Zalamegye, 1882 (1.évfolyam, 1-27. szám)

1882-08-27 / 9. szám

városának küldöttei a fogadtatással teljesen megelégedve, egész otthoniasan éreztek magukat körünkben, és bogy Adria partjaira elviszik a városunkban tapasztalt igazi magyar vendégszeretet hirét. Örvendünk azon ténynek, hogy a városunkban tartott közgyűlés határozta el a VII. országos közgyűlésnek Fiúméban megtartását. E kitüntetésre Fiume kétségkívül első sorban érdemes; e városnak felvirágzását szívből kívánjuk, hozzá téve azon óhajtásunkat, hogy mindig ily hazafias maradjon, és hazafiságát minden időben szóval, tettel nyilvánítsa. A magyar nemzet iránt való törhetlen ragaszkodásának fényes tanújelét adta e város azáltal, hogy az országos közgyűlésre kebeléből küldöttséget menesztett, a mely küldöttség tagjai a diszebéden örömtől sugárzó arccal hangoztatták, hogy eljöttek Adria partjairól hazafiságtól áthatva testvéries csókot váltandók a magyar haza gyermekeivel. — A magyar testvérszeretet sugallatát követve hívták meg a tűzoltókat a jövő gyűlésnek városukban leendő megtartására, mely meghívást riadó éljenzéssel fogadták. — Mert a tűzoltó midőn fárad és a tűzoltó intézményért liarcol, nem egy város, megye előnyeért. hanem a haza jóléteért is teszi azt, — igy Fiume; és ki ezen intézményt pártolja, az hazafiasan cselekszik, — igy városunk. Nemesebb tett nincs, mint a hazának rendületlen szeretete, bánni módon történjék is annak kinyilatkoztatása; márpedig Fiume a legtisztább hazaszeretetet tünteti fel, ez számukra az egész világ becsülését és szeretetét kivívja, mi pedig testvériesen üdvözöljük a lelkes városnak hazafias polgárait és eltávozott küldötteit. A viszontlátásra. Éljen Fiume! Köszönetet mondunk a többi tűzoltó egyletnek is megjelenésükért. Üdvözöljük az országos tűzoltó szövetkezet nagy reményekre jogosító elnökét, Cziráky Béla grófot., Éljen a tűzoltó intézmény! in. Helyi, megyei és vegyes hirek. Ö felségének, koronás királyunknak születés napját valamint évenkint mindenkor, ugy f. hó 18-án is kitelhető fénynyel ünnepelte a zalavári ős-apátság. Már a reggeli órákban a harangok zúgása figyelmeztette a népet a nap jelentőségére. Nem is késtek uem csak a városiak, hanem a regényes Zala-völgy több községéből is nagy számmal az imaházban megjelenni, hol apát úr ő nagysága fényes segédlet mellett tartotta az isteni szolgálatot. Az ünnepély fényét emelte szeretve tisztelt alispánunknak abbani részvéte. — Ebéd felett nagyságos apát úr Ő felségéért, s az egész uralkodó családért emelt poharat, felköszöntését a vendég sereg állva hallgatta, és hosszas éljenzéssel viszonozta. — Nem kisebb fénynyel, ájtatossággal, és hálával ülte meg az apátság Szent István első királyunknak, ezen apátság a 1 a p i t ój á n a k ünnepé t, melyben a városiakon kívül a szomszédos községeknek lakói, sőt a Zalavölgynek több előkelő birtokosa, — az apátságnak ős idők óta hű barátai részt vettek. Az isteni tiszteletet ismét apát úr tartotta számos segédlettel; a helybeli lelkész úr pedig — a rendnek tagja — kitűnő szónoklattal oktatta az ájtatos híveket a nap jelentőségére vallásos és hazafiúi tekintetben. A délutáni isteni tiszteletet szintén apát úr tartotta, melyen a ház vendégei teljes számban jelenvoltak. Ezen ős-apátságnak tehát három nap alatt két egyházi és honpolgári ünnepe volt, s mindkettőt olv őszinte szivből fakadt ájtatossággal, honpolgári kegyelettel ülte meg, mihez hasonlót országunk minden vallásos és polgári testületére nézve tiszta szivből