Zalamegye, 1882 (1.évfolyam, 1-27. szám)

1882-08-06 / 6. szám

Az első Láng (pesti) festesz, még csak pályája kezdetén áll. Mellszoborról rajzolt koronás, női fej (krétarajz) volt pályamunkája, melylyel elnyerte az „Antik dijat." Jeles tehetsége szép reményekre jogosít. Déry Kálmán (Bácsból) festő, már is szépen baladott. 1878-ban Gunde-, 79-ben a Preis-, 80-ban a Preis- és udvari II od osztályú-, és 81-ben a Rozenbaum-féle pályadíjakat nyerte el, míg most „Szent Antonius" című festményével ismét első pályadíjat nyert. Képe a kísértést ábrázolja. Egy szerzetes sziklán pihen, előtte könyv, mellette korsó és halálfej, mögötte vöröshaj u, ruhátlan asszony. Hirschl Adolf (temesvári) festő, 76-ban a Fiiger-, 78-ban az egyszerű- és Rozenbaum-, 80-ban az udvari I. oszt. és egyszerű pályadíjakat, inig mostani képével az állami utazó ösztöndíjat nyerte el. Pompás kivitelű képén két fegyveres kisér egy nőt, mögöttük házak égnek s így a nő hihető gyújtogató. A házak görögstylben vannak építve, jelenete Athenben szerepel. Ivanovieh Pál (verseczi) festő, pályadíjat nyert kitűnő csataképével, mely a török-magyar háborúból meríti motívumát. Früldieh Károly (pozsonyi) műépítész egy tekepáIvához készített tervvel nyerte el az utazó-ösztöndíjat. Az épület nagyon egyszerű, de épen ezen egyszerűsége által vonja magára figyelmünket. Ezenkívül egy székesegyháznak és egy sirkápolnának kitűnően sikerült góthstylú terveit készité el. Ilkits János György (Zimonyból) műépitész, egy sikerült olasz renaissance-stylben készített villával lett a Pein-féle pályadíjjal kitüntetve. Ugyanezen pályadíjban részesült Mirkowski Géza (Jász-Fényszarú) műépítész, egy csínnal kivitt renaissance képkeret-tervével. A szobrászati szakosztályból: Loránfi Antal (Kecskemét) a Fiiger pályadíjat kapta. Pályamunkája: vSzt. Sebestyén a martyr, mintegy a halálból feltámadott, megjeleli a nép és Caesar előtt;" szerző ezen munkája ezüst éremmel lett kitüntetve. Loránfi, ki különben Pesten már nyert oklevelet, mint középtanodai rajztanár,— geiualis szobrász is. Az általa készitett olasz fiú, porcellán festő a megszólalásig hiven vaunak alakítva. Az eddig felsorolt pályajatulmazott növendékeken kirül a béesi akadémiát látogató jeles képzettségű magyar ifjak közöl említésre méltók: Rosner József (pesti) aki a legyőzött gladiátort készité. Tehetségét már elárulta a mult évben kiállított Árpád szoborral. Schefezik Antal készített egy remek kivitelű szobrászati munkát: „Gábor főangyal leveri az ördögöt." Könyöki (pozsonyi) egy mausoleumhoz készített góthstylú tervet. Képe egy őszhajú pórt ábrázol, boros üveggel kezében, amint a csapszékben táncol, míg környezete élénk mosolylyal kiséri dévaj mulatságát. Báró Lüttgendoff-Leinburg W. Leo (pozsonyi) képe a magyar szabadságharcból való. A tüzér sebesülve fekszik az ágyú mellett s utolsó perceiben is a zászlót markolja meg, melyet melette egy lelkész tart. A zászlóra Magyarország cimere és koronája van festve, míg a földön az ágyútisztító és néhány ágyúgolyó hever. Midőn jelen sorainkkal a jutalmat nyert magyar ifjak műveit röviden ismertettük, ezzel célunk volt kimutatni, hogy valamint eddigi jeleseink a művészet terén a magyar névnek a külföld előtt tiszteletet és elismerést vívtak ki: úgy alapos reményünk van ahhoz, hogy az ifjabb nemzedék e térre mindig nagyobb- és nagúnyosan, s hosszat hallgatott utána. Aztán hozzátevé: de Csák Máté szavát ott a I hmántúl semmibe sem szokták venni. Hja! mert Csák Máté III. András iskolájában tanult; az pedig szerette a rendet, tisztelt'• a törvényt, az Isten nyugtassa meg őt haló földjében is! Feledi kegyelmed, pattant fel Kanizsay, hogy midőn 