Zalai Összetartás, 1945. január-december (2. évfolyam, 1-63. szám)

1945-01-26 / 20. szám

KM«, fjuukár U ZALAI OStUTARTAS Dr. Gera József, a Országos^Vezetője Lentiben Dr. Ger a József országos kőrútján ellá- togalott a falai végekre is és a napokban Lenti­ben járt. A zsúfolásig megtelt moziteremben, főként a honvédség tagjai részére hatalmas beszédet mondott. A közönség kitörő lelke­sedéssel köszöntötte a sok kitüntetési sávval megjelenő régi harcost. Beszedő ele jón át­tekintést adott a világtörténelemben olyan so- bak által nélkülözhetetlennek és halhatatlan- alak meghirdetett liberalizmus lényegéről, «mely meghalt, meg kellett halnia, hogy he­gyébe a nemzetiszocializmus világeszméje ke­rülhessen az életet irányító eszinényiség irón­iára. Beszéde további részében villogó logi­kával bebizonyította a nemzetiszocializmus ma­gyar változatának, a hungarizmusnak óriási «mber- és társadalom-, valamint nemzetala- BStó és nemzetmegújító erejét. A világnézeti karcban nem állhatja «wieg a helyét Hz b nemzet, amely nem tudja, miért harcol —- mondotta többek között. A legfontosabb lényező tehát, hogy a §zéles néptömegeket te­lítsük az eszmével, hogy szellemileg is kiemel­kedjenek a liberalizmus rabszolgaságából. De a harcoló katona agy velejében is első helyen löell állnia annak a tudatnak, mik azok a •élők, amelyek szolgálatában neki helyt kell filnia, mik azok a jövő nagy tervek, amelye­ket csak a hungarista szellemmel megerősö­dött: népmilliók helytállásai s a hungarista esz­ményiséggel eltelített lelkű harcosok halalra- szánt küzdelme és áldozatvállalása hozhat meg a nemzetnek. Ehhez a nagy jövendőhöz a nemzet teljes erőbevetése szükséges. De be is kell vetnie minden erkölcsi, szellemi és fizikai erejét mindenkinek, mert aki ezt meg­tagadja, azt a hungarizmus könyörtelenül el fogja söpörni a létezés útjáról. Nincs megalkuvás, csak elszán!, kö­nyörtelen cs szenthitű kü/de em, harc, a győzelemig. Dr. Gera szavai a megjelent tisztikar és le­génység őszinte helyeslésével találkozott, s megállapítható, hogy magvető szavai jó földbe hullottak. Ugyanaznap a lenti járási pártszervezet he­lyiségében a párt tisztségviselői részére tartott részletes tájékoztatást dr. Gera. Minden vo­natkozásra kiterjedően felvilágosítást adott a Párt és a közigazgatás munkájának kapcso­latáról és bőségesen ismertette azokat a szem­pontokat, amelyeket a párt tisztségviselőinek figyelmébe kell venniök a mindennapi élet ezerféle változásában. A tájékoztatás után dr. Gera maga is tájékozódott az ottani hely­zetről a földek bevetésétől kezdve, egészen a tisztségviselők személyi ügyeiig. Látogatását a lenti járás nagyon sokáig emlékezetében fogja tartani. A pártépítés országos vezetője másnap útbaindult további célok és további feladatok felé. Londoni hír szerint Miklós Béláék áruló tár­sasága Moszkvában aláírta a fegyverszüneti diktátumot. A diktátumnak 19 pontja van és flzt az egyesült nemzetek (részéről IVorosilov* irta alá. A gyászos »egyezmény« első pontja szerint Magyarország beszünteti az ellenségeskedést a Szovjet-Unióval, Csehszlovákiával és Jugoszlá­viával szemben. Ugyanakkor megszüntet min­den kapcsolatot Németországgal, lefegyverzi a magyar területen levő, esetleg még fegyvert viselő német alakulatokat és a német katonákat hadifogolyként átadja a Szovjet-Uniónak. Ma­gyarország hadatüzen Németországnak. Ma­gyarország internálja a német