Zalai Összetartás, 1944. január-december (1. évfolyam, 1-42. szám)
1944-12-30 / 42. szám
ZALAI ÖSSZETARTÁS 1944. december 39. igen közel vannak és hamar aknatü/.et kaphatunk. Megkérdeztem lYúffv János községi bírót, hogy hol vannak az emberek? Azt a választ kaptam, hogy a pincékben. — Láthatnék ilyen pincét? — Tessék. — A községháza mellett ennek a teremnek körülbelül a felét kitevő pincébe vezetett, ahol 80-—90 -ember élt. Néhány gyertya fényénél főztek az asszonyok. A plébánosnak egy kéve szalma volt kijelölve, ahol aludhatott. Mikor kijöttem a pincéből, a bíró a meghatottságtól, izgalomtól összeszorult hangon a következőket mondotta: Képviselő lír! Innen a föld alól szeretnék valamit a szabad világba, üzenni, mégpedig azt, bogy szeretnénk több magyar katonát látni! — Testvérek! Megilletődve hallgattam szavait és tudtam, hogy mit ért alattuk. Azt, hogyí az ottani arcvonalat jórészt a német katonaság tartja. Ez az egyszerű ember néhány szóval kifejezte nemcsak Marcali hétezer lakosának, hanem az egész megszállt terület magyar lakosságának kívánságát. A magyar katonákat, a magyar felszabadítókat várja Szeged, Szabadka. Debrecen. Kolozsvár. Erdély, a Felvidék és a Délvidék lakossága. Jegyzőkönyvek tanúskodnak r Beszéljenek most a jegyzőkönyvek arról, Hogy mi lett ennek a következménye. Beszéljenek arról, hogy milyen »paradicsomi« állapotok vannak a megszállt területeken. Ezeket a jegyzőkönyveket az elbeszélők mind aláírták. i Pál János sáripusztai lakos szerint a pusztáról 12 évestől 80 évesig minden embert elhajtottak. Egy tüdőbeteget is el akartak hajtani, áld azonban összeseit. Kéjhelyen 7 embert lőttek agyon. Más emberek vallomása szerint Ivéthely északi bejáratát 9 ejtőernyős védte meg 2 ágyúval és 1—2 géppuskával 400 betörő orosz ellen. Mikor az oroszok bevonultak Kéthelyre, 26 ejtőernyős kiverte őket Réthelyiül, pedig »annyian voltak, mint a fűszál«. Több balatonmenti községből származó ember vallomása szerint azokban a községekben, így Balatonmárián, Balatonberényben, Balaton- Bzentgyörgyön a lerészegedett bolsevisták több nőt megbecstelenítettek, így egy asszonyt heten, egyet pedig 22 bolsevista becstelenített meg. Egy esetben az anyjával tartatták a gyertyát addig, amíg a leányát . katona becs- telenítettc meg. A balatonberényi lakosok szerint a szőlőkbe menekült embereket a bolsevisták agyonlőtték, harcszünetben is belövő! 'öztek a házakba ♦s pincékbe. Egy ember vallomása szerint az orosz megszállás előtti este éppen az újságban o'vastak a bolsevista kegyetlenkedésekről. Nem hittek azonban az újságnak és ottmaradtak. Most azonban már belátják, hogy a »zovjet katonák vadállatok, akiknél emberi érmésre számítani nem lehet. A Marcali község bírája által aláírt jegyzőkönyv szerint a bolsevisták egy szabadságon lévő SS katonát agyonlőttek. Pozsgai Márton marcali paptól ékszereket kértek és amikor nem kaptak, rálőttek. Marcalit december 4- től 8-ig tartották megszállva a bolsevisták és ítégv nap alatt sok embert elhurcoltak. A keszthelyi. Szent Teréz kórházban több •ebesültet hallgattam ki. kis- Józsefnének, egv balatonmenti községből származó asszonynak tudomása van arról, hogy a községből több •mberl elhurcoltak és a balatonberényi szőlő- keeyen sokat agyonlőttek. Egy balatonszentgyörgyi leány, Simon Maria szerint sógorát és testvérét elhurcolták az oroszok és három köz é.. éli legényt agyonlőttek • Pintér Rózsi 