Zalai Összetartás, 1945. január-december (2. évfolyam, 1-63. szám)

1945-02-24 / 43. szám

\94i. február 24. ZALAI ÖSSZETARTÁS Van valami démoni abban ahogyan az Európa sírját megásni készülő gyűlöletszövetség a jövőre vonatkozó terveit szövi. A háború- adta lehetőségen kívül minden érte­kezlet, minden kijelentés, minden újságcikk, amely a tú oldaltól jön, egy-egy merénylet Európa ellen. Európát már az elmúlt világ­háborúban béklyóba kötötték. A ha­tárok rosszakaratú, igazságtalan megvonásával, a katonai f ej aides f úzsbakötésével, a gyarmatok el- obzásával a nyomor földrészévé akarták Eürépát aljasítani, s min­den olyan próbálkozás, amely ezt az állapotot, legalább részben meg­szüntetni akaitu, a legengesztelhe­tetlenebb gyű. öletet váltotta ki. Európát, a legkultűráltabb föld­részt, a Csatornán tűi éppen úgy Idvénhedtnek tartották, mint az Óceán másik partján. Anglia soha kuJtúrközÖGséget Európával nem vállalt. Nem akarunk ezzel olyas­mit mondani, ami Albion kultú­ráját kisebbé tenné, de rá kell vi­szont mutatnunk arra, hogy a Csa­tornán túl előkelő elszigeteltségben éltek, s mindent gúnyosan lemo­solyogtak, akár az európai kultú­ráról esett szó, akár az itt élő nagy és Ids népek élethez ragasz­kodó, vagy felemelkedni készülő akaratát látták. Igen, Anglia a »splendid izo lation« állás­pontjára helyezkedett, ha kultúr- közösségről volt szó, s ebből az elszigeteltségéből csak akkor lépett ki, ha az egész világot átfogó és hatalmában tartó kaímáréhségét elégítette ki. Amerika legfeljebb civilizációval, de kultúrával igazán nem dicse­kedhetik. Az iparkirályok felvásá­rolhatták Európa mozgatható kul­túr értékeit, ele maguk az ameri­kaiak legfeljebb a tehenészlegények históriájával, a vadnyugat kétes ér­tékű romantikájával »gazdagítot­ták« a művelt világot. Amerika és Anglia közt az egész háború folyamán példát an verseny- futás folyt. Rooseve't mindent elkö­vet, hogy fel ál.í tandó szobra majd meghaladja méreteiben elődeiét: Lincolnét, a Washingtonét. Ma mái­méin kétséges, hogy ez a világhata­lomért foiyó versenyfutás az USA javára dőlne el, ha minden úgy végződnék, ahogy azt a gyűlölet­szövetség eltervezte. A yaítai ér­tekezleten elhatározták, hogy a jó- vátételi tárgyalások Moszkvában folynak fe, de viszont San-Francisko lesz a békeértékezlet színhelye, s itt lenne majd a békére vigyázó fegyveres őrség központja is. Tehát Európa megint csak nem kapna szerepet — akárha szomorút is —, sőt Anglia, a mai helyzet elsőszám ú bet eg embere s e m. Roosevelt, Sztálin és Chur­chill, vérében, majd hosszú időn keresztül a saját nyomorúságában fetrengő Európára számítanak s ezt a sorsot mindhárman őszintén kí­vánják a szerintük kivénhedt föld­résznek. Látják, hogy Európa ez­úttal is a haladás megtestesítője. Eu­rópában rakták le annak az elmé­letnek alapjait — és azt gyakorlat­ban is megvalósították —, amely egyedül képes az emberiséget bol­dogabb jövőbe vezetni. A gyűlölet hármasa szörnyű sor­sot szánt Európának és népeinek. Hisszük és minden evőnkkel azon leszünk, hogy ne írhassák Európa fej Táj ára: Finis Európáé! Báró Kemény Gábor külügyminiszter látogatást tvtt az usztasa Horvátországban A magyar és a horvát nemzet kö­zötti csaknem ezeréves kapcsolat elmélyítésére és a Délkelet-Európa újjáépítésénél való együttműködés megteremtése céljából báró Kemény Gábor külügyminiszter az usztasa Horvátországban és annak Pogíuv- nikjánáll tett látogatást. Február 20- án indult el. Kíséretében volt több maga rangú magyar személy és Hor­vátország magyarországi