Zalai Összetartás, 1945. január-december (2. évfolyam, 1-63. szám)
1945-03-02 / 48. szám
íf fyfjufron». 48. Mént. ZALAI PÉ5VTE&, 1945. míroíus 2. 9 ÖSSZETARTÁS Szerkesztőség: Felelős szer keszid: Kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Tompa-utca 4. sz. Telefon: 212. CSORDÁS JÁNOS Zalaegerszeg, Telefon: 80. Tüttősy-utca „Egy út, egy cél, egy vezér.“ A román anarchia (caj.) Nekünk magyaroknak szinte azt kellett hinnünk, hogy itt Dél- kelet-Európábau éppen Románia az az állam, amelynek irántunk táplált örök ellenszenve a hamu alatt is parázslik s még a tengely-barátsága idején is titkos bosszút forral a magyarság ellen. Ez a hitünk, \agy helyesebben meglátásunk, nagyon is reáds tényeken alapult. Éppen ezért külpolitikánknak egyik legnagyobb feladatává vált, hogy ezzel a bosszút forraló különös néppel valamikép megegyezésre jusson. Ez a kísérlet azonban az emlékezetes turnu-severini tanácskozáson kudarcot vallott s a tengelyhatalmak bécsi döntését is minél előbb igyekeztek felrúgni a túlzottan sorén románok. Számunkra nem maradt más hátra, mint számolni azzal a lebe- j tőséggel, hogy előbb, vagy utóbb bekövetkezik a Romániával való fegyveres leszámolásunk ideje. A történelem kiszámíthatatlan akarata azonban másképpen döntőit. Románia, a régi bevált recept szerint, kiugrott a Németország oldalán viselt háborúból, abban a reményben, hogy mint a múltban, elsősorban a magyarság ellen megnyerheti a maga háborúját. Románia eme lépésének immár több, mint fél esztendeje. Mit hozott Románia számára ez a becstelen lépés? Mit nyert Románia a szövetségesek barátságával? Nem lecz nehéz rá válaszolni! Nem szűnt meg Románia számára a háború. A román ifjúság továbbra is vérzik, messze túl a trianoni román határokon. A román gazdasági élet a tönk kellős közepén áll. Munkásait, szakembereit máris, kiszállították a Szovjetunióba. A román hazafiak felett a szovjet irányította nép törvényszékek íté.kéznek. A legsovénebb román politikai mozgalomnak, a Vasgárdának tagjait egyre-másra börtönözik be és állítják a »szovjet-gidotin« alá. Ez folyik Romániában 1944. augusztusa óta. S most mi hír a szövetségesek oldalára visszakozott Romániából? Mint értesülünk, s mint már néhány nappal ezelőtt beszámoltunk ró-a, Kiajovában, Bukarestben, Brassóban és több más városban és tartományban kihirdették az ostromállapotot. A Radescu-kormány lövetett az anarchistákra, akik nem mások voltak, mint a legszélsőbb baloldali elemek, s nyugodtan mondhatjuk, Moszkva előfutárai. Radeseu kegyelmes úrnak ezért a o»e lekeci étéért vállalnia kellett • faZólyomtól keletre több bolsevista támadás hiúsult meg Breilauban makscs utcai husrcok dúlnik - Posen vcdáör&ége utoimd töltényig vádié a várost Ü* angolok és kanadaiak támadásai csiga- effást&ivcsVaá lassultak a Rajna és a Eüaas mentén A vezéri főhadiszállásról jelenti * a német védőerő főparancsnoksága: A szlovák Érc-hegységben, Zólyomiói keletre, a bolsevisták sok gyengébb támadást indítottak, amelyek azonban nem vezettek eredményre. Sziléziában a harcok Goldberg és Laliban térségére korlátozódlak. Páncélosok és páncélgránátosok ebben a térségben tegnap is meghiúsították a bolsevistáknak a völgybejáró irányában tervezett áttörési kísérletét. Breslau erődjének védőőrsége makacs utcai harcokat vív a délről betört ellenséggel. Guben város szélén veres veszteségekkel omlottak össze a bolsevisták megismételt támadásai. Arnswaide- től északra a bolsevistáknak páncélosok által támogatott támadócsoportjai több helyen az Ihna északi partjáig nyomultak előre, ott azonban elhárító tüzünkben elakadtak. Kelet-Pomerániában az, ellenség szárnyvonalainak fenyegetett helyzetét azzal akarta kiküszöbölni, hogy betörési területét oldalirányban kiszélesíteni igyelvezett. Páncélos-, lovas- es gyalogos kötelékei azonban a BubÜtztól délre és Rum- meisburgtól délkeletre lévő r etesz - arcvonaiunkát csak jelentéktelen mértékben tudta visszanyomni. Posen védőőrsége Gonell tábornok vezetése alatt 4 hét óta hősi harcokkal a végsőkig tartotta az ellenséges felvonulás szempontjából fontos közlekedési csomópontot. A védő- sereg harcai az ellenség nagy erőit kötörték le és annak súlyos veszteséget okoztak. A belváros közepén kis területre szorítva, az utolsó töltény kilövése után a hős védőket az ellenséges túlerő legyűrte. Nyugaton az angolok és kanadaiak a Maas és az Alsó-Rajna között már