111. Andrást gyanús szemmel fogadta az ország, a Dunántúl volt az a föld, amelyen otthon érezhette magát. Gondoljon kegyelmed Riuny Tódorra! —-Aztán, valljuk be, Csák Máté nem csak ILI. András iskolájába járt, hanem Kun László udvarában is tanult egyetmást. . . . Kiég fickó, riadt fel Csák, elég, mert megmutatom , hogy birodalmamban úr tudok lenni! . . . Es én, mint aki saját házamban úr vagyok, arra kérem nagyságodat, hogy feledje a könnyelmű ifjúság ilyetén botlását, és szíveskedjék portámat a zajtól megóvni! — vegyült közbe Folkus ingerült szava. Ha Folkus Döme hű embere Csák Máténak: leánya kezét az ilyen úrtitól kereken meg fogja tagadni. Szólott Csák keserű gúnynyal. S hogyha Folkus Döme urambátyám ő kegyelnie leánya boldogságát igazán szivén hordja: akkor ilyen urat nem fog tovább fölötte megtűrni. Sérté vissza Kanizsay Csákot. Mire Kanizsay Balázs az utolsó szavakat kiejté, már mindnyájan fölkeltek helyeikről, s Csák Máté vérben forgó szemekkel övezé fel szablyáját. A rémület pillanatra mindenkit megszállott, mig végre maga Folkus szakítá meg a kínos szünetet: Engedjék meg kegyelmetek, hogyha én magánviszonyaimban ragaszkodom egyéni felfogásomhoz és szabadságomhoz. Remélem, elismerik kegyelmetek, hogy nemesi portám szent, és ami itt történik, azért a a felelőség csupán engem terhel, senkit mást. (Folyt, küv.) gyobb számmal lépve és szellemi nagyjaink nemes nyomdokain haladva, a művészet számára nagyobb tért fognak hódítani s fényesen fogják már a közel jövőben igazolni, hogy a művészet nem kizárólag a külföld monopoliuma, hanem jeles és hivatott művelőkre talál az nálunk is. — legyei élet. Zalamegye tek. alispánja f. évi 11397. sz. alatt a megyebeli összes községek 1883. évi költségvetéseinek még e hó vét/eig a törvényhatósághoz jóváhagyás végett eszközlendő beterjesztése érdemében valamennyi szolgabíró úrhoz a következő rendeleteit bocsájtotta ki: Hivatkozással az 1871. évi XVHI-ik t. cikknek a községi háztartásra vonatkozó rendeleteire, nevezetesen annak 58 és 115 §-aira, melyek szerint a községek minden őszszel a jövő évi költségvetésnek és minden tavaszszal a mult évi számadásnak megállapítása végett a törvényhatóság közgyűlését legalább egy hónappal megelőzőleg közgyűlést tartani s a megállapított költségvetést és számadást a törvényhatósághoz felterjeszteni tartoznak, miután a törvény ezen rendeletének szigora foganatosítása annyival inkább elengedhetlen hatósági feladatot képez, mert a községi háztartás rendszeres ügyvitele is az enditett törvény pontos foganatosításán alapulván, annak elmulasztásával alig pótolható zavarok előidézésére szolgáltatik ok, ugyanazért — érintetlenül hagyva az előbbi évekről még hátralékban lévő községi számadások beterjesztése iránt hozott és teljes hatályban fennálló megyeközgyülési határozatokat, ugy azok foganatosítása iránt kiadott rendeleteimet — ezúttal különös tekintettel arra, hogy a törvényhatósági bízottságnak őszi közgyűlése folyó évi szeptember 11-én tartatik meg, a mikorra is a fentebb idézett törvény rendeletéhez képest a megyebeli összes községeknek a jövő 1883-ik évre vonatkozó költségvetései okvetlen kell, hogy a törvényhatósághoz beterjesztettek légyen: ennek mulhatlan és minden elmaradást kizáró eszközlése céljából ezennel elrendelem és Utasítom szolgabíró urat, miszerint törvényszabta módon azon n a 1 intézkedjék a végből, hogy a járásbeli összes községek a fentidézett törvény rendeleteinek elengedhetlenül megfelelve, a jövő 1883-ik évi költségvetéseiket folyó évi augusztus havában tartandó községi képviselő testületi gyűléseiken megállapítván, azok e folyó évi augusztus hó végéit/ jóváhagyás végett a