Zalai Összetartás, 1945. január-december (2. évfolyam, 1-63. szám)
1945-01-13 / 9. szám
ZALAI ÖSSZETARTÁS magyarnak meg kell mutatnia, hogy évezredes, hősi történelmünkhöz hűek maradunk'. Ehhez méltóan mindent meg merünk és mindent meg akarunk tenni hazánk megmentésére. Ez a magatartás méltó elismerést vált ma jd ki a győzelem zálogát kezében tartó nagy szövetségesünknél, a Németbirodalomnál is. Magyarok! Vannak és lesznek napok, órák. pillanatok, amikor a legnagyobb nemzeti ön- fegyelmezettségge 1 kell majd a válogatásnélküli harc, vagy munkavállalás terhét átvennünk! Lesznek napok, mikor az érkezett parancsnak — akár saját hatóságunktól, akár nagy német szövetségesünk bármelyik illetékes hatóságától is jön az — halogatás nélkül eleget kell tennünk, — lett légyen az akár sáncolási munka, akár pusztán polgári kényelmünk feláldozása azzal, hogy az értünk vérüket áldozó magyar és német harcosainknak lakásunkban hajlékot kell adnunk. Minden egyes kapavágás és minden buzgó munkában eltöltött nap, valamint minden óra, amelyet küzdő katonáink a mi otthonunkban pihenéssel töltenek el, közelebb visz bennünket ahhoz a várvavárt pillanathoz, mikor megszállás alatt élő testvéreinket újra keblünkre ölelhetjük. A közös harc a közös győzelem érdiekében j minden magyarnak e'erni kötelessége, bárhova is veti a sors, hogy tehetsége szerint megfeleljen feladatának. A győzelem biztos, de attól függ. hogyl minden egyes férfi, nő és munkaképes ifjú teljes erejét latbavesse. — Németországban mindenki a közelgő visszacsapősok jegyében és a biztos győzelem hitében él s ez a győzelem el is következik. Kötelességünk azonban, hogy Hazánk, földünk. vagyonunk, asszonyaink, gyermekeink védelmére s elveszett területeink visszaszerzésére annyi harcost állítsunk csatasorba, amennyit csak fel tudunk szerelni sa ját erőnkből és német szövetségesünk segítségével: — annyi munkást állítsunk munkába a háborús erőkifejtés céljaira, amennyi munkaalkalom adódik. Ilyen erőkifejtéssel biztosan megérjük ismét a szebb és boldogabb Magyarországot! Magyarok! Rendületlenül tartsatok ki! Legyetek méltók őseinkhez, hogy büszkén tekinthessenek vissza utódaink hősi helytállásunkra! Nemzeti Szövetség Miért kellett eljönnie október 1 S z ő 1 ő s i Jenő helyettes mniiszterelnök Szombathelyen a honvédség számára nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott. — Ebben az országban — mondotta többek között — ötszáz esztendeje tart a szociális feszültség és az a szörnyű elnyomás, amelyből a magyar nép kitömi szeretne. A Dózsa-lázadástól Bocskay, Bethlen, Rákóczi és Kossuth szabadságküzdelméig a szabadságharcok egész sora zajlott le, amelyek mélylén • mindenütt ott volt a szörnyű szociális feszültség. Akik a kiegyezés korától fejlődést reméltek, elfeledték, hogy mindez csak áltünet volt, mert a mi vezetőrétegünk mindent álalakban akart megvalósítani. Átvettük a parlamenti formát, de tiszta választás lefolytatása sohasem sikerült. Minden külföldi eszmét átvettünk, de a vezetőréteg mindent úgy \ aló- sftott meg, hogy a fe1 töreki vő népi akarat nem tudott érvényesühii. Ez sodort bele az első világháborúba, majd ez torkollott az 1918-as forradalomba. Már 1919-ben láttuk, hogy a felülről létesített kormányzati rendszerek nem érnek semmit és ezért kellett helyette egy alulról felépített rendszert felépíteni, olyat, amilyet Szálasi Ferenc indított. A régi rendszerről szólva a helyettes miniszterelnök ismertette a multszázadbeü agrárszociális mozgalmak történetét s rámutatott arra, hogy Darányi Ignác már akkor meg akarta csinálni