Zalai Összetartás, 1945. január-december (2. évfolyam, 1-63. szám)

1945-03-21 / 63. szám

SZERDA, 1935« ralrelns fL It CvYoYjtm, 65. nXtfU hm - wmmammmmmmmmmmmmmm Szerkesztőség: Zalaegerszeg, Tompa-utca 4. sz. Telefon: 212. mm ÉHHMnoHMÉiaai SgWBSiBi Felelős szeiResztő: CSORDÁSJANOS Kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Tüttőssy-utca 12. Telefon: 80. „Nagypéntek nélkül nincs fe]tämadäs!<((S:a/asii —wfíargj-iii mim\ w \imMmiwvmawvamgr\mwn*rmr\n mamouamm ncmrin—nwiimiiiiiii i ..... i ■ im nt um..mm um mhii j A dél- és középdunántúli magyar-német offenziva megállítására indította nagy ellentámadását a szovjet Székesfehérvár és Felsőgalla között íf.Hadászatilagjelentéktelen Székesfehérvárnak szovjet kézre kerülése Tavaszi riadó Az ország talán legnehezebb tele után megérkezett a tavasz. A ter­mészet tavaszi riadóját a pacsirták dalolják a hófoltos told fedett.'Sza­vukra megindul az élet a gyöke­rekben és a rügyekben, a tőid­ben és a föld feiett. A természet munkába állt. A magyar falvak lakossága most is felfigyelt a ter­mészet riasztó szavára s legtöbb községben már seroegve vágja az eke a pihent földet. A kenyeret teremtő szent munka megindult. A férfiak nagyrésze honvédelmi szol­gálatot teljesít ugyan, de ez nem lehet akadálya a mezei munkák elvégzésének. Ahol hiányzik -a gazda, ott a család nőtagjai le­ventekorú ifjak segítségével indul­nak munkára. A honvédség és a német védőerő is minden lehető segítséget megad, igában és em­beri erőben, hogy fennakadás ne legyen a hátország munkájában, termelésében. Minden magyar földművelő is­van azzal is, hogy a szemet, amit most vet belé az áldott baráz­dába, már felszabadított mag) al­karok fogják learatni. A búzaszem, amely elrejtőzik a sok könnyel áz­tatott magyar földben, arány ka­lászait már a szabad magyar haza napsugaraiban fogja csillogtatni. Dunántúl és a Kis-Ali öld sza­badon élő, sok megpróbáltatástól mentesült népére nagy feladat há­rul. Neki keli táplálni kenyérrel a honvédség harcom katonáit, a me­nekültek, mindent elvesztett, de nemzetfenntartó seregét és neki kell előteremteni azokat az esd ve várt magyar cipókat, amelyeket a felszabadító honvédsereg!: fos vinni O O a rabságból kimentett, kiéhezett magyar testvéreknek. A feladat nagy, talán nagyobb, mint amen ­nyit elképzelésünk szerint elbír ez a föld, de hisszük, hogy a magyar föld munkásai meg fogják ezt ol­dani tudással, akarattal, ha kell, éjjel-nappaii munkával, mert nem történhetik meg az, hogy a rab­ságból szabadult magyar nép ke­nyér nélkül maradjon. Műveletlen föld, bitang föld ebben az ország­ban nem maradhat! — mondotta a Nemzetvezető s intelme parancs a magyar népnek, az élet paran­csa. Nem történhetik meg az, hogy itt is parlag és puszta maradjon a haza földje, ahol szabad kezek vannak, ahol új élet terem a szí­vekben, ahol új jogot, új »orsot A magyar hadszíntérről jelentik: A Székesleüér vár és Eeisőgana kö­zölt indított szovjet támaaó vállal­kozásnak nincsenek határozott cél­jai és csak a szovjet vezetőség indította ezt az ellentámadást a Baiaioa és a Duna, valamint a Ba.aton és a Dráva között meg­indult német offenzív a megáliiá- sára. Ezt a megállapítást tette ked- I den a WiUielmstrasse katonai szó- : vivője. A bolsevisták kétségtelenül erős ellentámadása elsősorban a né­met támadás megakadályozását cé- | íozzák. Ez azonban nem sikerült ; az ellenséges főparancsnokságnak, ! mert a nemet kötelékek az erős ; e lentámadás «.lenére folytatták lá- í madó mozdulataikat. A német nyo- í más most főleg déli irányban ha- ! iád. A mostani hadihelyzetet te- j kintve, semmi jelentőséggel nem kap a dolgozó nép, ahol a munka