követe, s *** Hivatalos közlemény a magyar Ivü ügyminiizter horvátországi tár­gyat á álról: Dr. báró Kemény Gá­bor magyar kü ügy mini zter február 20-án és 21-én dr. Aliujbogovics hor- vát külügyminiszterrel nagyszabású megbeszélést tartott. A tárgyalások mindvégig a hungarista mozgatom és a z usztasa-mozgalom kapcso­latainak elmélyítésére és együttmű­ködésének megteremtésére irányul­tak. A tárgyalás során részletes megvitatásra kerültek a magyar- horvát gazdasági, politikai, katonai és fő-’eg a művelődési kérdések. Kimondották, hogy Magyaror­szágon és HorvátorszagK n mindkét népcsoport»’ k saját újságjai, könyvei, művelődési intézményei Hegyenek. A hun­garista és usztasa ifjúság kö­zötti kapcs o lat okát is ki kell építeni. Meghívó A horvát pártminiszter a vendégek tiszteletére adott vacsorán beszédet mondott. Hangoztatta, hogy Romá­nia és Bulgária árulása következté­ben mindkét ország nehez helyzetbe került. Magyarországom a IegBÚ'ycs; bh időkben vette át Szálasi Fe­renc az ország vezetését és így megmentette la nemz® el a v. g- leges elbukástól. A hungarista és az usztasa mozga­lom vezetése alatt álló Magyar-., illetv e Horvátország a Hitler Adolf vezetése alatt ádó Nagy-Német-Bi- rodalommal együttműködve fogja kivívni győzelmét. Beszéde után a pártminiszter Szálasé Ferenc Nem­zetvezető egészségére, a magyar- horvát együttműködés sikerére, a magyar nép győzelmére és a kül­ügyminiszterre eme te poharát. Béró Kemény Gábor külügyminiszter a vacsora alkalmával elmondott be­szédében hangsúlyozta, hogy nagy szükség van a magyar és horvát nemzet bajtársi együttműködésére, hogy Délkelet-Európa újjáépítése a leggyorsabb ütemben megkezdőd­hessék. A külügyminiszter beszéde végén a Poglavnik egészségére, a hungarista és usztasa mozgalom kö­zös együttműködésére, a .nemzeti- szocialista Európa győzelmére és a pártminiszterre eme .te poharát. Megjelent a végrehajtási rendelet a rendőrségnek katonailag szervezett őrtestütetté történt átszervezéséről A honvédelmi miniszter és a hon­védség főparancsnoka a belügymi­niszterrel egyetértve rende etet íadott ki a m. kir. rendőrség át­szervezésére vonatkozó korábbi ren­delet végrehajtásáról. A rendőrség közbiztonsági szol­gálatot teljesít a fővárosban, tör­vényhatósági jogú és megyei vá­rosokban, továbbá azokban a közsé­gekben, amelyekre jogszabá'y ér­telmében a rendőrség működése ki­terjed. A rendőrség csap atal akid atai kerületekre, osztályokra, alosztá­lyokra, szakaszokra, őrsökre és kü­lönítményekre tagozódnak. A fő­városban három kerületi parancs­nokságot, vidéken az 50 ezernél magasabb lélekszámú városokban osztályt, kisebb városokban alosz­tályt állítanak fel. A fővárosban a parancsnok vezérőrnagy, a kerületi parancsnokok rendőrezred esek, az alosztályparancsnokok rendőrőrna­gyok, vagy rendőrszázadosok. Á szakaszparancsnokok rendőr főhad­nagyok és zászlósok, eset eg rendőr­alhadnagyok, az őrsparancsnokok rendőrtisztheTettesek íesznck. A rendőrség jelenlegi tagjai új kinevezéssel válnak a katonailag át­szervezett m. kir. rendőrség tag­jaivá. A kinevezéseknél a jelenlegi rendőrségnek csak azok a tagjai vehetők tekintetbe, akik a magyar királyi honvédség tagjaitól megkö­vetelt feltételeknek megfelelnek. A kinevezettek azonnal a katonai bűn­vádi szabályok hatálya alá kerülnek. A rendőrség tagjainak fegyverhasz­nálati eseteiben a csendőrségi, szer­vezeti és szolgálati utasítás rendel­kezései a mérvadók. Becsületügyi és fegyelmi ügyekben a honvédségi szolgálati szabályzat rendelkezéseit keli alapul venni. A rendelet