Zalamegye, 1882 (1.évfolyam, 1-27. szám)
1882-07-23 / 4. szám
okoznának. Feleletül szolgál erre a nép egyszerű észjárásán alapult azon hasonló esetbeni eljárás, miszerint tűzi veszedelem alkalmával senkinek eszébe nem jut fennakadni azon, hogy az égő ház szomszédjának fedele leromboltatik . mert tudja mindenki, hogy a veszélynek tovább terjedése csak igy akadályozható még. A mely szőlőt a phylloxera meglepett, az rövid idő alatt menthetetlenül veszve van. tehát u°'vis veszendő vagyon az, mely a roppant nagyságú veszélynek elhárítása tekintetéből megsemmisíttetik. Itt épen úgy, mint a tűzi veszély nél —közmondat szerint „megkell adnia pusztító elemnek a maga részét" mivel ha ezt nem teszszük, nemcsak az adót, hanem az egész tőke vagyont fogja az tőlünk elvinni, megsemmisíteni. — Még egyszer tehát, és egész meggyőződéssel kérjük, a kiszámíthatlan veszteség megelőzése tekintetéből a meszes-györki összes 40. holdnyi szőlőt teljesen és késedelem nélkül kiirtani és fertőztetleníteni. legyei élet. Phylloxera. A meszes-györki szőlőben f. évi junius hó végén eonstatált phylloxera elleni óvintézkedések tárgyában t. hó 19-én Keszthelyen értekezlet tartatott, melyen jelen voltak Miklós Gyula orsz. borászati kormánybiztos, Lehoezky és Máriátty kerületi phylloxera biztosok, Svastits Benó alispán, Göde Lajos járási szolgabíró, s a megyei phylloxera bizottság tagjai köziil mintegy 60-an; ezenkivül az ügy közérdekű voltánál fögva idegen megyékből részt vettek az értekezleten Szalay Imre országgyűlési képviselő Somogyból, Rolirer László, Ruppre^|t János, Marton Pál Vasmegyéből és többen. Az értekezlet az alispán által megnyittatván, az országos borászati kormány biztos ur előadta az infeetiv területnek részletes megállapítása végett teljesített vizsgálatok eredményét, mely szerint az inficiált terület eddig Ki hold terjedelemben állapíttatott meg, de ezenkivül is több gyanús folt észleltetett, mely még a folytatólagos vizsgálatot igényli; ugy hogy a 71 holdra terjedő sajátlagos meszes-györki szőlő egészben külön elbánás alá kell hogy vetessék, de ezen kívül is a vele közvetlen szomszédos Vas és Becze hegységek folytonos és gondos megfigyelésben részesítendők. A veszély nagysága tehát constatáltatván, a kormánybiztos ur előadta azon eljárási módozatokat, melyek a phylloxera elleni küzdelemben az eddigi tapasztalatok szerint sikert ígérhetnek, hangsúlyozván, hogy ily nagy területen elharapódzott bajjal szemben már inficiált területen a teljes és gyökeres irtás sikerrel nem alkalmazható, hanem arra kell törekedni, hogy nagyobb mérvű gyérítés és fokozott trágyázás által a szőlőtők termő képessége fentartassék. Az a felett kifejlett beható eszmecsere után az értekezlet abban állapodott meg, hogy a baj fészkét képező, teljesen phylloxera lepett pontokon a teljes irtás, a kevésbé megtámodott téreken pedig a gyérítés haladéktalanul foganatosíttassék, hogy a veszély rajzás által való tovaterjedésének eleje vehető legyen. Ezen munkálatokhoz a kormánybiztos ur a magas kormány kitelhető segélyét helyezvén kilátásba, elhatároztatott, hogy e célra a megyéből, és pedig lehetőleg a két muraközi járásból 100 munkás állittassék ki, kik a munkálatok idejének tertamára a helyi viszonyokhoz mérve napibért, s a munka szinhelyen állandó elhelyezést nyernek, miáltal megszűnik a veszély, hogy a baj a ja jól azokat, kik házánál megfordulnak; s ha még valaki hiúságát azzal csiklandozza, hogy borait dicséri, nem csak hogy nem sajnálja, hanem annak örül, minél több fogy el belőle. De azt már igen