Zalamegye, 1882 (1.évfolyam, 1-27. szám)

1882-09-03 / 10. szám

I. évfolyam 10. szám. Előfizetési di.j: Félévre 2 ft., Negyedévre 1 ft. Hirdetmények: kasábos petitsor egyszer !'kr., többszöri hirdetésnél 7 kr. Bélyegdij 30 kr. Nyilttcr petítsora 12 kr. A lap szellemi és anyagi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Bérmentetlen leveleket csak ismert kezektől fogadunk el. TÁRSADALMI, KÖZMŰVELŐDÉSI és GAZDASZATI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. iíé/iratoknl nem kiildiink vissza. Községi faiskolák. IL Tekintetes szerkesztő úr! Engedje meg, hogy becses lapjában a községi faiskolákról elmondottakhoz éli is igénytelen nézetemet nyilváníthassam. Teszem pedig ezt azon okból, mert a tárgyat igen fontosnak, s a népre nézve mind anyagi, mind erkölcsi tekintetben én is szerfelett nagv befolyásúnak tartom. Hogv a baj kellőleg orvosoltassék, mindenekelőtt szükséges a kór állapatot egész terjedelmében, s minden körülményeivel ismerni. Csak igv lesz azután alaposan meghatározható az, hol, miben, és miképen kell segítenünk. A megyehatóság által e tárgyra nézve még a hatvanas években teljesített összeírás szerint van a meg vében (iOO és néhány község. Azon időben a 600 község közül faiskolája volt 138nak. Azon idő óta történt-e niegyeszerte e célból összeirás, nem tudjuk, de annyit tudunk, hogv a községi faiskolák száma nevezetesen szaporodott, azoknak kezelése javult és emelkedett. Ezen emelkedés dacára sajnosán kell bevalhuiunk, hogy azon színvonalra, melyre emelkednie kell, még nem jutott. Pedig ha oly számosan vannak megyebeli néptanítóink között, kik hivatásuk ezen részenek is dicséretes iigybnzgósággal meg tudnak és meg is akarnak felelni, mit tén v leg be is bizonyítanak és mégis a faiskolák ügye megyeszerte kellőkép felkarolva nincs: annak vagy az intézkedő hatalom, vagy a néptanító egyénisége lehet csak az oka, mert ha teheti egyik, vagy több kitűnő, megtehetné azt a többi is. — Mi is azt mondjuk, a hatóságnak ez ügyben nem szabad közömbösen nézni a néptanítók nagyobb részének indolentiáját, vagy a községeknek hanyagságból, avagy épen rosz akaratból eredő, s a gyümölcsfa tenyésztést teljesen akadályozó eljárását. Ha a megyehatóság körét túlhaladja a kielégítő intézkedés, helyi viszonyaihoz alkalmazott javaslattal forduljon a minisztériumhoz, kérje ki annak sanctióját, mi ha bekövetkezik, lépjen fel kényszeritőleg, kérlelhetlen szigorral. Sajnos, hogv népünknél saját javára is ily eljárás szükséges. Mindenek felett pedig szükségesnek véljük, hogy ha majdan a kényszeritő mód alkalmaztathatik, az e részbeni rendelet foganatosítására az egész megye területén egy szakértő és lelkiismeretesen megválasztott felügyelő szemeltessék ki, vagy a minisztérium által neveztessék ki, de az kellő hatáskörrel fel is ruháztassék arra nézve, hogy a megyebeli összes községek faiskoláit évenkint legalább kétszer személyesen megtekintse, annak alkalmas, vagy alkalmatlan voltáról. a néptanítónak a kezelésbeni képességéről, buzgóságáról, ugy arról is a helyszínén meríthessen magának tudomást, váljon a község teljesíti-e azt, mit e részben tennie kötelessége, s a liol hiányt, hanyagságot lát, azonnal intézkedhessék is. Csak ilyképen, ily hatáskörrel alkalmazott megyei szakértő és lelkes felügyelő oktató s a hol szükséges, kérlelhetlen szigorú intézkedőnek működése folytán lesz elérhető az, hogv a községi faiskolák a törvény intentiójának megl'elelőleg és ennek folytán sikeres eredinénvnyel kezeltetnek. Ugy hiszem, nemileg hasznos szolgálatot teszek azon buzgó néptanítóknak, kik a községi faiskolákat már most egész odaadással kezelik, ha a tárgyra vonatkozólag némi tájékozást nyújtok a faiskolákba felveendő gyümölcsfajokra nézve. A nyári gyümölcs értékesítése egészen a helyi körülményektől fiisrsf, minthogrv azok J J or^ O. hosszabb ideig nem tarthatók, de a szállításnál is sokat szenvednek. Minden tekintetben ajánlom a cseresnvék közül a Wölfel-féle kora májusi fekete cseresnyét, mely a legbővebben termők közé tartozik és minden fajok között legkorábban megérik. Ezzel hasonló előnyt nyújt a királyi Badacsonyban. (Naplómból.) iSei inir gegrüszt niein Berg. mit dein rüthlich strahlendtu <>ipfel." (Schiller.) Megyünk líadaesonvba. Szép -zó. Keblem minden húrját rezgésbe hozzák a tóduló érzelmek: meglátod ama helyeket, a hol Kisfaludy Sándorunk a szerelem bús regeit irta; ama forrást, melynek husi tő italából táplálta érzelmei üdeséget és esillapitotta szomjának lángjait ; ama helvét a hol a Badacsony anyatej édességü s túlvilági mámort keltő borát szürcsölte. Isteni élvezet a Badacsonv szirtes ormain olvasni e búsan epekedő, szomorúan s mégis kedvesen lejtő sorokat, épen