három hét óta tartó nagy ember- és anyagbevetés mellett folyó támadó hadműveleteikkel csak 1—2 kilométernyi területnyereségre Szálasi Ferenc országjárási beszédéből 1945 január 20. Egyet azonban ki kell jelentenem: büszke, gőgösen büszke vagyok iajtánkra és nemzetünkre. A hímgarizmus állj-t kiáltott az európai árulások sorozatának és magatartásával példát mutatott a kitartásra, becsületre és szövetségi hűségre. Kétségtelen, hogy október lőnek áruiási kísérlete felfordulást okozott, de nincs anarchia, a nemzet nem omlott össze, hanem hősi, egyedülálló küzdelmet folytat a plutokrata—marxis ta—judaisl a bitang rendszerek ellen. Nemzetünk nem itette íe a fegyvert, így a vörös hordák nem gázolhattak ellenállás nélkül rajtunk keresztül, hanem leire érthetetlen elhatározást és győzelmi akaratot állított vele szembe. Ha bizonyos téren nehézségek és bizonytalanságok vannak is, ez azért lehetséges, mert űz augusztus 23- val megindult árulás-sorozat következtében eddig még nem tudtunk olyan szilárd gátat építeni az ellenség elé, amely mögött az á.landó- sudság nyugodtságával rendezhetnénk dolgainkat. siszta »megbélyegzést« s mint a legújabb jelentések közük, le is kellett mondania kormányának. A Nagy Rendőr szerepében nyomban megjelent Bukarestben Visinszkij, s inajd ő »csinái rendet«. Ugyanakkor Mihály vajdáról hosszú idő óta mit sem tudni, ö London előfutára volt még 1944. augusztusában s az azóta eltelt rövid idő alatt eltűnt a szov jet politikai süllyesztőjében. Van-e még román hazafi, akinek ina szava van hazájában, s ha van, vájjon hol van? Legfeljebb a GPU börtöneiben, ahonnan többé nem lesz módja hallatni a szavát. S mi vár Romániára egy esetleges szövetséges békekonferencián? Erdély, Dobrudzsa, Moldva? Nem! Pontosan az, ami minden kis európai nemzetre, amelyik behódolt a Szovjetnek. Finnország, Bulgária, Lengyelország, s legutóbb Törökország is közös sors elé néznek. Társadalmi rendjüket a szovjet pokolgépek a levegőbe röpítik, nemzeti öntudatukat a legifjabb nemzedékekből kiciánozzák, az öregekÁi*a SlJi fiüá®» tudtak szert tenni, Kalkartói ke letre. Gochtól délkeletre indított támadásaik meghiúsultak. Csapataink a szakadatlanul támadó 9. amerikai hadsereg erős nyomása alatt, rendületlen kitartással harcolnak a Dűl kéntől nyugatra lévő térségben és Dürentől délre, a Roerig húzódó összefüggő arcvona'on. Az ellenségnek azoaat a kísérleteit, hogy ezt az arcvonalat Rheydt mindkét oldalára és Grechenboich szakaszára helyezett nyomással áttörje, meghiúsítottuk. Az amerikaiak a nyugati arcvonal többi szakaszain is folytatták támadásaikat. A Schnee Eifeitől északra és a Prüm-szakaszon ezek a támadások csak helyi, jelentőségűek maradtak. Bitburgnái és attól délkeletre azonban csapataink makacs ellenállása dacára az ellenség Kyll irányában egy-két betörést ért eb Trieríőí délre, a Saar alsó folyásánál lévő hídfőállásából északi irányban támadó ellenséggel heves harcok vannak folyamatban. A nyugati. arcvonalról ö:»zesen 82 eien séges páncélos kilövését jelentik. A nyugati harcitérség fölött lefolyt elkeseredett légiharcokban 10 ellenséges mélyrepülőt lőttünk le. Február 27-re virradó éjtszakáu az ellenséges erők a legerősebb tüzérségi előkészítés után, Gironde északi erődje előtt álló haroelőőr- seink ellen igen sok előretörést indítottak. Az összes támadások az ellenségre nézve véres veszteségekkel összeomlottak. A tegnapi nap folyamán az angolszász terrorbombázók célpontjai Kassel, Hagen, továbbá több, westfáüai helység és Gelsenkirchen térsége voltak. Az angolok az elmúlt éjjel bombákat dobtak a birodalmi fő^£?osra és szórványosan bombázták a délnémet térséget. A haditengerészet és a légierő február hónapban az ellenséges utánpótlás és annak biztosítása ellen vívott harcában elsüllyesztett 54 hajót, összesen 288.480 I b;uttó:égi zteivonha tartalommal, 2 cíi ká ót, 12 rombolót és kísérőrom- ’ bo ót, 6 biztosító járóművet és egy kel pedig »rövid úton« végeznek: Romániából pedig csak néhány lépés a történelmi Magyarország felé. Miklós Béláék sem kerülik el Radeseu sorsát s amikor csak nagyon k'evés részvéttel tekintünk a nyughatatlan és szószegő, anarchiába fulladt román politika és román nép felé, aggodalom tölt el bennünket a megszállás alá került magyar területek iránt, s Miklós Bé- láékért könnyet se ejtve kérjük a magyarok Istenét: óvja Keiet- Magyarországot a román példától,.,