kívánunk, mert a vallás és hálaérzet a szívnek legnemesebb virága. Személyi hirek. Méltóságos Szabó Samu ur, curiai tanácsnelnök a neuhausi fürdőből egy heti itt időzésre városunkba érkezett. Értesülésünk szerint innen ZalaApátiba ngos. Modrovies Gergely apát úrhoz, onnan pedig Sümegre Kovács Zsigmond veszprémi püspök ur őnagyméltóságához fog menni, hová Kovács Kálmán mi niszteri tanácsos ur őméltósága is, ki szintén városunkban időzik, el fog menni. Hirdetmény. A közadók kezeléséről szóló 187G. NY. t. c. 29. §-ának 2. pontja, ugy a 30. és 31. értelmében a kereset adó III. és IV. osztályát, továbbá a bányaadót, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egvletek adóját, végre a tőke kamat és a járadék adót'(1875. évi' XXIN. XXVII. XXIV. XXII. t. cikkek) illetőleg az adókivetés alkalmával megállapított adó összegek mérve ellen benyújtott fellebbezések elintézésére Zalamegye területére 1882-ik évre alakított felszólam lási bizottság működését f. 1882-ik évi szeptember 5-én megkezdeni, üléseit uapoukint délelőtti 8 órától 12 óráig Zala-Egerszegen a magy. kir. adófelügyelő úr hivatal helyiségében nyilvánosan tartani, a fellebbezéseket a csáktornyai, nagy-kanizsai, keszthelyi, alsólendvai, leteuvei, tapolczai, zala-egerszegi és sümegi kir. adóhivatali járások sorrendje szerint tárgyalni s elintézni fogja. Kelt az adófelszólamlási bizottság Zala-Egerszegen 1882-ik évi augusztus hó 22-én tartott üléséből. Szigethy Antal m. k. bizottsági elnök. Kepviselö- testületi ülés. A f. hó 26-án tartott képviselő- testületi gyűlésnek egyedüli tárgyát a vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter úr őnagyméltóságától a helybeli polgári fiú- iskola kibővítése érdemében érkezett leiratnak tárgyalása képezte. — Mindenekelőtt felolvastatott az emiitett leirat előleges tárgyalása végett a mult képviselő- testületi ülésről kiküldött városi biságnak ez érdemben f. hó 24-én tartott üléséről felvett jegyzőkönyve. Hosszas vita után a kiküldött bizottzottságnak a képviselő gyűlés elé terjesztett véleménye képviselő-testületi határozattá vált, melynek értelmében a város a miniszter úrhoz intézendő feliratban hálás köszönetének fog kifejezést adni a város és vidékének már rég érzett nagy szükségét pótoló kegyes intézkedésért; a város a felállítandó aztalos műhelyhez és raktárhoz szükségelt fundusról készségesen gondoskodik, továbbá megszerzi és az intézet használatába bocsátja a kertészethez megkívántató 5—6 holdnyi kertet; azonban ugyanezen feliratban kijelenti, hogy az asztalos- műhely helyiségei felállításának, asztalos szerszámokkal való felszerelésének és általában a létesítendő intézethez megkívántató új épületek előállításának tetemes és előtte még távolról sem ismert költségeit viselni teljességgel nem képes, mert e célra fordítható érték alappal nem rendelkezik, továbbá azon 19 ezer forintnak, melylyel a polgári iskolai épület felállításához járult, súlyát még most is érzi, valamint a legnagyobb részt fóldmiveléssel foglalkozó lakosság az 187(3. évtől fogva a földadó kataszter hiányos elkészítése folytán majdnem kétszeres adóval v.m megterhelve s hogy a város saját elemi iskolai tanítóit is alig képes tízetni, és a magas kormányhoz ez érdemben segélyért intézett ismételt folyamodása ez ideig mindig eredménytelen maradt. — Mindezek alapján kéri a város a miniszter urat, hogy az asztalos műhely helyiségei és az asztalos szerszámokkal való télszerelése, valamint általában az intézethez megkivántató uj épületek annál