Zalamegye, 1882 (1.évfolyam, 1-27. szám)

1882-09-03 / 10. szám

I. évfolyam 10. szám. Előfizetési di.j: Félévre 2 ft., Negyedévre 1 ft. Hirdetmények: kasábos petitsor egyszer !'kr., többszöri hirdetésnél 7 kr. Bélyegdij 30 kr. Nyilttcr petítsora 12 kr. A lap szellemi és anyagi részét illető közlemények a szer­kesztőséghez küldendők. Bérmentetlen leveleket csak ismert kezektől fogadunk el. TÁRSADALMI, KÖZMŰVELŐDÉSI és GAZDASZATI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. iíé/iratoknl nem kiildiink vissza. Községi faiskolák. IL Tekintetes szerkesztő úr! Engedje meg, hogy becses lapjában a községi faiskolákról el­mondottakhoz éli is igénytelen nézetemet nyil­váníthassam. Teszem pedig ezt azon okból, mert a tárgyat igen fontosnak, s a népre nézve mind anyagi, mind erkölcsi tekintetben én is szerfe­lett nagv befolyásúnak tartom. Hogv a baj kellőleg orvosoltassék, minde­nekelőtt szükséges a kór állapatot egész terje­delmében, s minden körülményeivel ismerni. Csak igv lesz azután alaposan meghatározható az, hol, miben, és miképen kell segítenünk. A megyehatóság által e tárgyra nézve még a hatvanas években teljesített összeírás szerint van a meg vében (iOO és néhány község. Azon időben a 600 község közül faiskolája volt 138­nak. Azon idő óta történt-e niegyeszerte e cél­ból összeirás, nem tudjuk, de annyit tudunk, hogv a községi faiskolák száma nevezetesen szaporodott, azoknak kezelése javult és emelke­dett. Ezen emelkedés dacára sajnosán kell be­valhuiunk, hogy azon színvonalra, melyre emel­kednie kell, még nem jutott. Pedig ha oly szá­mosan vannak megyebeli néptanítóink között, kik hivatásuk ezen részenek is dicséretes iigy­bnzgósággal meg tudnak és meg is akarnak fe­lelni, mit tén v leg be is bizonyítanak és mégis a faiskolák ügye megyeszerte kellőkép felkarolva nincs: annak vagy az intézkedő hatalom, vagy a néptanító egyénisége lehet csak az oka, mert ha teheti egyik, vagy több kitűnő, megtehetné azt a többi is. — Mi is azt mondjuk, a hatóságnak ez ügy­ben nem szabad közömbösen nézni a néptaní­tók nagyobb részének indolentiáját, vagy a községeknek hanyagságból, avagy épen rosz akaratból eredő, s a gyümölcsfa tenyésztést tel­jesen akadályozó eljárását. Ha a megyehatóság körét túlhaladja a kielégítő intézkedés, helyi viszonyaihoz alkalmazott javaslattal forduljon a minisztériumhoz, kérje ki annak sanctióját, mi ha bekövetkezik, lépjen fel kényszeritőleg, kér­lelhetlen szigorral. Sajnos, hogv népünknél sa­ját javára is ily eljárás szükséges. Mindenek felett pedig szükségesnek véljük, hogy ha majdan a kényszeritő mód alkalmaz­tathatik, az e részbeni rendelet foganatosítására az egész megye területén egy szakértő és lelkiisme­retesen megválasztott felügyelő szemeltessék ki, vagy a minisztérium által neveztessék ki, de az kellő hatáskörrel fel is ruháztassék arra nézve, hogy a megyebeli összes községek faiskoláit évenkint legalább kétszer személyesen megte­kintse, annak alkalmas, vagy alkalmatlan vol­táról. a néptanítónak a kezelésbeni képességéről, buzgóságáról, ugy arról is a helyszínén merít­hessen magának tudomást, váljon a község tel­jesíti-e azt, mit e részben tennie kötelessége, s a liol hiányt, hanyagságot lát, azonnal intéz­kedhessék is. Csak ilyképen, ily hatáskörrel alkalmazott megyei szakértő és lelkes felügyelő oktató s a hol szükséges, kérlelhetlen szigorú intézkedőnek működése folytán lesz elérhető az, hogv a köz­ségi faiskolák a törvény intentiójának megl'ele­lőleg és ennek folytán sikeres eredinénvnyel kezeltetnek. Ugy hiszem, nemileg hasznos szolgálatot te­szek azon buzgó néptanítóknak, kik a községi faiskolákat már most egész odaadással kezelik, ha a tárgyra vonatkozólag némi tájékozást nyúj­tok a faiskolákba felveendő gyümölcsfajokra nézve. A nyári gyümölcs