a telepítési törvényt. Az a parlament azonban, amelynek a törvényt előterjesztette, inkább megbuktatta Darányit, de nem volt hajlandó a napszámos-réteg megsegítésére sietni. Midőn kitört a világháború, mindenki kérte a kormányzatot, hogy valósítsa meg a földreformot. Tisza István mereven elzárkózott, Csernoch János hercegprímás pedig felszólalt a parlamentben, hangoztatván: minek a földreform? A magyar honvéd nem azért harcol hősiesen, hogy jutalmat kapjon. Elkövetkezett 1918—19 és jött a NagvKÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Mindazoknak, akik Istenben boldogult férjem, illetve édesapánk, Parragi Antal temetésén megjelentek és részvétüknek bármi módon való nyilvánításával fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, ezúton mondunk liá ás köszönetét. özv. Parragi Antal né és gyermekei. atády-féle kényszer földreform. Nagyon ritka kivétellel mindig az uradalomtól legmesszebb eső részén hasították ki az egy-két holdacs- kát, a legrosszabb földből és lehetőleg a legmagasabb áron. Ilyen földreform mellett akarták boldoggá tenni a magyart. A magyar kezébe vette a vándorbotot és elment igazságot keresni a tengerentúlra. Máefélmilló olyan magyar hagyta el a világháború előtt az ország területét. akikre a legnagyobb szükség lett volna. Amíg pedig állami segédlettel megindult a kivándorlás, addig Galicia felől a zsidó-áradat özönlött Magyarország felé. Hogy az egyik oldalon a magyar véreink mennek ki. a másik oldalon pedig élősdiek hada lepi el az országot, nem tudta intézkedésre ösztökélni a »hazafias« rendszert. A 65 életévét verejtékes munkában betöltött parasztság számára havi 5 pengő nyugdíjat, az özvegyek számára havi 4 pengőt állapítottak meg. Emlékezünk azokra az időkre, amikor az elsőosztályú férfi munkásnak a bére 1 pengőben volt megállapítva íés a búza ára 40 pengőről 9 pengőre esett le. A föld és az ipari munkásság elszakadt az1 értelmiségtől, a magyar parasztság oda jutott, hogy panaszkodni sem mer t. Ez volt munkásvonalon a hazafias rendszer. Darányi Kálmán miniszterelnök Gömbös Gyula hatása alatt eb határozta, hogy honvédséget kell teremteni s ezért megcsinálta a győri programmót, amelynek alapján belenyúltak az ötvenezer pengőn felüli vagyonokba. A törvényhatóságok az egész országban bizalmat szavaztak Darányinak. A válasz az volt rá, hogy Darányi három hét múlva megbukott. Bárdossy Lászlónak kellett megcsinálni a kormányzóhelyéUesi törvényjavaslatot, azonban az udvaroncok felvetették, hogy nem elég a kormánvzóhelyettes megválasztása, hanem az utódlási jogot is meg kell csinálni. Bárdossy ezt nem vállalta, tehát mennie kellett. Akkor jött Kállay, akinek kinevezését valósággal rá kellett erőszakolni a nemzetre, de most már tudjuk, hogy miért. Eckhardt Tibor elment az Egyesült Államokba. Elindulása előtt a lui- niszterelnőknél, sőt a legmagasabb helyen is járt. Elképzelhetjük, milyen hatással volt ez szövetségesünkre. Kállay folyton azt mondotta, hogy ők becsülettel állják a szövetséget, de rögtön megindult a legkérlelhetetlenebb kiiz- delem a magyar nemzetiszocialista partok el- len. Jött az állandó kétarcúság, amelynek eredményeként bizalmas tárgyalá- lásokat kezdtek a szociáldemokratákkal. Peyer Károly heti vendége volt Keresztes-Fischernel*, aki megengedte az Eckhardt-fé e parasztszövetség támogatását. Agitátorképző tanJ’olyamot engedélyezett a szociáldemokratáknak. Akkor háromnegyedórán keresztül igyekeztem meggyőzni Keresztes-Fischert, hogy a szociáldemokraták csak addig szociáldemokraták, amíg nem lehetnek nyíltan kommunisták. Akkor egész dühösen azt mondta a belügyminiszter: »Csak nem vagyok őrült, hogy most oszlassam fel a szociáldemokrata pártot, amikor őket tudom a legjobban felhasználni a kommunisták ellen.