törvényhatósághoz mulhatlanul beterjesztessenek. — Jelen rendeletem a törvény köteles végrehajtását tárgyazván, annak pontos és sikeres foganatosításáért szolgabíró urat ezennel és oly képen jelenteni ki felelősnek, miszerint a járásbeli összes községek 1883-ik évi költségvetéseinek kivétel nélkül a kitüzett határidőre mulhatlan beterjesztését eszközölni elengedhetlen feladatában álland. Kelt Zala-Egerszegen 1882. évi jul. hó 26-án. SVASTITS BENŐ s. k. alispán. A meazesgyörki hegyen constatá 11 phv 11 oxera-ügyben 1 1 3 35. sz. a. közzétett alispáni rendelet: A Meszesgyörök község határában újból constatált phvlloxera vész folytán, a 76 holdnyi meszesgyörki szőlőben inficiáltnak talált 16 holdon a vészlepett foltok kiirtása teljes mérgezés által, a többi területeken pedig a gyérítési eljárás f. hó 24-én tényleg megkezdetvén, a nmlgú földmívelés, ipar és kereskedelmi minisztérium f. é. julius hó 21-én 29711 sz. a. kelt rendeletéhez képest a vészlepte és a fentiek értelmében kezelés alá vett szőlők megmunkálása, vagy általában bármi módon való bolygatása a kezelés befejeztétől számítandó 14 napig szigorúan tilalmaztatik. — A további munkáltatás tekintetében szorosan utasíttatnak az összes meszes-györöki szőlő-birtokosok, hogy idegen munkásokat csak az esetben fogadhatnak, ha az illetők hatósági bizonyitványnval igazolják, hogy lakhelyükön szőlő nem műveltetik. A munkaeszközöket mindenkor a birtokos tartozik nekik kiszolgáltatni. Ezen eszközök a szőlő teriiletérői el nem távolíthatók, és használat után mindenkor lángban való megfuttatás által fertőtlenitendők. — Végre szoros felügyelet fordítandó arra, hogy a munkások midőn a szőlőt elhagyják, ugy felső ruháikat, mint különösen lábbelij őket, a netán odatapadt rovarok eltávolítása végett, — a legnagyobb gonddal megtisztítsák. Meszesgyörki lakósok, és azon hegybeli szőlőbirtokosok semmi más helyen szőlőmunkára nem alkalmazhatók. A szőlő bárminemű alkatrészei közöl egyedül és kizárólag a szőlőfürt kivitele van megengedve, azon megszorítással, hogy az annak szállítására használt kosarak, ládák vagy bármi más edények a szőlőterületétől távol helyezendők el becsomagolás végett. A szőlőtő többi alkatrészeinek, s nevezetesen a sima, úgv gyökeres veszszőnek, a szőlőlevélnek, száraz venyigének, továbbá minden fa vagy cserje nemű növénynek, használt dúcok vagy szőlőkaróknak kivitele szigorúan tilalmaztatik. — A felsorolt intézkedések és tilalmak megszegői az 1880. évi II. t. c. intézkedéséhez képest 100 frt, ismétlés esetén pedig 200 frtig terjedhető pénzbirsággal büntettetnek. Zala-Egerszeg, 1882. julius 31. SVASTITS BENŐ s. k. alispán. A győri csónakázó-ogy let által kiküldött balaton-füredi versenyt rendező bizottság által Balaton-Füreden [vasúti állomás: Veszprém vagy Siófok] a Balatonnak füredi medencéjében 1882. évi augusztus hó 22 és 23. napján tartandó nemzetközi amateur vitorla-, evezési- és úszóverseny programmja. A.) Vitorlaverseny. I. 4. tonnán felüli Yachtok számára. Legjobb hajók. Fél, vagy egészen fedettek. Táv: az időjáráshoz viszonyítva: 6000—28000 meter uszójelekkel kitűzött háromszögben. Díj: a versenybizottság tiszteletdíja 50 arany értékben. Tét: 4 drb. arany. II. 4. tonnán alóli Yachtok számára. Legjobb hajók. Félfedelüek. Táv: az időjáráshoz viszonyítva 3000—19000 meter uszójelekkel kitűzött háromszögben. Dij: Gróf Ziehy-Kray irma Őméltósága tiszteletdíja. Tét: 3 drb. arany. III. Nyílt csónakok és vitorlás sandolinok számára. Legjobb hajók. Táv az időjáráshoz viszonyítva 2000—8000 meter, uszójelekkel kitűzött háromszögben. Díj: a verseny-bizottság tiszteletdíja: 10 arany értékben. Tét: 1 drb. arany. B.) Evezési