21 éves ba Laton herényi leány elmondotta, hogy őt több bolsevista megtámadta, Fölszaladt a padlásra, ahol a sötétben dulakodni kezdett támadójával, majd lelökte őt a padlásról, maga pedig a szőlőn kérészi ül elmenekült. Egy balatonkeresztúri áliomásyezető szerint a tőle 300 méternyire lakó barátjának két leányát es azoknak barátnőjét hat bolsevista tiszt becstelenítette meg. Fehérvári László ái- lomáselőljáró elmondotta, hogy a feleségét is megtámadták, bár az öl hónapja áldott állapotban volt. Férje és több ember kiszabadította őt, de helyette egy ötgvermekes családanyát gyaláztak meg. A égül á Ij <n itt három oro z hadifogolynak a vallomása. Ez a három bcsszaráb’ai a következőket mondotta: Pécs mellett egy csomó magyar megadta magát. A szerencsét enek ha tudták vo'na, hogy mi vár rájuk, nem jöttek volna át hozzánk Azt gondolták azonban ezek az ökrök, hogyha eljönnek, akkor számukra a háború befejeződött. íme. testvéreim, ezek a ínúve'etlen. buta emberek is így beszélnek a szökev énvekről, az árulókról. Ökröknek nevezik őket. mert hiszen annyi eszük sincs, mint a Iránunknak. Az oroszok ugyanis, minden ígérgetés ellenéfe. mái- az első esetben az első vonalba küldték és maguk előtt hajtották. Megtörtént két- belynél. hogy a falut védő magvaroknak elkezdték kiabálni, hnuv ne lőjelek, mi is magyarok vagyunk. A becsireie en ha.co'ó magyarok azonban irgalmatlanul lekasaabolták az árulókat. Később az orosz ruha alatt megtalálták magyar irataikat. Nekem, mint propagandave/Hőnek. kötelességem hallgatni a szegedi rádió magvar nyelvű, de orosz szellemű híred. Ez a rádió egyre azt hangoztatja, hngv a nvilas bandák rabolják, fosztogatják a népet. Jó! tudjuk, hogy ez nem igaz. Magyarországon most nincs nvilas és nemnyilas. Magvar- országon most csak becsületes és becstelen ember van. A becstelenek azok. akik még most is. a sok szöravűség után is. az orosz uralmat kívánják. Az sem igaz. hogy a n- nrelek rabolnak, fosztogatnak itt Magyarországon. Igaz ugyan, hogv egyesek elvisznek néluítt-v hely rw állatot, bort. ez azonban csak egyes ember c-elekede.Le és nem a nemei hadseregé. Azt viszont jó! tudjuk. hogy a németek mennyi mindennel segítettek minket. Ezzel-szemben most azt hangoztatják. hogy a németek a jé> fegyvereket megtartják maguknak, nekünk olyan fegyvereket nem adnak. Ez sem igaz. testvérek, mert a németek igenis sok jó fegyverrel, Rendelő nek, jóbarátainak, ismerőseinek boldog újévet kíván • * Á L ISTVÁN a Zrínyi nyomda Rt. bérlője. így harcoltunk Borsánál A borsai hágót Mosó Andor százados parancsnoksága alatt erdőharcra kiképzett és kerékpáros határvadász alakulat védte. 1944 október elején három napon keresztül éjjel- nappal egy teljes orosz hadosztály támadott, í míg végül az állandó tűzben és közelharcban megfogyatkozott védők az egyik támaszponton kezdtek kimerülni. Nemeskéry zászlós, a parancsnokuk, földalatti kábelen jelentette helyzetüket a parancsnoknak: — Körülvettek bennünket, veszteségünket tovább már nem pótolhatjuk. Az ellenség állandóan növekszik, lőszerünk fogytán, így támaszpontunk már nemsokáig bírja a harcot. Búcsúzunk, Isten veletek. Küzdünk az utolsó leheletünkig. — Várj csak! — rendelkezett Mosó Andor a távbeszélő másik végén. — Zárjátok be a fedezékek nyílásait és bármi "történjék is, maradjatok .bent mindaddig, amíg parancsot nem adok a kitörésre. A holtfáradt zászló? és agy ones? gázott emberei