inkább isállamköltségén létesíttessenek, mivel egyrészről az asztalos készítmények az állam javára értékesíttetvén, a befektetés jövedelmeit az állam fogja húzni és más részről a polgári iskolának a magas miniszteri leiratban körülirt kibővítése valóságos közszükséget pótol és nem egyedül Zala-Egerszeg, nem is egvediil közvetlen vidékének, hanem egyszersmind a messze terjedő környéknek is érdekében történik. A kérvénynek ily értelemben való elkészítésére a kiküldött bizottság, mint melynek véleménye alapján lett a végzés hozva, felkéretett. Bérmálás. Ritka, fényes ünnepnek lesz tanúja szeptember hó 0-án Csáktornya városa. E napon fogja Mihálovics József zágrábi bibornok-érsek a bérmálás szentségét ott kiszolgáltatni. Főispán és alispán úrak, úgy a megye notabilításai a bíboros főpapot díszmagyarban fogadják s a megye nevében alispán úr magyar beszéddel fogja üdvözölni. Ugyancsak magyar nyelven fogja érzelmeit tolmácsolni a többi küldöttség is. Őszinte ürömmel küzüljük e hírt, elismerésünket nyilvánítva a megye élén álló férfiak ezen hazafias intézkedése felett, melylyel eklatans módon tudtára adják az egyháznagynak, hogy midőn Muraközben van, benne a magyar főpapot tiszteljük, és hogy megyénk kiegészítő részét képező ezen terület lakósságának keblét a magyar haza iránt táplált szent érzet tölti el. Zárdaszentelés. A keszthelyi zárdát, mely a város egyik díszét képezi, s melyet még boldogult Ránolder János veszprémi püspök kezdett építtetni, de teljes befejezése, úgy a berendezés Kovács Zsigmond jelenlegi veszprémi püspök őnagyméltósága nemes bőkezűségének köszönhető, f. évi szeptember 3-án fogja őnagyméltósága i személyesen felszentelni. A lélekemelő egyházi ünnepélyre kétségkívül sokan fognak egybeseregelni. — Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium a félegyházi tanitóképző intézet igazgatóját, Samu Józsefét, saját kérelmére a csáktornyai tanitóképző intézet igazgatói állására helyezte át. — Nagy.Lengyelről vettük az alábbi közleményt: Szt. István király napja reánk magyarokra nézve szép és jelentőségteljes ünnep, és pedig kettős ünnep: egyházi és nemzeti. Utóbbi szempontból, még a lelkesebb protestánsok is meg szokták tartani. De bezzeg nem ! ünnepelt e napon — holott vasárnap is volt — a nagylengyeli m. kir. postamester úr, mert tetszett neki négy lóerejü járgány-cséplőgépjével d. e. '/

2 óráig csépeltetni, és pedig a templom közelében, a plébániai lak mellett. E botrányos szolgai munka és az ünnepnek profanálása általános felháborodást keltett községünkben. A csépléssel csak is az elöljárók felszólítására hagyott föl, a kikkel ez ügyben feleselgetett. Hát az 1868-iki LUI. t. ,c. 19-ik §-a csak írott malasztnak van alkotva?. . Én a vasárnap (és ünnep) profanalásáért jelen esetben az illető postamester urat angol alatvalóul óhajtanám, akkor bizonyára megtanítanák tisztességes magy a r móresre! Köszönet nyilvánítás. Mult számunkból tévedésből kimaradt, hogy az augusztus 13-án tartott díszmenet után Cziráky Béla gróf, az országos tűzoltó szövetség elnöke a központi választmány tagjaival tisztelgett mind főispán úr őméltóságánál, mind a városi elöljáróságnál, köszönetét fejezve ki az országos szövetség nevében mind a megyének, mind a városnak azon szives fogadtatásért, melyben az ország külömböző helyeiről jött tűzoltó egyleti küldöttek részesültek. — Iskolai értesítés. A zala-egerszegi államilag segélyezett polgári fiú iskolánál a vallás- és közoktatás ügyi m. kir. minisztériumnak rendelete