Zalai Összetartás, 1945. január-december (2. évfolyam, 1-63. szám)

1945-01-25 / 19. szám

2 1945. pmuár 25. ZALAI 9ítóZM'A»TÁ8 bolsevistáknak sehol sem sikerült a nép er­kölcsi erejét megtörni. Budapest példája is igazolja, hogy nem elég az ellenfél stziájni- beli túlereje, a sikeres védekezés lehetőség® mindenesetben fennáll, amikor a védők leid «reje, harci készsége töretlen. A cél most nyilvánvalóan nemcsak az, Hogy a bolsevistákat a keleti térségben megállásra fcényszerítsük, hanem az is, hogy súlyos vesz­teségeket okozva, támadó erejüket felőröljük. A német ellenintézkedések ezért bizonyos időt követelnek meg, s addig nyilvánvalóan sok keserű és fájó hírre készülhetünk fel. Az is természetes, hogy a német ellenintézkedések olyan gyorsan történnek majd meg, ameny- nyire csak ezt a nép ellenálló ereje engledi. A németek még mindig mesterien oldották meg a legnehezebb helyzeteket is. Ezt a hullám­völgyet is rövidesen átvészeljük, s ellenfeleink újra tapasztalhatják majd, mire képes olyan nép, amely hazájáért, családi tűzhelyéért tö­retlen lelki egységgel harcol. Japán készül m döntő C8»pá»r« Koito miniszterelnök a japán birodalmi gyű­lés előtt áttekintést adott Japán politikai és ka­tonai helyzetéről. Kifejezést adott a japán nép azon akaratának, hogy hadseregét egyre löbb és jobb fegyverrel lássa el. A hadihely­zetre vonatkozólag megemlítette a miniszter­elnök, hogy lesz még alkalom arra, hogy az ellenségre döntő csapást mérjenek. Sigemicu külügyminiszter a japán nép legmélyebb cso­dálatának adott kifejezést a birodalmi oyűlé- Ben, azon teljesítmények fölött, amelyeket Németország az arcvonalakon és a birodalom­ban elért. A végső győzelem azonban megju­talmazza Németországot óriási erőfeszítéseiért. Honvédb nj tars. Tiéd a Honvcdbolt! Miegimyílt: Szombatié y, Sopron, Kö zeg, Ma­gyaróvár, Győr, Pápa, Veszprém, Zalaeger­szeg, Tapolca, Szen'gotthárd és CeUdömöíkön. Ha arra jársz, keresd fel! Tábori posta tanácsadás-, rádióüz neiek fel­vét« c: Honvédbolt! Én csak egy katona vagyok! (Levél a szerkesztőhöz.) Bárhol járok a városban, mindenütt csak panaszt, súgást-búgást, elégedetlenséget hallok. Ilyenkor mindig keserűség fogja eí a lelke- met és felvetem a nagy kérdést: Miért elé­gedetlenek azok, akik: idehaza vannak? Iste­nem, miért ? Én egyszerű katona vagyok, egyik a sok! közül. Sebesült, aki botra támaszkodva sán- tikál, j ár-kel a városban. Szürke kis ember, aki üzletét, házát, hitvesét, gyermekeit és min­denét elveszítette, akinek egy kopott, gyűrő- dött katonaruhán kívül semmi egyebe nincs. Mégsem zúgolódom. Fáj azonban az, hogy amíg én harmincegy hónapot töltöttem a harc­téren és már negyedszer sebesültem, addig a harcteret nem ismerő itthoniak suttognak’ és rémhíreket terjesztenek. Hát vájjon ne­künk a vonalban mindenünk megvolt? Mi nem nélkülöztünk? Részt vettem már olyan mozgó harcban, hogy ti égy nap alatt egy hideg feketekávén és egy falat kenyéren kívül sem­mit nem ittam és étien, közben pedig a bolse- vilci aknagránátok százainak pokoli sivitása és dörrenése kísért. Mégsem panaszkodtam, hanem egy »Miayánk«, vagy egy fohász: »Is­tenem, segíts meg!