rosz néven veszi, ha a termést akkor pazarolják, mikor még szőlőszem. Megérdemli-e, hogy szóba hozzuk itt azt is, a miről nem tudjuk, hogy a természet melyik országába tartozik? Valószínű, hogy az élősdiek közé. Annyi bizonyos, hogy a kinek egyszer szerencsétlensége volt hozzá, azt ellenségévé tette. Egész életén át harcol az ember ellene, élesre fent acéllal intézi a támadásokat, s mégis Ő marad a győztes; pedig oly kicsiny, oly tehetetlennek látszik. Egy hasznot azonban mégis hajt; nagyobb pontossággal megmondja az időváltozásokat, mint a meteorologiai észleletek. De ezt is olyan égető fájdalmak árán vásároltatja meg, hogy szívesen elengedné az ember. Nem nagy fejtörésbe kerül kitalálni, hogy ez nem más, mint az az átkozott tyúkszem. Az, amiről még érdemes megemlékezni, csekélységnek látszik ugyan, de alaposabban vizsgálva, fontos tényezője a nagy természetnek. Belőle alkotá Isten az első embert, és a földkerekén alig tévedhet olyan helyre a szem, hol ezerféle alakban — majd mesterségesen formálva, majd meg természetesen képződve — vele nem találkoznék. Közös anyánknak, a földnek is főalkotó elemét képezi. S midőn már mindenkinek kelletlenek vagyunk, ez ölel kebelére, édes testvérévé fogad, sőt hasonmásává alakit át bennünket. Minden lépten nyomon rá akadunk. És ez jól van igy, mert ha az írást befejezzük, és az itató papír nincs kéznél, jó szolgálatot tesz egynéhány p orsz e m. —n. munkások szerszámain és öltönyein tovahurcoltathassék. A szükséges szakértőket a minisztérium fogja alkalmazni s az irtáshoz való szénkéneg is a kormány által küldetik, s a munkálatok már jövő hétfőn lehetőleg megkezdeti dők lesznek. — Végül az értekezlet a műveletek felügyeletére Csanády Gusztáv keszthelyi gazdasági intézeti tanár urat a magas kormány által biztosul kineveztetni kérte. Ezek voltak az értekezlet megállapodásai, a melyeknek, és velük kapcsolatban a legszigorúbb zárlatnak pontos keresztülvitele mellett a baj terjedésének meggátlása biztosan, de lehetőleg megszüntetése is remélhető. Megemlítjük végül, hogy Svastits Benó alispán ur a fenti megállapodások alapján a munkások kiállitásábiztosítása végett, f. hó 20-án személyesen utazott muraközbe, és megtette az intézkedéseket arra hogy a 100 munkás azonnal Keszthelyre utazzék, amint a munkálatok megkezdésének ideje a minisztérium által táviratilag jeleztetik. — A szombathelyi m. kir. erdőfelügyelőségnek Zalamegyeerdőségei 1881. évi állapotára vonatkozó jelentése. (Folytatás.) A fentebb előadottakból kifolyólag ezen megye erdőségeinek állapotára s mikénti kezelésére vonatkozó véleményemet — az erdőbirtok jogi minősége sze:iat a következőkben foglalhatom össze. Ugyanis Az állam erdők ezen megyében csakis GelseSziget és Balaton-Szőllős határaiban fordulnak elő. Ezek állapotáról — mivel ez ideig beutazva nem lettek — az ei'dőfeliigyeló'ség tájékozéssal nem bír. A községi valamint az úrbéri és nemesi közbirtokossági erdők*) ezen törvényhatóság területén levő összes erdőségből 19%-ot képviselnek, melyből mintegy %„ wjsz mező - gazdasági művelésre állandóan alkalmas talajon fekszik, : ,/ l 0 rész feltétlen erdő talajt borít és mintegy "in rész véd-erdőt képez; továbbá mintegy (30% szállaló, 30"/,, szálerdő és 10% mint sarjerdő a legkülönbözőbb fordák névleges alkalmazása mellett.kezeltetik és legalább 90% minden rendszeres erdőgazdasági • üzemterv nélkül és egyáltalában szakértő tisztek mellőzésével használtatik. Kevés kivétellel szomorú látványt nyújt a szóban forgó erdők állapota, melyeknek egy része birtokosaik