nagyot néztek, de szó nélkül teljesítették a parancsot. Is’zonyatos dübörgés támadt, a támaszpont szinte táncolt tüzérségünk és aknavcioinic összpontosított tüzében. , Vakmerőnek látszott a játék, robbanást rob- 1 bánás követett, de a magyar támaszpont egyetlen találatot sem kapott. Á környékét szinte j felásta a sűrű találat. Tűzszünet következett, a s; á ;adus parancsot adott a kitörésre. Az utolsó roham halára- j szántságával és becsületes katonahalál vágyával indult rohamra a fedezékéből .Nemeskéry zászlós és csapata. Kézigránát dobásra lendültek a karok. Egymás hegyen-hátán feküdtek az orosz hullák. . . A kitörés sikerült. Kádár József Menekültek jelentkezésének meghosszabbítása I Kézéliük olvasóinkkal, hogy Zaiaegerszag j város polgármestere a város területén tartóz- | kodó menekülteknek elrendelte, ho|y számbavételük céljáMi december 28—29—„0 án je- j lentkezzeaek. : A jelentkezésre kitinéit 3 nap nem bizonyult ! elegendőlek a jelenikezé»ek lebonyolítására, j Illetékes helyről közölték ezért velünk, hogy a ■ jelentkezés taatáridejé meghosszabbították. ! Eszerint mindazok a iteiekültek, akik jelent i kezési kötelezettségüknek az eléírt 3 napo* bármi okbéi cm tudtak elegei íeini, pótlólag még január 2 ás és 3 ái délelőtt 8 órától déiitán tg jelentkezhetnek az alábbi helyeken: 1 DunáítAli menekült- k: Városházaiké. 11. : számú szobában. 2. Eidélyí menekültek: a Pénzügyigazgatóság ! 1. e. 13 szarná szobájában. 3. Az. ország egyéb részeiből menekültek: a í Vármegyeháza I e. 4. számú szobájában (kis j gyülésterem). Az általános jelentkezési kötelezethég aikal- j mával Németországba való önkéntes áltelepü- | lésre is tehet jelentkezni. ruhával felszereltek minket. Azt is tudjuk azonban, hogy ez nem lett volna kötelességük! A szegedi rádió azzal is érvel, hogy a németek a magyar katonákat a nyugati arc- vonalra viszik. Ez sem igaz. x\ németek, akik Európa népei közül a legjobban ki tudták fej tesztem a nemzeti érzést, nagyon jól tudják, hogy a magyarokat ott nem használhatják lel. A magyar ugyanis oroszlán, ha saját hazajáró! van szó. de idegen nemzetért nem szívesen harcol. Meg csak azt szeretném megmondani testvéreim. hogy bár a katonának' sem előbb, sem most, nem volt szí had politizálnia, világnézeti l cl fogasának azonban kell lennie. Ez a világnézeti kérdés lelkiismereti kérdés is. Mikor az ember meghal, akkor az Tstea ítelőszéke elé kerül. A Mindenható aztán megítéli. hogy egyéni cselekedetei szerint jobbra ál Ihat-e, v agy balra. Az utolsó ítéleten ú jra megítélik az embert, most már nem egyéni cselekedetet szerint, hanem a szerint, hogy milyen volt a világnézete. Ma nem a krisztusi tanokat vallotta, akkor menthetetlenül, a baloldalra kerül. A nemet nép most se..:. ’oikre van ebben a háborúban. Az arcvonalon a tábori zöldet máris a tábori szürke váltotta fel cm 300 ezer magyar katona van átképzés alatt. Igen nagy szám ez akkor, amikor tudjuk, hogy a bolsevista hordák megállítására 200 ezer is elég volna. A bolsevisták ugyan számbelileg jóval nagyobb túlsúlyban varrnak, a magyar katonák azonban meg tudják állítani az ő rohamukat. Ha idejében be tudjuk vetni ezt a 300 ezer embert, akkor újra visszakerülnek! az elfoglalt területek. Szeged, Szabadka, Kolozsvár, Erdély. Felvidék és Délvidék. Határainkat újra kiterjeszthetjük észak, dél, kelet és nyugat felé. Adja Isten, hogv így legyen. Kitartás! Éljen Szálasi! — » —