nemzetiségüe­Magyarország köteles a szövetségesek szol­gálatára szárazföldi-, vízi- és légitámaszpon­tokat fenntartani — az egyesült nemzetek meg­bízottjának kijelölése szerint — és ezéket a támaszpontokat állandó rendelkezésre bocsá­tani. Köteles 8 gyalogos hadosztályt felállítani. Ezeket az alakulatokat az ország területén kí­vül is felhasználhatják. Amikor a Németor­szággal szembeni háború végetér, ezeket az alakulatokat leszerelik, illetőleg békebeli ál­lományra redukálják és ennek végrehajtására Bz egyesült nemzetek külön Í9 felügyelnek. Magyarország kiüríti Csehszlovákia, Jugo­szlávia és Románia területeit, azokat a terü­leteket, amelyeket Magyarország ezektől az országoktól" elfoglalt és az idevonatkozó tör­vényeket megsemmisíti. Magyarország kormá­nya a Szovjetúnió és szövetséges hadseregnek «zabad mozgást biztosít az ország területén, ezeket a hadseregeket saját közlekedési esz­közei és saját költségén utasítás szerint szál­lítja. Köteles minden hadifoglyot, internáltat «zabadonbocsátani. Azokat a jugoszláv, ille­tőleg csehszlovák polgárokat, akiket a magyar kormány a háború során, vagy megelőzőleg elmozdított lakóhelyükről, eredeti lakóhelyükre visszaszállítani köteles. A költöztetés minden ■É—mimnmrtrwi ni—— ----■ íg y Magyarország háromszázmillió amerikai dollárt fizet kárpótlásként, amelyet 6 éve» részletekben törleszthet le. Ebből az összegből kétszázmillió a Szovjetúniónak, százmilliót Ju­goszláviának és Csehszlovákiának fizet. Ezen­kívül kártérítést fizet még a szövetséges nem­zetek közül azoknak, amelyeknek kárt okozott, ezt azonban később, a háborúskodás befejezés» után állapítják meg. Továbbá Miklós Béláék kötelezik magukat, hogy a háborús bűnösök bíróság elé állítását szorgalmazzák és az egyesült nemzeteknek • tekintetben teljes segítséget nyújtanak. Mindé» hitlerista szervezetet feloszlatnak és azokat későbbi időpontban sem engedik tovább mű­ködni. Az időszaki laptermékek, színház, filn\ rádió, távirati iroda, telefon, csak a Szovjet­únió val való legszorosabb egyetértésben léte­síthető. Ti Az arcvonaltól 50—100 kilométer távol­ságra, a Szovjetúnió hadvezetőségének bele­egyezése után a magyar közigazgatás vissza­állítható. A fegyverszünet tartama alatt a szövetsége» ellenőrző bizottság ellenőrzi azt, hogy Magyar- ország a diktátumot teljes egészében végr»- hajtja-e. Az 1938. november 2-i és az 1940. augusz­tus 30-i bécsi döntés semmis és érvénytelen. A fentiek az aláírás napján lépnek életbe. Népes hungarista tagértekezlet volt tegnap a Vármegyeház nagytermében A Nyilaskeresztes Párt Hungarista Mozgalom zalaegerszegi szervezete tegnap a vármegye­ház zsúfolásig megtöltött nagytermében tag- értekezletet tartott, amelyen a tisztségviselők és a tagokon kívül résztvett a város vezető társadalma és a különböző egyesületek ki­küldöttei. N Bocföi di Ferenc helyettes városvezető pair fontos bejelentése után dr. F á b i á n Györgyi városi szemlélő mondott magasszárnyalású be­szédet. — Egyet szabad tennünk — mondotta —, bízunk és ökölbe szorított kézzel küzdünk. Én és Te elpusztulhatunk, de a nemzet az meg­marad. Mert, ha nem harcolunk úgy, ahogjf azt magyar becsületünk megkívánja akkon megérhetjük, hogy egykor majd rabszolga­sorsban élő gyermekeink elénk állanak és fele­lőségre vonnak, hogy miért is kell nekik így( élni. És akkor mi nem tehetünk mást, mini szégyenkezve, lehajtott fejjel be kell