értékesítése egészen a helyi körülményektől fiisrsf, minthogrv azok J J or^ O. hosszabb ideig nem tarthatók, de a szállításnál is sokat szenvednek. Minden tekintetben ajánlom a cseresnvék közül a Wölfel-féle kora májusi fekete cseresnyét, mely a legbővebben termők kö­zé tartozik és minden fajok között legkorábban megérik. Ezzel hasonló előnyt nyújt a királyi Badacsonyban. (Naplómból.) iSei inir gegrüszt niein Berg. mit dein rüthlich strahlendtu <>ipfel." (Schiller.) Megyünk líadaesonvba. Szép -zó. Keblem minden húrját rezgésbe hozzák a tóduló érzelmek: meglátod ama helyeket, a hol Kisfaludy Sándorunk a szerelem bús regeit irta; ama forrást, melynek husi tő italából táp­lálta érzelmei üdeséget és esillapitotta szomjának láng­jait ; ama helvét a hol a Badacsony anyatej édességü s túlvilági mámort keltő borát szürcsölte. Isteni élvezet a Badacsonv szirtes ormain olvasni e búsan epekedő, szo­morúan s mégis kedvesen lejtő sorokat, épen ott. a hol a génius lelkéből kisugároztak azok: „Ülj mellem a kandallóhoz, Muh szüretkor Badacsonyon Fel can szitca melege: Fzt Mucimtól vettem én, Csoln!nezrdrról, édes, kedves, Egykor midőn magam holyg,'!: In halljad egy agg rege. A hegy szirti - tetején." Valóban legkevésbé sem lehet csodálni, hogv a költő lánglelke olvadozni kezd a természeti hatások ko­hójában és a még kevésbé költői lélek is dalra fakad, mert minden bokorból, minden fűszálból a költészet in­teget feléd; és ha nálad a költés távol marad a bámu­latos és varázsteljes költői alkotásoktól, - egyedül az Ízléses étkekre és a badacsonyi kéknyelűre vonatkozik, csak is sivár, prózai kedélyednek tudd be. Hát ha még a szirtes ormokon álldogálva, bámu­lod a sziklák művészi ö-szt-alkotását, letekintesz a ködös messzeségbe s a karmattanyás völgybe, és magad kürül forogni látod az egész mindenséget, a természet nagy­szerűsége fölveri szived tengerét! „Tenger a szív, mely ka árjait íolveréd, öndagályától emelkedik." Tündérpanorama tárul föl előtted: a Balaton, a magyar kebelnek e gyógytára, a harmatgyöngyükben csillogó völgyek, a somogyi erdőség, Fonyód kettős hal­mával, Csobánca, Rezi, Sümeg, Tátika, Somlyó, Balaton­Füred, Szt. Györgykegy, az óriási bika sírja, Ábrahám­hegy, Haláp, az óriás leányka sirja, a ki még ma is küldözi csókját Csilla felé a lágyan suttogó zephyrrel, a Balatonba nyilaló Szigliget mohos váromladékaival. a melyek mindegyikéről a (iyulafiak végzetes szerelmei és a sötét, de kedves századok suttognak feléd az al­konyi szellő lenge képében. Nézd, mint kékellik Badacsony körül a magyar tenger! Mily szép, ha csendes tükörét a lenyugvó nap vérrel festi meg, és a sajátszeriien különálló halmok völgyeikkel együtt biborlángban égnek, mintha bengáli fény árasztaná be! Elámulsz. Bámul és hallgat a termé­szet is, a fák sem merik mozgatni leveleiket, a nád sem mer kajlongani, elbúvnak a halacskák, elhallgat­nak a madarak harmóniái, hogy a Balaton tükrén ural­kodó csendet meg ne szakítsák. De még nagyszerűbb a Balaton, a midőn felka­varja hullámait, iparkodik lerázni magáról Nemere bi­lincseit, megrázkódik és rettentően csapkodja a vizi szellemeket, a kik ringatóznak a habok ölében. léged sem kímélnek ám, jámbor útas, úgy arcon ütnek, hogv összecsókolnád érte, a költészet himporát lehellik reád. Mi haszna te prózai, sivár lélek vagy! Ráfekszel a hullámokra, a hullámokon ringatózó szellemek ölükbe vesznek, elringatnak, . . . elaltatnak. . . . Almaidban édes regéket sugdosnak füleidbe. Sze­med tágul; szived szorul és kebled vágyakodik egy ma­gasabb aether uránjai felé. . . . Regélnek a nvmpkák habszülte játékaikról, kecsesen lejtik tündéri táncaikat, a svrénck búsan lágy symphóniákban olvadoznak, hivo­gatnak, csalogatnak. korai kesernye, mind bő termésénél, mind korai érésénél s minősége