« volt mindenein, ami köny- nyebbséget hozott. Minden harctéren járt baj társnak vélemé­nye az, hogy aki. itthon elégedetlen és csak zúgolódva végzi a munkáját, az csak egy hétre menjen oda, ahol ágyúgolyó és akna szántja a földet, és életében többé bizonyára nem lesz elégedetlen. Nem elmélkedni és bírá'gatni kell most, hanem imádkozni, igaz, becsületes szívvel a mindenható Istenhez és kettőzött szorgalom­mal dolgozni. Ha így cselekszünk, akkor győ­zünk. Ezt hirdeti és vall ja a hungarista eszme. Ifj. Domonkos F. Gyula. ; GAZDATESTVÉREK í Itt a főzelék- és gyümölcsfélék értékesffésének legkedvezőbb ideje I A zalaegerszegi háziasszonyok e szomorodva í állapítják meg, hogy a savanyúkáposzta egé­szen eltűnt a piacról. Á gazdák vonakodnak ilyesmit a piacra vinni és ha akad is némi árú, legfeljebb néhány kis tányérra tehető annak a mennyiség®. Nem kétséges, mennyire fontos a közei lát ás szempontjából az, hogy a termelők ne őriz­nék otthon féltékenyen a zöldség, burgonya, sütő- és főzőtök, kerekrépa, hordóbeli sava- ayukáposzta és bármely savanyúság, valamint avers- és aszaltgyümölcs termékeiket, hanem szállítsák azokat be a közfogyasztás céljaira. Nemcsak kitűnő értékesítési lehetőség nyílik most, hanem az árú szétbocsátása hazafias kö- telességszámba is megy, eltekintve áltól, hogy a termény romlásának és háborús veszélyez­tetettségének kockázata is elkerülhető. He­lyénvaló lenne, ha erre a körülményre falvak­ban a körjegyzők és községbírák is felhívnák a nép figyelmét. Zalaegerszegen Nagy Gábor gyümölcs - és zo d égke5© kedő üzlete (Kazánét.y- * II tér 2.. te'efoa 49.) az eladóknak min- dLvkor készséggel rende kezesére áll és a lege őnyöeobb árakon vásárolja meg tőlük nemcsak a fentebb említett terményeket és term'.keket, hanem a szárított \ argánya-kés®- letűket és lekvár-készítményeiket is. A ha­hó: ú j nehéz, égek. fuvarhiány megakad á.yozea Nagy Gábor kereskedőt abban, hogy a ter­melőt a helyszínen keresse fel. A gazdáknak azonban, akik ügyes-bajos dolgaikban és vá­sár as ee.jánóí amúgy is gyakran kény tetetlek megfordít ni a városban, kapóra jövő a.kálóm a lernae.vényeiket ide beszállítani és vételi’« felajánlani. Még arra is felhívjuk a termelők, kertészek ügye műt, hogy idejekorán gondoskodjanak a főzelék le ék termelésének tavaszra való elő­készítéséi ő-, hogy munkájuk és gondoskodásuk nyomán minél több zöldségnemű (uborka, sa­láta) álljon majd a fogyasztók rendelkezé­sére. Gazda.estvérek! fogadja meg mindenki a ta­nácsot, nem fogja senki sem megbánni! „Az új Magyar i A Neues Wiener Tageb alt legutóbb vezér- ! cikkben fogta.kozott Magyarország helyzeté­vel. Két hónapnál több te t el azóta — írja a lap—, hogy Száiasi Ferenc vezetése alatt a magyar nemzetiszocializmus átvette a ha- j talmat. Ennek a forradalmi változásnak je~ j lentősége talán abban tűnik ki legjobban, hogy : azóta az európaellenes propaganda Magyar- országról majdnem megfeledkezett. Abban a mértékben, ahogy kiviláglott, hogy Magyar- ország »átállása« a lehetetlenségek közé tar- j tozik, Magyarország a nemzetközi politikai ’ hírszolgálat börzéjén teljesen érdektelen lett. j így érthető már, hogy a semleges hírügy­nökségek jobban értékelték azqkat a híreket, S amelyek egyes magyar politikusok titkos tár- : \ gyalásairól szóltak. A német-magyar sorslcö- j | zösség szempontjából ezt az úgynevezett érték- 1 : csökkenési csak értékemelkedésként könyvel- j hetjük el. A közelmúlt események alkalmul ‘ : szolgálhatnak arra, hogy egyrészt a feudális, másrészt pedig á nemzetiszocialista Magyar- j , országot tüzetesebb