már hatályba lépett. Németországba kitelepített olyan katonai szemé!yek,akik önkényesen visszatérnek, halállal h nhődnek Katonai szolgálatra igénybevett és Németországba kitelepített, illetve útbaindított személyek közül töb­ben, különösen leventék, önkénye­sen visszatértek, különösen azzal az ürüggyel, hogy a magyar hadsereg­ben akarnak szolgálni. A honvédelmi miniszter és a hon­védség főparancsnoka tájékoztatá­sul közli, hogy Németországban ma­gyar parancsnokság a'att fo yik a magyar hadsereg továbbszervezése és kiképzése, tehát mindenki az időleges telepiL s alatt is a magyar hadsereg tagja és a magyar katonai büntetőtörvények hatálya alatt áll. Aki tehát . a Németországba kite­lepülés előtt a katonai bellis ópa- rancsnak nem tesz eleget, vagy aki a bevonulás után akár még as or­szág területén, akár szállítás közben, vagy Németországban beosztási he­lyét önkényesen elhagyja, onnan megszökik, rögtönítélő eljárás alá kerül és halállal büntetteíik. (MTI Az Álsólendvai Takarékpénztár Alsólendva LXXII. évi rendes köz­gyűlését Alsólcndván 1945. már­cius hó 17-én 14 érakor saját he­lyiségében tartja meg, amelyre a t. részvényeseket az alapszabályok 50. §-a értelmében tisztelettel meg­hívja az igazgatóság. Tárgysorozat: 1. Két jegyzőköny v hite e ítő vá­lasztása. 2. Igazgatósági és feUtgye- lőbizottsági jelentés és az 1944,. évi zárszámadások beterjesztése és a tiszta nyereség felosztása feletti határozathozatal. 3. Az 1944. üzlet- évre szóló fe ment vény megadása feletti határozat hozatal. 4. Igazga­tóság és felügyélőbizottság válasz­tása. 5. Esetleges indítványok. Mérleg-számla 1944. december 31-én. V a g y o n : Kezességi adósok P 17,497.09; értékpapírok P 27,997.53 házak: P 20.000.—; árverésen vett ingatlanok: P 11,409.10; átmeneti kamatok: P 12.01; Váltók: P 165,743.50; kölcsön adott értékpa­pírok: P 1.300.—; Berendezés: P 1.—; kezeseit kötelezvények: P 15,247.—; pénzintézeteiméi e h elye - zett tőkék: P 140,351.45; folyó­számla adósok: P 222.384.96; M, kir. takarékpénztár P 100.13; Or­szágos Földhitelintézet gazdaadós­ságok: P 88,300.07; Jelzá ogos köl­csönök: P 2,500.—; előlegek: P 1,271.86; pénztár: 32,674.67; ösz- szesen: P 746,790.37; Teher: Kezességi adósok óva­déka: P 17.497.09; alaptőke: P 100.000. —; tartalékalap: P 26,000; nyugdíjalap: 40.000.—; házérték­csökkenés alap: P 5.000.—; osztalék P 1.631.92; átmeneti kamatok: P 1.423.97; külön tartalékalap: P 121.000. —; kétes követelések tar­taléka: P 33.000.—; letétek: P 7.251.72; kö'c ön adott értékpa­pírok ellenszámlája: P 1,300.—; fo­lyószámla betétek: P 8.542.56; ta­karékbetétek: P 351,028.68; kincs­tár takarékbetétilleték követelése: P 414.45; nyereségáthozat: P 26.681.84; folyó évi P 6.014.14; összesen: P 746.790.37;. Igazgatóság. ) í Közgyűlési meghívó A Hungária Hazai Ernyőgyíár Részvény iái saság Alsólendva XXXIX. évi rendes közgyűlését Al- sólendván 1945. évi március hó 17-én 15 érakor fogja a gyárépület tanácstermében megtartani, amelyre a t. részvényeseket az alapszabályok 13. §-a értelmében tisztelettel meg­hívja. Alsólendva, 1945. február 20. Igazgatóság. Tárgysorozat: 1. Két jegyzőkönyvhitei esítő választása. 2. Igazgatósági és felügyelőbizottsági jelentés az 1944. üzletév második feléről, zárószámadások beterjesz­tése és a tisztanyereség felosztása feletti határozathozatal. 3. Az 1944« üzíetév második feléről szóló fel­mentvény megadása feletti határo­zathozatal. 4. Az alapszabály 13.* 36., 40. §-ának módosítása. 5. Eset­leges indítványok.

Next

/
Thumbnails
Contents