Zalai Összetartás, 1945. január-december (2. évfolyam, 1-63. szám)

1945-02-21 / 40. szám

/ 1945 FEBRUAR 22. stfamarttarc Agyon kell lőni Signal hívja Tovarist: — A kért erősítést inegkápja. 6 drb 34-est küldtem. Ellenséget a vasútvona­lon túlra kell nyomni. Az erdőt is fésül­jék át. Aki fél agyon kell lőni. Rozacew hívja Ulpowot: — Gratulálok a nép által adományo­zott Alexander Ncwski rendjelhez. Szót emeltem maga mellett. Istmét megtisz­telő feladatot bíznak majd magára. A folyón pedig még ma át kell kelni. Aki a folyó inenső partján reked, azt agyon kell lőni! Star hívja Proletárt: — Az útkereszteződést tegnap estére birtokba kellett volna vennie. Minden eszközzel rohanják le az ellenség páncé­losait. Nem számít, mibe kerül. Délre je­lentést kérek. Aki gyáva, azt agyon kell lőni! Tehát ezért T rcol a vörös katona! Megtaláltam k ;g keresett feleletet egy kérdésre, amely-^ ‘á gyötör már. Hány­szor tettem fel má^ - ak, hány rokonom, barátom, ismerősöm adta fel a kérdést: miért harcol a vörös katona? Mi lelkesíti? Mi hajtja előre? Tudom már És mindenkinek megfelelhetek már: az agyonlövetésíől való félelem. A vörös katona retteg, hogy lelövik, mint egy kutyát. Ezért harcol mezitláb, ron­gyokban, rohan előre kiéhezetten. Tudja, ha fél, ha lemarad, ha leszakad, ha lekésik, ha nem tud átkelni a vizen: agyonlövik. Ezer zsidó politikai biztos ezer géppisz­tolya leselkedik reá. A honvéd hazája, nemzete, családja szabadságát védelmezi. A honvédnek erőt, kitartást, szívósságot ad az a tudat, hogy a maga boldogulásá­ért, a maga és szerettei nagyobb falat ke­nyeréért harcol. A honvéd a maga és nemzete iga­záért harcol és ez lelkesíti. A vörös gárdistát nem lelkesíti semmi. Mert mindenét elvették tőle.^ A haza, a nemzet, becsület, zászlóhűség fogalmát széttörték benne. Családját szétrombol­ták, Istenét elvették, vagyonát elrabolták. Akaratnélküli engedelmes bábot csináltak belőle. Gondolkodásnélküli eszközt a politi­kai népbiztosok kezében vörös ha­talmi játékok érdekében. A vörös gárdista tudja, a zsidó politikai biztos irgalom nélkül lövi tarkón, ha meg­torpan, ha gyávának látszik, ha nem hajt­ja végre elég gyorsan a kegyetlenül ke­mény parancsot. (-) Gurulnak a bolgár fejek Pawlow hívja Guranovot: — Szomszédjai már mind beérkeztek, csak maga maradt le. Mi van a gázc­sápéval? (A vörösök fedőneve a század számára.) Azonal támadjon. Aki lema­rad, azt agyon kell lőni. Szovjet parancsnokságok hívják egy­mást. A vörös vezetés parancsnokai paran­csokat, utasításokat adnak az alájukren­delt egységek parancsnokainak. Egyik honvéd híradószászlóalj lehall­gató részlegének bunkerjében vagyunk. Nehéz, különleges, de a honvédvezetés szempontjából elsőrendűen fontos hír­szerző szolgálat ez. Lehallgatni és felfogni az ellenség vezérkarának gondolatait, akaratát, szándékát. Parancsok, jelentések röpködnek a levegőben. A szovjet hadvezetés boszor­kánykonyhájába kapunk bepillantást. Nagy élmény. És megrendítő. Tehetetlenül állunk itt szemben vörös parancsokkal, amelyek engedelmes végre­hajtása nyomán magyar életek hullanak sírba, a magyar földből ismét elvészhet egy darab és pusztul a magyar vagyon, magyar asszonyok és családok becsülete; földönfutó gyerekek és asszonyok, rabszolgasorsba hurcolt férfiak sorsa íme itt indul el sorsdöntő útjára és nem akaszthatjuk el, nem sikkaszt_ hatjuk el a mellettünk, fölöttünk elszá- guldó végzetes parancsokat. A honvédvezérkar kezei közé került le­hallgatott szovjet parancsokat, jelentése­ket kiértékeli és megteszi a megfelelő el­lenintézkedéseket. Állok és nézek-hallgatok. Hirtelen belémdöbben egy megfigyelés. Szívem a torkomban ver. Meg van a nagy titok. ... Agyon kell lőni... . . .Agyon kell lőni. . . ... Agyon kell lőni... Ezzel végződik minden vörös parancs. Mint egy nagy, rettenetes pöröly csapá­sai hullanak