megvizsgálás tárgyává te- . gyük- , f I A magyar államba a'om átvételekor Száiasi j miniszterelnök a Führerhez táviratot intézett, | amelyben Hitler Adolfot a jelen világnézeti , küzdelem s a kialakuló európai közösség ve- \ zérének jelölte meg s egyben kifejezésre jut- j tatta, hogy Magyarország a hármas szövetség s és az antikominfern-egyezmény szellemébe j t »feltétel nélkül és teljesen« beleilleszkedett. \ Ilyen világosi n még se addig, se azóta nem nyilatkozott egyetlen államférfi i setn. A magyar külügyminiszter rádióbeszéde sem , hagy maga után kívánnivalót világosság szem- . pontjából, amikor kijelenti, hogy »hitet tesz I I a német-magyar egymásraú V.tság, a testvéri kö ö ség és b vj á si egymáshozta tozás törté- , mehmlcg kipróbált valósága mellett.« \ A vezércikk ezután így folytatódik: I — Unalmas volna sok szót vesztegetni arra, hogy Dé kelet-Eu ópának a népi elemtől idegen szabadelvű és demokrata vezető sohasem vi- \ se!tettek igazi barátsággal a nemzetiszocialista Németország iránt, mert világnézetük alapjan a párizsi Mont-Parnasse és a londoni Regent Street volt le'lei összetételük otthona. Ezeknek a saját létüket élő egészséges forrásoktól távol álló vezető rétegeknek angol-francia minta sze­rint, minden földrajzpolitikai kényszer elle­nére, csődöt kellett mondaniuk, amikor a két­értelműségek régi hintapoütikája lehetetlenné vált és amikor igazi döntésre került a sor. Erre a történelmi háttérre Rajzolódik teljes nagyságában október 15-én a magyarországi nemzetiszociaiista átállás jelentősége. A cikkíró a továbbiakban hangoztatja, hogy itt, Dé!kelet-Európában, Magyarországon o?yan népi mozgalom kapott erőre, amelyik sajátos nemzeti alapokon szervesen nemzetiszociaiista kapcsolatot talált az új Európa német gondo­latvilágával. — Amint azt már neve is elárulhatja, a magyar nemzetiszocializmus nem szorul csupán a lakosság keretei közé, hanem egyidejűleg lényegében kül­politikái célkitűzést is jelent. Külpolitikai célkitűzéseiben a hungarizmus ab­ból az alapgondolatból indul ki, hogy amin! az egyes emberek a természeti fejlődés során népközösséget alkotnak, úgy’ létezik népi egyé­niség is és történeti adottságok révén a nép­közösségek, az élettéren belül, egy nagy tér­ség keretein belül, élettér-közössegeket alkot­nak. Ezáltal tehát a hungarista külpolitikai felfogás a nemzetiszocialista alapgondolatnak nemzetközi vonatkozásokra történő vetü'e'e. A földrajzpolitikai és történeti adottságokhoz, amelyek Magyarországot a Birodalom oldalára állítják, ezáltal egy, talán még erősebb kö­zös harcos világnézet. Ha Magyarország év­ezredes történelme folyamán mindig Nyugat­hoz tartozónak vallotta magát, most az örök álom végleges valósággá vált, amint azt a ma- gyár kü1 ügyminiszter nagv radioszozal ának első mondatában hirdette: »Ezer esztendő kínos szent akarása után kitárult a magyarság előtt Európa kapuja.« Mozitu’ajdonosok, filmgyártó és fiimköncsönzö- vállalatok figyelmébe E közlemény közzétételétől számított ot na­pon belül minden mozitulajdonos, filmgyártó és filmkölcsönző cég köteles írásban részle­tes felsorolásban jelenteni a Nemzetvédelmi Propaganda Minisztérium filmművészeti ügy­osztályának, Szomhathe’y, postafiók 94, a/tik­inak a külföldi filmeknek kimutatását, amelyek jelenleg valamelyik fen tnevezett vállalatnál vannak.

Next

/
Thumbnails
Contents