Zalai Összetartás, 1944. január-december (1. évfolyam, 1-42. szám)

1944-12-23 / 38. szám

SZOMBAT. 1944. december 23. I- évfolyam. 38. 8/á m. ZALAI ÖSSZETARTÁS F«!»lős D--. Fesíhjf P l Főmunkatárs: „Hinni, engedelmeskedni es küzdeni“ (Szálasi) Karácsony a romokon Történelmünk folyamán nem az első eset. hogy a magyar nép üszkös romokéin zúzott homlokkal, otthonaiból kiűzve üli meg ka­rácsony ünnepik, amely Koppány bukása óta az egyetlen ünnep volt mindig, amely egy családdá terelte nemzetünket. Ilyenkor nem szoktunk sem vádolni, sem számonkórni, In­sten a karácsony a megbékélés, a kiengesz­telés. az új hit és a megbocsátás ünnepe volt mindig. Most azonban, amikor több, mint a fél or­szág romokban hever, a karácsony felé kö­zelgő esték egyikén, a sors kiszámíthatatlan ajándéka folytán még fűtöttnek nevezhető szobában, hadijelentések, emlékek, könyvek és írások közé roskadtan, tele tépelő lésekkel té­továz ujjunk a papíroson, s ukarva-akar.it- laniti is a magyarság nagy Térdé ei rol annak meg bennünket. Számonkérések, bűnök, mulasztások,. >n .gvar •ti.jgc.- .ók év idegen sikerek bukkannak fel előttünk sok-sok keserű magyar miért, amelyek hiába hangzottak el ajkunkról mind- mostanig s hol tévesztettünk, vagy hol tévesz­tettek ve.ünk utat, hogy a magyarság gyászos és szomorú tort kénytelen ülni üszkös romo­kon, megszállás elől idementett bugyrokon s kevesen a bizonytalanná vált otthon 'készülő romjain, 1944 karácsonyán? Tépjük le szemünkről a hályogot, amelyet ?. múltban szemünkre ragasztottak, akarjunk és merjünk tisztán látni, s a rőt esti fém ­ben. 1944 háborús és tragikus karácsonyához illően, meghitt imánk mellett, amikor külön­ben az ember oly megbocsátó szokott lenni, lássuk meg és számoljunk le azokkal, akik ma­gyarságukat idegen igába fogták s akik az or­szágot egyik leggyászosabb, legszomorúbb ka­rácsonyához vezették. Bármit is mondanak egyesek, a magyar nép többsége, — mert sohasem kérdezték meg őszintén a magyar népet. —- nem akarta és nem kereste azt az utat, amely az ország rom­badőléséhez vezetett, hiszen a magyar nép többsége hitt és dolgozott az elmúlt negyed­században is, fiait ellenszegülés nélkül küldte katonának, mert nem tudta és nem is tud­hatta, hogy fiai drága vére nem az ország megvédésére, hanem pontosan kiszámított egyéni érdekek védelmére kell. A magyarság hivő leiekkel állott vezetői mögött s ma en­nek a hitnek vált áldozatává. Vállalt minden kockázatot, mert. sohasem «lépett meg idejé­ben» a süllyedő hajéról, állta a vihart és da­cosan, magasra emelt magyar fővel nézte és várta meg az elbukást is, inert a magyar nép minden elbukásból fel tudott kelni. Ebből a bukásból is lábraáll, mert erői és gy ökerei el- pusztíthatatlanok, de most már a gyökerekből nőtt fiainak vezetésével. Ezen a karácsonyon magára eszmélt a magyarság s a jövőben eb­ben az országban nem lehet másé a sorsunkat meghatározó döntő szó, mint a dolgozó nem­zeté. A magyar nép a saját sorsából tanult s ez a tanítás most már örök evangéliumává válik. Természetesen vannak még mindig soraink között olyanok, akik örök gyanakvók, ereden­évtizeddel ezelőtt, másokban pedig a romok láttán sző etett meg. ‘A* A* Homokon üljük e/.l a k u ácsonyt. kétkedé­sek, szenvedések és akaratlan számonkérések kísérnék el bennünket a szerény karácsonyfa ja la s ha reménytelennek látszó, szürke hétköz­nap estéinken a keserűség nyújtózik is végig, a karácsonyfa örökzöld ága biztasson és ta­nítson bennünket új magyar hitre. S amikor az aircvona’akon küzdő katonáink felé száll köszönő imádságunk, higvjünk és akarjunk újra szabad karácsony é — a romnélküli Ma­gyarországon. CSORDÁS JÁNOS. Székesfehérvárnál 74 szovjet j páneólos I növése titánt visszavetettük a fémedé bolsevistákat Ipolyság térségében súlyos harcok folynak T§&í?j eddig fontosnak tartott Stidféáiié-eukat ürítették ki »yugj^tom m fejveaatetfen káfrétié angá§s$;:&ax