tudatlansága és hanyagsága folytán már úgy szólván teljesen elpusztult. Ilyenek részben azon községi és úrbéres közbirtokossági erdők, melyek az illető fanemek legmagasabb koráig fenntartatván, , a túlélt és korhadásnak indult egyedek folytonos kiszálalása mellett használtatnak fel. Természetesen emellett a legeltetés megszorítás nélkül történvén, utánnövésről szó sem lehet.. Az ekként kezelt erdők zárlata tehát mindinkább lazulván, a televény képződés is évről évre apadt, míg végre annak legcsekélyebb maradványa is az égető napsugarak behatása folytán felemésztetvén, a talaj teljesen kiszáradt és majdnem egészen termelteti -nné lett. Szóval a végpusztulást nyújtó hitvány stadiumába jutottak, melyeknek újra erdősítése vajmi nehezen és csakis tetemes áldozatok árán fog csak sikerülhetni. A kérdéses erdők szánandó állapotának oka továbbá a szakavatatlanságban is rejlik, amelyet a szálerdők, kevésbé a sarjerdők felújításánál tanúsítanak, amelyek hiányos sikerülése leginkább az elő és utó kímélet be nem tartás;'., valamint a legeltetési túlkapásokban gyökerezik. Felemlítendő még az erdő védelem hiányossága is. Ez legtöbb esetben a község valamely szegényebb sorsú lakosára bizatik, ki miután csekély évi bére mellett más kereseti forrásra is van utalva, az őrizetére bízott erdőkkel vajmi keveset goi.dol, amellett pedig az erdő ápolásáról fogalma sincs. Mivel ezen erdők fennállása van leginkább vészé lyeztetve, óhajtandó, h >gy ezekre nézve mielőbb foganatba vétetnének azon rendszabályok, melyeket az erdőtörvény 18., 21 és 22. §-ai tartalmaznak. Az egyházi testületek és személyek használatában levé erdők a megye erdőterületének 14%-át képezik. Ezek mintegy 5/ 1 0 részben feltétlen erdőtalajon vaunak, ' M 1 részben véderdőt képeznek és csak mintegy 4 io részben borítanak oly talajt, mely mezőgazdasági művelésre állandóan alkalmas. Fanemek szerint ezen erdők : i ,„ részben tölgyesek, 4/ 1 0 részben bükk s más lomblevelű állabok, '> ,„,, részben tűlevelű és 2 5/ 10 0 részben vegyes állabokból állanak. Ezekből mintegy : ,/ l(1 rész térbeosztás szerinti szálerdő üzemben, 2/ 1 0 rész pe*l Ézoti két különböző tulajdonjogi cini alatt szereplő erdőségeket nemcsak azon okból találtam célszerűnek itt kapcsolatosan felemlíteni: mert mind a hiányos kezelés, mind pedi" a rendszertelen kihasználás folytán egyöntetű szóm TÚ képet nyújtanak, hanem azon szempontból is, inert az úrbéri elkülönítés alkalmával a volt urbeé sek közös használatába átment erdő illetőség a legtöbb helyen ielcseréltetik a községi. — mint erkölcsi testület — erdejével, és viszont. Úgyannyira, hogy a szolgabirúságok utján beérkezett és a katasztertói nyert adatok összehasonlításából kitűnt. hogy az egyes úrbéri vagv községi erdőterületek, míg az egyiknél mint községi erdők, addig a másiknál, mint felosztott vagy osztatlau közbirtokossági erdő címen szerepelnek. Ilv eltérések kiderítése leghelyesebben az üzemtervek felülvizsgálása alkalmával történhetnék meg. dig minden rendszeres üzemterv nélkül szálalva használtatik fel. Aránylag legjobb állapatban vannak a bükkös állabok. A nem szakértő tisztek tudatlan és hanyag kezelése, az erdészetnek a gazdászati kormányzat alárendeltsége és ezek befolyása által gyakorolt nagymérvű legeltetésnek tulajdonítható, hogy a tölgy és vegyes állabokból a használhatóbb törzsek legnagyobb részt kiszálalva vaunak, továbbá, hogy a még egy két évtizeddel ezelőtt diszlő tölgyes állabok jelenleg majdnem kopár birkalegelőkké váltak. — Ami a kérdéses erdők kezelését illeti, azokat