himnusza az ima. A magyar parasztságot a Nem­zetvezető a nemzet gerincének ne­vezte. Ez a gerinc töretlen és tör­bír az, hogy Székesfehérvárba is­mét benyomultak a szovjet csa­patok. Eelsőgalla szilárdan német kézen van. Tatánál, amely Felső­ül ok sága: A Siklóstól délnyugatra lévő drávai hídfőállásunkat csapa­taink a március 19-re virradó éjjel tervszerűen kiürítették, a nélkül, hogy az edcnség terveinket meg­zavarhatta volna. Időközben bol­gár és bolsevista erőkkel megszállt állásainkra a helyzetet nem ismerő szovjet csatarepülők és tüzérség bombazáport és tüzérségi tüzet zú­dított. Székesfehérvár és Felsőgalla heteden. Ebben bízunk, mert eb­ben bízhatunk! A magyar paraszt érti a tavasz riadóját, ismeri feladatát, ezért a nemzet bizalommal tekint azokra gailától 20 kilométerre északnyu­gatra fekszik, a bolsevisták erős nyomást fejtenek ki. (MTI) között az ellenség 20 lövészhadosz- táüyal és sok páncéloskötelékkel folytatta támadásait és a Vértes­hegység völgyki járómái lévő betö­rési helyét sikerült északkeleti irányban kibővítenie. Itt azonban makacs harcok után reteszádásaink előtt elakadtak. A Bakony keleti szélén az ellenség támadó kötelékeit már csekély térnyerés után fel­fogtuk. Tovibiira is kemény harcok dúlnak keleten A keleti arcvonal helyzetéről je­lenti a német védőerő főparancs­noksága: A szlovák Érc-hegység­ben csapataink a bolsevistáknak Zólyom irányában tervezett áttöré­sét makacs «.hárító harcokban meg­hiúsították. A stetdni hídfő bátor védői a bolsevistáknak páncélosok­kal és rohamlövegekkel indított összes támadásait megrövidített ál­lásaik előtt felfogták. A Nyugat- és Kelet-Poroszorsz^gért folyó nagy csata hevessége tegnap még fokozódott. A Kurfö.dön is kemény harcokban állanak hadosztályaink Frauenburgtói kétoldalt a bolse­vista támadó hadseregekkel szem­ben, amelyeket azonban elhárító harcokban és ellenlökésekkel, az el­lenségnek súlyos veszteségeket okozva, felfogták. A bolsevisták teg­nap 84 repülőgépet veszítettek. (PK) a kérges kezekre, amelyek kemé­nyen tartják az ekét és amelyek meg fogják nyerni a front mögött is a csatát, a magyar nemzet ke­nyér-csatáját. (S) &*•» 2«* fi?i#p meri azt a nagy felelősséget, amely vállaira súlyosodik. De tisztában KOSSUTH LAJOS 51 esztendővel ezelőtt, 1894. március 20-án hajtotta le fejét örök álomra, hazájától távol, az o asz Turinban, ahonnan a hosszú emigráció a att mindig élénk figyelemmel kísérte hazája sorsát. Kossuth Lajos neve mintegy évszázad óta minden valamire való magyar előtt ismert volt, s nagyon sok alkalommal használták fel kü- löníele politikai egyesülések cégé rül. Kossuth neve egybefont min­den idők magyar szabadságtörékv őseivel s innen van az, hogy ma is, amikor a magyarság é et-halál harcában szabadságáért harcol, odaát, Debrecenben, ahol amiakid éjén Kossuth kormánya is székelt, azok a gyávák, akik nem merték vállalni a magyarság harcát, szin­tén cégérül választották. Kossuth nevével, aki nem a németek, ha­nem a Habsburgok elnyomó politikája elen küzdött, éppúgy vissza­élnek, mint a múltban is nagyon sokszor és nagyon sokan. Mi magunk is a magyar szab adság, a magyar függetlenség hí­vei vagyunk, de szerintünk a ma gyár szabadságot a keleti bolseviz- mus veszélyezteti minden időknél jobban, s éppen ezért a I egeiszán- tabban harcolunk ellene. Kossuth Lajos ebben a háborúban nem ^állott volna Miklós Bé- láék közé és az ő kormánya min den bizonnyal nem Debrecenben székelne, mert talán ő maga is fegyvert ragadna a bolsevizmus el­len ... ft dKásas hídfőállást tes^vsxerSsa kiürítettük A magyarországi arcvonalról je­lenti a német védőerő főparancs-

Next

/
Thumbnails
Contents