alapján a folyó 188- .,. tanévben az V. osztály is megnyittatik. Ezen osztályban azok számára, kik kereskedelmi pályára száudékoznak lépni, a kereskedelmi tantárgyak oly mérvben lesznek tanítva, mint az alsóbb kereskedelmi iskolák számára ki van szabva. — Mind a polgári fiú iskolánál, mind a felsöloány iskolánál a beiratás augusztus hó 30—31., továbbá szeptember hó 1—3. napjain tartatik d. e. 9—12 óráig a polgári iskolai épületbeu az igazgatósági irodában. A beiratási napok délutánjain 2 órakor tartatnak a felvételi és pótló vizsgálatok. — A szabályszerű előadás szeptember hó 4-én kezdődik. A polgári fiú- és felső leány iskola igazgatósága. Új postahivatal. Nagy-Récse és Komárváros zalamegvei községekben és Egervár vasmegyei mezővárosban "august. 21-én új postahivatal lépett életbe. Ez utóbbi helyen postamesterré Farkas György egervári főtanitó Gizella leánya neveztetett ki. — ,.Összetartás" címen új, kath. irányú lap indult meg Budapesten Szüts Emil szerkesztése mellett. Célja egy élénk, a közélet minden tényezőjét keretébe foglaló lapot nyújtani, mely népszerűen írva, a kath. eszméket képviselve, a legfontosabb időszaki kérdésekkel foglalkozik. Jeles kath. írók cikkeinek és műveinek közlését igéri, valamint hozni fogja a tudomány és művészet összes ágaiba vágó megjelent művek jegyzékét. Megjelenik minden hó 1-én és 15-én. Elfizetési ára egész évre 2 ft, félévre 1 ft. A kezeink közt levő 1. és 2. szám változatos tartalmú; a közlött ismeretterjesztő s a nép szellemi felvilágosítására irányuló cikkei elég garantiát nyújtanak a lap életrevalóságáról. Ajáljuk ezen olcsó és tartalmas lapot a kath. családok becses figyelmébe és szives pártfogásába. — Utóhangok az országos tűzoltói ünnepélyekről. Midőn legközelebb leáldozott napjainkra visszagondolva e sorokat írom, érzem mint befolyásolja kedély állapotomat a keblemben ölelkező öröm és fájdalom. De ki is ne volna közöttünk, mi zala-egerszegiek között még most is örömmel eltelve, ha emlékezete szemlélőleg visszaszáll rózsaszínben pompázott szép napjaink bűvös képleteire. Kis városunk, mely különben az egyszerűség, igénytelenség, szerény, csendes otthona, még alig néhány napja, hogy a mindennapiság egyhangú köréből kiemelkedve, ünnepies díszben, lengő lobogó, özönével inte azon kedves érkezők elé, kik hazánk közel s messzemessze szép vidékéből, mint a hazai tűzoltók küldöttjei hozzánk ellátogatni szívesek valának: hogy „Isten, az Isten hozott!" és ezen üdvözlés, a kebel mélyéből emelkedett üdvözlés röptének nyomaiban előttünk az örömrózsák miliádjai fakadtak. Ama napok - elmondhatjuk, — hogv reánk nézve méltán az öröm és meghatottság tündéri ünnepei valának. De ép azért, mivel e napok sziveinket, a fogadásra tárt s hévvel ölelő karok közt csak hamar kifejlett kölcsönös testvéri vonzalom s ragaszkodás melegében füröszték, midőn az elválás pillanatai elérkezének, s ajkaink mélán elrebegék „Isten veled!", láthatárunk borongós szint ölte; hisz az a két szó, öröm és fájdalom édes-keserű ölelkezésének volt kifejezése. Feledhetleu marad nekünk azon időpont, melyben Magyarország tűzoltói, ezen a tűzvész romboló, vagyonpusztitó lángjai fékezésére, s az azokkal való életveszélyes megküzdésre hívatott önfeláldozó felavatottjai, Vl-ik országos vándorgyűlésüknek zászlóját Zala-Egerszegen tűzték ki. Hogy városunk kebelében oly impozáns számmal és alakban összesereglett annyi derék, jeles küldöttjei, megelégedéssel távoztak-e körünkből ? s kellemes lesz-e reánk való