kitűnőségénél fogva. A későbben érő cseresnye fajok közül előnyö­sen termelhető Lauernian szív eseresnvé­je, a szép niolnár 11 é és a baltavári. Eze­ket legfőképen ajánlhatom, mert kemény húsn­ak, kár nélkül szállíthatók nagyobb távolságra is, de meg az oltó ágok is a megyének több pontján beszerezhetők. A cseresnye után következik a kajszi, mely­re nézve saját szomorú tapasztalásom folytán mondhatom, miszerint az importált uj fajok sok­kal kényesebb természetűek, hogv sem éghajla­tunk téli zordonságát, szeszélyes változatosságát kibírnák. Pedig szem edéives gyümölcs tenyész­tőre lehet-e boszantóbb, min! ha látnia kell, hogy szorgalom r. d, sok fáradsággal kinevelt fája legszebb korában, s épen akkor megy tönk­re, midőn annak gazdag termésével a reá for­dított költséget, gondozást jutalmaznia kellene. E téren tapasztalt számtalan károsodásom után én egyedül az úgynevezett magyar kajszit ajánlhatom, melyből e megyében is százados Iákat tudok mutatni. Megjegyzem még, hogv a kajszi-fa a föld színéhez minél közelebb nemesít­tessék, és pedig nem a hosszú (beszterczei) szilva, hanem dobzó (hundspflaumc) alanyra. A csontároknak legszokottabb betegsége, és pedig mindenkor halálos betegsége a méz­ga folyás. Sajátlag ez már nem is betegség, hanem annak következménye, mert a fő baj a rákseb (brand), mely a mézga folyást, s rö­vid idő múlva a fának halálát idézi elő. A csontárok minden fajánál orvosolható, és pedig esalhatlan sikerrel, kivéve az egy kajszit, melyet megmenteni lehetetlen.*) Kajszi után következik a szilva, különféle fajaival. Ezek között legkorábban (julius végén) érik a fejedelemnő szilvája, mely is épen ezért, de kitűnőségénél, szépségénél, termékenységénél fog­va is miden tekintetben ajánlható. Utána * Ha talán valaki a mézgafidyás, sajátlasr a ráksebnek orvos­lási, jobban mondva kiirtási módozatát nem ismerne, és azt tudni óhajtaná , e lapok utján szívese n fogjuk közölni . Mennyei hangjaik varázsérzeteket keltenek fel a habokon ringatózó lelkedben. Milyen szép hazájuk van, a hol nincsen vihar, nincsen forróság, nincs keserűség és nincsen fájdalom. A keserűség helyett az élvezetek örömbíllikoma ragyog- elé l túlvilági fényben, a fájdalom helyett a gyönyör teljes mértéke kinálkozik édes rez­géssel, a boldogság kék virágát bármikor leszakíthatod; nem kell vérző testtel és vérző szívvel kapdosni utána s épen akkor veszteni el a boldogság üdvét, a midőn a legvérmesebb reményeket tápláltad. A szerelem virít minden bokron; a hűség koroná­ja minden bokor szerelmének. Nem űznek gúnyt érzel­meid szentségéből, nem ámítanak édes mézes szavakkal. A szerelem nem keres rangot, az embert veszi lelki szépségében. A rút hitszegé* csalárd fája régóta száműzve van e tündérvilágból. Minden térből, minden űrből, minden parányból a hű szerelem sugárzik reád. . . . Nem kell félned, hogv ezen vagy azon büszke leány lerontsa él­ted minden boldogságát, sárba seperje élted minden üd­vét és odaadó szerelmed isteni fényeért rút és gúnyos hahotával semmisítsen meg! Milv kellemes hangok ezek! Mintha szivem és lel­kem mélvéből fakadnának ki; mintha <• túlvilági szel­lemek ismernék kedély világomat s igv akarnának ma­gukhoz bilincselni! . . . Aeoli hárfa zengeménye minden szavuk; és én e zengzetes hangok édes scálai alatt kínt érezek. Oh mi édes! Ok mi kedves! Mindenható Istenem, hagyj megszakadni ez édes kin alatt, hagyd a hullámok csábos ölében megásni sí­romat ! Nem! Mégsem! Egy erős érezés, a szent cél lobogtatja tündérpalástját felém: a kit zsolozsmáinak édes hangjai rezegnek füleimbe, a kit kárfáját pengetik érzeményeim. Ne csábíts beljebb, vén Balaton! Ereszszetek ki kéjelgő öleitekből ti' örökké víg és ifjú nvmpkák; ne gyakoroljátok vétkes suádátokat, csalfa lelkű syrének!

Next

/
Thumbnails
Contents