valla­nunk, hogy: azért, fiacskám, mert apád gyáva volt. További beszédében rövid tájékoztatást adotf a harcterekről, majd méltatta azt a hősies­séget, amelyet Budapest védői tanúsítanak a százszoros túlerővel szemben. B á r á ny István helyettes megyevezető nem­zetünk nagy sorsproblémáját boncolgatta. Be­szélt a régi rendszerről, az idealisták és a ma­terialisták erőösszeméréséről. Az idealisták a hungaristák, akik csak azért küzdöttek, hogy megmutassák, ebben a nemzetben van élni- akarás. Akik megfogták a kezünket, mi égyüti menetelünk — mondotta —, de voltak, akik gúnyos mosolygással és kézlegyintéssel elin­téztek berniünket, s éppen ez adott erőt a további nagy küzdelemhez. Volt erőnk és lesi is! A hit csodatevő értjéről és a hűség nemes­ségéről beszélt Bárány testvér, majd befeje­zésül a következőket mondotta: — Ne gondolják azok, akik a nemzeti élet­nek a halálraítélésében benne voltak, hogy könnyen megszabadulnak. Most romokat épí­tünk és nincs időnk arra, hogy férgeket tapos­sunk el, de eljön az idő, amikor mindenkit számadásra hívunk és amikor felelnie kell a nemzet ellen elkövetett összes bűneiért. Az értekezlet a Hungarista-induló elének- lésével végződött és a hallgatóság azzal a jéüesJ érzéssel hagyta el a termet, hogy: egy újabb világ tárult ki előtte, egy újabb út, amelynek végén, mint intőjel, ott ragyog a Nyilaskereszt, Kitartás! Éljen Szálasi! Az áruló Miklós Béláék Moszkvában aláírták a fegyver­szüneti parancsot terhét Magyarország viseli, különös gondot for­dítva az egészségügyi irányelvekről. Magyar- ország kötelezi magát, hogy szabadon bocsát minden olyan személyt, aki a szövetséges nem­zetekkel való együttműködés miatt került fog­ságba. Nemzetiségre es vallásra váló tekintet nélkül biztosítani kell minden állampolgár egyenlőségét. A megkülönböztető törvényeket el kell törölni és az ezekből származó károkat meg kell teríteni. Általában a nemzetiségekkel ugv kell bánni, mint saját magyarfajú polgá­rokkal. Magyarország kötelezi magát, hogy a Szov­jetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviá­nak visszaszolgáltat minden onnan elhozott ál­lami tulajdont, például gyárak berendezését, mozdonyokat, vagonokat, történelmi műemlé­keket, muzeális tárgyakat, stb. Hadizsákmány­ként átad a Szovjetuniónak minden német eredetű katonai anyagot. Szovjet felhatalmazás nélkül nem vihető lei semmiféle német vaayon- tárgy, még a szövetséges államokba sem. Magyarország átad minden dunai kikötőben lévő hajót, amely az egyesült nemzetek bár­melyikének tulajdonában volt. Át kell adni a magyar kereskedelmi gőzösöket, akár foN ami hajózás céljait szolgálják is azok, akár dig tengeri kereskedelem céljaira építették. \ át­adások alatt keletkezett mindennemű. érért a magyar kormány viseli a felelőssége, A szövetséges kormányok ellenőrző s.Avvei számára a magyar állam rendszeres fizetést ad magyar pénzben, továbbá lakásról és fűtő­anyagról is a magyar állam gondoskodik. Ál­talában a magyar állam gondoskodik a szövet­séges kormányok kiküldötteinek mindennemű szükségleteiről. Magyarország jóvá teszi a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának a háború folyamán, a megszállás alatt okozott károkat. Magyarország elveszítette a háborút, de tekin­tettel, hogy hadatüzent Németországnak, a ma­gyar állam a jóvátételnek csak egy részét ■ fizeti meg, a többit majd Németország viseli.

Next

/
Thumbnails
Contents