varga György és'neje Petáno­vits Juliánná, Varga Vilmos és neje Kikaker Auguszta és Varga Ferenc, mély bánatba merült szívvel jelentik nőjének, illetőleg leányuknak és tekintve testvérüknek Varga Leoronának f. évi szeptember hó 9-én d. u. 1 ',6 órakor élte 32.. boldog házasságuk 15. évében hosszas betegség folytán végelgyengülésben történt csöndes el­hunytát. A boldogul tnak toldi maradványai f. hó 11-éu d. u. 5 órakor fognak a helybeli közös sírkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent-mise áldozat pedig ugyan f. hó 12-én d. e. 9 órakor fog a helybeli anya szent-egyházban bemutattatni. Áldás hamvaira. — A temetési szertartást dr. Horváth Károly apát őnagy­sága végezte a helybeli káplán urak segédlete mellett. — Kivonult a tűzoltó-csapat is zászlósán. A temetésen nagy számú s díszes közönség volt jelen, kiknek rész­véte — hiszszük - enyhíteni fogja a mélyen lesújtott félj és gyászoló rokonság bánatát. Pályazati eredmény. A vasmegyei gazdasági egy­let által a trágya célszerű kezeléséről kitűzött 10 arany pályadíjat a biráló bizottság egyhangú ítélete alapján Csizmadia Pál acsádi tanitó nyerte; hasonlóan juta­talomdíjra méltónak találtatott Kerechcny József kör­mendi ref. lelkész pályámunkája. Csöndes J. Ferenc soproni nevelő intézet tulaj­donos gyászos elhunytáról a következő sorokban emlé­kezik meg a „Sopron" szept. 9-iki számában: Városunk egyik virágzó magán nevelő-intézetének alapitója és tu­lajdonosa, a magyarosodás ügyének a gyakorlati élet terén bosszú éveken át buzgó ápolója, a hű és minden áldozatra kész jó barát, a kitűnő paedogog és a jó férj gyászos halálának Ilire terjedt el tegnapelőtt városunk­ban. Közrészvétet kelt mindenfelé a szomorú esemény, mert Csöndes J. F. mindenki által szeretett és beesült féi-fiú vala. Halála f. hó 6-án Schwarzach St. Veit-ban (Salzburg) ;érte utol, hol az utóbbi időkben gyógyulást keresett. Áldás legyen emlékezetén! Alairási iv. Még 1880. évi junius hó 6-án lett a következő aláírási ív kibocsátva: „Azon meggyőződés által vezéreltetve, miszerint városunknak, valamint vi­dékének jól felfogott érdeke kívánja, hogy minden tő­lünk kitelhetőt elkövessünk avégett, hogv az 1XK2. évi országos tűzoltói közgyűlés, a vele egybekapcsolt kiállí­tással Zala-Egerszegen tartassék meg: ezennel kötelez­zük magunkat 10 forinttal azon költség hiány fedezésé­hez járulni, mely hiány a fenti cél megvalósítása körül a helybeli önkéntes tűzoltó egylet pénztárát esetleg ter­helné." —: A magyar tűzoltók VI. országos közgyűlésé­nek központi bizottsága f. hó 15-én tartott ülésén tekintettel arra. hogy a felmerült költségek fedezésére az aláirt összeg ís szükségeltetik, határozatikig ki­mondotta, hogy az aláírási íven levő urak áldozatkész­ségéhez forduland s őket az aláirt összeg szíves kifize­tésére felkérendi, hogy igy a bízottság a benyújtott jo­gos számlák mindegyikét kiegyenlíthesse. E számlák kiegyenlítése után a nagyérdemű közönséggel szemben kötelességének fogja tekinteni a bizottság mind a város által kiküldött bizottsággal egyetértőleg megállapított költségvetést, mind a számadást nyilvánosságra hozni, hogy a kezelés helyességéről ki ki meggyőződést szerez­hessen, más részt láthassa, hogy a bizottság a megálla­pított költségvetéstől el nem tért. — A f. hó 15-iki novai tüz alkalmával — mint utó­lag illetékes helyről tudomásunkra jutott — Mikefa, Karáesonfa és Zebeczke községek lakói a tüz kitörése után azonnal a veszedelem helyére siettek és önfeláldo­zó buzgalommal iparkodtak a romboló vész terjedését megakadályozni s ezáltal polgártársaikat a végpusztulás­tól megmenteni. Az anyagi érdekeknek annyira szolgáló korunkban jól esik az egyszerű falusiak ezen emberba ráti szereteten alapuló nemes cselekményét regisztrál­nunk és érte az illetőknek a nyilvánosság terén teljes elismerésünket nyilvánítjuk. A magyarorszagi tanfelügyelök tisztelgése Tre­fort Ágoston vallás- és közoktatási miniszternél. A magyarországi tanfelügyelők f. hó 14-én tisztelegtek Trefort Ágoston miniszter őnagyméltóságánál tiz éves miniszteri jubileuma alkalmával. - Tóth József pest­megvei tanfelügyelő magvas beszédben tolmácsolta az • ünnepelt előtt az egybegyűltek érzélmeit, átadván végül

Next

/
Thumbnails
Contents