c&^paiek Hét a^orik^i hadaáatátft aoiinmisit* * *t*ek meg m sínetek a néhmmy stopja tárté nyugati témádé «álSalk«iáíuk ábráit A magyarországi hadszíntéren a Balaton és a Duna között Székesfehérvártól északkeletre folyta Toltak a bolsevisták e-őretörési kísérle­tei. A harcokba igen sok páncélost vetettek be. A bolsevisták itt arra kényszerít ették a nemet és magyar csapatokat, hogy vonalaikat vissza- i vonják. Tegnap délután azonban a németek • erős támadással visszavetették a bolsevistákat és 74 ellenséges páncélost elpusztítottak. Szé­kesfehérvár és a Duna között, a Székesfehér­vár—Budapest vasul vonalnál a németek elhárí­tották a bolsevista támadásokat. A budapesti j hídfőből a bolsevisták sok páncélost vontak ei. Ipolyságnál, ahol német és magyar csapatok a 6. szovjet páncélos gárdát támadták, igen sú'yos harcok folytak. A Börzsöny és a .Mátra hegységekben szintén heves küzdelem folyt. Kassától keletre a németek elhárították az el­lenséges támadásokat. * * + Berlinből jelentik: A nyugati nagy német tá­madás kezdete óta az amerikai foglyok száma : 25 ezerre emelkedett. V halottak és sebesültek száma sokszorosan fölülmúlja a foglyokét. A nyugati arcvona! ded szakaszán, a Saar-vidc- ken elhalkult az ágyúdörgés. Az angolszászod innen minden számottevő egységet elvontak Dilingen helységet, amelyért heteken át súlyos támadásokat indítottak, kiürítették. Saarlau- temtől délre a Saar folyó keleti partjára vonták vissza állásaikat az angolszász csapatok. (MTI) Berlinből jelentik: A nyugati arcvonalon kü­lönösen a nemei: előrehaladás ivét szárnyán vol­tak erős harcok. Az amerikai 3. hadsereg több hadosztálya támadott a déli szárnynál. Ezek a támadások lelassították ugyan a nemet e'őre­haladást, de az irányát nem tudták eltéríteni» A németek eddig hét nagy egységet semmisí­tettek meg. Három gyalogos, három páncélos és egy légiuton szállított amerikai páncélos- hadosztályról van szó. Ezeket részben az acheni és i saar-vidéki arcvonalakról vonták, eí. Az aacheni szakaszon már csak a 9. ameri­kai hadsereg áll. (MTI) Berlinből jelentik: A keleti arcvonal északi, szakaszán, a Kuríö'dön az ellenség megkezdte v árt nagy támadását. A támadás nem lepte meg a német hadvezetőséget. Az arcvónal itt mind­össze 30 kilóméter hosszúságú, így a túlsúly­ban levő ellenségnek sikerült több betörést el­érnie. A betörési helyeken a harcok még foly­nak. (MTI) A horyat Kroatin hírszolgálati iroda jelentése szerint a Drina, a Duna, a Dráva és a Száva mentén nem voltak erős partizánharcok, el­lenben a Szerénységben, Banjalukánál, Karlo- vácnái, Koriniánál, Gosztárnál igen hev es üt­közetek folytak, amelyekben a horvát tiszto­gató csapatok, a német csapatok és a kozákok több j »artízáncsoportot megsemmi ítélték. MTI) Berlinből jelentik: A japán légierő szaka- datianui támadja a Füiöp-szigeteket környező tengereken az amerikai utánpótlást. A sikerek során most ismét elsüllyesztettek egy nagy szaüítóhajót, három másikat pedig annyira megrongáltak, hogy közülök egy feltétlenül el­veszettnek tekinthető. (PK) Stockholmból jelentik: Athénból érkező je­lentések szerint az Elás csapatok Epirusbau nyolc fontos pontot megszereztek. (MTI) ftr* 20 fjiiér. vmius A 'tSP «md aLx%nBa»aaHns som dóén kétkedők és s/.ii .nett vállvonogatók. — és tegyünk őszinték. -— született lesipuská- sok. Ezek arra gondola\k, azzal biztaígat ják' magukat, hogy ők min. on rendszerben meg­keresik kenyerüket s a midévé! nem törődnek. Ezek leié kell elsősori» i üzennünk, bekiál­tanunk önle’edt s íarizet ; karácsonyfájuk alá. hegt az ő gondolkozásuk is nagyban hozzájá­rult ahhoz, hogy 111.1 a ni inzet többsége romo­kon ül s keserűen bá > ul a sötét]ie a esző jövőbe. A közöny ma halált a ént. Ma egyetlen ót s egyetlen politikai tahi ás lehetséges, mely1 a nemzetet egybefogja, meglévő erőit egyesíti s ez a tanítás valójában a jobbakban már egy

Next

/
Thumbnails
Contents