agyamra, a szívemre, a lel- kemre a szovjet parancsok zárószavai: agyon kell lőni! Külön parancsoló tőmon­dat minden parancsban: agyon kell lőni! Nagy világosság gyűlt bennem. Szófiából jelentik: Az a törvényszék, amely az úgynevezett „háborús bűnösök“ fölött ítélkezik, százegy bolgár államférfit, politikust és közéleti férfiút ítélt halálra, 27-et pedig életfogytiglani kényszermun­kára. A halálos ítéletek e tömegének hírét a szófiai rádió sugározta szét és azt mind a párisi, mind a moszkvai rádió megerősí­tette. A halálraítéltek között van a három volt régens: Cyrill herceg, Boris, az el­hunyt bolgár cár öccse, Filow volt mi­niszterelnök és Michow tábornok. A halálraítéltek között van 22 volt bol­gár miniszterelnök és miniszter, úgymint a Bagrianow kormány, a Filow- és Bozsi- low-kormányok tagjai. Továbbra a bolgár Szobrán je 68 volt tagja, valamint az el- húnyt Boriscár njmlc volt tanácsadója. Az életfogytiglani/ kényszermunkára ítéltek között van Muraieff, a legutóbbi bolgár kormány miniszterelnöke, továbbá a Szob- ranje 23 volt tagja és Boris bolgár cár volt tanácsadója. A halálosítéleteken kívül a vádlót­Az ész csatájánák nevezi Willis Douglas angol rádióriporter a német utászoknak a Brenneren vezető áttérőért folytatott harcát: — Az égig érő Alpokon átvezető Brenner- hágó életfontosságú az Olaszországban harcoló német csapatoknak ember, élelem és lőszer utánpótlásuk szempontjából. Ezen a hágón keresztül él és lélegzik az olasz térségben har. coló minden német csapat és német katona. Érthető tehát, ha az angol-amerikaiak min­dent elkövetnek, hogy az átjárót használhatat- laná tegyék; a hágó elfojtásával megfojtsák a vitézül harcoló és konokul ellenálló seregeket. — Ez a harc már több, mint hét hónap óta tombol — mondja a rádióriporter jelentésé, ben, amelyet az angol leadó sugárzott szét —, a németek számtalan helyen építő oszlopokat tartanak készenlétben, amelyek a légiámadá- sok után a helyreállító munkálatokat hihetetlen munkaütemben végzik el és boszorká­nyos gyorsasággal állítják vissza az takra fejenként még ötmillió leva pénzbüntetést is róttak ki s ha ezen­felül maradt volna vagyonuk, azt el­kobozzák. Porba hullnak a bolgár fejek. Neveiket, ténykedésüket Európa és az egész világ ismerte. Az ő személyükkel kényelmeskedni nem lehetett. A zsidó po­litikai népbiztos nem ^mondhatta zsidó hó­hérlegényeinek, rámutatva a bolgár állami élet kitűnőségeire: „Gajdeszbe velük!“ A művelt nyugat, kiváltképpen a hadianya­got számlálatlanul szállító Amerika érzé­kenykedésére tekintettel kellett lenni és a tarkólövésnek valamilyen jogi alapot és formát kellett adni. Felállították a vésztörvényszékeket, me­lyekbe saját hóhérjaikat nevezték ki és ültették be és a véres terrorgépezet megindulha­tott a szokásos iszonyú gyilkos mun­kára. A bolgár vezetők fejének porbahullása nem elszigetelt jelenség. Kiömlött vérük halálosan komoly figyelmeztetés minden nép számára. eredeti állapotot. Az angol felderítés megállapította, hogy 48 órára a rom,boló támadás után az egyik szét­rombolt híd teljesen épen és forgalomképes állapotban volt, mintha sohasem érte volna támadás. — Egy teljesen szétrombolt másik hidat a németek nem állítottak helyre, amint erről a légi felvételek tanúskodtak és ennek dacára megállapították, hogy a forgalom akadálytala­nul folyik tovább. Kisült, hogy a németek egy új hidat készítettek, amely nagv hengereken mozgott. Ezek segítségével a hidat nappal eltávolítot­ták és az/ellenség szeme elől álcázással elrej­tették, csupán éjjel gördítették helyére és teljesítette szolgálatát, mint híd. Azonnali bevetéssel és hihetetlen ügyességgel a Brener-hágónál a német utászok megnyer­ték a csatát. , Nincsen felemelőbb érzés mini szeníisíváni magyarnak lenni!" (Szólosi) Az ész csatája a Brenner-hágóért

Next

/
Thumbnails
Contents