ott. a hol a génius lelkéből kisugároztak azok: „Ülj mellem a kandallóhoz, Muh szüretkor Badacsonyon Fel can szitca melege: Fzt Mucimtól vettem én, Csoln!nezrdrról, édes, kedves, Egykor midőn magam holyg,'!: In halljad egy agg rege. A hegy szirti - tetején." Valóban legkevésbé sem lehet csodálni, hogv a költő lánglelke olvadozni kezd a természeti hatások kohójában és a még kevésbé költői lélek is dalra fakad, mert minden bokorból, minden fűszálból a költészet integet feléd; és ha nálad a költés távol marad a bámulatos és varázsteljes költői alkotásoktól, - egyedül az Ízléses étkekre és a badacsonyi kéknyelűre vonatkozik, csak is sivár, prózai kedélyednek tudd be. Hát ha még a szirtes ormokon álldogálva, bámulod a sziklák művészi ö-szt-alkotását, letekintesz a ködös messzeségbe s a karmattanyás völgybe, és magad kürül forogni látod az egész mindenséget, a természet nagyszerűsége fölveri szived tengerét! „Tenger a szív, mely ka árjait íolveréd, öndagályától emelkedik." Tündérpanorama tárul föl előtted: a Balaton, a magyar kebelnek e gyógytára, a harmatgyöngyükben csillogó völgyek, a somogyi erdőség, Fonyód kettős halmával, Csobánca, Rezi, Sümeg, Tátika, Somlyó, BalatonFüred, Szt. Györgykegy, az óriási bika sírja, Ábrahámhegy, Haláp, az óriás leányka sirja, a ki még ma is küldözi csókját Csilla felé a lágyan suttogó zephyrrel, a Balatonba nyilaló Szigliget mohos váromladékaival. a melyek mindegyikéről a (iyulafiak végzetes szerelmei és a sötét, de kedves századok suttognak feléd az alkonyi szellő lenge képében. Nézd, mint kékellik Badacsony körül a magyar tenger! Mily szép, ha csendes tükörét a lenyugvó nap vérrel festi meg, és a sajátszeriien különálló halmok völgyeikkel együtt biborlángban égnek, mintha bengáli fény árasztaná be! Elámulsz. Bámul és hallgat a természet is, a fák sem merik mozgatni leveleiket, a nád sem mer kajlongani, elbúvnak a halacskák, elhallgatnak a madarak harmóniái, hogy a Balaton tükrén uralkodó csendet meg ne szakítsák. De még nagyszerűbb a Balaton, a midőn felkavarja hullámait, iparkodik lerázni magáról Nemere bilincseit, megrázkódik és rettentően csapkodja a vizi szellemeket, a kik ringatóznak a habok ölében. léged sem kímélnek ám, jámbor útas, úgy arcon ütnek, hogv összecsókolnád érte, a költészet himporát lehellik reád. Mi haszna te prózai, sivár lélek vagy! Ráfekszel a hullámokra, a hullámokon ringatózó szellemek ölükbe vesznek, elringatnak, . . . elaltatnak. . . . Almaidban édes regéket sugdosnak füleidbe. Szemed tágul; szived szorul és kebled vágyakodik egy magasabb aether uránjai felé. . . . Regélnek a nvmpkák habszülte játékaikról, kecsesen lejtik tündéri táncaikat, a svrénck búsan lágy symphóniákban olvadoznak, hivogatnak, csalogatnak. korai kesernye, mind bő termésénél, mind korai érésénél s minősége kitűnőségénél fogva. A későbben érő cseresnye fajok közül előnyösen termelhető Lauernian szív eseresnvéje, a szép niolnár 11 é és a baltavári. Ezeket legfőképen ajánlhatom, mert kemény húsnak, kár nélkül szállíthatók nagyobb távolságra is, de meg az oltó ágok is a megyének több pontján beszerezhetők. A cseresnye után következik a kajszi, melyre nézve saját szomorú tapasztalásom folytán mondhatom, miszerint az importált uj fajok sokkal kényesebb természetűek, hogv sem éghajlatunk téli zordonságát, szeszélyes változatosságát kibírnák. Pedig szem edéives gyümölcs tenyésztőre lehet-e boszantóbb, min! ha látnia kell, hogy szorgalom r. d, sok fáradsággal kinevelt fája legszebb korában, s épen akkor megy tönkre, midőn annak gazdag termésével a reá fordított költséget, gondozást jutalmaznia kellene. E téren tapasztalt számtalan károsodásom után én egyedül az úgynevezett magyar kajszit ajánlhatom, melyből e megyében is százados Iákat tudok mutatni. Megjegyzem még, hogv a kajszi-fa a föld színéhez minél közelebb nemesíttessék, és pedig nem a hosszú (beszterczei) szilva, hanem dobzó (hundspflaumc) alanyra. A csontároknak legszokottabb betegsége, és pedig mindenkor halálos betegsége a mézga folyás. Sajátlag ez már nem is betegség, hanem annak következménye, mert a fő baj a rákseb (brand), mely a mézga folyást, s rövid idő múlva a fának halálát idézi elő. A csontárok minden fajánál orvosolható, és pedig esalhatlan sikerrel, kivéve az egy kajszit, melyet megmenteni lehetetlen.*) Kajszi után következik a szilva, különféle fajaival. Ezek között legkorábban (julius végén) érik a fejedelemnő szilvája, mely is épen ezért, de kitűnőségénél, szépségénél, termékenységénél fogva is miden tekintetben ajánlható. Utána * Ha talán valaki a mézgafidyás, sajátlasr a ráksebnek orvoslási, jobban mondva kiirtási módozatát nem ismerne, és azt tudni óhajtaná