verseny. I. Négi/ evezős, kiálló villás hajók számára kormáni/os nélkül.' Legjobb hajók. Táv: 2500 meter. Fordulás nélkül. Vándordíj: a füredi hölgyek tiszteletdíja 250 frt értékben. A díj 3 egymásutáni évbeni megnyerés után megy csak át a győző tulajdonába. A győzők 4 arany érmet kapnak. Tét: 4 drb. arany. II. Kétevezős —egyes—kiállás villás hajók fpairsared] számára kormányos nélkül. A versenyben csak júniszok vehetnek részt. Palánkos, külső tőre épített hajók. Legkisebb szélesség 65 centimeter. Táv: 2000 meter fordulás nélkül. Fedett hajók megengedve. Dij: Győr sz. kir. város tiszteletdíja 10 arany értékben. A győzők 2 arany emlékérmet kapnak. Tét: 2 drb. arany. III. Grönlandi [sandolin] hajók számára. Palánkos, külső tőre épített hajó. Fedett hajók megengedve. Legkisebb szélesség 50 centimeter. Táv: 1000 meter. Fordulás nélkül. Díj: a győri csónakázó egylet tiszteletdija 10 arany értékben. A győző arany emlékérmet kap. Tét: 1 drb. arany. 11". Egyes — párevezős — kiáltó villás hajók [single skullj számára. Palánkos vagy sima hajók, külső tővel vagy anélkül. Fedett hajók megengedve. Legkisebb szélesség 50 centimeter. Táv: 2000 meter. Fordulás nélkül. Dij: a versenybizottság tiszteletdíja 10 arany értékben. A győző arany emlékérmet kap. Tét: 1 drb. arany. I . Skiff-legjobb egyes-párevezős hajók számára. Harc a bajnokságért Magyarországon. Táv: 2500 meter. Fordulás nélkül. Díj: a verseny bizottság tiszteletdíja 15 arany értékben. A győző eze.ikiviil a magyarországi bajnoki címet és bajnokérmet nyeri. A bajnoki cím évenkint a b.-füredi versenyen védelmezendő. Tét: 1 drb. arany. VI. Négyevezős belső villás [inrigyed] hajók számára kormányossal. A versenyben csak juniszok vehetnek részt s csak magyarországi csónakázó egyletek tagjai. Palánkos, külső tőre épített hajó. Fedett hajó megengedve. Legkisebb szélesség 1 meter. Táv: 2500 meter. Fordulás nélkül. Díj: a győri hölgyek tiszteletdíja: 150 frt értékben. A győzők 5 arany emlékérmet kapnak. Tét: 5 drb. arany. VII. Hajósok és hajósmunkások versenye csavarevezéssel. Bármily hajó. A versenyben csak balatoni gőzhajói vagy Yacht matrózok, úgyszintén balatoni hajómunkások vehetnek részt. Táv: 800 meter Fordulás nélkül. Díj: az elsőnek 20 frt, ha legalább hárman neveznek, a másodiknak 10 frt, ha legalább öten neveznek, a harmadiknak 5 frt. Tét nincsen. VIII. Halászok versenye egyes párevezővel és kormányossal. A versenyben csak balatoni halászok s csak egy darab kemény fatörzsből vájt hajóval vehetnek részt. Táv: 800 meter. Fordulás nélkül. Díj: az elsőnek 20 frt, a másodiknak, ha legalább hárman neveznek 10 frt, a harmadiknak, ha legalább öten neveznek 5 forint. Tét nincs. C.) Úszóverseny. Táv: 1000 meter. Díj: a versenybizottság tiszteletdíja 10 arany értékben. Tét: 1 darab arany. A nevezések 1882. évi augusztus hó 10-ik napjának éji 12 órájáig a versenybizottság titkári hivatalához (Győr, a „győri csónakázó egylet helyiségében) küldendők Írásban a tét kiséretében, a versenyben résztvevő egyének, póttagok, a versenyre kiálló hajó megnevezése, az egyenruha és a jelző zászló körül írása mellett. A versenypálya: egyenes vonal. A verseny vize: álló. A verseny a kitűzött két napon mindenesetre, de figyelemmel az időjárásra, a versenybizottság által meghatározandó órák és sorrendben tartatik meg. Kezdetét azonban csak a Siófoknál érkező déli hajó befutása után 2 órával veheti. A versenyszabályok a „Vadász- és versenylapokéban, úgy a „Wiener allgemeine Sporzeitung"-ban tétetnek közzé, s kívánatra bárkinek megküldetnek. Kelt Győrött 1882. év julius hó 20-án. A győri csónakázó egylet által a b.-füredi verseny rendezésére kiküldött bizottság.