visszanmlékezésük? ezt forrón, forrón óhajtjuk, de bizton nem tudhatjuk. Hogy azonban minden tőlünk kitelhető módon törekvéseinket oda irányoztuk, hogy megelégedésüket, jelzett törekvéseink e nekünk oly igen kedves, becses vívmányait, bírni szerencsések lehessünk, ezt nyiltszivüen elmondhatjuk, őszintén vallhatjuk. (Egy helybeli polgár.) EskÜVÖ. Seregélyes Károly nagy-kapornaki jegyző f. hó 15-én vezette oltárhoz Szent-Ivánon Moder Irma kisasszonyt. — Megszűnt hetilap. A Diskay Kálmán által egy éven át szerkesztett „Körmendi Híradó" megszűnt. A lap megszűnését nem részvétlenség okozta, hanem azon körülmény, hogy a Dunántúl című lap kiadását a Körmendi Hiradó kiadója csak is ilv feltétel mellett vállalhatta magára. Szerződésileg ki lett azonban kötve, hogy azon érdekekért, melyeket a Körmendi Iliradó védelmezett, a Dunántúl is síkra fog mindenkor szálúi. A megszűnt lap szellemi erői jelenben a Dunántúl körül csoportosulnak. Emléklap. Vettük a nagy-kanizsai önk. tűzoltó egylet tiz éves fennállása- és az 1882. évi augusztus 15iki zászlóavatási ünnepélyéről a választmány megbízásából szerkesztett „Emléklap"-ot. Tartalma: Tűzoltók indulója Bátortitól. A tűzoltói intézményről I'. Szabó Károlytól. Visszapillantás a nagy-kanizsai önk. tűzoltóegylet alakulására. Az egylet tagjaínak névsora. A nagykanizsai önk. tűzoltó-egylet tiizrendőrségének alapszabályai. A zászló-avatási ünnepély programmja, úgy az ünnepélyre jelentkezett egyletek küldötteinek névsora. Végül a tűzoltó egylet szereiről, valamint azok értékéről egybeállított kimutatás. Á tűzoltó csapat mulatsága. F. hó 20-án d. u. 4 órakor a helybeli önk. tűzoltó csapat az országos ünnepélyek fáradalmai után táncmulatságot rendezett a Rozenkránez-kertben, csapra ütvén az ünnepélyekről megmaradt ötakós hordót. — Csicseri bandája falun levén, csaknem dugába dölt a mulatság, de az élelmes rendezőség mégis előteremtett egy cigány bandát, melynek apró prímása meglátván a nagy publikumot -csak is a dádék jóakaró cirógatásai (!) által volt rávehető a bemenetelre. Húzták is azután kitartóan. A csapat vígan mulatott s kedve szerint táncolhatott. Uj ezeresak. 1882. évi szeptember 1-én valamennyi bankintézetnél az osztrák-magyar bank 18X0. évi május 1-ről keltezett 1000 frtos bankjegyeinek kiadása kezdetét veszi. A jelenleg a „Szabadalmazott osztrák nemzeti bank" cime alatt forgalomba lévő, 1858. évi március 1-ről keltezett osztr. értékű 1000 frtos bankjegyek bekivántatnak és bevonatnak. A jelenben forgalomban lévő 1000 frtos bankjegyek az osztrák-magyar bank főés fiókintézeteinél 1883. évi május 31-ig fizetés és kicserélés utján elfogadtatnak. 1883. évi junius 1-től — 1883. évi augusztus 31-ig az osztrák-magyar bank főintézeteinél Bécsben és Budapesten fizetés és kicserélés utján ínég elfogadtatnak ugyan, a többi bankintézetnél azonban már csak kicserélés utján vétetnek át. 1883. évi szeptember 1-től kezdve, az osztrák-magyar bank által többé fizetés gyanánt el nem fogadtatnak, úgy hogv 1883. évi augusztus 31-vel a bekivánt oszt. értékű 1000 frtos bankjegyek bevonatásának végső határideje letelik. Ezen határnaptól kezdve azonban ezen bekivánt bankjegyek az osztrák-magyar bank főintézeteinél Bécsben és Budapesten kicserélés utján még elfogadtatnak. 1889. évi augusztus 31-e után az osztrák-magyar bank már nem köteles a bekivánt, 1858. évi március 1-ről keltezett osztr. értékű 1000 frtos bankjegyeket beváltani, vagy kicserélni. — Felelős szerkesztő és kiadó tuIujUouos : UDVARDY IGNÁC.