« Ilyen kormányzat kezében volt az ország sorsa és ennek vagyunk az áldozatai. Volt még a szegedi-gondolat. Alapja az anti- bolsevizmus. Ez volt az egyetlen érdeme, t az antiszemitizmusnak egy halvány árnyalata, de a szegedi kormánynak volt zsidó kapcsolaté tagja is. Azt: hirdették magukról, hogy kitűnő katonák, de a vitézi székből kidobáltáfc a nemzetiszocialistákat. Kállay nem engedte meg a hungarista/légió felállítását. Ugyanaz a rendszer azonban, amelgr nem akart harcoltatni a Donnál, nem tudott harcolni a román határon sem. Amikor elkövetkezett augusztus 26-a, Vörös János több oldalról jövő szorongatásra azt válaszolta: legfelsőbb helyen eldöntötték, hogy nem vonulunk be Dél-Erdélybe. Amikor később mégi» elhatározták, a Vöröstoronyi-szoroson tódult be a bolseviki haderő. Az október 15-én elhangzott szégyenteljc» nyilatkozat elhangzása előtt megalakult a nemzeti szövetség. Tasnády-Nagy András külön kihal Iga! ásón figyelmeztette az államfőt, hogjf a parlament fenntartja magának a jogot minden tárgyalás előzetes jóváhagyására. Ennek ellenére tárgyaltak Aradon és Moszkvában, » még a felvonulási terveinket is elmagyarázták odaát. Ez minősített esete a törvényszegésnek és hazaáru’árnak. E kel ett jönni tehát októbei 15-nek és nem minket terhel a felelősség a szenvedésekért. Most már csak az a kérdé», hogyha szenv ednünk kell, rabszíjra fűzve, vál- lunkra sütött számmal ellátva, szenvedjünk-e, vagy pedig kinn a harctéren, független magyar katonaként, fegyverrel a kézben. Nem igaz, hogy olyan nagyszámú magyar katona meal át az ellenséghez. A tiszti- és a legénységi veszteségi ista egyaránt mutatja, hogy a magyar katona bcesü'eííel verekszik. A főváros népe is hősi küzdelmet folvtat az ellenséges túlerővel szemben. Magyar honvédség, német hadsereg, hungarista nemzetszol- gálat, asszonyok, gyermekek vállvetve harcolnak és állják a sarat, amíg a felszabadítás órája ütni fog. Uj katonatípus jelentkezik, a 16— 17 éves hungarista katonák típusa, aki páncél- ököllel kezében, nyugodtan bevárja 25 méterre a páncélóriást. A tanult hivatásos v ezérkari tisztekkel együtt ők lesznek alapjai a magyar hadseregnek. El fog jönni a világnézeti hadsereg, amely tudni fogja a nemzet iránti kötelességét. Szálasi Ferenc nyomán új életfonna alakul ebben az országban. Főispán eddig csuk nagybirtokos lehetett. Ezentúl lehel bárki, akármilyen egyszerű ágyban született. Jelentkezik a közlegény-sorból tisztirangot elért bős katona, aki fel emelkedhet ik a legmagasabb rangig, ha megvan rá a rátermettsége. Nem ismerünk osztálykülönbséget, ma azt a rendszert éljük, amikor első a harcoló katona, második a munkás, vagy paraszt, s azután jön a többi. A katonaságtól a mi rendszerünk nincsen távol. A nemzetiszocialista rendszer ott született a lövészárokban, Hitler agyában és Szálasi Ferenc is ott érezte meg ennek gondolatát. Végül a miniszterelnökhelyettes utalt arra, hogy a magyarságot nem kell félteni sem Szálasi Ferenctől, sem a hungarizmuslól. A nemzetiszocializmus európai gondolat, amelyet nem csináltak és Magyarországon sem csinálták. Szükségét érezte mindenki az országban és nem hiába lépett fel a nemzetiszocia- lizmus más országokban sem. A hungarizmu» különleges magyar gondolat, mert a történelmi Magyarországot jelenti s ezért Szála»» Ferencnek hungarista elgondolása nagy kincset jelent a magyarság számára. 1945. január 13.