, e lapok utján szívese

n fogjuk közölni

. Mennyei hangjaik varázsérzeteket keltenek fel a habokon ringatózó lelkedben. Milyen szép hazájuk van, a hol nincsen vihar, nincsen forróság, nincs keserűség és nincsen fájdalom. A keserűség helyett az élvezetek örömbíllikoma ragyog- elé l túlvilági fényben, a fájdalom helyett a gyönyör teljes mértéke kinálkozik édes rezgéssel, a boldogság kék virágát bármikor leszakíthatod; nem kell vérző testtel és vérző szívvel kapdosni utána s épen akkor veszteni el a boldogság üdvét, a midőn a legvérmesebb reményeket tápláltad. A szerelem virít minden bokron; a hűség koronája minden bokor szerelmének. Nem űznek gúnyt érzelmeid szentségéből, nem ámítanak édes mézes szavakkal. A szerelem nem keres rangot, az embert veszi lelki szépségében. A rút hitszegé* csalárd fája régóta száműzve van e tündérvilágból. Minden térből, minden űrből, minden parányból a hű szerelem sugárzik reád. . . . Nem kell félned, hogv ezen vagy azon büszke leány lerontsa élted minden boldogságát, sárba seperje élted minden üdvét és odaadó szerelmed isteni fényeért rút és gúnyos hahotával semmisítsen meg! Milv kellemes hangok ezek! Mintha szivem és lelkem mélvéből fakadnának ki; mintha <• túlvilági szellemek ismernék kedély világomat s igv akarnának magukhoz bilincselni! . . . Aeoli hárfa zengeménye minden szavuk; és én e zengzetes hangok édes scálai alatt kínt érezek. Oh mi édes! Ok mi kedves! Mindenható Istenem, hagyj megszakadni ez édes kin alatt, hagyd a hullámok csábos ölében megásni síromat ! Nem! Mégsem! Egy erős érezés, a szent cél lobogtatja tündérpalástját felém: a kit zsolozsmáinak édes hangjai rezegnek füleimbe, a kit kárfáját pengetik érzeményeim. Ne csábíts beljebb, vén Balaton! Ereszszetek ki kéjelgő öleitekből ti' örökké víg és ifjú nvmpkák; ne gyakoroljátok vétkes suádátokat, csalfa lelkű syrének!