legnagyobb részt csak gyakorlatilag képzett erdőtisztek vezetik a gazdászati főtiszt rendelkezése mellett. Legí bb esetben elegendő védszemélyzet van alkalmazva. Elméletileg kéj izett erdőtisztek csakis a nagyobb erdőbirtokokon vaunak csekély számban. Kisebb egyházi testületek és plébánosok erdőbirtokain az erdőkezelés és erdővédelem többnyire egv személyben központosul, kiknek azonban az erdőápolásról alig van fagalmuk; az erdővédelemre csekély gond fordlttatik. Mint már megelőzőleg említém, eddigelé az egyházi erdők - a nagyobb egyházi erdők kivételével rendszeres üzemterv nélkül használtattak fel. A vágásokra — történjék a felújítás mesterséges vagy természetes uton — kevés vagy épen semmi gondot sem fordítanak, sőt egyes esetekben a természet működését is gátolják a nagymérvű legeltetés által. A felsorolt okok alapján ezen erdőknél is égető szükség az erdőtörvény 18, 21 és 22 §-ainak intézkedéseit az utódok érdekében foganatosítani. A közalapítványi erdők ezen megye területén 2334 kataszteri holdat tesznek, rendszeres üzemterv szerint kezeltetnek szakértő erdészek felügyelete alatt. Ezen erdők állap >ía minden tekintetben jónak jelezhető. — A lii t!) i zoíná ny ok birtokában levő erdők a megye összes erdőterületének 31%-át foglalják el. 90—120 éves szálerdő üzemben jobbadán gyakortilag képzett szakértő erdőtisztek által kezeltetnek. Kendszeres üzemterv csakis herceg Eszterházy-féle hitbizományi uradalomban van. A többi hitbizományi uradalomnál az erdők kezelése a forda évei szerint a térképen egyenlő nagyságban jelzett vágás területek kihasználására és ugyanazoknak évenkénti mesterséges felújítására, emellett az erdő védelemnek elegendő mérvben való gyakorlására szorítkozik. Mivel az évi vágások kihasználásán felül a szóban forgó erdőbirtokosok nem terjeszkednek, a vágások pedig elég jó ápolásban részesülnek, továbbá a legeltetést korlátolt mérvben gyakorolják: ezeknek alapján állapatok minden irányban kielégítő. A részvény társulati erdők csakis f>29 kataszteri holdat tesznek, melyekből azonban 32 hold tulajdonkép nem erdő, hanem a vasut-vonal részére kisajátított volt erdőrészek, melyek a kataszternél mint erdők szerepelnek. A többi 497 hold az osztrák földhitel-intézet tulajdonát képezi. Mivel azonban a kir. ordőfelőgyelőség ezen erdőrészt még nem utazta be, annak állapata felől ez ideig kellő tájékozottsággal nem bír. (Vége köv.) Zala-Egerszeg, 18S2. julius 1K. Tisztelt szerkesztő úr! A „Zalamegye" 3-ík számában közzétett s hozzám intézett „Nyilt levél"-re vonatkozólag bátorkodom a következőket előadni. Midőn a m. kir. t. adófelügyelőség 18K0-ik évben adóleszámolás végett hivatalból egy adóleszámolót küldött városunkba, ezen leszámoló részére a városi pénztárból 1)41 frt lett kiutalva. A városi pénztárból kiutalt ezen (>41 frtra nézve a városi képviselő-testület megbizásából kérvényt intéztem a tek. megyei közigazgatási bizottsághoz, hogy mondja ki végzésileg, váljon a városi jegyző, mint hanyagsággal vádlott, köteles-e a leszámítolás foganatosítására szükségelt 041 frtot a városi pénztárnak megtéríteni, vagy nem? Alulirt azon véleményben vagyok, hogy a tek. megyei közigazgatási bizottságnál ezen ügy még érdemlegesen nem lett elintézve, mert beterjesztett kérvényemre még eddig választ nem kaptam; sőt még arról sincsen hivatalos uton tudomásom, hogy a városi jegyző úr ez érdemben meg lett volna bírságolva. Ennyit tettem ezen ügyben és hogy többet nem tehettem, ennek oka, mert beterjesztett kérvényemre még választ nem kaptam. Miszory Ignác városbíró.
